A Befektetővédelmi Alap (Beva) akkor került a figyelem középpontjába, amikor a tavaly nyár végi, őszi tőzsdei árfolyamzuhanások közepette több brókercég is fizetésképtelenné vált és csődbe ment. Azóta is folyamatos vitatéma a szakmában a Beva működése, mert a csődbe ment cégek helyett fizetők úgy érzik, rosszul járnak.
A Bevának idén áprilisban a tömeges csődök következtében kiürült a kasszája, ezért pótbefizetést kellett elrendelnie, hogy a hoppon maradt kisbefektetők hozzájuthassanak a pénzükhöz. A tagoknak az elrendelhető legnagyobb mértékű pótbefizetést kell teljesíteniük, azaz az éves alapdíjuk (legfeljebb 2 millió forint) háromszorosát. A Beva összesen 490 millió forintot számláz ki (a csődbe ment cégeknek is), és ebből várhatóan 420-450 millió forint körüli összeg folyik be. Júliusban egyébként esedékes lesz az összesen 140 millió forintos rendes éves tagdíj is. A pénzek együttesen sem tudják betömni azt a kárt, amit a csődbe ment brókercégek okoztak a Beva kasszájában.
Arra azonban elég lesz a pénz, hogy a Globex Értékpapír Rt., a CB Bróker és az Égszi Börze ügyfeleit kártalanítsák, és elkezdődhet a LaSalle károsultjainak kifizetése is. A Pannon Bróker s a DD-Nex ügyfeleinek egyelőre várniuk kell a pénzükre.
Április óta a CB Bróker, az Égszi-Börze és a Globex Értékpapír Rt. mintegy 2500 ügyfele áll sorba összesen 200 millió forintért, ehhez jön a LaSalle 250-300 millió forintos követelésállománya és a Pannonbróker mintegy 300 millió forintja. Az alap tavaly csupán egy ügy, az Allied Investment lezárására 100 millió forintot költött. Az alapnak kölcsönt kellene felvennie a kifizetések biztosítására, azonban a kormányzat semmilyen hajlandóságot nem mutat arra, hogy a kisbefektetők segítségére siessen, és legalább garanciát vállaljon egy esetleges hitel felvételekor.
Míg a bankbetéteket biztosító Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) esetében az állam az OBA által felvett hitelre készfizető kezességet vállal, ha kiürül a kassza, a Bevánál ezt a törvény nem írja elő. A kormányzat azzal hárítja el a válaszadást, hogy jelenleg folyik a tőkepiaci szabályok átfogó módosítása, és azon belül kell megoldani a kisbefektetők hangsúlyosabb védelmét. Borókai Gábor, a kormány szóvivője azt elismerte, hogy a kormány felügyelete alá tartozó felügyeletnek is van politikai felelőssége, ám szerinte a kormány ezen a téren megtette a szükséges lépéseket, amikor vezetőváltást hajtott végre az ÁPTF élén.
Tisztességesek tiltakozása
A Bevát az 1997. január 1-jén hatályba lépett értékpapírtörvény hozta létre. Minden olyan befektetési szolgáltató a tagja, amely a felügyelet engedélye alapján bizományosi, kereskedelmi tevékenységet, portfóliókezelést, értékpapír-letéti kezelést és -őrzést, értékpapírszámla-vezetést vagy ügyfélszámla-vezetést folytathat.
A Beva a tagok által befizetett díjbefizetések és egyéb bevételek felhasználásával nyújt biztosítást akkor, ha a cég nem tudja a befektetőt időben kifizetni. A tagok csatlakozási díja jegyzett tőkéjük 0,5 százaléka, ezenkívül éves díjat is fizetnek, amit az értékpapír-forgalom, az ügyfelek tulajdonában levő értékpapírportfólió- és értékpapírletét-állomány éves átlagos értékének arányában fizetnek. Ezenkívül a felügyelet a bírságok 80 százalékát is átutalja a Bevának.
Jelenleg a Beva egymillió forintig fizet kártalanítást. Azonban csak azoknak, akik követeléséről a brókercégnél nyilvántartást vezettek. Ha valakinek nem tartották nyilván a befektetéseit, akkor a befektető polgári peres eljárásban próbálhatja meg érvényesíteni a követelését, ám erre az esélye gyakorlatilag a nullával egyenlő.
A Beva létrehozása ellen többen tiltakoztak, mert úgy vélik, ebben az esetben a tisztességes brókercég fizet a csalók helyett. A brókercég ugyanis elvileg csak a saját vagyonát tudja elbukni, a befektető pénzéhez elvileg nem nyúlhat hozzá, azaz ilyen bukás csak akkor következhet be, ha a brókercég törvénytelenséget követ el.
Más vélemények szerint a fő probléma az, hogy az alap 1997-es létrehozása óta nem volt idő arra, hogy feltöltődjék, ezért okoz problémát az indulás után szinte azonnal bekövetkezett tömeges csődhullám, ami normális esetben igen ritkán (több tízévente egyszer) következhet be.