A bankbetét és egyebek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 16. számában (1999. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A lakossági megtakarítások mintegy 60 százaléka bankbetétben található, ennek is 20 százaléka folyószámlán. A hazai vállalkozásokról sajnos ilyen statisztika nem készül, ám a piaci szakemberek szerint nem járunk messze az igazságtól, ha körükben hasonló megoszlást tételezünk fel.

A vállalkozásoknál levő, átmenetileg szabad pénzeszközök befektetésére számos lehetőség kínálkozik, ám a piaci szakemberek szerint többségük a banki betétet gyarapítja. Ez természetes is, hiszen a társaságok számára ez a legkényelmesebb befektetési forma. A kérdés csak az: mennyire fontos a vállalkozás számára a pénzügyi nyereség, azaz mekkora hozamot szeretne elérni szabad pénzeszközein.

Vállalati pénzfelhasználás

A vállalatoknál fellelhető szabad pénzeszközök mennyisége nem ígér bővülő pénzkínálatot, szemben a lakossági megtakarításokkal - mutatnak rá piaci megfigyelők. Hiszen ha egy vállalatban túl sok lesz a szabad pénzeszköz, azt igyekszik terjeszkedéshez, azaz akvizíciókra, vállalatfelvásárlásokra felhasználni, avagy a tulajdonosok osztalék formájában kiveszik a pénzt.

Az utóbbira talán a legjellemzőbb példa a Tiszai Vegyi Kombinát esete. A társaság igazgatósága 8 százalékos osztalékjavaslatot harangozott be az áprilisi közgyűlésre, ám a társaságban főtulajdonos Croesus ezt megvétózta, és 24 százalékot javasolt, amivel a többi tulajdonos is kiegyezett. A megemelt osztalék 5,3 milliárd forint volt. A TVK tavaly - az 50 százalékos beruházási adókedvezmény igénybevételével - 13,1 százalékos nettó eredményt ért el. A cégnek 1998 végén pénzben 5,5, értékpapírokban 19 milliárd forintja volt. A magasabb osztalékot a Croesus azzal indokolta, hogy ezt megérdemelték a türelmes befektetők. (Tény, hogy a TVK piaci áránál jóval magasabb értéken szállt be a társaságba az amerikai hátterű alap, s az alap tulajdonosai eddig nem sok hasznot könyvelhettek el befektetésükön.) Az osztalékfizetést követően is számottevő likvid eszköz maradt a TVK-ban, amit a társaság akvizíciókra kíván felhasználni. Amennyiben nem sikerül kedvező befektetési lehetőséget találni, úgy a Croesus képviselői nem esnek kétségbe, jövőre is szép osztalékot kívánnak felvenni.

A TVK szabad pénzeszközeivel akadtak némi gondok. A cég a Buda-Cash Brókerházat bízta meg vagyonkezeléssel, ráadásul a brókerház hozamgaranciát is vállalt, ám azóta is perlekednek, hogy a brókerház konkrétan milyen jellegű garanciát is vállalt. Ez ugyanis korántsem mindegy, hiszen a tavalyi tőzsdei krízis során a garancia nem csekély veszteséget okozott a brókercégnek. Emellett az is érzékenyen érintette a társaságot, hogy a pénzügyekért felelős igazgatónő saját hatáskörben miként döntött a pénzek felhasználásáról. Mivel senki nem kukkantott bele, hová is fekteti a pénzt, azt a tőzsdén kamatoztatta, miközben mindenki úgy tudta, állampapírba fekteti. A különbözetet pedig zsebre vágta. Ezzel mindaddig nem is volt baj, amíg a tőzsde felfelé ment, ám a tavaly augusztus-szeptemberi tőzsdei krízisben a jogtalanul eljáró igazgatónő majd' egymilliárd forintos veszteséget halmozott fel a TVK-nak. Az ügy egyébként a rendőrségen folytatódott.

Egyéni portfóliószerződés

Ugyancsak nem volt előretekintő a Graboplast Rt. sem, hiszen a LaSalle Értékpapír Rt. bukását a társaság kétmilliárd forintja bánta. Ekkora volumenű értékpapír-mennyiséget - köztük TVK-részvényeket - vásároltatott ugyanis a LaSalle Értékpapír Rt.-vel, és természetesen náluk hagyta azt letétben.

Vajon ilyen nagy cégek, mint a TVK, illetve a Graboplast, miért olyan kicsi, magánhátterű brókercégeket bíznak meg nem csekély szabad pénzük kezelésével, amelyek saját tőkéje sem fedezi a rájuk bízott összeget? Miért nem inkább valamely banki hátterű brókercéget választják, ahol adott a biztonság, hiszen az anyacég - mint a tavalyi esetek is mutatták - nem hagyja veszni leányvállalatát?

A vállalkozások egyre nagyobb része veszi igénybe a brókercégek vagyonkezelői üzletágát. (Jóllehet, ezek nem éppen a követendő példák voltak.) A társaságok ugyanis vagy saját berkeiken belül döntik el, hogy milyen befektetési instrumentumokba fektetik pénzüket, vagy szakemberre bízzák azt. Az utóbbinak persze megvan az ára, jóllehet egyúttal le is veszi a terhet a vállalatról. Ezt rendszerint azon vállalatvezetők választják, akiknek már van saját tőkepiaci ismeretségük - mondják a szakemberek.

Mindenesetre ha a társaság a portfóliókezelés mellett dönt, úgy érdemes szétnéznie a piacon, és több ajánlatot bekérnie. A vagyonkezelők általában azon ügyfeleket látják szívesen, akik néhány 10 millió forinttal rendelkeznek. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a társaság milyen hosszú időre tudja lekötni szabad pénzét. Ez ugyanis lényegesen meghatározza, hogy a vagyonkezelő milyen értékpapírokba tudja fektetni a pénzt. Átlagosítani nem lehet a vállalkozások befektetési politikáját - szögezik le a vagyonkezelők, ám a társaságok rendszerint konzervatív befektetési politikát folytatnak. Tíz-, legfeljebb harmincszázalékos részt fektetnek részvényekbe, míg a maradékot állampapírban tartják. Ezek futamidejét pedig annak függvényében változtatja a vagyonkezelő, hogy a társaság milyen távra kívánja lekötni tőkéjét. Kérdéses persze, hogy ez a konzervatív politika általános piaci trendnek tekinthető, avagy csak a mostani börzei hangulat függvénye.

Lényeges, hogy a bankok és a brókercégek a tavalyi tőzsdekrach után leépítették korábbi tőke-, illetve hozamgaranciás konstrukciójukat, hiszen ez nem kevés veszteségeket okozott több piaci szereplőnek is.

Látra szóló, vállalkozói betétkamatok június elején
Bank neve Éves bruttó kamat (%)
Erste Bank 12,30-12,60
Société Gérérále (1 napra lekötött) 11,00
Porsche Bank 10,00
Westdeutsche L. B. 9,00
BNP-Dresdner 8,00
BA-CA 6,75-7,50
Deutsche Bank 5,50
Société Générále (lekötés nélküli) 5,00
Polgári Ker. Bank 4,00-6,50
Takarékbank 3,50-5,00
ÁÉB 3,25-9,00
Budapest Bank 3,00
Credit Lyonnais 3,00
Forrás: Ecoinfo
(Az adatok tájékoztató jellegűek)

Alap a kis tőkéhez

A kft.-k és a kisebb részvénytársaságok pár millió forintos szabad pénzét a vagyonkezelők többnyire a befektetési alapokba terelik, amelyekből igen nagy a kínálat. A kötvény-, a vegyes, a részvényalapok mellett a deviza-, a pénzpiaci, illetve az indexalapok is feltűntek a színen. A befektetési alapok nem csupán hosszabb futamidőre kínálnak befektetési terepet, hanem a pár napos, szabad likvid pénzeszközöknek is kiváló parkolási lehetőséget adnak. A pénzpiaci alapokat ugyanis kizárólag azért hozták létre, mert a törvény megtiltja nekik, hogy betéti kamatot fizessenek ügyfeleiknek. Az ügyfél pedig az eddigi tapasztalatok szerint kedvezőbb hozamot tehet zsebre, mintha a bank látra szóló betétét kapná kézhez.

Az Europool Alapkezelő Rt. egyébként külön számítógépes programot alkotott, hogy a társaságok befektetési döntéseit megkönnyítse. Az ügyfeleknek nem kell mást tenniük, mint néhány kérdésre válaszolni: milyen kapcsolatuk volt már a tőkepiaccal; mekkora összeget milyen időtartamra szeretnének lekötni; milyen tőkepiaci várakozásaik vannak, azaz véleményük szerint milyen irányba megy a BUX-index, avagy az infláció; milyen tőkepiaci ismereteik vannak; milyen összeget szeretnének tartalékolni stb. Ezt követően pedig a számítógép kiad egy portfóliójavaslatot, hogy az ügyfél miként ossza meg tőkéjét a különböző alapok között.

A szakemberek mindig a diverzifikáció fontosságát hangsúlyozzák, azaz a befektető ne csupán egyetlen értékpapírra koncentráljon, hanem többre. Ezzel ugyanis kivédheti az egyes papírok volatilitását, azaz ha netán valamelyiken veszít, a másikon elért nyereséggel kompenzálhatja azt. Érdemes a tavaly augusztus-szeptemberi tőzsdei krízisre gondolni, amikor is a részvények árfolyama jócskán esett, az állampapírok hozamának emelkedésével párhuzamosan az árfolyama csökkent, azaz ezek sem tűntek jó befektetési formának. Ebben az időszakban az egyedüli nyerő elemnek a deviza-kötvényalap tűnt, amely a forintárfolyam gyengülésének, illetve a nemzetközi pénzpiacokon bekövetkezett hozamcsökkenési hullám hatására emelkedő kötvényárfolyamoknak volt köszönhető. A tőzsdei példáknál maradva, a Richter Gedeon likvid pénzeszközeit a CA IB Alapkezelő Rt. deviza-kötvényalapjába fektette.

Különbségek

Minden befektetési alapnak más a befektetési politikája. A kötvényalap esetében általában kizárólag állampapírból áll a portfólió, bár egyes alapok szabályzata lehetővé teszi vállalati kötvények vételét is, jóllehet ezekből kevés van. A vegyes alapoknál az alapkezelő bizonyos hányadban részvényeket is beletesz a portfólióba, hozamjavítóként, ám ezek aránya csekély, általában nem éri el a 30 százalékot. A részvényalapok az angolszász világban szinte kizárólag részvényekből álló portfóliók, ám hazánkban ennél valamivel kisebb arányban vannak részvények az alapnál. A részvényalapok többsége 50 százalék körüli szinten tartja a papírok arányát, s csupán egy-két alap van, ahol 70 százalék feletti a részvények súlya. Ennek magyarázata egyszerű: a magyar piacon kevés a likvid, stabil, jó pénzügyi helyzetben levő vállalat, ráadásul a törvény az alap összvagyonának arányában 5 százalékban korlátozza az egy részvénybe fektethető tőkét. A pénzpiaci alapok a rövid lejáratú instrumentumokat tartják portfóliójukban, úgy mint repo, rövid lejáratú kincstárjegyek, állampapírok. Az indexalapok - amelyekből jelenleg még csak három van - a hazai piacon fellelhető két indexet, a MAX- és a RAX-indexet képezik le, tehát a befektető az index alakulásával követheti hozamának alakulását.

Az alapok hozamát nézve az elmúlt egy év távlatában (1999. június eleje/1998. június eleje) az állampapíralapok 14-18 százalékos hozamot értek el, hasonlóan teljesítettek a vegyes alapok is. A részvényalapoknál a hozamok plusz 10-mínusz 10 százalék között mozogtak, a pénzpiaci alapok esetében 15 százalék körüli hozamot lehetett realizálni, a devizakötvényeknél 5-11 százalékot tehettek zsebre a befektetők.

Nem árt lefedezni a pozíciókat

A társaságoknak arról sem szabad elfeledkezniük, hogy ha devizahitelük van, akkor nem árt határidős ügylettel azt lefedezni. Hiszen könnyen pénzügyi veszteséget szenvedhetnek el, mint például tavaly a Magyar Olaj- és Gázipari Rt., amely több milliárdot veszített a forint leértékelődése miatt. Ezt pedig könnyen kiküszöbölhetik, ha a Budapesti Értéktőzsde határidős devizapiacán jelennek meg, ahol többek között dollárra, euróra, illetve egyes nyugat-európai valutákra köthetnek üzleteket.

Vállalkozói betétkamatok június elején
Bank neve Lekötés
egy hónapra egy évre
Éves bruttó kamat (%)
ABN Amro 12,75-13,00 12,00-12,25
ÁÉB 13,25-13,75 12,25-12,75
BA-CA 12,75-13,05  
BB 12,50-13,25 12,00-12,75
BNP 13,00-13,25  
CIB 14,00  
Citibank 13,50-14,00 12,50-13,00
Commerzbank 13,30-13,65  
Credit Lyonnais 12,20-13,20 11,0-12,30
Daewoo Bank 12,75-13,50  
Deutsche Bank 11,00 12,50
Erste 11,35-11,65 12,80-13,00
Hanwha Bank 14,25-14,50 13,75-14,25
Hypo-Vereinsbank 13,375  
IC Bank 13,00 15,00
IGN 12,50-13,50 12,20-13,00
Inter-Európa Bank 13,75 13,00
K&H Bank 13,75 12,75
Konzumbank 13,75 13,75
MFB 13,75 15,50
MKB 13,25-13,50  
Merkantil Bank 10,75-14,00 11,25-14,00
OTP 9,25-11,75 10,75-12,75
Polgári Ker. Bank 12,75-13,00 14,75-15,00
Postabank 12,00-13,50 11,75-13,25
Porsche Bank 15,25-15,75  
Rabobank 13,45-13,60 12,55-12,70
Raiffeisen 9,00-12,75 8,50-12,25
Société Générale 13,50 13,10
Takarékbank 13,50-13,75 13,00-13,40
Volksbank 12,75-13,50 12,75-13,15
Westdeutsche L. B. 13,60 13,10
Forrás: Ecoinfo (Az adatok tájékoztató jellegűek.)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére