A Pénzügyminisztérium az 1997-ben hatályba lépett tőkepiaci jogszabályok átfogó módosítására készül, amit az elmúlt évek tapasztalatai és persze a tavalyi tőzsdeválság és a csődsorozatok tettek indokolttá. A szakértők azonban egyöntetűen azt hangoztatják: le kell számolni azokkal az illúziókkal, hogy a felügyelet – akár a jogszabály-módosítások után is – meg tudja előzni a törvénytelenségeket és az ebből adódó csődöket.
Év végére készíti el a Pacsi Zoltán vezette szakértői munkacsoport az egységes tőkepiaci szabályozási rendszert. A munkacsoport április végére vázolta fel a koncepciót, ezt követően kezdődtek meg a tárgyalások a Pénzügyminisztériummal, a Magyar Nemzeti Bankkal, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettel, valamint a szakmával az átfogó jogszabály-módosításokról.
A befektetők védelme
Pacsi Zoltán alapkérdésnek tartja a kisbefektetők védelmének erősítését. A piac ezen szereplőitől ugyanis nem várható el, hogy a pletykák alapján tájékozódjanak, ezért fontos a Beva is, bár szakértők szerint nem biztos, hogy annak a jelenlegi módon és formában kell működnie. Így például meg kellene adni a Bevának azokat az eszközöket, amelyekkel visszaszerezheti a kifizetett összegeknek legalább egy részét.
Az év elején – még a felügyelet vezetőinek lecserélése előtt – szó volt a felügyeletek (az ÁPTF és a biztosításfelügyelet) esetleges összevonásáról is. Ezzel a munkacsoport nem foglalkozik. Úgy tűnik, le is került a napirendről a kérdés, miután a kormány saját emberét helyezte az ÁPTF élére.
A módosítások során fontos szempont lesz, hogy nem a szervezeti (intézményi), hanem a befektetési szolgáltatási tevékenység szabályozására helyezik a hangsúlyt. A brókercégek működésében szükséges változtatásokat az EU-direktívákhoz kell igazítani, azonban azok átvételére elegendő időt kell hagyni – véli Pacsi Zoltán.
Egyelőre várat magára a kereskedési könyvről szóló jogszabály megjelenése is, ami az univerzális bankok tőkepiaci működéséhez elengedhetetlen. Amíg nincs, addig a bankok nem tudják különválasztani a banki és a kereskedési könyvet és azok alapján a kockázatokat.
Kérdéses még a tőzsde jogállása is, hiszen sokan amellett érvelnek, hogy részvénytársasági formában működjön és ne szövetkezetként. Hosszabb távon ugyanis csak úgy lehet versenyképes, ha nyereségérdekelt vállalkozás, és szétválnak a tulajdonosi, valamint a kereskedési jogok. Sokak szerint lehetővé kellene tenni, hogy a jövőben ne csak a tagok kereskedhessenek a BÉT-en, hanem más cégek is, így például külföldön elismert befektetési bankok, amelyek Magyarországon nem rendelkeznek ugyan leányvállalattal, de az elektronikus kereskedésbe be tudnának kapcsolódni.
A vállalatfelvásárlási szabályok jelenleg mindenki szerint rosszak, egyetlen előnyük az lehet, hogy léteznek. Ugyancsak törvényi akadályok nehezítik a vállalati kötvénypiac fejlődését. A cégeknek ugyanis könnyebb hitelt felvenni, mint kötvényt kibocsátva forráshoz jutni.
Szigorítás
Az ÁPTF szigorítást szeretne a piacra lépés engedélyezésében. Így például a felügyelet a tulajdonosok előéletét szigorúbban ellenőrizné (az adott keretek között ezt már meg is teszi). Ugyanakkor az ÁPTF-nél úgy vélik, hogy ehhez pluszjogosítványokra lenne szükségük. Jelenleg ugyanis a felügyelet eltilthat, felszólíthat, végső esetben felfüggeszthet brókereket és cégeket, felügyeleti biztost nevezhet ki a brókercég élére, így szinte csak az utolsó pillanatban cselekedhet. Ezért inkább a prevenció irányába kell haladni, és lehetővé tenni, hogy az ÁPTF adott esetben közgyűlést hívhasson össze, az igazgatóság figyelmét ráirányíthassa egyes eseményekre, vagy akár az alkalmazottak felvételénél véleményezhessen. A törvénynek olyan eszközökkel kell bővülnie, ami a folyamatos monitoring mellett módot ad a megelőzésre is.
A módosítások során megfelelő követelményeket kell támasztani a tulajdonosokkal és a vezetőkkel szemben, illetve lehetővé kell tenni a felügyelet számára a működési engedély megtagadását is. A jogszabályok módosítása során várhatóan áttekintik a tőkekövetelményeket is, és az EU-direktívákkal összhangban a bizományosi tevékenységet végzők esetében a tőkekövetelmények emelése valószínű.
A kibocsátók esetében a felügyeletnél szóba került annak lehetősége, hogy könnyebben adja meg az engedélyt az egyes kibocsátásoknál, ha egy minősítő cég véleményezte a tájékoztatót. A felügyelet ugyanis nem minősíthet, ha azonban egy rating-cég előzetesen átvilágította a kibocsátót, és besorolja valamilyen kockázati kategóriába, azt a felügyelet elfogadhatja.
Elveszett a bizalom
A módosításoktól eltekintve a felügyelet és a tőzsde is szigorított – az adott jogszabályi keretek között – a tavalyi év tapasztalatai alapján. Sűrösödtek az ÁPTF ellenőrzései, sőt a felügyelet nagy hangsúlyt fektet a tulajdonosok ellenőrzésére is. Több esetben például nem engedélyezte magánszemélyek tulajdonszerzését, ha azok nem tudtak egyértelmű bizonyítékot szolgáltatni a befektetendő pénz eredetéről. A felügyelet részéről elveszett ugyanis a tulajdonosok és az ügyvezetők iránti feltétlen bizalom. Ezért már a kisebb szabálysértések esetében is nagyobb bírságot szabnak ki, mint korábban. Ugyanez vonatkozik a kibocsátókra is, hiszen a felügyelet szankcionál, ha a bevezetés késlekedik, vagy a gyorsjelentés nem érkezik meg időben, illetve ha a brókercégek kimutatásai késlekednek. A BÉT is szigorított, és helyszíni ellenőrzéseit nem jelenti be előre. Változott a bírságolási rend is, így például a tőzsde már a maximális bírságot is több esetben kirótta. Ugyanakkor elrettentő lehet az is, hogy közlemény jelenik meg a tőzsde hivatalos lapjában, így nyilvánossá válnak a szabálysértések és a büntetési tételek, amelyek nagysága jelzésértékű.