Negyedéves eredmények

A Budapesti Értéktőzsde első negyedéves eredményei lehangolóak voltak, s rövid távon nem várható jelentős változás. Az alacsony árfolyamok mögött elsősorban a külföldi befektetők érdektelensége áll, s csak másodsorban szerepel az okok között a cégek vártnál gyengébb eredményessége. Míg az év elején a BUX meghaladta a 6900-as szintet, s februárban is volt kisebb megugrás, addig március-áprilisban csak időnként, s rövid időre sikerült áttörni a 6000 pontos határt. Várakozások szerint a félév végére 6500-as indexérték is kialakulhat, s nagyon kedvező esetben az év végére még elérhetőnek látszik a 7500-as érték.

A magyar tőzsdeindex 1998 végéhez viszonyított további esését a külföldi befektetők bizalmának gyengülése okozza. Egyrészt a multinacionális vállalatokkal szemben megváltozott kormányzati magatartás (GE, gyógyszergyártók stb.), másrészt romlottak a növekedési kilátások. A külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg egyelőre ugyan javulást mutat az MNB szerint, de várakozásaink szerint év végére romlás következik be. A költségvetés és az államháztartás mérlege jelentős deficitet halmozott fel az első négy hónapban, s bár a hiány növekedési üteme mérséklődik, összességében (az egyensúlyt javító intézkedések nélkül) a GDP 6 százalékát is elérő deficit kialakulása sem lehetetlen. Ez a tavalyi 6,7 százalékos hiánnyal együtt már különösen kedvezőtlen jel a befektetők számára.

A BÉT teljes forgalma az első negyedévben mindössze 5,8 százalékkal bővült (vagyis reálértéken stagnált). Az államkötvények forgalma 31 százalékkal gyarapodott, viszont jelentősen visszaesett a kincstárjegyek forgalma. A részvényforgalom az átlaghoz közeli arányban nőtt. Mindezek miatt a forgalomból a részvények aránya 45 százalékra esett vissza, az államkötvényeké pedig 40 százalékra nőtt. Jelentős forgalom volt még a kincstárjegyekből is (15 százalék). Az átlagos napi részvényforgalom 33,5 milliárd forintra, az állampapír-kereskedelem 31,2 milliárd forintra emelkedett. Mindez azzal is járt, hogy a magyar részvények cseréjének már 51 százaléka zajlik le a BÉT-en, a londoni forgalom 48 százalékra esett vissza.

Piaci megoszlás

A kapitalizáció területén kisebb változások zajlottak le az első negyedévben. A részvénykapitalizáció csaknem 2 százalékkal csökkent (az új bevezetések ellenére), az államkötvényeké mintegy 15 százalékkal, a kincstárjegyeké 8,8 százalékkal nőtt. Ezzel a teljes kapitalizációból a részvények súlya 52 százalékra mérséklődött, az államkötvényeké 28 százalékra, a kincstárjegyeké 18 százalékra emelkedett. A többi papír forgalma és kapitalizációja elhanyagolható nagyságrendű.

A határidős piacon (BUX) 323 milliárd forint értékben kereskedtek az első negyedévben, ami a teljes forgalom 94 százaléka volt. A részvénykontraktusok összértéke mindössze 11 milliárd forint, a devizaüzleteké 7,5 milliárd forint volt.

Az OTC-piacon a teljes kötvényforgalom 3517 milliárd forintot ért el, s ez a tőzsdén kívüli összes forgalom 73,5 százaléka volt. Ezenkívül érdemleges forgalom zajlott kincstárjegyekből (21 százalék) is, s élénk volt a befektetési jegyek forgalma is (5 százalék). A részvények kereskedelme 22,5 milliárd forintra, azaz 59 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, ami a tőzsdei bevezetések miatti forgalomkieséssel magyarázható. Összességében a részvényforgalom 1 százaléka, az állampapír-kereskedelem 65,5 százaléka, míg a befektetési jegyek forgalmának 100 százaléka az OTC-piacon bonyolódott le.

Az idén a részvénypiacon várhatóan megmarad az idegesség. A fejlett tőzsdék árfolyamaira csapást mérhet egy amerikai kamatemelés, s ennek hatása erőteljesen jelentkezik Magyarországon. Ebben az esetben a hazai cégek kedvező gyorsjelentései az árfolyamok esését csak mérsékelni lesznek képesek. Amennyiben a kamatemelés elmarad, úgy enyhe emelkedés valószínű, s a délszláv válság lezárulása után viszonylag gyors és nagyarányú árfolyam-emelkedés sem kizárt. Ez ugyan javítja majd a külső egyensúlyt, de az államháztartás növekvő hiánya miatt a külföldi befektetők bizalma újra megrendülhet, ezért év végére kisebb korrekcióra számítunk abban az esetben, ha nem történik 1999-et érintő költségvetési szigorítás.

Várakozásaink szerint a tőzsdei cégek 1999-ben 30-35 százalékkal növelik adózott eredményüket, s körülbelül 300 milliárd forint eredményt érnek el. A három legnagyobb nyereséggel rendelkező cég az összes eredmény 59 százalékát, az első 7 cég 78 százalékát adja majd. A várható eredményekkel számított BUX P/E érték 7,6 (egy részvényre számított nyereség), ami messze elmarad nemcsak a fejlett, de a többi feltörekvő tőzsde átlagától is (igaz, a tőzsde teljes P/E értéke már 16,9).

Az MNB által bejelentett leértékelésiütem-csökkentés miatt a jelenlegi kamatszintek mellett a forintban kibocsátott állampapírok hozamszintje dollárban 7,5 százalék körül alakul, ami kissé meghaladja a dollárban denominált (igaz, más körben értékesített) kötvények hozamát. Az amerikai kötvényekhez mérten ez jelentős (csaknem 280 bázispontos) kockázati prémiumot tartalmaz ugyan, mégsem sikerült a külföldi befektetőket teljesen visszacsalogatni az állampapírpiacra.

A magas hozamszint (forintban 4,5-5 százalék reálhozam) miatt rendszeressé vált ugyan a túljegyzés az aukciókon, de a hozamszint csak lassan (és erőteljes ingadozásokkal) mérséklődik. A világpiaci élelmiszer- és olajár-emelkedés hatására az inflációs várakozások is megélénkültek, ami szintén a magas hozamszint stabilizálódásának irányába mutat. Eszerint viszont az államháztartás (kamat)kiadásai érdemben nem mérséklődnek jövőre sem, ami a jelenlegi kiadási struktúra mellett jelentős deficit felhalmozását vetíti előre. Ez szintén növeli a bizonytalanságot.

Új rend a tőzsdén

Kedvező fejlemény, hogy sikerült elindítani az új kereskedési rendszert, s ezzel a tőzsdei ügyletek elszámolása is gyorsabbá vált. A felügyeleti tevékenység szigorodott, sor került a bizonytalan helyzetű brókercégek ellenőrzésére, s a szabálysértéseket is rendszeres felügyeleti bírság követi. Ez kiegyensúlyozottabbá teheti a brókercégek közötti versenyt és növeli a csődök elkerülésének valószínűségét. Az szja-törvényben végrehajtott változások hatása még nem érzékelhető a befektetési alapok jegyeinek forgalmában. Egyre több olyan új alap jelenik meg, amely a nemzetközi piacokat célozza meg.

A tőzsdei cégek közgyűlésein régen nem látott befektetői akciók borzolták a kedélyeket. Néhány nagyobb cégnél az igazgatóság lecserélésére is sor került az előző évi veszteségek miatt. Új jelenségként az újraállamosítás is megjelent (BÁV). Az állam fokozott aktivitása azonban általában elriasztja a befektetőket, mert a profitorientált, cégérdekű irányítást kérdőjelezi meg ez a lépés.