TERMELÉSI NORMATÍV TÁMOGATÁSOK
1. Földalapú növénytermelési támogatás
Hasonlít az 1994-ben bevezetett búzatermelési támogatásra, annyi különbséggel, hogy az összes kalászos és fehérjenövényre (szárazborsó, szója, lóbab, lencse, bükkönyfélék, csillagfürt, csicseriborsó), az ipari növényekre (őszi-tavaszi repce, dohány, burgonya), a szántóföldi zöldségre, az alternatív növényekre (pl. nemesített fűmag, olajtök, kender, étkezési olajlen, cirok, étkezési napraforgó) és a kukoricára is kiterjed. A támogatást a földhasználó – a tulajdonos vagy a bérlő – igényelheti. A támogatás további feltételei: termékértékesítési szerződés vagy nyilatkozat a saját célú felhasználásról, fémzárolt vetőmag használata, jogszabályban előírt mennyiségű növényvédő szer és műtrágya használata.
A támogatás mértéke a teljes földterület nagyságának (üzemnagyságnak) függvényében:
| 1 ha és 20 ha között | 12 E Ft/ha |
| 20 ha és 50 ha között | 8 E Ft/ha |
| 50 ha és 300 ha között | 4 E Ft/ha |
17 AK alatti minőségű földterület után további kiegészítő jellegű támogatás is igényelhető az alábbiak szerint:
| 1 ha és 20 ha közötti összes használt földterület esetén | 3 E Ft/ha |
| 20 ha és 50 ha között | 2 E Ft/ha |
A kedvezményeket a növények termőterülete alapján kell megadni. Az igénylőlapot legkésőbb 1999. május 31-ig lehet az illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz benyújtani. A támogatás két részletben – június 30-ig és szeptember 15-től október 31-ig – igényelhető az elsőfokú adóhatóságtól.
2. Az állattenyésztés támogatása
Az állattenyésztési támogatások állományfenntartási, -fejlesztési célokat vagy minőségi cserét szolgálnak. Általánosan jellemző, hogy jogszabályi rendelkezés az egyes jogcímeknél szigorú minőségi és egyéb feltételeket (fajtafeltételek, nyilvántartás, apaállat-használat, betegségektől való mentesség) ír elő. Jogcímenként csak egy kérelem adható be, egy tenyészállat után pedig kizárólag egy alkalommal igényelhető támogatás.
a) Anyaállat-támogatás nőivarú szarvasmarha, juh, kecske, húshasznú ló után
A támogatást az induló – a kérelem benyújtásakor meglévő – állatállomány után lehetett igényelni a telephely szerinti megyei földművelésügyi hivatalnál legkésőbb 1999. május 31-ig, amelynek mértéke:
| Húshasznú tehén után | 20 ezer forint/db |
| Hús- és kettős hasznú magyar tarka tehén után | 20 ezer forint/db |
| Megjelölt és nyilvántartásba vett csikóval rendelkező húshasznú kanca után | 20 ezer forint/db |
| Anyajuh és anyakecske | 1200 forint/db |
b) Tenyészjerke és -gödölye állományfejlesztési támogatása
A tenyészjerke- és tenyészgödölye-állomány növelését szolgáló támogatásról van szó. Elengedhetetlen követelmény, hogy az állomány hazai és folyamatosan ellenőrzés alatt álló, vagy nyilvántartott szaporítótenyészetből származzon. Ha az állattartó az induló állatállomány létszámát legalább 50 százalékkal növeli, a megnövelt állományra 2002 végéig tartási kötelezettséget kell vállalnia. A kérelmeket négy példányban az állattartó telephelye szerint illetékes hivatalnál – személyesen vagy meghatalmazott képviselő útján – legkésőbb 1999. november 15-ig kell benyújtani.
A támogatás mértéke:
| Termelés-ellenőrzés alatt álló tenyészetből vagy importból származó jerke, gödölye | 6 ezer forint/db |
| Szaporítótenyészetből származó jerke, gödölye | 4 ezer forint/db |
c) Tenyészkoca-állomány minőségi cseréjének támogatása
A támogatás minőségi állománycsere céljára igényelhető. Előfeltételei, hogy a tenyészkocasüldő elismert, hiteles törzskönyvi ellenőrzés alá vont tenyészetből származzon és brucellózistól, leptospirózistól, Aujeszky-féle betegségtől, valamint PRRS-megbetegedéstől mentes legyen. A vásárlásról az állattartó hitelesített számlát köteles csatolni. Saját tenyészetből történt beállításnál a beállított süldők száma az induló állomány 40 százalékát nem haladhatja meg. A támogatás ellenében az igénylőnek 2001. december 31-ig tartási kötelezettséget kell vállalnia. Az igényléseket négy példányban az állattartó telephelye szerinti hivatalnál – személyesen vagy meghatalmazott képviselő útján – legkésőbb 1999. november 15-ig lehet benyújtani. A támogatás mértéke a tenyészsüldő-indexpontszámtól függően 8000 és 15 000 Ft között változhat.
d) A méhészet támogatása
A támogatást azok a méhcsalád-tulajdonosok vehetik igénybe, akik a Méhészeti Terméktanács tagjaiként a külön jogszabályban előírt állat-egészségügyi kezelésekről nyilvántartással rendelkeznek. A támogatás alapját az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás 1998. június 1. és szeptember 30-a között végzett felmérése képezi, mértéke méhcsaládonként 1000 forint. Az igényléseket – az előírt hatósági igazolások kíséretében – méhcsaládonként egy alkalommal lehet az idei évben benyújtani.
A méhanya beállítása utáni támogatást – kérelem alapján – az a méhész veheti igénybe, aki a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete tagjaitól, minősített törzscsaládoktól származó párzott, petéző méhanyát vásárol. A kérelmeket a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete részére legkésőbb december 1-jéig kell beküldeni. A támogatás, amely 850 forint méhanyánként, a jogszabályban előírt igazolás alapján az adóhatóságtól igényelhető.
e) Baromfiszülőpár támogatása
A támogatás az elismert tenyésztőszervezet által nyilvántartott és OMMI-tenyészetszámmal ellátott baromfi-tenyészvonal, szülő-, nagyszülőpár után vehető igénybe. A kérelemhez a szülőpárállományról és annak tenyészetszámáról szóló OMMI-igazolást, a származási igazolás hiteles másodlatát és a termelői nyilvántartásba vételi igazolást is csatolni kell. Az igényléseket az adott fajta tenyésztőszervezetéhez kell beküldeni, aki az igényeket – összesítve – megküldi a minisztériumnak. A minisztérium a támogatásról igazolást állít ki az igénylő részére, ezzel egyidejűleg értesíti a tenyésztő szervezetét az engedélyezésről. A támogatás adóhatóságtól igényelhető mértéke:
| Tyúkfélék és pekingi típusú kacsa esetén | 100 forint |
| Pulyka és barbarie kacsa esetén | 200 forint |
| Lúd és mulard kacsa esetén | 500 forint |
f) Tenyészbika, tenyészkan, tenyészkos és tenyészkecskebak beállításának támogatása
A támogatást az adott fajta elismert vagy ideiglenesen elismert tenyésztőszervezete által kijelölt, hazai tenyésztésű és származási igazolással ellátott tenyészbika, tenyészkan, tenyészkos és tenyészkecskebak eladása, illetve saját tenyészetből történő beállítása után lehet igénybe venni, ha az értékesítési egységár – a tenyészbika kivételével – a 80 ezer forintot nem haladja meg.
A támogatás mértéke tenyészbika után:
| Mesterséges termékenyítőállomásra történő beállítás esetén | 100 ezer forint/db |
| Köztenyésztésre, illetve saját állomány fedeztetésére történő beállítás esetén | 50 ezer forint/db |
A támogatás mértéke tenyész kan-süldő után – tenyészsüldőindex alapján:
| 105-110 indexpont között | 10 ezer Ft/db |
| 111-115 indexpont között | 15 ezer Ft/db |
| 116-120 indexpont között | 20 ezer Ft/db |
| 121 indexpont fölött | 25 ezer Ft/db |
A támogatás mértéke tenyészkos és tenyészkecskebak után index alapján:
| 90-110 indexpont között | 15 ezer Ft/db |
| 111-130 indexpont között | 20 ezer Ft/db |
| 131 indexpont fölött | 25 ezer Ft/db |
g) Szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeszaporítóanyag-használat támogatása
A támogatást – kérelem alapján – a termékenyített nőivarú szarvasmarha, sertés, juh és kecske tulajdonosa vagy bérlője igényelheti. A nőivarú állat megtermékenyítése utáni juttatás akkor jár, ha a donor apaállat hazai minősítéssel és mesterséges termékenyítési engedéllyel rendelkezik, vagy hivatalos ivadékvizsgálati programban vesz részt.
A támogatás mértéke:
Tenyészbika-szaporítóanyag használatánál
- kettős hasznú magyar tarka fajta esetében az elismert tenyésztőszervezet által értékelésenként kijelölt legjobb tíz bika szaporítóanyagának használata esetén 800 forint/első termékenyítés
- húshasznú fajták esetében az elismert tenyésztőszervezet által értékelésenként kijelölt legjobb öt bika szaporítóanyagának használata esetén 800 forint /első termékenyítés
- ivadékvizsgálati bikák szaporítóanyagának használata esetén 800 forint/első termékenyítés
Tenyészkan-szaporítóanyag használatánál
- importkan vagy 110, illetve afeletti Hízékonysági és Vágási Teljesítményvizsgálat (HVT) pontszám esetén fialásonként 500 forint/első termékenyítés
- 115, illetve afeletti tenyészsüldőindex (TI) pontszám esetén fialásonként 200 forint/első termékenyítés
- ivadékvizsgálati kanok szaporítóanyagának használata esetén fialásonként 500 forint/első termékenyítés
Termékenyítési engedéllyel rendelkező tenyészkos, illetve tenyészkecskebak szaporítóanyag-használata esetén 200 forint/első termékenyítés
h) Lóteljesítmény-vizsgálat támogatása
Szakmailag elismert lótenyésztő szervezetek vehetik igénybe, az adott fajta teljesítményvizsgálatainak elvégzése és az adatok nyilvántartására szolgáló számítógépes rendszer kialakítása céljából. Támogatás adható minden olyan állat után, amelyet 1999. január 31. és 1999. november 10. között tenyészszemlén vagy központi kanca-teljesítményvizsgálaton minősítettek. A támogatás, amelynek mértéke 20 ezer forint állatonként, az év során többször, egyedenként azonban csak egy alkalommal igényelhető.
A kérelmeket az elismert tenyésztőszervezet részére kell elküldeni, amely havonta, legkésőbb azonban december 5-ig a minisztérium részére továbbítja azokat. A minisztérium a kérelem alapján igazolást állít ki, amely alapján az adóhatóságtól igényelhető a támogatás.
i) Haltenyészanyag támogatása
Haltenyészanyag-támogatást – kérelem alapján – összesen ezer tonna egynyaras ponty kihelyezéséhez lehet kérni. Azok a termelők igényelhetik, akik elismert tenyésztőszervezet által nyilvántartott anyától származó tenyészanyagot telepítenek és tagjai a Halászati Terméktanácsnak. Kizáró oknak minősül, ha az igénylő az 1998. szeptemberi termékbecslést a Terméktanács részére nem küldte meg, illetve ha a tavalyi egynyaras ponty kihelyezését csökkenti.
Azok a terméktanácsi tagok, akik az elmúlt évben használaton kívül álló területükön rekonstrukciót végeztek, vagy új halastavat építettek, a terület 10 százalékán, hektáronként 8 ezer darab egynyaras ponty kihelyezését segítő támogatást igényelhetnek. A támogatás mértéke 50 Ft/kg.
A támogatási kérelmeket összesítés céljából 1999. március 15-ig kellett benyújtani a Halászati Terméktanács részére, a juttatást az adóhatóság folyósítja.
FINANSZÍROZÁSI TÁMOGATÁSOK
1. Forgóeszközhitelek kamattámogatása
A növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés, a vegyes gazdálkodás, a vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás, valamint a halászati tevékenység költségeinek fedezetére, legfeljebb egy évre felvett pénzintézeti hitel után – a pénzintézet terhelése alapján – kamattámogatást vehet igénybe a termelő, ha a megyei földművelésügyi hivatal nyilvántartásba vette. A támogatást a mezőgazdasági termelők mellett az integrátorként bejegyzett, termeltetést végző vállalkozók is igénybe vehetik. Kamattámogatást a közraktárba letett élelmezési búzára és takarmánykukoricára felvett, legfeljebb egy év futamidejű hitelintézeti vagy közraktári hitel után is igényelhetnek a termelők és integrátorok. A felvásárlókat kamattámogatás azonban nem illeti meg.
Az integrátorok akkor is jogosultak kamattámogatásra, ha a hitelt a velük szerződéses kapcsolatban álló termelők (integráltak) érdekében végzett szolgáltatások finanszírozására használják fel. A kamattámogatás előfeltételei: integrátori szerződés, integrátori bejegyzést tanúsító igazolás, illetve igazolás arról, hogy az integrátor a támogatott hitelből olyan szolgáltatások költségeit fedezi, amelyek az integrátori szerződés szerinti termékek előállításához kapcsolódnak. A kamattámogatást a termelők részére nyújtott szolgáltatások elszámolása során kell érvényesíteni, az integráltaknak tovább kell adni.
Forinthitel esetén a támogatás a hitelszerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat 40 százalékának megfelelő mértékű. További feltétel azonban, hogy a teljes hiteldíjnak legfeljebb négy százalékponttal meg kell haladnia a jegybanki alapkamatot. Devizahitelnél a támogatás mértéke a hitelszerződés szerinti kamat 30 százaléka.
Az elemi csapással sújtott hitelfelvevők a károsodott termék termelésével, az elemi kár felszámolásával kapcsolatos költségeik fedezetére a fentiek szerinti juttatások mellett további, a jegybanki alapkamat 25 százalékának megfelelő mértékű kamattámogatásra is jogosultak. Devizahitel esetén a kiegészítő kamattámogatás mértéke a kamat 15 százaléka. Ha az elemi csapás a termelő által használt összes földterület hozamának 15 százalékát érintette, az elemi csapáshoz kapcsolódó többletkedvezmény az összes növénytermesztési célú hitelre kiterjed.
A támogatási nyomtatványhoz a hitelintézet kamatbefizetésről szóló igazolását, integrátor esetén pedig az integrációs szerződésekről készített összesítő kimutatást is csatolni kell. A kérelmeket az illetékes földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. A hivatal a támogatási jogosultságot záradékkal igazolva tizenöt napon belül az adóhatósághoz továbbítja.
Atámogatás közvetlenül az adóhatóságtól igényelhető.
2. Állami garancia
A 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján nyilvántartásba vett mezőgazdasági termelő a búza, a kukorica, a rozs és az árpa termelési költségeinek fedezetére szolgáló, legfeljebb egyéves lejáratú pénzintézeti hitel felvételéhez állami kezességvállalást vehet igénybe. A kezességvállalás a hitelösszeg 70 százalékára, hektáronként és időszakonként azonban legfeljebb 20 ezer forintra terjed ki. A kedvezményt termelők és integrátorok egyaránt igényelhetik. Ugyanarra a földterületre az állami garanciát csak egyszer lehet figyelembe venni.
A megyei földművelésügyi hivatal az állami kezességvállalási keret kimerülését követően, külön rendeletben meghatározott időponttól kezdődően a támogatási jogosultság igazolását megtagadhatja. Kezesség igénybevétele esetén a megtermelt termék a hitel biztosítékául szolgál. Ha a kezességvállalással támogatott hitel törlesztése meghiúsul, a hitelintézet érvényesítheti a kezességből eredő jogait, a hitelfelvevő tartozása ily módon az állammal szembeni kötelezettséggé válik.
3. Tagi kölcsön kamattámogatása
Kamattámogatást vehet igénybe a szövetkezet a természetes személy tagja által nyújtott, legfeljebb egyéves lejáratú kölcsön után, ha a kölcsön összegét a mezőgazdasági tevékenységével kapcsolatos költségeinek fedezetére fordítja. A támogatás a jegybanki alapkamat 40 százalékának megfelelő összegű. A tárgynegyedévet követő hónap huszadikától igényelhető – a szövetkezetet regisztráló földművelésügyi hivatalon keresztül – az adóhatóságtól.
4. Éven túli forgóeszközhitelek támogatása
A termelőtevékenységet folytató vagy saját terméket feldolgozó gazdálkodók a tartós forgóeszköz-szükségletük fedezetére felvett hitelintézeti és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által folyósított mikrohitelek után legalább négy-, legfeljebb hatéves időtartamra kamattámogatást igényelhetnek. A támogatás a szövetkezet tagjai által nyújtott tagi kölcsönök után is folyósítható. A hitel felső összege termelői kérelem esetén legfeljebb százmillió forint lehet, és – beruházás kivételével – bármilyen mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos célra felhasználható. A tagi kölcsönre sem az összegét, sem a célját illetően nem áll fenn korlátozás.
A kamattámogatás a kistermelői tevékenységet összefogó integrátor szervezeteket is megilleti, ha kötelezettséget vállalnak arra, hogy a hitel teljes futamidejére a termelőkkel termékértékesítési szerződést kötnek. A kedvezményezett hitelösszeg megállapításakor a termeltetési szerződésekben rögzített összegeket veszik figyelembe, a 100 millió forintos korlát alkalmazása nélkül.
Támogatás kizárólag olyan hitelszerződés után járhat, amelynél a teljes hiteldíj legfeljebb öt százalékponttal meghaladja a szerződéskötéskor érvényes jegybanki alapkamatot. A kamattámogatás az első évben 50 százalék, a további években a fennmaradó hitel 70, 50, 40, 20 és végül 10 százaléka. Ha négy évnél rövidebb idő alatt törleszti az adós a hitelét, a felvett kamatkedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. A négy évnél hosszabb, de az eredeti futamidő lejárta előtt visszafizetett hiteleknél az igénybe vett kamattámogatás átlaga a jegybanki alapkamat 50 százalékát nem haladhatja meg.
Az egy éven túli forgóeszköz-hitelekhez, a teljes összeg legfeljebb 80 százalékára kezességvállalás is engedélyezhető. Az 5 millió forint feletti hiteleknél a kezesség garanciaintézményenként (Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, illetve a Hitelgarancia Rt.) éves átlagban nem haladhatja meg a 60 százalékos mértéket. A kezességvállalásért a termelő éves ütemezésben, a hátralékos hitelre vetítve kezességvállalási díjat köteles fizetni, ennek 50 százalékát a költségvetés azonban megtéríti. A kezességvállalási díj 10 millió forint hitelösszegig – a hitelre vetítve – egységesen évi egy százalék, ezt meghaladóan a vállalt kezesség mértékétől függően a következőképpen alakul:
- 50 százalékos garancia esetén 1,0 százalék,
- 51-60 százalékos garanciánál 1,2 százalék,
- 61-80 százalékos garancia esetén 1,5 százalék.
A hitelkérelmeket az agrárfinanszírozásban részt vevő hitelintézetek területi fiókjaihoz lehet benyújtani. A hitelintézetek csak olyan kérelmeket fogadnak be, amelyeket a megyei földművelésügyi hivatal előzetesen nyilvántartásba vett és záradékolt. Az egymilliárd forintot meghaladó integrátori hitelek esetén a záradékot minisztériumi állásfoglalása alapján lehet csak a kérelemre rávezetni. A támogatás az adóhatóságtól igényelhető a banki kamatterhelés gyakoriságának megfelelően, tagi kölcsön esetén negyedévenként.
SZAKTANÁCSADÁS TÁMOGATÁSA
1. A szaktanácsadási díj támogatása
A jogszabályi előírásoknak megfelelően regisztrált termelők előre meghatározott témakörökben, csoportos formában, előadások, konzultációk, bemutatók keretében ingyenes szaktanácsadásban részesülhetnek, ha az éves árbevételük az 500 ezer forintot nem éri el. Azok a termelők, akiknek az éves árbevétele az 500 ezer forintot meghaladja, a Szaktanácsadói Névjegyzékben szereplő szaktanácsadóktól igénybe vett szolgáltatások díjához támogatást igényelhetnek, a vadgazdálkodás üzemtervezési tanácsadási díját kivéve. A szaktanácsadói díjtámogatás kizárólag olyan regisztrált termelők részére folyósítható, aki nem minősül az FVM Szaktanácsadói Névjegyzéke szerinti szaktanácsadónak.
A díjtámogatás alapvetően az éves árbevételtől függ. (induló vállalkozó esetén a legalacsonyabb árbevételi kategóriát kell figyelembe venni):
500 ezer és 2 millió Ft közötti éves árbevételnél a szaktanácsadói díj 75 százaléka, de maximum 50 ezer Ft,
2 millió és 15 millió Ft közötti éves árbevételnél a szaktanácsadói díj 50 százaléka, de maximum 75 ezer Ft,
15 millió és 30 millió Ft közötti éves árbevételnél a szaktanácsadói díj 25 százaléka, de maximum 100 ezer Ft.
A 40. életévüket be nem töltött egyéni vállalkozók – az éves árbevételtől függetlenül – a szaktanácsadói szerződésben szereplő díj 75 százalékának megfelelő támogatásra jogosultak.
A szaktanácsadóval kötött szerződés egy példányát – előjegyzés céljából – harminc napon belül, de még a munka megkezdése előtt, a megyei földművelésügyi hivatalhoz be kell nyújtani. Az 1999. október 31. után benyújtott szerződések előjegyzésére már nincs lehetőség.
A támogatási kérelmeket írásban, a szaktanácsadási díjról szóló számla csatolásával, október 31-ig kell a megyei földművelésügyi hivatalhoz benyújtani. Erdészeti szaktanácsadás esetén az erdészeti hatóság szakvéleményét is mellékelni kell. Ha a termelő a szaktanácsadót bízza meg a kérelem benyújtásával, a juttatás címzettje is maga a szaktanácsadó lesz. A támogatási jogosultságról szóló igazolást a földművelésügyi hivatal vezetője állítja ki, amely alapján a támogatás az adóhatóságtól igényelhető.
2. Erdészeti szakirányítás támogatása
Erdészeti szakirányítási támogatásban az egyéni erdőgazdálkodók, az erdőbirtokossági társulatok és az erdőszövetkezetek részesülhetnek, feltéve hogy 300 és 2000 hektár közötti erdőterületen gazdálkodnak. Az igények előterjesztését megelőzően a szakirányítási szerződés egy példányát – előjegyzés céljából – a megyei földművelésügyi hivatalhoz be kell nyújtani. A támogatás kifizetése iránti kérelmeket október 31-ig kell a megyei földművelésügyi hivatalhoz eljuttatni. A támogatás az erdészeti szakemberrel vagy szervezettel kötött szerződés szerinti díj 50 százaléka, legfeljebb azonban a mindenkori minimálbér.
A TERMELŐI ÖSSZEFOGÁST SEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK
1. Szövetkezetek támogatása
Az 1999. január 1-jét követően megalakult szövetkezetek az alapítási és a működési költségeikhez vissza nem térítendő agrártámogatást igényelhetnek. A juttatás összegét a szövetkezetet alapító tagok termékeinek raktározására, értékesítésére, feldolgozására, a termeléshez szükséges anyagok beszerzésére, szolgáltatások igénybevételére lehet felhasználni.
Támogatás kizárólag olyan nonprofit jellegű szövetkezetek részére nyújtható, amelyeknél az alapító tagok legalább háromnegyed része a megyei földművelésügyi hivatalok nyilvántartásában szerepel. Az igényeket a megyei földművelésügyi hivatalokhoz folyamatosan be lehet nyújtani.
A támogatás mértéke:
- az alapítás számlával igazolt költségeinek 80 százaléka, legfeljebb 250 ezer forint,
- a működtetéshez, forgóeszköz-feltöltéshez pedig a tárgyévi árbevétel 20 százaléka, legfeljebb azonban 15 millió forint, azzal azonban, hogy a jegyzett tőke 200 százalékát nem haladhatja meg,
- erdőbirtokossági társulatok, erdőszövetkezetek esetén hektáronként 150 ezer, legfeljebb 5 millió forint, azzal, hogy a számlával igazolt működési költségek 50 százalékát a támogatási összeg nem haladhatja meg,
- legalább tíz termelő által alapított, egyesületi formában működő gépkör esetén – a működtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására – tagonként 100 ezer, legfeljebb 3 millió forint.
2. Nagybani piacok támogatása
A mezőgazdasági termékek értékesítési lehetőségeit javító, a zöldség- és gyümölcstermelés koordinációját, a termékskála bővítését szolgáló nagybani piacok a beruházási költség 30 százalékát kitevő, legfeljebb 50 millió forint alaptámogatást igényelhetnek. A piac létrehozásához felvett, 200 millió forintot meg nem haladó összegű hitel után a jegybanki alapkamat 40 százalékát elérő kamattámogatásban is részesülhetnek. A támogatási kérelem benyújtása előtt a szükséges hatósági engedélyek mellett a megyei, a települési önkormányzat, a terméktanácsok, valamint az illetékes megyei területfejlesztési tanács véleményét is be kell szerezni. Az igényeket a megyei földművelésügyi hivatalokhoz folyamatosan be lehet nyújtani. A támogatásról a minisztérium dönt.
TÉSZ-ek támogatása
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által – 1999. január 1-jét követően – elismert zöldség-, gyümölcstermelői, -értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) agrártámogatást vehetnek igénybe a gazdálkodásuk elősegítéséhez. A támogatás a tervezett éves árbevétel 250 millió forint alatti részének 5 százalékáig, a 250 millió forint feletti rész 2,5 százalékáig, legfeljebb azonban 25 millió forintig terjedhet. Az árbevételt utólag számlával igazolni kell. Ha az év végi mérlegadatok alapján megállapítható, hogy a tervezett bevétel szerint többlettámogatást vettek igénybe, ennek összegét vissza kell fizetni. A saját feldolgozóüzemmel rendelkező TÉSZ-ek a feldolgozott termék értéke után igényelhetik a támogatást, feltéve hogy a szövetkezetek megalakulását segítő támogatásban nem részesültek.
A kérelmeket a megyei földművelésügyi hivatalok bírálják el. Az általuk kiadott igazolás alapján a támogatás az adóhatóságtól igényelhető.
A FIATAL AGRÁRVÁLLALKOZÓK TÁMOGATÁSA
A támogatás elsősorban olyan birtok (termőföld és gazdasági ingatlanok) megvalósítását, a birtokhoz kapcsolódó eszközök, gépek, állatok beszerzését, a meglévő létesítmények felújítását célozza, amellyel a pályázó fiatal versenyképes családi gazdaságot képes kialakítani.
A támogatást a mezőgazdasági tevékenységet élethivatásként folytató egyéni vállalkozók igényelhetik, ha kötelezettséget vállalnak arra, hogy a termelés felfutása után legalább 1 millió forint mezőgazdasági árbevételt érnek el. A támogatásra jogosult egyéni vállalkozók felső korhatára az 1998-as 35 évről 40 évre emelkedett. Alapvető feltétel a 20 százalékos saját forrás (saját erő) igazolása, amelybe a meglévő vagyontárgyak, ingatlanok és ingóságok nem számíthatók bele. Nem jogosult támogatásra az a vállalkozó, aki tavaly ilyen jogcímen már támogatásban részesült.
A támogatás a vételár/beruházási költség 30 százaléka, legfeljebb azonban 15 millió Ft erejéig vissza nem térítendő támogatás. Ezen túlmenően a vállalkozó által felvett éven túli, legfeljebb 30 millió Ft hitelhez a jegybanki alapkamat nyolcvan százalékának megfelelő kamattámogatás is igényelhető. Ha a pályázó a hitelhez garanciaintézeti kezességvállalást kér, a kezességvállalási díj 50 százalékát a támogatásból fedezheti. Kedvező változás az előző éves szabályozáshoz képest, hogy az előírt szakirányú végzettség megszerzéséhez a képzés igazolt költségének 50 százaléka erejéig – legfeljebb azonban 100 ezer forint – vissza nem térítendő támogatás is folyósítható. A vissza nem térítendő támogatás csak az idei évre, a kamattámogatás ellenben – a hitel futamidejétől függően – legfeljebb öt évre igényelhető.
A fiatal agrárvállalkozói támogatás iránti pályázatokat legkésőbb 1999. június 1-jéig kell a megyei földművelésügyi hivatalhoz benyújtani. A pályázatokról a minisztérium dönt, elfogadás esetén szerződést köt a pályázóval. A támogatás a szerződéses feltételek teljesítéséről szóló minisztériumi igazolás alapján az adóhatóságtól igényelhető.
A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI BIZTOSÍTÁS DÍJA
Mezőgazdasági és erdőgazdasági biztosítási díjtámogatást az a termelő (integrátor) vehet igénybe, akit a megyei földművelésügyi hivatal előzetesen regisztrált, és a növény-, a szőlő-, a gyümölcskultúrákra, az erdőre, a gazdasági haszonállatokra vagy a tenyésztett vadakra biztosítóintézetnél, illetve önkéntes mezőgazdasági szakosított biztosítóegyesületnél érvényes mezőgazdasági biztosítást kötött. Támogatás csak a ténylegesen kifizetett számlával igazolt biztosítási díjak után jár, azok 30 százalékáig.
A biztosításidíj-támogatás iránti kérelmeket a biztosítási szerződés és az éves díjelőírás másolatával, illetve a díjfizetési igazolással együtt a megyei földművelésügyi hivatalnak kell megküldeni legkésőbb 1999. szeptember 30-ig. A megyei földművelésügyi hivatal a kérelem elfogadása esetén igazolást állít ki, a támogatás az igazolás alapján az adóhatóságtól igényelhető.
| Termelői értékesítő szervezetek elismerése A zöldség- és gyümölcstermelői szektorban működő termelők által létrehozott értékesítőszervezetek (TÉSZ-ek) kizárólag abban az esetben részesülhetnek agrárágazati támogatásban, ha az adott szervezetet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium termelői értékesítőszervezetként elismerte. Az elismerés feltételeit a 25/1999. (III. 5.) FVM rendelet tartalmazza. A jogszabály melléklete tételesen felsorolja azokat a zöldség- és gyümölcsféleségeket, amelyek értékesítésére TÉSZ-eket lehet létrehozni. A TÉSZ-ek fő feladatai: a termelés kereslethez igazítása, a kínálat koncentrációja, a piacra jutás elősegítése, a termelési költségek csökkentése és a termelői árak stabilizációja. A TÉSZ alapítója lehet minden olyan zöldség- és gyümölcstermelő (természetes és jogi személy), aki az agrárágazati regisztrációs kötelezettségének eleget tett. A minisztérium akkor ismeri el a fenti célok megvalósítására létrehozott szervezetet, ha legalább 15 tag alapította, és – a tagok által megtermelt zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó – éves árbevétele a 150 millió Ft-ot eléri. A gazdasági társasági formában működő TÉSZ-eknél egyetlen tag részesedése, szavazati aránya sem haladhatja meg a törzstőke 30 százalékát. A szövetkezet tagjainak az alapszabályban, alapító okiratban kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy a szervezet által meghatározott termelési és környezetvédelmi, értékesítési szabályokat megtartják, és az általuk termelt termékeket kizárólag a szervezeten keresztül értékesítik. (Kivéve, ha a saját gazdaságuk területén, az összes megtermelt mennyiség legfeljebb 25 százalékát közvetlenül a fogyasztónak értékesítik.) Az elismerés iránti kérelmet öt példányban a megyei földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. A földművelésügyi hivatal által továbbított kérelmekről az FVM Agrárrendtartási Hivatala 30 napon belül dönt. |