Pénzosztók és pályázók

 

Nehéz eligazodni a vállalatok beruházásait segítő állami támogatási tenderek rendszerében és feltételeiben. A minisztériumok és a vállalkozások fejlesztését segítő központi intézmények pályázatai évről évre változnak. A tervek szerint ráadásul jövőre új törvényben szabályozzák a közepes (és kisebb) cégek támogatási rendszerét is. Vajon most mely forrásból, mely cégek mennyit kaphatnak?

 

Az állam a nagy és közepes vállalkozások beruházásait részben a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatból (gfc) támogatja. A központi költségvetés a támogatandó cégek alkalmazottainak létszáma alapján állapítja meg azok méretét. (A pontosabb fogalmakat majd a várhatóan 2000-től életbe lépő kis- és középvállalkozói törvényben rögzítik.) Eszerint ma mikrovállalatok a 10 fő alatti, kisvállalatok a 10-50 fő közöttiek, míg a közepes nagyságú cégeknél 50-250, a nagyoknál pedig több mint 250 munkatárs dolgozik. Ez azért fontos, mert a támogatások egy részét a nagyvállalatok nem vehetik igénybe.

Támogatási elvek

Mint a gfc-t kezelő Gazdasági Minisztérium (GM) az év elején közölte, a célelőirányzat felhasználását az idén két fő célra, a működőtőke-befektetések ösztönzésére és a középvállalkozások (továbbá a mikro- és kis cégek) komplex fejlesztési támogatására fordítják. Jó hír a pénzért sorban állóknak, hogy az 1998. évi előirányzathoz képest idén a gfc e célra szánt kerete 50 százalékkal – 12,35 milliárdról összesen 19,1 milliárd forintra – nőtt. Csakhogy az igénybe vehető források egy része nemcsak a közepes és nagy cégek beruházásaira, hanem például kereskedelemfejlesztésre vagy az elmaradott földrajzi térségek segítésére is szolgál. Pongorné Csákvári Marianne, a GM főosztályvezetője szerint 1999-ben befektetések, beruházások ösztönzésére mintegy 7,5 milliárd forintot fordíthatnak.

A pénz döntő része, mintegy 5,5 milliárd a gfc-n belüli gazdaságfejlesztési pályázaton igényelhető. Nagyjából 700 millió forint jut ez évben a teljes célelőirányzatból – gazdasági társaságok által is menedzselhető – ipari parkokra és 350 millió forint a csúcstechnológiákhoz kötődő kutatás-fejlesztési tevékenységet szolgáló beruházásokra. Tavaly a beruházók 57 pályázaton összesen 5,3 milliárd forintot nyertek el. Az állam tényleges anyagi terhe azonban ennél jóval kisebb volt, hiszen a támogatások egy részét az érdekeltek csak az idén kapták, illetve kapják meg. A GM által készített összegzés szerint 1998. december 31-ig kamatmentes kölcsönként befektetések és beruházások ösztönzésére összesen 3,4 milliárd forintot fordítottak.

A szabályok szerint ugyanis az adott évi keret 40 százalékáig lehet ígérvényeket tenni a jövő esztendőre is. A tárca – vagy több minisztériumot érintő támogatásnál az arra hivatott bizottság – általában február eleje és november között folyamatosan dönt a benyújtott pályázatokról. A végső döntés a gazdasági miniszteré vagy az általa felhatalmazott vezetőé.

Többszörös hatás

Pályázat révén 1998-ban olyan világcégek is támogatáshoz jutottak, mint az Audi, a General Motors, a General Electric, az IBM, a Suzuki vagy a Tungsram. (A nyertesek nevét évente az Ipari Közlönyben is közzéteszik.) A listából is látszik, hogy a pályázatokon diadalmaskodók között évről évre nagy arányban vannak jelen a jármű- és járműalkatrész-ipari, elektronikai-telekommunikációs és élelmiszer-ipari cégek. Az eddigi tapasztalatok szerint – a pályázatoknak is köszönhetően – az első körben betelepült multinacionális cégek a második lépcsőben saját beszállítóikat is hozzák magukkal, vagy arra érett hazai partnercégekkel veszik fel a kapcsolatot. Ily módon a pályázatok gazdasági hatása megtöbbszöröződik.

Az odaítélt források összegükhöz képest mindenesetre 1998-ban 8,5-szeres összértékű beruházást generáltak, és éves átlagban 16-szor több versenyképes áru előállítását tették lehetővé. A hatékonysági mutatók a főosztályvezető szerint elsősorban azért ilyen jók, mert évről évre több a jelentkező, így a legjobb projektekkel kecsegtető cégeket lehet kiválasztani.

A gazdasági pályáztatás fő célja, hogy olyan feldolgozóipari beuházásokat ösztönözzön, amelyek révén az Európai Unió követelményeinek megfelelő, versenyképes, magas feldolgozottsági fokú, nagy hozzáadottérték-tartalmú áruk gyártására alkalmas kapacitásokat hozzanak létre. Az idén hangsúlyosan segítik azokat a vállalatokat is, amelyek a válsággal sújtott orosz, illetve a FÁK-területekről kiszorulva új piacokat keresnek, és ehhez új beruházásokat hajtanak végre.

Támogatják emellett azokat a fejlesztéseket is, amelyek nyomán legalább 50 szállodai hellyel bővül a szállodai kapacitás. Ösztönzik továbbá a nemzetközileg elfogadott színvonalú logisztikai cégek beruházásait is. (A gazdasági pályázatok alapján viszont – 1999-től – nem adnak pénzt országos jelentőségű kongresszusi központok építésére. E szakterület támogatására mostantól ugyanis a Turisztikai Célelőirányzat hivatott. Turisztikai fejlesztési beruházások kamattámogatási pályázataira az idén összesen 2,6 milliárd forint jut. E tenderek általános célja a minőség javítását elősegítő fejlesztések előmozdítása, új turisztikai szolgáltatások létrehozása.)

A gazdasági pályázatokon elnyerhető támogatás formája általában kamatmentes hitel, amely a teljes beruházás összegének 25 százaléka, maximum 400 millió forint lehet. Tavaly többen is maximális összeget kaptak, a legkisebb támogatás is 10-20 millió forintos volt. Ez évtől a maximumot csak az kaphatja meg, aki 3 milliárd forintot meghaladó gépberuházásra vállalkozik. (Tavaly 1 milliárd volt a határérték, ezért több óriásberuházó szétbontotta pályázatát és – külön-külön beruházásokra hivatkozva – több ajánlatot nyújtott be.)

Pályázat révén a cég telephelyén kívüli hálózat- és közműfejlesztési hozzájárulás egyenként 200 millió forintig vissza nem térítendő támogatásként is finanszírozható. Egy tavalyi példa: az amerikai tulajdonban levő orosházi üveggyárnál 3 kilométeres utat kellett építeni az üzem és a közeli bekötőút között, különben az elkészült áru összetört volna a szállításkor.

Rendkívül lényeges, hogy e beruházásoknak meg kell térülniük a hozzádott értékből, és az üzleti terv teljesítése szerződésben vállalt kötelezettség.

Több kellene!

A főosztályvezető úgy vélte: a hazai igényekhez képest nem elegendő a gfc-nél rendelkezésre álló költségvetési forrás, így azt hosszabb távon 20-25 százalékkal növelni kellene. A gfc pályázataira még van tavalyról mintegy 13 milliárd forintnyi örökölt igény, azaz november 30-ig ennyi olyan pályázat érkezett be (gyakorta jelentős külföldi tőkével rendelkező vállalkozásoktól), amelyet még nem bíráltak el. Míg tavaly januárban csak 45 elbírálatlan pályázat akadt, idén az év elején már 96 folyamodó cég várt döntésre.

A gfc-n belül jóval kisebb összeggel sáfárkodhatnak a kutatás-fejlesztést szolgáló pályázatok elbírálói. A tárca helyzetét megkönnyíti, hogy e téma fő gazdája az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB), és a két forrás – gfc és Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogram (KMüFA) célelőirányzat – mellett a pályázók még egyéb helyekről is kaphatnak támogatást. E pályázat célja, hogy a multinacionális vállalatok hazai kutatás-fejlesztési beruházásait támogassa. Ismeretes, hogy eleddig kevés nagy nemzetközi cég hozta kutatóbázisát is Magyarországra.

Az érdeklődés itt is óriási: a tavalyi tenderen a beadott öt pályázatból hármat fogadtak el, amelyek teljes támogatási kerete 800 millió forint volt. A GM előrejelzése szerint az 1999. évi forrásszükséglet 1,2-1,2 milliárd forintnyi. Idén előzetesen már több világcég – egyebek közt a GE Lighting Tungsram, General Motors, Motorola, Nokia, Sanofi-Chinoin – jelezte részvételi szándékát e pályázaton.

Az ipari parkok és logisztikai beruházások támogatására szóló pályázaton elsősorban nem a közepes és a nagy gazdasági társaságok, hanem az önkormányzatok indulnak. Ezek ugyanis térségfejlesztési projektek – fejtette ki Dányi István, a GM főosztályvezetője. Ugyanakkor valamely másik gazdasági pályázaton közvetve előnyt élvez az a vállalat, amelyik technológiáját ipari parki területen kívánja fejleszteni.

Pénz a kicsiknek

Bár a gfc-n belül a beruházás- és befektetésösztönzési területtől elkülönítve kezelik, közvetve hasonló célokat szolgál a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlesztési hiteleinek kamattámogatása érdekében meghirdetett pályázatok egy része is. A kkv-k kiemelt támogatásáról egy tavaly december közepi kormányrendeletben döntöttek. Ennek alapján az e cégek számára elkülönített közvetlen támogatások összege jelentősen nőtt tavalyhoz képest. Míg 1998-ban összesen 3,6 milliárd forint állt rendelkezésre e célra, idén már 5,4 milliárd, tehát a növekedés 50 százalékos. Az utóbbi summát még 1 milliárd forinttal növeli a tavalyról áthúzódó PHARE programfinanszírozási pénz.

A kkv-támogatásokon belül kifejezetten beruházásfejlesztési célt szolgálnak a kormányprogramhoz, illetve komplex támogatási rendszerhez kötődő pályázatok. Mint a GM összegzéséből kitűnik, e lehetőségnél gondoltak a fejlődésre képes vállalatok beruházásainak, fejlesztéseinek támogatására és egyes szakmákban a forgóeszköz-finanszírozásra szolgáló források bővítésére, az innovatív kkv-k tőkéhez juttatására (és egyéb célokra) is. Kifejezetten e támogatási rendszer céljaira közel 1 milliárd forintot fordítanak.

Összesen 2,6 milliárd forintot különítettek el egy másik pályázatra, ami a kkv-k fejlesztéseihez kapcsolódó kamattámogatást fedezi. Az előző évekről áthúzódó kötelezettségvállalások mellett ez várhatóan mintegy 400 közép- és kisvállalkozás 20-30 milliárd forint értékű fejlesztését segítheti – fejtette ki Schifner Marianna, a GM főosztályvezető-helyettese.

A pályázati kiírók itt az olyan működő kis és közepes cégekre gondoltak, amelyeknél az anyagi segítség révén javulhat a verseny- és munkahelyteremtő képesség, s a beszállítói kapcsolatok javulását szolgáló beruházások kezdődhetnek meg. A támogatás részben a beruházásokhoz kapcsolódó hitelek kamataira szolgál fedezetül.

A kamattámogatás mértéke a mindenkori jegybanki alapkamathoz igazodik: a részt vevő pénzintézetek vállalták, hogy az általuk felszámított bruttó kamat nem haladja meg a 3 százalékot. A futamidő maximum 4 év lehet. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) – igény esetén – kedvezményes refinanszírozó hitelt nyújt a konstrukcióba bekapcsolódó hitelintézeteknek. Ráadásul a Hitelgarancia Rt. (HG) is vállalta: 25 százalékos díjkedvezménnyel vállal kezességet a konstrukció keretében.

E támogatási formánál előnyt élveznek a termelőberuházások, valamint a vendégeket elszállásoló közép- és kisvállalkozások, amelyeknél a kamattámogatás az első évben 50 százalékos, s ez lineárisan csökken a negyedik évre 20 százalékra.

A beszállítói kapcsolat

Még kedvezőbb a beszállítói vagy integrátori tevékenységet fejlesztő feldolgozóipari vállalatok helyzete. Előbbiek kamattámogatása az első évben 60 százalékos, ami a futamidő végére 30 százalékra apad. Az integrátoroknál a támogatás 70 százalékról mérséklődik fokozatosan 40 százalékosra.

Idei újítás e pályázatnál: a fejlesztési költségek között meghatározták, hogy a jelentkezőknek minimum mekkora hányadot kell gépek és berendezések beszerzésére fordítani. A kiemelten támogatottak körét kiegészítették a beszerzési társaságok tevékenységének fejlesztésére irányuló beruházásokkal. Végül a beszállítói tevékenység körét bővítették a műszaki kutatás-fejlesztés szolgáltatással is.

Az előző évekhez hasonlóan továbbra is működik a beszállítói célprogram, amelyre az idén 400 millió forintot szánt a tárca. Az Európai Unió kkv-programjában való részvételhez 200 millió forintot adtak, amihez az EU maga is ugyanennyivel járul hozzá.

Idén 200 millió forint jut kkv-knak az Eximbank közvetítésével nyújtott forgóeszközhitelhez kapcsolható kamat- és garanciadíj-támogatásra. Ez mintegy 100 vállalkozásnál 10 milliárd forintnyi exportot generálhat. A pályázat feladata, hogy a versenyképes közepes (és kisméretű) cégek hiteleinek kamatterheit csökkentse a külpiaci szerződéseknél. Az új piacok keresése kapcsán itt is külön gondoltak azokra a cégekre, amelyek az orosz válság miatt kiszorultak a keleti területekről.

A garanciatámogatás célja, hogy – a hitelezési kockázat mérséklésével – növeljék a kereskedelmi bankok hitelezési hajlandóságát. A kamattámogatásos hitelügyleteknél az Eximbank által adható kölcsön minimum 30 millió, maximum 200 millió forint lehet, és csak az EU által alkalmazott követelményeknek megfelelő kkv-k pályázhatnak rá. Annak érdekében, hogy a támogatást valóban a termelés-előfinanszírozáshoz (és ne kereskedelmi hitelként) nyújtsák, a hitel lejáratát a GM az áru kiszállítását követő 30-60 napban határozta meg.

A kamat devizahitelnél LIBOR (londoni bankközi kamatláb) plusz 2 százalék, forintos ügyletnél a jegybanki alapkamat plusz 2 százalék. Mind a kamat-, mind a garanciadíj támogatásának mértéke 50 százalékos a hitel futamideje alatt.

A GM tavalyi statisztikái szerint a kkv-k kamattámogatásainak több mint egyharmada (34,6 százaléka) az 51-250 főt foglalkoztató cégekhez áramlott. A gazdasági pályázatok esetében a pályázati összegek 32,8 százalékát kapták meg a közepes, 27,5 százalékát a kifejezetten nagy vállalatok (az összes támogatás 60 százaléka az erősebb piaci szereplőkhöz került).

Ami a különféle pályázatok elbírálását illeti, ebben fontos szerep hárul a javaslattételi joggal rendelkező, valamint az érintett államigazgatósági szervek képviselőiből álló tárcaközi bizottságra, illetve – ennek egyetértésével – az operatív teendők ellátására kialakított s általában havonta ülésező szakmai bizottságokra. [Utóbbiakban a GM mellett szintén ott vannak a pénzügyi (PM), környezetvédelmi (KöM), földművelésügyi és vidékfejlesztési (FVM) tárca képviselői, továbbá a kamarák, érdek-képviseleti szervek, a HG Rt. és az MFB szakemberei.]

A támogatás odaítéléséről szóló végső döntést e testületek előkészítő munkája után a gazdasági miniszter vagy az általa meghatalmazott vezető hozza meg.

Az állami forrásokat a pályázatok eredményhirdetése után az MFB továbbítja a támogatott vállalatoknak. A bank egyébként utólag fizet, azaz mindig akkor, amikor az adott munkaszakasz elkészült és ezt számlával igazolták. Az MFB a beruházás lezárulta előtt rutinellenőrzésekkel vizsgálja meg azt is, hogy a kapott pénzt vállalásának megfelelően használta-e fel a cég. Maga a GM (és persze az adóhatóság) csak szúrópróbaszerűen végez ilyen ellenőrzéseket.

Fontos szabály, hogy amennyiben egy pályázó egyszerre több helyről (célelőirányzattól, azaz állami szervtől) szeretne egy pályázat keretében forrásokat igényelni, ott kell kopogtatnia, ahonnét a legnagyobb összegű forrást kéri. Ha több helyről azonos összegű támogatást kér, szabadon dönthet arról, hova adja be pályázatát.

Jelenleg a Vállalkozásfejlesztési Tanács munkabizottságában folyik a már említett önálló kis- és középvállalkozói (kkv) törvény előkészítése. A várhatóan 2000-től életbe lépő jogszabály mellé külön célelőirányzatot rendelnének, amely – legalábbis a GM javaslata szerint – akár 15 milliárdot is tartalmazhat. A tárca ráadásul szeretne a jövőben 1,1-1,2 milliárd forintos kockázati tőkealapot létrehozni az elmaradottabb északkeleti régióban a gyorsan fejlődő kkv-k tőkéhez juttatása érdekében.

Végül egy segítség: a GM forrástérképet jelentetett meg az Interneten is a kkv-k által elérhető költségvetési támogatásokról (www.gm.hu/economy/forras). A kiadvány nyomtatott formában is megszerezhető.

A vidék fejlesztése

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a vidékfejlesztési (területfejlesztési) célelőirányzat keretében ad forrásokat a vállalkozásoknak, illetve önkormányzatoknak és nonprofit szervezeteknek. A célelőirányzat teljes kerete tavaly 10,83 milliárd, idén 11,6 milliárd forint. Ebből az úgynevezett decentralizált támogatásokat (1999-ben 5,8 milliárd forintot) a megyei területfejlesztési tanácsok osztják el.

A közepes és nagy cégek igazi terepe a tárca centralizált támogatási rendszere. A 100 főnél több alkalmazottnak munkahelyet teremtő beruházások, a belvizes területek nem szántóföldi hasznosítása, a mezőgazdasági alapanyagokkal történő energiaellátás és néhány egyéb cél segítése kapcsán – amelyek támogatását maga az FVM felügyeli – külön pályázatot jelentetnek meg a minisztérium hivatalos lapjában, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben, s itt határozzák meg az erre fordítandó összeg nagyságát is.

Az adott évi támogatásért augusztus 31-éig lehet folyamodni. A centralizált pályázatokat az FVM megbízásából a Magyar Államkincstárnak kell benyújtani. A támogatási döntéseket 7 fős szakértői bizottság javaslata alapján a szakminiszter hozza meg.

A decentralizált pályázatok egyik célja is a munkahelyteremtő beruházások (így mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozását, állattartó telepek fejlesztését) szolgáló projektek finanszírozása. Segítenek emellett a meglevő létszám megőrzését szolgáló fejlesztéseknél, köztük a beszállítói státus elérését szolgáló beruházásoknál.

Támogatják az ültetvény- és erdőtelepítést, az agrárgazdaság eszközbeszerzését (különösen abban az esetben, ha több mezőgazdasági vállalkozó szövetkezik e célból). Itt is van pénz az infrastrukturális beruházásokra (elsősorban a térségi jelentőségű energia-, közlekedés-, víz-, szennyvíz- és hulladékelhelyező rendszerek kiépítésére), továbbá a mezőgazdasági termékek feldolgozásához, állattartó telepekhez és a falusi turizmushoz kötődő építkezésekre.

A pályázat jó pár célját viszont nem cégek számára fogalmazták meg. A támogatást azok a belföldi székhelyű jogi személyek kaphatják, amelyek általában legalább 20 százalék saját forrással is rendelkeznek. A célelőirányzatból nem részesülhetnek azok, akik már kaptak forrást az FVM másik, a területi kiegyenlítést szolgáló programjának összegéből. Korábban megkezdett beruházásra nem adnak pénzt.

Szigorú feltételek

További feltétel, hogy csak akkor lehet pályázni, ha a beruházás földrajzilag (a kormány egy külön rendeletében felsorolt) kedvezményezett térségben történik. Ez alól kivétel, ha az adott fejlesztés közvetve egy kedvezményezett térség fejlődését szolgálja, a megyei fejlesztési program keretében, illetve vállalkozói övezetben valósul meg.

A munkahelyteremtő és -megtartó beruházásokat azok kezdetétől számítva 2 éven belül meg kell valósítani. Ezen belül a tervezett foglalkoztatást a beruházás befejezése előtt fél évvel el kell érni, és legalább 5 évig biztosítani kell. A támogatandó tevékenység versenyképességét ráadásul üzleti tervvel is alá kell támasztani. A beruházások 10 éves időszakára legalább 12 százalékos megtérülési rátát kell garantálni.

E típusnál 5 évre a támogatások 150 százalékának megfelelő mértékű jelzálogjogot is bejegyeztet magának az FVM (kivéve ha a pályázó a beruházás összegére banki vagy más garanciavállalót, készfizető kezest hoz).

Ami a termelő infrastrukturális beruházásokat illeti, ezeknek legkésőbb a beruházás startjától számított 3 éven belül kell elkészülniük, s a szolgáltatást 10 éven át biztosítani kell. Ültetvénytelepítésnél a termőre fordulás (maximum 7 év), egyéb beruházásoknál pedig 2 esztendő a türelmi idő.

Bonyolult kulcs alapján számítják ki azt, hogy pontosan a beruházások összköltségének mekkora százalékára lehet támogatást kapni. A kalkuláció alapja, hogy az adott megyében mekkora az egy főre jutó bruttó hazai termék. A legrosszabb helyzetű térségekben így akár a cégek beruházásainak 75 százalékát, a legjobb vidékeken viszont csak 50 százalékát fedezi az állam.

Az FVM támogatási formája egyaránt lehet visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatás, illetve fejlesztési hitelek kamatfizetéséhez való hozzájárulás.

A földrajzi korlátok mellett azonban a pályázatok típusa szerint is behatárolják ezek mértékét (amint az a kormányrendelet mellékletében olvasható). A termelő infrastrukturális projekteknél például az elismerendő költségek maximum 30 százaléka lehet visszatérítendő és 20 százaléka "örökös" támogatás. A munkahelyteremtő beruházásoknál 50, illetve 30 százalék (együtt munkavállalónként legfeljebb 1 millió forint), a piac- és termékváltást segítő (munkahelymegtartó) pályázatoknál pedig 30 és 20 százalék lehet e két mutató.

A pályázat lebonyolítása a következő: a tanácsok a helyi tömegtájékoztatás útján február 28-ig tették közzé felhívásaikat (benne azt is, hogy a kérelmeket milyen szervezetnek kell beadni). A pályázatokról május 31-től folyamatosan – a befogadást követő 60 napon belül – a tanács dönt. A határozatokat a megyei önkormányzatok, illetve az FVM lapjában közlik. A támogatást a kincstár az előre rögzített éves ütemezésben folyósítja (a pénz egy része csak az elkészült beruházást követően vehető fel).

Forrás kutatásra-fejlesztésre

Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) támogatásai – így a mikrohitel – jellemzően a mikro- és kisvállalkozások számára szólnak – fejtette ki Csuhaj V. Imre, az MVA kuratóriumának nemrég megválasztott elnöke. A PHARE-pénzek felhasználását is koordináló alapítvány egyedül a GM-mel közös beszállítói célprogram esetében érintett a közepes cégek támogatási rendszerében.

E támogatás kapcsán az MVA tanulmányokat készítve méri fel, hogy milyen lehetőségek adódnak a kkv-k számára beszállítóként vagy a multik beszállítóinak beszállítójaként.

Közvetett segítség a nagyobb vállalatoknak, ha az MVA egy-egy helyi vállalkozási központja olyan ipari parkot, vállalkozási övezetet menedzsel, amelyben azután nagyobb cégek is helyet kapnak majd – mondta az elnök.

Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) a már korábban említett KMüFA támogatási rendszerén keresztül segíti a kkv-k kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységét, köztük ilyen jellegű beruházásaikat is. A támogatás formája kamatmentes fejlesztési kölcsön, vissza nem térítendő támogatás és ezek kombinációi – fejtette ki Grosschmid Péter kommunikációs igazgató.

Tavaly összesen több mint 7,3 milliárd, idén pedig 7,29 milliárd forint áll a KMüFA célelőirányzatának rendelkezésére (utóbbiból a költségvetési tartalék képzésére 1,9 százalékot visszatartottak). E pénznek csak kisebb hányada jut közvetlenül beruházásokra, ám további jelentős összegek szolgálnak az ezeket előkészítő fejlesztésekre.

A már említett, csúcstechnológiai k+f tevékenységet szolgáló beruházási támogatásra 1998-ban az OMFB (több tárca segítsége révén) összesen 800 millió forintot fordíthatott. Ebből 3 pályázó összesen 5,8 milliárd forintos beruházását tudták segíteni (ami egyúttal 177 új k+f álláshelyet is teremtett az országban). Az OMFB megállapítása szerint a pályázat jól segíti a külső – elsősorban külföldi – források bevonását a fejlesztésekbe s az önálló vállalati k+f bázisok erősítését.

A GM pályázati rendszeréhez kötődött a versenyképes termékek létrehozását eredményező műszaki fejlesztés támogatása. A tavalyi 49 (2,18 milliárd forint projektköltségű) pályázat közül 27 darabot támogattak, amiből 1,25 milliárd forint volt a fejlesztésre szánt összeg. A KMüFA mindehhez 533 millió forint támogatást nyújtott. (Itt főképp gép- és villamosipari cégek diadalmaskodtak 1998-ban.)

A KMüFA legnagyobb összegekkel rendelkező kerete az alkalmazott kutatás-fejlesztési pályázat. Célja, hogy állami eszközökkel segítse elő a viszonylag rövid távon megvalósuló, magas technológiai szintet képviselő fejlesztések megvalósulását. A pályázatban nincs ágazati vagy tématerületi megkötés.

A statisztikák szerint kimagasló a sikeresen pályázó elektronikai, számítástechnikai cégek aránya (ezek több mint 800 millió forintot kaptak tavaly), s e szférát a mezőgazdaság, gyógyszer- és vegyipar, gép- és villamosipar követi. A támogatott kkv-k az általános szabályok szerint az egyébként kamatmentesen visszatérítendő támogatás 25 százalékát nem kötelesek visszafizetni.

A beadott pályázatokat tavaly kétszer (februárban és szeptemberben) bírálták el. Összesen 78 pályázatot fogadtak el (a beadott kérelmek száma ennek ötszöröse volt) 1,73 milliárd forint értékben. Az OMFB értékelése szerint egyébként az utóbbi időben fokozatosan emelkedik a nemzetközi kooperációhoz kapcsolható beadványok száma.

Az OMFB forrásai nem elegendőek: az elmúlt évtizedben a KMüFA nominálértéken is jelentősen csökkent, reálértéken pedig meg sem közelíti a 10 évvel ezelőtti ráfordítást – hangsúlyozta Grosschmid Péter. Mint mondta, a támogatások struktúrájának változása, az áttekinthetőbb és nyilvános pályázati rendszer bevezetése enyhít a finanszírozási gondokon, de sokkal több pénz is helyet találna magának a műszaki fejlesztésben.