Minden gazdálkodónak meg kell küzdenie a különböző satisztikai kódszámok okozta nehézségekkel, elég, ha csak egy egyszerű számla kitöltésére gondolunk. A zavart csak fokozza, hogy a közelmúltban jelentős változások történtek a különböző azonosítórendszerekben. Cikkünk gyakorlati tanácsokkal szolgál a jelenlegi helyzetben való eligazodáshoz.
A gazdaságirányítás, a jogi szabályozás egyaránt nómenklatúrákat, fogalmakat alkalmaz a szabályok tárgyi hatálya, a preferenciák, a diszpreferenciák megállapítása során. Ezek a legtöbb esetben olyanok, amelyeket valamely területen jól kimunkáltak, általánosabban ismertek, a gyakorlatban jól beváltan működnek és parciális érdekektől függetlenek.
Ilyen tulajdonságokkal rendelkeznek a statisztikai fogalmak és nómenklatúrák, amelyek a társadalmi, gazdasági jelenségek objektív, valósághű tükrözése érdekében készülnek. Ezek lefednek minden területet, általánosan használják őket, s a statisztikai adatszolgáltatás, tájékoztatás révén közismertek. Általános alkalmazásuk azért is üdvözölendő, mert Magyarország a gazdasági osztályozások terén megfelel a nemzetközi előírásoknak, különösen az EU vonatkozó jogszabályainak. Az osztályozások kiemelkedő szerepe miatt nemzetközi síkon is nagy figyelmet fordítanak azok korszerűsítésére, összehangolására, így a velük megteremtett összhang hidat jelent a világ, illetve az EU felé.
Adóreform
A statisztikai nómenklatúrák statisztikán túli alkalmazása az adórendszer reformjával vált általánosan elfogadottá. Valamennyi adónem tartalmazott tevékenységre, termékre és szolgáltatásra vonatkozó kitételt, és a számlán meg is kellett jeleníteni az azonosítási számokat. A tevékenységek azonosítása a TEÁOR-on (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere), a termékeké az ITJ (Ipari Termékek Jegyzéke), a METJ (Mezőgazdasági, Erdészeti Termékek Jegyzéke), az ÉJ (Építményjegyzék), a SZATJ (Számítástechnikai Alkalmazási Termékek Jegyzéke) jegyzékeken, a szolgáltatásoké pedig a Szolgáltatások Jegyzékén (SZJ) alapult. A társasági adóról szóló törvény például a kedvezményezett tevékenységi köröket, az értékcsökkenési leírás mértékét, a személyi jövedelemadóról szóló törvény pedig például a mezőgazdasági termék-előállítást azonosította statisztikai jegyzékszámra való hivatkozással.
Ugyancsak statisztikai nómenklatúrákat hívtak segítségül a környezetvédelmi termékdíjak, a Nemzeti Kulturális Járulékalap, a közbeszerzések, a mezőgazdasági támogatások, de még az illetékek kedvezményezett körének meghatározásához is.
Az évek során azonban a hivatkozott statisztikai nómenklatúrák egy része elavult, s az EU-csatlakozás is új nómenklatúrák alkalmazását tesz szükségessé. Ennek megfelelően a statisztika sorra és folyamatosan átalakította jegyzékeit. Az 1998-ban hatályba lépett új TEÁOR, az 1992-es Szolgáltatások Jegyzéke és az 1996-tól hatályos BTO megteremtették a korszerű, EU-konform statisztika kereteit. Az adórendszer azonban a termékhivatkozások tekintetében megmaradt a régi elavult statisztikai jegyzékeknél, tovább éltette azokat egészen 1999. január 1-jéig, amikor is átállt a korszerű, nemzetközileg elfogadott osztályozásokon alapuló vámtarifaszámra. Bár a Központi Statisztikai Hivatalnál (KSH) folyamatban voltak az új Szolgáltatások Jegyzéke kialakításának munkálatai, az adórendszer tudatosan nem akarta egyszerre két nómenklatúraváltással terhelni az adóalanyokat, így még 1999-ben a régi Szolgáltatások Jegyzékét kell alkalmazni.
I. TEVÉKENYSÉGEK, SZOLGÁLTATÁSOK
A gazdasági szabályozásban a nómenklatúrák alkalmazása és a korszerű jegyzékekre való átállás vegyes képet mutat a termékek, illetve a tevékenységek, a szolgáltatások, az építmények tekintetében.
Adórendszer
- A személyi jövedelemadóról szóló törvény a szolgáltatások, az épületek, az építmények (SZJ, ÉJ) vonatkozásában az 1998. június 30-i besorolási rendre hivatkozik (1995. CXVII. tv. 78. §),
- a vállalkozói bevételt csökkentő tételként a K+F szolgáltatásnál (SZJ 13) 49/B § (6) bek. c),
- az átalányadózás feltételeként kizárólagosan, illetve a tételes átalányadózásnál végzett tevékenységek SZJ-azonosításánál (50. §, 57/A §),
- a mezőgazdasági őstermelői tevékenység TEÁOR-azonosításainál (6. számú melléklet),
- a vállalkozói adókedvezményt csökkentő épületberuházás ÉJ-azonosításánál a 13. sz. mellékletben.
- Az általános forgalmi adóról szóló törvény az ÉJ, SZJ 1994. június 15-ei besorolási rendjét alkalmazza (1992. LXXIV. tv. 67. §) az adó mértéke, tárgyi adómentesség, adólevonási jog korlátozása tekintetében [28. §, 30. § (2) c) 1., 2. sz. mellékletek].
- A társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény az 1998. június 30-i besorolási rend szerint azonosítja az infrastrukturális beruházásoknál az építményeket [4. § 9. e)].
- A fogyasztási adóról és fogyasztási árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény 19. § b) pontja az SZJ 1994. szeptember 15-i besorolási rendjét tekinti mérvadónak a 2. sz. mellékletében felsorolt fogyasztói árkiegészítésre jogosító szolgáltatásoknál.
- A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. tövény a járulékfizetésre kötelezett termékek és szolgáltatások tekintetében a BTO, az ÉJ és az SZJ 1995. december 31-én érvényes besorolási rendjét alkalmazza az azonosításra.
- A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény 39. §-a a hivatkozott szolgáltatások esetén a visszaigényelhető adóról rendelkezik SZJ-számokra hivatkozva.
- Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben az illetékkedvezmény egyik feltételét a statisztikai jelzőszám szerinti főtevékenység (TEÁOR) jellege határozza meg [23/A §, 26. § (1), (7), (8) bek.].
Adón kívüli hivatkozások
Az adórendszeren kívül a következő helyeken jelennek meg a különböző statisztikai nómenklatúrák:
- a 240/1996. (XII. 27.) Korm. rendeletben a központi költségvetési szervek központosított közbeszerzési rendszerében országosan kiemelt termékek állami normatívái (BTO);
- a 21/1983. (V. 12.) MT rendeletben a zaj- és rezgéskibocsátással járó szolgáltatási tevékenységek, a 21/1986. (VI. 2.) MT rendeletben a levegő tisztaságának védelme szempontjából kiemelt szolgáltatások (SZJ), a 152/1995. (XII. 12.) Kormányrendeletben a környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek (TEÁOR);
- a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvényben a távközlési szolgáltatások (SZJ);
- a 33/1994. (VI. 28.) FM rendeletben az állattenyésztéssel kapcsolatos igazgatási szolgáltatások díjtételei (SZJ);
- az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendeletben a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei (TEÁOR);
- a 8/1999. (I. 20.) FVM rendelet az agrárgazdasági célok 1999. évi költségvetési támogatásáról (BTO, TEÁOR);
- a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendeletben az egyes foglalkozás egészségügyi osztályba tartozó gazdasági tevékenységek (TEÁOR);
- a 228/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben a minimálbér összege a TEÁOR A és B nemzetgazdasági ágaiban;
- a 4/1997. (I. 22.) Korm. rendeletben az egyes üzletkörök tevékenységei (TEÁOR).
II. TERMÉKBESOLOSÁSOK
A magyar tervgazdaságban már az ötvenes években alkalmaztak egységes termékárjegyzéket (ETÁJ), elsődlegesen az állam beszámoltatási, elszámoltatási céljai szerinti részletességgel, csoportosítással. Ezt követte a hatvanas évek végétől az Ipari Termékek Jegyzéke (ITJ), valamint a Mezőgazdasági Erdészeti Termékek Jegyzéke (METJ) a termelés és a forgalom, illetve a készletezés egységes és kötelező statisztikai besorolási rendszereként. Itt már a gazdaság szereplőinek sokrétű viszonyrendszerét is figyelembe vették.
Az akkori Külkereskedelmi Minisztérium (KKM) erre a sajátosan magyar szerkezetű ITJ-re és METJ-re építette – a KSH-val egyeztetve – a Külkereskedelmi Termékek Jegyzékét (KTJ). Ez a nemzetközi értelmű harmonizálást akkoriban nem igénylő minisztériumi döntés logikus volt, hiszen az ITJ és METJ az évtizedek során széles körben alkalmazott termékosztályozássá vált, csoportosításait viszonylag rugalmasan és az igények szerint részletezve igazíthatták a hazai igényekhez. Az alapvetően KGST-viszonylatú magyar külkereskedelem statisztikáit évtizedekig függetleníthették a nemzetközileg egységesen alkalmazott "Brüsszeli Vámtarifa" csoportosításaitól, valamint az ENSZ Statisztikai Bizottsága által ajánlott egységes (SITC jelű) külkereskedelmi áruosztályozástól. Az építmények statisztikai osztályozása 1981-től lépett hatályba, és a gazdaság szereplői a magyar Építményjegyzék (ÉJ) szerint csoportosítják az építőipari kivitelezés, tervezés, továbbá a beruházás szervezésének, lebonyolításának eredményeit.
Új áruosztályozás
Az 1998. novemberben kihirdetett 1999. évi adótörvényekben új áruosztályozási hivatkozás szerepel az 1998. XII. 31-ig alkalmazott statisztikai (ITJ és METJ) termékszámok helyett, a Kereskedelmi Vámtarifa 1998. június 30-án rögzített állapota szerint. A jövedéki cikkek azonosítására 1998-tól van hatályban a vámtarifaszámok szerinti áruosztályozás (a továbbiakban VTSZ rövidítéssel). Ez az áruosztályozás az Európai Unió Kombinált Nómenklatúráján (CN, magyar megfelelője KN), illetve a Világkereskedelmi Szervezet és a Vám-együttműködési Tanács keretében elfogadott Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerén (HS, magyar megfelelője HR) alapszik.
A magyar statisztikai rendszer nómenklatúrái több szakaszban közelítettek az Európai Unió szabványban előírt egységes osztályozásokhoz. A középtávú harmonizálási programban a külkereskedelem adatgyűjtéseit érintő lépés volt a Kereskedelmi Vámtarifa 1991., majd 1996. évi gyökeres változtatása, a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer (HR), majd a Kombinált Nómenklatúra (KN) átvételével, kiegészítve a megfelelő magyar alszámokkal. Az Európai Unió előírásainak megfelelő termékosztályozást, a Belföldi Termékosztályozást (BTO) a KSH 1995. júniusban vezette be, olyan csoportosításokkal és a vámtarifára alapozott tartalmi meghatározásokkal, amelyek megalapozzák a termékstatisztikák, valamint tevékenységi statisztikák összehangolását egymással, továbbá az EU megfelelő statisztikai programjaival.
Vámtarifaszám
A statisztikai osztályozásokra vonatkozó hazai harmonizálási döntés elsődleges szempontja az volt, hogy statisztikai információink összekapcsolhatók legyenek a világ mértékadó országainak azonos tartalmú adataival, többek között a külkereskedelmi forgalom területén. Köztudott, hogy az áruk és a tőke nemzetközi áramlását elősegíti, ha a hivatalos gazdaságstatisztikai adatok átláthatók, egységesen értelmezhetők.
Erre a vámtarifaszám-alapú áruosztályozásra hivatkoznak a legfontosabb adójogszabályok:
- az általános forgalmi adóról szóló törvény (Áfa-tv.),
- a fogyasztási adóról szóló törvény (Fot.),
- a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény (Jöt.),
- a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja-tv.),
- a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao-tv.).
A Kereskedelmi Vámtarifa szerinti új besorolási rend a szállítható javakat, vagyis az ipari, a mezőgazdasági és az erdészeti termékeket érinti, ugyanakkor – az előző évek gyakorlatával egyezően – a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai osztályozásaira hivatkoznak az 1999. évi adótörvények az építmények, valamint a szolgáltatások körében, lényegében nem változtatva az Építményjegyzékkel (ÉJ), valamint a Szolgáltatások Jegyzékével (SZJ) a korábbi években azonosított adótárgyakat. Változatlan a KSH feladata és felelőssége a Gazdasági Tevékenységek Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR) szerinti besorolások tekintetében is.
| Melyik SZJ-t kell alkalmazni? A TEÁOR-t legszélesebb körűen és általánosan a cégek, az állami vállalatok, az államháztartásba tartozó költségvetési szervek, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, a tevékenységi kör megjelölésében és azonosításában használják fel [1997. évi CXLV. törvény, 217/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet, 1977. évi VI. törvény]. Az egyéni vállalkozások tevékenységi köreit a TEÁOR '98 további részletezésével kialakított ún. szakmakódok azonosítják. A KSH kidolgozta és a 9007/1998. (SK 12) KSH közleménnyel 1999. január 1-jei hatállyal bevezette a statisztika rendszerébe az új, a TEÁOR egyes tevékenységeihez rendelt szolgáltatások jegyzékét. Az új SZJ szerint kell az adatszolgáltatásokat teljesíteni az idei évre vonatkozóan például az "1610 Jelentés a javító szolgáltatótevékenységről", illetve "1751 Havi termékstatisztikai jelentés" OSAP adatgyűjtéseknél. Az adórendszerben és a többi felsorolt jogszabályban még a régi Szolgáltatások Jegyzékét kell alkalmazni, így a számlán és egyéb bizonylatokon is az annak megfelelő kódszámokat kell feltüntetni. Az 1999 folyamán készülő jogszabályokban – kivéve az állapotrögzítő időpont alkalmazásának esetét – már az új SZJ-t kell alkalmazni, illetve az alapértelmezés szerinti SZJ-hivatkozáson már az új jegyzéket kell érteni. Az adótörvények átállását 2000-től tervezik, az átfordítás az új jegyzékre most van folyamatban. |
III. BESOROLÁS, ÁTSOROLÁS
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) együttműködésével kialakított információs és ügyfélszolgálati rendszere segít az önbesorolásokban, hogy az adótörvényekben megadott új áruazonosító rendszert a "laikusok" is alkalmazhassák. A VPOP a Kereskedelmi Vámtarifa, a KSH az említett statisztikai osztályozások (ÉJ, SZJ, TEÁOR) hivatalos állásfoglalásait alakítja ki az adóalanyok, valamint az adóhatóságok megkeresésére. A személyes és telefonos megkeresések helyben, a megyeszékhelyeken intézhetők, az írásos állásfoglalásokat viszont a VPOP (Kereskedelmi Vámtarifa) és a KSH (ÉJ, SZJ, TEÁOR) központilag adja ki az ügyfelek által benyújtott dokumentumok alapján.
ITJ-, METJ-átsorolás
A leggyakrabban visszatérő besorolási feladat az eddigi, ITJ és METJ szerinti termékazonosítás helyett a Kereskedelmi Vámtarifa árubesorolásainak meghatározása, az 1999. I. 1-jétől hatályos adótörvények tételes jegyzékeinek, illetve a törvények megfelelő pontjainak megfelelő konkrét tartalommal.
Az átsorolásokhoz segítséget nyújt a KSH elnökének közleményével 1995. június 30-án hatályba léptetett Belföldi Termékosztályozás (BTO). Ez az elsődlegesen statisztikai célú termékosztályozás teljesen lefedi azt a termékkört, amelyet az 1999. I. 1-jétől alkalmazandó adótörvények megneveznek. Elősegíti a termékek önbesorolását, hogy a gazdasági szervezetek a Belföldi Termékosztályozás szerint csoportosítják a termelési statisztika termékadatait, és hogy minden BTO-csoporthoz meghatározottak a tartalmi meghatározásonként alkalmazott vámtarifaszámok, illetve nagyobb kódcsoportjaik.
A BTO termékszámait alkalmazzák 1996-tól a hivatalos statisztikák, ezért a termelőtevékenységet végző, illetve a készleteikről statisztikai jelentést összeállító adatszolgáltatók több éve elvégezték az érdekeltségi területükkel kapcsolatos ITJ- és METJ-termékszámok BTO-ra fordítását. A KSH kiadta tételes fordítókulcsait, amelyek meghatározzák az egyes BTO-termékcsoportok besorolási helyét a Kombinált Nómenklatúra (8 számjegyű) struktúrájában. Ezek a tájékoztató jellegű vámtarifaszámkódok kis ráfordítással meghatározhatóvá teszik az adótörvényekben hivatkozott magasabb (4, illetve 6 jegyű) osztályozási szintek vámtarifaszámait.
A következő önbesorolási teendő a Kereskedelmi Vámtarifa megjelölt részének fellapozása. Kellő jártassággal eldönthető, hogy a konkrét árucsoport esetén mennyiben érvényesülnek az adójogszabály által megszabott speciális besorolási feltételek (pl. alkalmazható-e a 12 százalékos kedvezményes áfa-kulcs). Az itt ajánlott BTO-KN kódfordító táblázatokat az érdeklődők nyomtatott formában, valamint a későbbiekben részletesen ismertetett BTOKER98 mágneslemezes kereső, kódfordító számítógépes alkalmazással egyaránt beszerezhetik a KSH-kiadványok országos terjesztőhálózatában (címjegyzék mellékelve).
Kódfordítás
Az új adótörvényeknek megfelelő átsorolási feladatok olyan kódfordító jegyzéket igényelnek, amely ésszerű ráfordításokkal elvezet a szállítható javak régi (azaz ITJ, METJ szerinti) statisztikai besorolási rendjétől indulva a Kereskedelmi Vámtarifa 1998. VI. 30-án hatályos vámtarifaszámaihoz. A következőkben erre a nagy anyagi érdekeket érintő és tömeges átsorolási igényre ajánlunk néhány gyakorlati tanácsot:
ITJ-METJ
A KSH 1997-ben nyomtatott formában megjelentette az "ITJ-METJ, Ipari Termékek Jegyzéke, Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzéke 1995. évi egységes szerkezetben, az 1997-ben hatályos adójogszabályok kivonatával" című statisztikai nómenklatúrát, amely függelékként tételes, tájékoztató jellegű fordítókulcsot tartalmaz az 1995. június 30-án hatályát vesztett ITJ és METJ, valamint a BTO termékcsoportjai között, hivatkozva a BTO tovább nem részletezett ("elemi") kódjaira. Ebben a megközelítésben két lépés ajánlott:
- Ismert ITJ- és METJ-termékszámok alapján kikereshetők a megfelelő BTO-csoportok, és a statisztikai nómenklatúra áttekintése alapján (nem automatikusan) kijelölhető az a konkrét BTO-termékszám, amely megfelel a keresett árunak.
- Ismert BTO-termékszám alapján, csakúgy mint az előbb, akár a nyomtatott, akár a számítógépes kódfordítással el lehet jutni az adótörvényben hivatkozott magasabb (4, illetve 6 jegyű) osztályozási szintek vámtarifaszámaihoz, majd felkeresve a Kereskedelmi Vámtarifa megjelölt részét eldönthető, hogy az adójogszabály által megszabott speciális besorolási feltételek mennyiben érvényesülnek a konkrét árucsoportok esetén.
BTOKER98
A KSH szükség szerint frissítve adja ki a már említett BTOKER98 mágneslemezes kereső, kódfordító számítógépes alkalmazást, amelynek programja a következő funkciókkal segíti az átsorolásokat.
A program tartalmazza:
- a vámtarfiaszám teljes (legfeljebb 8 számjegyes) 1998. évi struktúráját az árukódok és a hivatalos megnevezések megadásával,
- a BTO teljes (egységesen 10 számjegyes) 1998. évi struktúráját a BTO-termékszámok és a hivatalos megnevezések megadásával,
- az ITJ és a METJ teljes 1995. évi (azóta nem változtatott) struktúráját a statisztikai termékszámok és a hivatalos megnevezések megadásával.
A program elvégzi a kódmegfeleltetéseket is. A Belföldi Termékosztályozás nem részletezett (elemi) termékszámairól indulva egyetlen utasítással megállapíthatók a másik két (ITJ-METJ, illetve VTSZ) osztályozásnak azok a program szerint megfeleltetett helyei, amelyek a megnevezett BTO-csoport kapcsán "találatot" jeleznek.
Ezek az ajánlás jellegű, tájékoztató, "rokontartalmú" besorolási helyek egy további utasítással, tetszés szerinti sorrendben a képernyőre hívhatók, a struktúrában szomszédos csoportokkal együtt, hogy a konkrét átsorolási feladatnak megfelelő ITJ-METJ, illetve vámtarifaszám (legfeljebb 8 számjeggyel) kiválasztható legyen. Ez a "találat" elérhető visszafelé is, vagyis egyrészt az ITJ-METJ termékszámról indulva a BTO-struktúra rokontételeire, másrészt a KN vámtarifaszámaitól indulva a BTO rokontételeire találhatunk.
A BTOKER98 alkalmas szövegrészek szerinti keresésre mindhárom osztályozás hivatalosan megadott megnevezései alapján. Az önbesorolási feladat akkor is elvégezhető, ha sem az ITJ-METJ, sem a BTO-termékszám nem ismert, de az adótörvényben megadott forgalmi kategória (vagy annak rokonértelmű szava) előfordul bármelyik osztályozásban (annak meghatározott árucsoportjában). A program a beírt szövegrészhez hozzárendeli a kiválasztott osztályozásban előforduló "találatokat", majd ezek egy további utasítással, tetszés szerinti sorrendben a képernyőre hívhatók, a struktúrában szomszédos csoportokkal együtt, hogy a konkrét átsorolási feladatnak megfelelő ITJ-METJ, BTO-, illetve VTSZ-kódszám kiválasztható legyen.
A program segítségével mindhárom termékosztályozásból kinyomtatható az éppen kiválasztott részlet, annak érdekében, hogy a hatályos VTSZ-megnevezésekkel dokumentálhassák az adóköteles árukra a szakértők által megállapított konkrét hivatkozásokat, az értékesítési ügyletek kapcsán pedig tájékoztatásul közölhessék a belső és külső partnerekkel.
Betűrendes tárgymutató
A KSH 1997-ben nyomtatott formában kiadta a "Betűrendes tárgymutató a Belföldi Termékosztályozáshoz" című besorolási segédletet, mintegy 10 000 tárgyszóval, amely a termékcsoportok rövid, közérthető megnevezése mellett megadja a hivatkozott 10 jegyű BTO-termékszámot. Az átsorolás erre alapozva úgy is kezdhető, hogy a betűrendes tárgymutatóban felkeresik adótörvényben megadott fogalmi kategóriát (vagy annak rokon értelmű szavait), a struktúrában felkeresik az ehhez tartozó BTO-termékszámot, és kiválasztják a konkrét árucsoport BTO-kódjaihoz rendelt magasabb szintű vámtarifaszámot. Innen kezdve az önbesorolás előzőekben javasolt módszerei alkalmazhatók.
Közvetett módszerek
Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ezek csak ajánlás jellegű, tájékoztató önbesorolások, és arra is, hogy nincsen automatizálható, egylépéses kapcsolat az ITJ és a METJ (ismert) termékszámai, valamint a KN (most megállapítandó) vámtarifaszámai között.
A BTO-termékszámok ajánlott közvetítésével az önbesorolást végzők (rendszerint mélyebb vámtarifaismeretek hiányában) két lépésben eljuthatnak az adótörvény régi hivatkozási helyéről az 1999. I. 1-jétől hatályos árubesorolási helyekhez (azok 4, illetve 6 számjegyű vámtarifaszámaihoz). Kétséges esetekben vagy a vámtarifaszám szövegezéséből nem egyértelműen meghatározható tartalom esetén ajánlatos a VPOP információs és ügyfélszolgálatához fordulni.
Rónainé dr. Györgyi Márta,Nádudvari Ferenc
| Hová forduljunk problémáinkkal? | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Mind a KSH, mind a VPOP elkülöníti a felvilágosítást, szóbeli információszolgáltatást és az állásfoglalások kiadását.
Állásfoglalások kiadása Állásfoglalást mindkét szervnél egy helyen, írásban kell kérni az alábbi címeken:
Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete, Budapest XIV., Hősök fasora 20-22. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szóbeli felvilágosítás, információadás, a jegyzékekbe való betekintés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szóbeli információs szolgálati helyek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||