Versenyzők a startvonalon

A magyar vezetékes távközlés szereplői a piac teljes liberalizációjára készülnek. Annak ellenére ugyanis, hogy a hálózatokon keresztüli adatátvitel Magyarországon is erőteljesen fejlődik, az üzlet legértékesebb, mert legjövedelmezőbb része még várhatóan sokáig a hangátvitel lesz. Erre az egyes, úgynevezett primer körzetekben a helyi telefontársaságok (LTO-k), a belföldi és a nemzetközi távhívás terén pedig a Matáv rendelkezik kizárólagos jogokkal. A helyzetet bonyolítja, hogy a Matáv sok körzetben mint helyi telefonszolgáltató is működik. A nemzetközi, főleg a hozzánk közel eső nyugat-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy a monopolhelyzetét elvesztő nemzeti távközlési szolgáltatókkal csak a nagyobb cégek tudnak eredményesen versenyezni. A hazai piac teljes megnyitása előtti években ennek megfelelően az ágazatban újabb nagyarányú fejlesztés és konszolidáció várható. A majdani alternatív szolgáltatók sorra építik ki vagy teszik országossá gerinchálózatukat, és napirenden vannak a stratégiai súlyú cégfelvásárlások.

A szektor egyik legidőszerűbb kérdése mára az lett, mikor szűnnek meg végleg a távközlési monopóliumok. A megkötött koncessziós szerződések szerint ugyanis a Matáv a távhívásokra szóló kizárólagos jogot 2002 végéig élvezheti, a tavaly hivatalba lépett kormányzat azonban ezt a határidőt egy évvel előbbre hozná. A hírközlési tárca a helyi telefonszolgáltatók koncesszióit 10 hónappal kurtítaná meg, így a Matáv kizárólagos jogai 2001. január 1-jétől, az LTO-k jogai 2002. január 1-jétől szűnnének meg. Az előrehozott piacfelszabadítási törekvés hátterében az áll, hogy az ország a remélt 2002-es európai uniós csatlakozási időpontra minél inkább megfeleljen az uniós előírásoknak. A kontinens nyugati felén 1998-tól szűntek meg a monopóliumok, ezért a távközlés azon kevés, ám kényes pontok közé került, ahol Magyarországnak egy esetleges 2002. januári csatlakozásnál halasztást kellene kérnie.

Az összekapcsolási díjak A hazai távközlés egyik legérzékenyebb pontja az úgynevezett összekapcsolási díj, amely a különböző hálózatokon keresztül lebonyolított telefonhívásokból származó bevétel (tarifa) megosztását szabályozza. A hálózatokat átlépő hívásokat két szolgáltató között – vagy értelemszerűen saját hálózatán belül – monopoljogának megfelelően a Matáv közvetíti, ezért részesül a hívásdíjakból. Az összekapcsolási díjak rendszere az idén megváltozott, mértéke ismét emelkedett, a növekedés azonban nem éri el még a várható inflációt sem. A díjakról minden évben hosszú tárgyalásokon döntenek, ezek legutóbb tavaly november helyett csak az idén februárban értek véget. Év elejétől érvényesek viszont az új tarifák országszerte, amelyeket nagymértékben meghatároz az összekapcsolási díj. A szolgáltatók így értelemszerűen csak az általuk előre valószínűsített összekapcsolási díjakra alapozva alakíthatták ki idei tarifarendszerüket. Többen azonban a kialkudottnál kisebb díjakat vártak, ezért év közbeni tarifacsökkentésre aligha lehet számítani. Becslések szerint a Matávnak idén 4 milliárd forinttal lesz kisebb a bevétele emiatt. A számítások azt mutatják: ha már tavaly is a mostani, megváltoztatott elosztási rendszer lett volna érvényben, akkor a helyi telefontársaságok összességében 2, a mobilszolgáltatók 1 milliárd forinttal fizettek volna kevesebbet. A szaktárca szerint tehát ezen cégek terhelése idén, ha viszonylag kis mértékben is, de várhatóan csökken.

A piacfelszabadítás ára

Az időpont megváltozása hatással lehet a távközlési piac számos más, a piaci szereplők által sokszor vitatott kérdésére is. Nyilvánvaló, hogy a koncessziók módosítása, vagyis a koncessziós társaságok kizárólagos jogainak tervezettnél korábbi megszüntetése a társaságoknak bevételkiesést fog okozni. A szerződést egyébként is két fél, a szolgáltatók és a kormányzat kötötte, ha pedig az utóbbi akar módosítani, az ajánlatot is tőle várják. A tárgyalások megkezdődtek, egyelőre kevés érdemi eredménnyel. A kérdés az, hogy a minisztérium mit tud ajánlani egyrészt a Matávnak, másrészt a helyi telefontársaságoknak, és az ajánlatot a felek hogyan fogadják.

A piacfelszabadítás előbbre hozása emellett hatással lehet a telefontarifákra is. Elsősorban nem arról van szó, hogy a liberalizáció után várható éles verseny az árakat lefelé nyomná. Majdhogynem ellenkezőleg, a piaci nyitás ugyanis elképzelhetetlen a telefontarifák úgynevezett kiegyenlítése nélkül. A probléma lényege, hogy a fogyasztók a hívásoknál ma még nem pontosan a szolgáltatók valós költségeit fizetik meg. A Matáv a távhívásoknál nagyobb, a helyi hívásoknál ezzel szemben valós költségeinél kisebb összeget fizettet a fogyasztókkal. A szolgáltatónak vannak a hívásoktól független állandó költségei, amit a havi előfizetési díj fedez. Illetve fedezne, hiszen Magyarországon ma még ez az összeg is kisebb a valós költségeknél. A tarifakiegyenlítéssel tehát a távhívások tarifáit fokozatosan csökkenteni, a helyi hívások tarifáit és az előfizetési díjakat viszont fokozatosan növelni kell, a mérleg nyelvének pedig a liberalizáció időpontjáig helyre kell billennie.

A kiegyenlítésre fokozatosan, a tarifák évenkénti meghatározásával kerül sor. Abban az esetben, ha a piaci nyitás egy évvel előbbre kerül, a kiegyenlítési lépcsők száma is kevesebb lesz. A fokozatosságot a minisztérium azért tartja szem előtt, mert a tarifák egyszeri, azonnali kiegyenlítését szociálpolitikai szempontokból nem tartja elfogadhatónak. A havi előfizetési díjak drasztikus emelése például várhatóan elégedetlenséget váltana ki.

Ha másban nem is, a piaci szereplők véleménye abban mindenképpen egyezik, hogy a liberalizáció után éles verseny lesz. Az előfizetőknek ez a verseny minden bizonnyal alacsonyabb telefontarifákat hoz majd.

A Matáv liberalizáció utáni szerepét tekintve már megoszlanak a vélemények. A nyugat-európai, szemünk előtt zajló, egyre élesedő piaci versenyben a legnagyobb díjesés Németországban következett be, egyes tarifák zuhanása elérte a 70 százalékot, s a legtöbb és legtőkeerősebb alternatív szolgáltató is itt jelent meg. Hasonlóan öldöklő versennyel azonban eddig nem kellett szembenéznie például a francia vagy a spanyol nemzeti szolgáltatónak. Ennek oka az lehet, hogy a korábbi monopolszolgáltatók megszorításához vagy nagyméretű, vagy nagyon tőkeerős cégnek kell lenni. Ki kell építeni a minél nagyobb területet ellátó országos gerinchálózatot, vagy a korábbi monopolszolgáltató vonalait kell kibérelni.

A jelek szerint ez utóbbit szeretnék elkerülni, vagy legalább a minimálisra csökkenteni a Matávval szemben alternatívát kínáló cégek. Gerinchálózati építkezéseik mellett azonban szembetűnő, hogy elkezdték a megfelelő pozíciók elfoglalását is. Egy nagyméretű távközlési cég jövőbeni sikeres működéséhez ideális esetben szükség van nagy kapacitású országos gerinchálózatra, és a hangátvitel mellett helyet kell szerezni az üzleti adatátvitelben, az internetes, a kábeltévés és a mobiltelefon-piacon is.

A tömörülés ennek megfelelően el is kezdődött. A jövő egyik centrumát várhatóan a Matáv és az érdekkörébe tartozó cégek adják majd. A hazai óriás gerinchálózata adott, a mobiltelefon-piacon jelen van a Westel Rádiótelefon Kft. és a Westel 900 GSM Rt. révén. Van saját internetszolgáltatója (MatávNet), az elektronikus világhálót tartalommal is igyekszik megtölteni (Origo Kft.), épül kábeltévés hálózata is, MatávCom nevű leányvállalata pedig a hálózatépítés, a rendszerintegráció és a multimédiás megoldások piacán terjeszkedik.

A Matáv jövőbeni versenytársainak élén az a PanTel Rt. áll, amelyben a holland KPN 49 százalékos érdekeltséget szerzett. A németalföldiek magyarországi aktivitása a külföldi cégek között az egyik legerősebbnek mondható, hiszen érdekeltek a Pannon GSM mobilszolgáltatóban, s a PanTel tavaly többségi tulajdonrészt szerzett az Euroweb internetszolgáltatóban.

A magyarországi helyzet, úgy tűnik, kedvez egy harmadik nagyobb tömörülés kialakulásának is. A szerepek azonban itt még korántsem tisztázottak. A két előző központhoz tartozó cégek mellett itt a – ma még – kisebb vállalatok versengenek az irányító szerepért. Ambiciózus tervekkel állt elő például a privatizációjára régóta váró, ám ma még állami tulajdonban levő Antenna Hungária Rt. vagy a német tulajdonosaira és az Elmű Rt. fővárosi hálózatára támaszkodó Novacom Rt. A piacról kialakult képet várhatóan színesíteni fogja a nemrég kiírt DCS 1800-as mobiltender harmadik nyertes konzorciuma is, hiszen abban eddig Magyarországon még meg nem jelent külföldi cégek is helyet kaphatnak. A harmadik ág kialakulásának kedvezhet, hogy az új mobilszolgáltatóban a minisztérium már a tenderkiírással helyet teremtett az Antenna Hungáriának.

Matáv-mustra

A Matávról versenytársai gyakran azt mondják, hogy pénzverdét kapott ajándékba, az ország első számú telefonos cége viszont történelmi adottságai által megalapozott természetes helyzetről beszél. A szakmai körök mindamellett elismerik, hogy a társaság eddig példátlan fejlesztéseket vitt végbe, és folyamatosan bővíti, gyarapítja tevékenységét, hogy az igazi versenyben nemzetközi mérce szerint is megállja a helyét. Eredményeit a kritikákat figyelembe véve is jól mutatja, hogy a Financial Times nemrég megjelent vállalati rangsorában a régió éllovasa lett.

Ami az előfizetőket korábban leginkább érintő kérdést illeti, a Matáv szolgáltatási területén az 1993- 1994-es koncessziós pályázatok óta 1,4 millióról mintegy 2,6 millióra növelte a fővonalak számát. A várólista így a legtöbb helyen már 1996-ban megszűnt. A kézi kapcsolóközpontokat megszüntették, a digitális technológia aránya a fővárosban 100, országos átlagban 75 százalék felett van. A gerinchálózat alapvető modernizáción ment keresztül. Budapesten épül az optikai kábeles hálózat, és az ehhez csatlakoztatott fővonalak száma az év végére szakértők szerint elérheti a 250 ezret. A belföldi távhívásokat lebonyolító hálózat digitális üvegszálas optikai kábelekből épül fel, és a kapcsolóközpontok is digitális rendszerűek. A cég hasonló összeköttetést hozott létre a környező országokkal is, a kapacitás jelenleg meghaladja az igényeket.

Mindez annak köszönhető, hogy a koncessziók elnyerése utáni éveket a Matáv szinte teljes egészében a különböző helyi és távhívó hálózatok fejlesztésének szentelte. Az alapvető fejlesztések teljes egészében az idén fejeződnek be, a beruházásra szánt összegekből így a jövőben már más célokra is jut. A nemzeti szolgáltató a következő években várhatóan arra koncentrál, hogy előfizetőit a telefon minél sokrétűbb használatára vegye rá. A távközlési szolgáltatók általános tapasztalata Magyarországon, hogy az előfizetőkkel ma azt a legnehezebb közölni, hogy a telefon nem kizárólag a beszélgetésekre használható. A jövőben viszont a távközlési hálózatok úgynevezett értéknövelt szolgáltatásait mindenképpen előtérbe kell majd helyezni, hiszen a szolgáltatóknak ez – a nagy vonalfejlesztések lezárta után – folyamatos és jelentős bevételeket hozhat.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a Matáv a piac egyes részterületein sokszor nem elsőként jelenik meg ugyan, szándéka szerint azonban előbb-utóbb mindenhol képviselteti magát és nem kis erőkkel. Így történt ez a MatávNet esetében is, amely az internetszolgáltatók között a viszonylag kései megalakulás ellenére ma már piacvezető cég. Az internetes tartalom tekintetében szintén várni kellett a saját kezdőlapra, az elektronikus újságok hagyományait követő Origo tavalyi megjelenésével azonban a társaság az új média piacára is betört. A telefonszolgáltatások kiterjesztésének logikus lépése volt ugyanakkor a Digifon-szolgáltatások bevezetése, a technológiai fejlődés pedig olyan további intelligens megoldásokat vetít előre, mint a MatávÔr, amely a telefonvonalakat használja a háztartások riasztóberendezéseként. Pozíciókat szerzett a társaság a ma még gyerekcipőben járó hazai elektronikus kereskedelem területén is, hiszen tavaly nyáron megvásárolta annak a CardNetnek a 72 százalékát, amely a bankkártyákat és a hitelkártyákat elfogadó kihelyezett – úgynevezett – POS-terminálok telepítésében piacvezető. Figyelemre méltó, hogy a CardNet a jövőben a chipkártyás megoldásokat is alkalmazni kívánja.

A társaság üzletmenetében januártól több fontos változás is történt. Ezek természetesen a liberalizációra való felkészülés jegyében kidolgozott menetrend szerint léptek életbe. A telefontarifák megállapítását, mint minden évben, most is hosszú tárgyalássorozat előzte meg. A díjak emelésének mértékét egy korábbi megegyezés alapján a szeptembertől szeptemberig számított fogyasztói árindex alapulvételével határozták meg. Az úgynevezetett tarifakiegyenlítés tovább folytatódott, a helyi díjak és a havi előfizetési díjak az inflációnál nagyobb mértékben emelkedtek, a lakosság számára merőben szokatlan módon viszont mind a belföldi, mind a nemzetközi távhívódíjak csökkentek. Más kérdés, hogy a díjkiegyenlítés mértéke a szakértők szerint nem érte el a megkívánt szintet, azaz a piac felszabadításáig még hasonló – de várhatóan nagyobb mértékű – árváltozásokra kell számítani.

A másik alapvető változás az elszámolási rendszerben történt. Az eddig nehezen értelmezhető impulzusok helyét az áttekinthetőbb és a valós költségeket jobban tükröző másodpercenkénti számlázás vette át. Ahogy az idei első Matáv-telefonszámlából ki is derült, az előfizetők minden másodperc után fizetik a díjzónának megfelelő percdíj arányos részét. Bevezették a kapcsolat felépítéséért felszámolt díjat, az ellenzők szerint azért, hogy a Matáv megnyerje a réven azt, amit elvesztett a vámon. Az új rendszernek lapunk megjelenésének idejére már várhatóan érezni lehet a kedvező hatásait is.

A társaság ugyanis áprilistól bevezette első kedvezményes tarifacsomagját. Az előfizetők három – köztük legalább két Matáv – számot adhatnak meg havi bruttó 300 forintos díjért, majd ezekre a számokra 15 százalékos kedvezménnyel telefonálhatnak. Korlátozta a társaság ugyanakkor az internetezőket megcélzó 150 forintban maximált kedvezményes díjzónát, a hétvégi összesen 61 órás összefüggő időszak ugyanis a Matáv tapasztalatai szerint visszaélésekre adott lehetőséget.

Az internetfelhasználók egyébként kisebb csatát vívtak a Matávval az elmúlt év végén, attól tartva, hogy a helyi tarifák emelése lehetetlenné teszi az elektronikus világháló használatát. A Matáv-elhárítás akkor jól dolgozott, mivel kiterjesztette az éjszakai kedvezményt, és most is ígéretet tett arra, hogy a tarifacsomagok kialakítását megvitatja az internetezők képviselőivel.

A Matáv privatizációja kétségtelenül a régió sikertörténetei közé tartozik, nemrég a horvát nemzeti telefontársaság magánosításának kapcsán emlegették mintaként. Az Ameritech és a Deutsche Telekom alkotta MagyarCom konzorciumnak jelenleg csaknem 60 százalékos tulajdonrésze van, a nyilvános forgalomba került 32,07 százalékos rész pedig a még nem privatizált részvények eladásával tovább nőhet. A céget nemzetközi szinten általában a cseh SPT Telecommal, a lengyel TPSA-val, a görög OTE-val és a Portugal Telecommal szokták összehasonlítani, a nemzeti szolgáltató legtöbb üzleti mutatója az élenjáró kelet-európai, illetve a kisebb európai uniós telefontársaságok szintjére érkezett.

Rádiós-vezetékes fővonal Első látásra furcsa, hibrid képződmény a vezetékes és a mobil távközlés határát egyaránt súroló, úgynevezett "fix telepítésű rádió-összeköttetéses" fővonal. A Matáv a Deutsche Telekom Németország keleti tartományaiban végrehajtott fejlesztéseire alapozva 120 ezer ilyen vonalat alakított ki az országban. A megoldás lényege, hogy a kapcsolat az előfizető és a szolgáltató regionális központja között a GSM mobiltársaságok által is használt 900 megahertzes frekvencia egy részén keresztül jön létre, az ügyfélnél azonban szintén telepített terminál van, amelyre a telefonkészülék a hagyományos módon csatlakozik. Az angol rövidítéssel WLL-nek nevezett eljárással a vonal kiépítése gyorsabb, és kevésbé költséges, különösen a nehezen elérhető helyeken. A rendszerrel kapcsolatban fogyasztóvédelmi vitákra is sor került, a Matáv pedig a korlátozott értékű szolgáltatást bizonyos összegű kompenzációval ellensúlyozta. Az analóg megoldást a tervek szerint a közeljövőben digitalizálják, amire várhatóan a frekvenciaváltáskor kerül sor. A Matáv ugyanis 2003-ig folyamatosan kivonul erről a hullámsávról, hiszen azt az új 1800-as szolgáltatónak adja át.

A választás lehetősége

Sűrűsödik az alternatív szolgáltató címére pályázók mezőnye, vagyis kezd kirajzolódni a teljes piacfelszabadítás után várható kép. A helyezkedésre egyrészt az ad lehetőséget, hogy az üzleti kommunikáció területén már szabad a verseny, másrészt a helyi telefontársaságok is pozíciókat szerezhetnek. Az alternatívok szinte kivétel nélkül üdvözölték a liberalizáció tervezett előrehozását, olcsóbb telefontarifákat és bővülő szolgáltatásokat ígérve a lakossági előfizetőknek.

A legjobb pozíciókat eddig talán a PanTel Rt. szerezte meg, a céget szakértők ma egyértelműen a "Matávra majdan legveszélyesebb" jelzővel tüntetik ki. A társaság rövid múltra tekint vissza, hiszen jogelődjét, az MKM-Tel Kft.-t 1997 nyarán alapította a MÁV Rt., a Mol Rt. és a KFKI Számítástechnikai Rt. Az alapítás utáni szeptemberben a PanTelbe belépett a páneurópai Unisource, és 20 milliárd forintra emelték az alaptőkét, a cég 49 százalékos részesedését azonban mára a Pannon GSM-ben is érdekelt holland KPN vette át. Az Antenna Hungária eközben az állami tulajdonos döntése vagy döntésének hiánya miatt nem tudott élni 9 százalékos részarány megszerzését lehetővé tevő vásárlási jogával.

A társaság értékét nagymértékben növeli, hogy – a nyugat-európai példákhoz hasonlóan – a nemzeti vasúttársaság, a MÁV Rt. 1100 kilométeres optikai üvegszálas gerinchálózatára, létesítményeire, illetve azok továbbfejlesztésére épít. A modernizált távközlési hálózatot a tervek szerint a Mol szintén országos rendszere és a BKV budapesti hálózata egészíti ki. Utóbbi szabad kapacitására a felek már megkötötték az egyezményt, a Mol esetében pedig csak hasonló megoldás jöhet szóba az után, hogy az olajipari cég nemrég átadta részvényeit a KFKI-nak. Korábban egyébként szó volt arról, hogy a PanTel résztulajdonosa lesz a Mol hálózatát üzemeltető MolTelecom Rt.-nek.

A társaság eredeti terveiben tíz év alatt 250 millió dolláros beruházással számolt, amelynek eredményeként a piac 20 százalékának megszerzését tűzte ki célul. Talán a nagyarányú fejlesztések beérett gyümölcsének is tekinthető, hogy sokan a PanTel nevéhez kapcsolják a telefonálás monopóliumán ütött első réseket. Az alternatív szolgáltató nemrég jelentette be, hogy májustól ügyfelei részére hangtovábbítást is vállal. A "nemzetközi fax- és hangátviteli szolgáltatás" elnevezés alatt a cég gyakorlatilag az interneten keresztüli telefonálást teszi lehetővé, igaz, egyelőre csak üzleti előfizetőinek. A nemzetközi távhívás lehetősége azt is jelzi, hogy a holland tulajdonos nemzetközi kapcsolataira támaszkodva sikerült megteremteni a hazai gerinchálózat külföldi összeköttetését. A cég betört az internetszolgáltatók piacára is, miután tavaly többségi tulajdonrészt szerzett az Euroweb Rt.-ben.

Az 1800-as mobiltender A szaktárca több mint féléves csúszással készítette el a szakmai körökben régóta várt kiírást. Az előzetes várakozások beigazolódtak, hiszen a minisztérium a két GSM-szolgáltatónak elkülönített két koncessziót, a harmadik helyre pályázóknak pedig előírta az Antenna Hungária és a Magyar Posta bevételét 25 százalék plusz egy szavazat erejéig. A legnagyobb várakozás a harmadik versenytárs kilétét előzi meg, lapzártánkig egyelőre csak annyit lehetett tudni, hogy a brit Orange és az amerikai Callahan Associates, a British Telecom, az amerikai AirTouch, a német Mannesmann, a magyarok közül pedig a Matel és a Novacom is megerősítette érdeklődését. Az előzetes találgatások szerint a Matel és a Mannesmann együtt tervezi a pályázatot, és az sem lenne meglepő, ha az Airtouch is hozzájuk csatlakozna, hiszen utóbbi tulajdonosa, a brit Vodafone több nemzetközi konzorciumban is együtt szerepel a német féllel, illetve a közvetetten Matel-tulajdonosnak számító francia Vivendivel. Az Orange és a Callahan Associates szintén együtt indul, egy lapzártánkig meg nem nevezett magyar társsal. Az eredményt a tárca júniusra ígéri. A harmadik szolgáltató – díjfizetés ellenében – igénybe veheti majd a két GSM-társaság hálózatát is, azaz előfizetői országszerte roamingolhatnak, az erre módot adó szerződés megkötése utáni egy évben pedig az 1800-as sávban kizárólagosságot élvez. A koncesszió minimális díja 5,5 milliárd forint, értesülések szerint azonban a tárca mindenképpen 10 milliárd feletti ajánlatokra számít.

Energikus versenyző

Tavaly ősszel robbant be a köztudatba a Novacom Kft., amely a nemzetközi példák alapján szintén rendkívül versenyképes energetikai cégek hálózataira építi szolgáltatását. A szándékot a tulajdonosok összetétele is jelzi, hiszen az 1 milliárd forintos alaptőkét az Elmű Rt., a német RWE Telliance AG és a Telekommunikations Südwest GmbH hozta össze. A cég digitális optikai alaphálózatát az Elmű adja – egyelőre csak a fővárosban és környékén, amit később a tervek szerint országossá bővítenek. Ehhez a kezdeti összeg megsokszorozására van szükség, ami mellett a részvényesek el is kötelezték magukat.

Az RWE Telliance egyébként alapító tagja az Otelo német alternatív szolgáltatónak, közép-európai terjeszkedését pedig a Novacom mellett a prágai székhelyű Aliatel is jelzi. A Telekommunikations Südwest a baden-württembergi EnBW áramszolgáltató távközlési holdingja, mindkét német cég részt vett egyébként az Elmű privatizációjában is. A PanTelhez hasonlóan a Novacom is jelezte, hogy a piac liberalizációja után a távközlés minden területén szolgáltatásokat indít, az üzleti kommunikációban tevékenységét az év első felében el is kezdte.

Az energikus – vagy inkább energetikus – szolgáltatónak mindamellett a jövőben esélye van arra is, hogy egy technológiai fejlesztést kiaknázzon. Az RWE ugyanis az idei CeBit szakkiállításon újra előrukkolt a villanyvezetékek közbeiktatásával nyújtott internetszolgáltatással. Az Európa egyik legfejlettebb internetes piacának számító Németországban már a hírre meredeken emelkedni kezdett az RWE-papírok árfolyama. Az üzemgazdasági szempontból még további finomításokra szoruló megoldás előnyeinek Magyarországra való átültetéséhez a Novacom mindenesetre jó helyzetbe hozta magát.

A helyi szolgáltatók esélye

A versenyre nagy erőkkel készülnek az országban már jelen levő, többé-kevésbé külföldi tulajdonban levő helyi telefontársaságok is. Közülük eddig talán a Matel/CG Sat csoport a legaktívabb a piacon. A hollandiai cég 93 százalékos tulajdonosa a gödöllői és a váci primer körzetekben szolgáltató Digitel 2002 Rt.-nek, és 95 százalékban birtokolja a szegedi és a szentesi körzetben működő Déltáv Rt.-t. A 132 millió dolláros alaptőkével létrehozott cég mögött 40 százalékban a francia CG Sat, 25 százalékban az amerikai General Electric Capital, 8 százalékban az izraeli Giltek, 27 százalékban pedig különböző pénzintézetek állnak.

A Matel hazai piac iránti elkötelezettségét az is jelzi, hogy 1995 és 2002 között összesen mintegy 440 millió dollárt tervez az országban befektetni. A PanTel elődjével már korábban is kereste a kapcsolatokat, és az 1800-as mobiltenderen is elindult. A francia tulajdonos – CG Sat-Vivendi – révén egyébként a cég könnyen bekerülhet az egyik legnagyobb, német-francia-olasz óriások nevével fémjelzett európai távközlési kapcsolatrendszerbe.

Némethy László, a CG Sat Hungary ügyvezető igazgatója, az LTO-szövetség elnöke szerint a koncessziós társaságok rendkívül gyors fejlesztést hajtottak végre, ezek a térségek általában nagyobb iramban fejlődtek, mint a Matáv területei, ami többek között azzal is magyarázható, hogy az LTO-khoz általában az elmaradottabb körzetek kerültek. De talán még fontosabb: az LTO-k működése versenyt teremt a helyi távközlésben, ami a legtőkeigényesebb befektetési terület. Annak a veszélye azonban fennáll, hogy a Matáv lelépje a kicsiket – egyrészt, mert a helyi tarifák továbbra is rendkívül alacsonyak a nyugat-európaiakhoz viszonyítva, másrészt miután az LTO-k csak a Matávon keresztül tudnak a külvilághoz kapcsolódni, nem mindegy, milyen arányban kell a bevételeken osztozni. Mi úgy számolunk – állítja az LTO-szövetség elnöke –, hogy az EU-normák szerint az árbevétel 15 százalékát kellene átadni a Matávnak. Ehelyett kezdetben 33 százalékot fizettünk, 1997-ben még 25-26 százalék körül volt ez az arány, és mára ugyan sikerül ezt valamivel 20 százalék alá szorítani, de még mindig jóval meghaladja a 15 százalékot. Ahhoz viszont, hogy az LTO-k fel tudják venni a kesztyűt a Matávval szemben 2002-ben, néhány évig olyan körülmények között kellene működniük, hogy meg tudjanak erősödni.

A szövetség elnöke biztatónak tartja, hogy a hírek szerint 2000. január 1-jétől bevezetik a költségalapú díjazást, s nagyon bíznak benne, hogy ez leszorítja az összekapcsolási díjat. Ha az összekapcsolási díjak nem rendeződnek, akkor a Matáv tovább erősödik a koncessziós társaságokkal szemben. Attól azonban az LTO-szövetség elnöke szerint nem kell tartani, hogy a külföldi befektetők egyszeriben hátat fordítanak az országnak és kivonulnak. Egyelőre ugyanis befektetéseik nem térültek meg, s a helyzetet bonyolítja, hogy esetleg lerövidítenék a koncessziós társaságoknak adott kizárólagos szolgáltatási időszakot. A tulajdonosi szerkezet átrendeződése a Jásztel eladásával már megkezdődött. Lehet, hogy más LTO-tulajdonos is foglalkozik ilyen lépéssel – ismeri el a szövetség elnöke, de azt mondja, inkább az a kulcskérdés, hogyan állhatna össze egy-két-három olyan társaság, amely valódi, erős ellenpólust jelenthetne a Matávval szemben.

Fontolva haladó

Az előzőeknél kevesebb hírverést kapott eddig az eredetileg Vsat rendszerű műholdas szolgáltatásra szakosodott GTS Kft. Az 1,7 milliárd forintos alaptőkével létrehozott vállalat szolgáltatásának 1994-es elkezdése óta országossá fejlesztette hálózatát, és az üzleti szférában több hazai nagy céget is sikerült saját üzletfelei közé toboroznia. Így a budaörsi központból a GTS Hungary ma már a távközlési szolgáltatások gyakorlatilag teljes skáláját felölelő tevékenységet folytat, amibe a különcélú hangtovábbítás is beletartozik. A társaság az 1997-es 8 millió után tavaly már 15 millió dolláros forgalmat bonyolított le. Az elmúlt évben 100 százalékig megszerezte az internetszolgáltatói piac négy nagyágyúja közé tartozó DataNet Rt.-t is. A DataNet ezután rövid időn belül jelezte, hogy a GTS-re támaszkodva hamarosan kész ügyfeleit országosan, mindenütt kiszolgálni. Az amerikai tulajdonos mellett a cég a British Telecom hazai disztribútorának számít, így a jövőben sokak szerint természetes belépőt kínálhat a magyar piacra akár több nagy nemzetközi cégnek is.

T. Z.-H. R.

Ingyentelefon Tavaly év végén kísérleti jelleggel alakult meg a Freephone Kft., amely teljesen ingyenes telefonálási lehetőséget kínál, igaz, a hívónak és a hívott félnek bizonyos időközönként a beszélgetést megszakító rövid reklámokat kell meghallgatni. A társaság a Matávtól bérelt zöldszámhoz kapcsolódó vonalakon keresztül szolgáltat, stratégiája szerint a bevételekből folyamatosan növeli a kapacitást. A tapasztalatok alapján erre az első időben szüksége is lesz, hiszen a szolgáltatás sikerét a vonalak szinte állandó foglaltsága jelzi. A hirdetők számára azért vonzó a megoldás, mert csak a célba juttatott reklámok után kell fizetniük, hirdetéseiket pedig a megfelelő vásárlócsoportokhoz irányíthatják. Egy budapesti üzlet reklámjait tehát nem kell meghallgatnia egy vidéki telefonálónak, még akkor sem, ha a vonal másik végén fővárosi előfizető van. A Freephone lapunk megjelenésének idejére tervezte a hasonló elven működő majdnem ingyenes internetszolgáltatás elindítását is. A nemzetközi tapasztalatok egyébként a reklámokért nyújtott ingyenes távközlési szolgáltatások sikerét jelzik. Az ilyetén telefonálás eddig elsősorban Észak-Európában hódított, az ingyenes internet népszerűségére pedig a brit példa mutat rá: ott a Freeserve rövid idő alatt maga mögé utasította az addig vezető Amerca Online-t. Az Egyesült Államokban eközben nagy port kavart az a társaság, amelyik már a személyi számítógépeket is ingyen odaadta előfizetőinek, ha vállalták az ugyancsak ingyenes, de hirdetésekkel ellátott internetezést.

Személyhívó szolgáltatás

Korlátozott mértékben már 1989-ben létezett személyhívó rendszer Magyarországon, viszont a kereskedelmi szolgáltatás csak 1991-ben kezdődött, az Operator Hungária Kft. megjelenésével – mondja Pákozdy Zsolt, az EasyCall Ermes Hungary vezérigazgatója. Az FM pagingben a szöveges üzenet küldését alapvetően az Operator szakemberei fejlesztették ki, a végberendezést használókkal. Az Operator felerészben állami tulajdonban volt, illetve 50 százalékban az akkor még állami francia posta egyik divíziója volt a társtulajdonos. A hírközlési tárca 1994-ben írta ki az országos koncessziós személyhívó szolgáltatási tendert az Európában megjelent úgynevezett ERMES-szabvány előírásával. A pályázatnak két nyertese volt, az Eurohívó és az EasyCall. Mindketten 1995 februárjában kezdték meg a szolgáltatást Budapesten. Ugyanabban az évben, amikor a két GSM-szolgáltató az egy és két számjegyű utak környékén és a nagyobb városok területén már szolgáltatást nyújtott. Ráadásul nem volt túl nagy az árkülönbség a kétféle készülék között. Mintegy 90 ezer forintba került egy jobb minőségű mobiltelefon, és 50 ezerért egy gyengébb minőségűhöz már hozzá lehetett jutni, ezzel szemben állt a pager 25 ezer forintos ára. A nehéz piaci helyzet, s részben a menedzsment kellőképpen meg nem alapozott döntései miatt az Eurohívó és az EasyCall is nehéz pénzügyi helyzetbe került. A helyzetfelmérés után a társaságok a személyhívókra szabott szolgáltatások kínálatának bővítésétől, valamint bizonyos műszaki feladatok együttes megoldásától várják üzleti pozíciójuk megerősödését. A közelmúltban az Eurohívó felvásárolta, majd magába olvasztotta az EasyCall tulajdonában lévő Operator Kft.-t. Magyarországon hozzávetőlegesen 18 ezren használják a személyhívó szolgáltatást. Általában azok igénylik, akik tudják, hogy a pager bizonyos feladatokra a mobiltelefonnál sokkal olcsóbb eszköz. Például a gázszolgáltatóknak, az erőművek üzemeltetőinek, diszpécsereknek – ha valami rendkívüli esemény történik – egyszerre sok embert kell elérni. De ha egy kereskedelmi cég az ügynökeinek – akiknek egyébként van mobiltelefonjuk – üzenni akar, akkor is személyhívón tudatja velük az információt. A pager nagy előnye, hogy az egy pontból sok pontba történő kommunikációnak sokkal hatékonyabb eszköze, mint a mobiltelefon. Jó szolgálatot tehet a személyhívó a rendszeres és nagy internetfelhasználóknak is, ugyanis tudatja, hogy a hívott félnek üzenete érkezett, sőt a pageren adott esetben az üzenet is megkapható.

Az EasyCall most azokra a piaci csoportokra koncentrál, amelyekben versenyképes a mobiltelefonnal. A felsoroltakon kívül ilyen terület, ahol robbanásbiztos eszközök kellenek, s nem lehet kétirányú a kommunikáció. A társaság fantáziát lát a világ más országaiban már működő kétirányú kommunikációra képes személyhívók hazai alkalmazásában is. Képesek lennének az árvízvédelmi szolgálat számára óránként, félóránként leadni a vízállásjelentést, ehhez nem kell mobiltelefon, nagy sávszélességű kommunikáció. Az Egyesült Államokban kezdik kifejleszteni a gáz- és villanyórák leolvasására azt a rendszert, amely az előfizetőnek is tud üzenetet küldeni, a meglepetések elkerülése érdekében. Pákozdy Zsolt úgy véli, a jelenlegi 18 ezres előfizetői tábor hosszú távon sem növekedhet 30-35 ezer fölé, ez a szám is legfeljebb 5 év alatt lehet elérhető. Az eddig veszteséges személyhívó szolgáltatók idén már várhatóan működési nyereséget fognak termelni, és valószínű, hogy két-három éven belül mérleg szerinti nyereséget is elkönyvelhetnek.

Az EasyCall szeretné kihasználni, hogy a Westel 900-nál már lehetőség van arra, hogy a mobilelőfizetők részére kezelőn keresztül SMS-t, vagyis rövid szöveges üzenetet küldjenek. Ezt a szolgáltatást az EasyCall végzi a telefontársaságnak. Kidolgoztak egy ajánlatot, amely szerint minden mobilelőfizető kaphatna amolyan kvázi személyhívó számot, amelyen keresztül telefonjukat ugyanúgy használhatnák, mint a pagertulajdonosok. Ha a készülék gazdája külföldre megy, összes hívását ide irányíthatja, s nem kell méregdrágán felhívni a hangpostát, nem kell órákig a nagymamával beszélgetni súlyos ezer forintokért, hanem a hívás egyenesen az üzenetközpontba érkezik, amely küldhet SMS-t. Ugyanezt meg lehet csinálni, ha valaki egy tárgyaláson fontos üzenetet vár. Erre a szolgáltatásra az EasyCall felkészült, szeretnék rövid időn belül egyeztetni a Westellel – mondja Pákozdy Zsolt, és hozzáteszi, azon ügyfeleiktől származik az ötlet, akiknek mobiltelefonjuk és személyhívójuk is van.