Építkezés a Balaton mellett
Az 1999. évi XXXII. törvény átmeneti szabályozást ad a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településein folytatható építkezésekre. A törvény kizárólag a mellékletében meghatározott településekre terjed ki és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének országgyűlési elfogadásáig alkalmazható. A megjelölt települések területén új beépítésre szánt terület – a közmű, a temető és a hulladékgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgáló terület kivételével – nem jelölhető ki. A jóváhagyott településrendezési tervekben korábban kijelölt építési területen lévő telkeken építési engedély csak akkor adható ki, ha a telek teljesen közművesített, az építés következtében jelentkező többletigényeket a közművek biztosítani tudják. Volt zártkerti telkeken építési engedélyt csak az 5000 m2-t meghaladó nagyságú, szőlőműveléssel hasznosított telkekre, legfeljebb 1 százalékos beépítettséggel, egyszintes, legfeljebb 4,5 méter homlokzatmagasságú, tájba illő építményre lehet adni. Egyéb mezőgazdasági területén építési engedély csak a 2 ha-nál nagyobb, szőlőműveléssel hasznosított telkekre és a fenti követelményeknek megfelelő építményre adható.
A törvény a közigazgatási határozattal elrendelt telekalakítási és építési tilalmakat, továbbá az e törvény hatálybalépése előtt kiadott, jogerős, végrehajtható és még érvényes elvi építési engedélyeket és építési engedélyeket nem érinti.
(Magyar Közlöny, 1999/26. szám)Gazdasági társaságok
Az 1999. évi XXXVIII. törvény 1999. április 8-ával hatályon kívül helyezte a társasági törvény 294. § (2) bekezdését. Nincs akadálya ennek következtében a jövőben annak, hogy ugyanazon személy egyidejűleg az uralkodó tag és az ellenőrzött társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja legyen.
(Magyar Közlöny, 1999/27. szám)Haszonállatok
Az állatvédelmi törvény felhatalmazása alapján a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet meghatározza a mezőgazdasági haszonállatok tartásával kapcsolatos szabályokat. A rendelet az élelmiszer, gyapjú, bőr vagy szőrme előállításához, illetve egyéb mezőgazdasági célra tenyésztett vagy tartott állatokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
Az állattartás alapelveit a következők szerint rögzíti:
- az adott állatfaj élettani, viselkedési és szociális igényeit figyelembe kell venni,
- az állatot szakszerűen, a fajára, fajtájára, a fejlettségére, a háziasítására, a fiziológiai állapotára figyelemmel kell élelemmel és vízzel ellátni, valamint gondozni,
- nem szabad az állatnak szükségtelen fájdalmat, sérülést vagy szenvedést okozni.
Az etető- és itatóberendezést úgy kell kialakítani, hogy a takarmány a lehető legkisebb mértékben szóródjon ki, a víz a lehető legkevésbé ömöljön ki, szennyeződjön. Minden állatnak legyen elegendő hozzáférési lehetősége a takarmányhoz, itatóvízhez, a hozzáférés ne okozzon vagy eredményezzen sérülést, és bármilyen időjárási körülmények között működjön.
Az állatok férőhelyének meg kell felelnie az állat fajának, fajtájának, korának, ivarának, élettani állapotának. Az állat fajtájának megfelelő mozgásszabadságát nem szabad oly módon korlátozni, hogy az az állatnak szükségtelen szenvedést vagy sérülést okozzon. Ahol egy állatot tartósan vagy rendszeresen lekötnek, a szabadabb mozgáshoz elegendő teret kell biztosítani. Szabad tartás esetén pedig biztosítani kell az állatok számára olyan területet, létesítményt, ahol azok szélsőséges időjárási körülmények esetén védelmet találnak.
Az állattartás során használt műszaki berendezéseket naponta legalább egyszer ellenőrizni kell, és minden észlelt hibát a lehető legkisebb késedelemmel el kell hárítani. Ha egy hiba azonnal nem hárítható el, haladéktalanul meg kell tenni az állatok jólétének megóvásához szükséges minden óvintézkedést.
A csoportosan tartott állatok esetében az állatok gondozására és felügyeletére megfelelő számú személyzetet kell alkalmazni. Az állatok gondozását olyan személy láthatja el, aki az adott fajról, fajtáról, korcsoportról és az alkalmazott tartástechnológiáról megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik.
Ha annak gyanúja merül fel, hogy az állat nem egészséges, vagy viselkedésében nyilvánvaló jelei mutatkoznak a kedvezőtlen változásnak, a gondozó késedelem nélkül köteles jelenteni azt az állatorvosnak, és haladéktalanul meg kell tennie azokat a szükséges intézkedéseket, amelyekkel a szükségtelen szenvedés és sérülés elhárítható. Az állattartó köteles nyilvántartást vezetni az állatlétszámról, az elhullásokról és azok okáról, az ellenőrzésekről, az alkalmazott kezelésekről, a termelésről és az állomány változásáról. A nyilvántartást legalább öt évig meg kell őrizni, és azt az ellenőrzést végző hatóság részére be kell mutatni.
A rendelet 1. számú melléklete a borjak tartására, 2. számú melléklete a sertések tartására, 3. számú melléklete a tojótyúkok ketreces tartására, 4. számú melléklete a hízott máj előállítására, 5. számú melléklete a tolltépésre, 6. számú melléklete a mezőgazdasági haszonállatokon érzéstelenítés nélkül végezhető beavatkozásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 1999/27. szám)Gépek biztonsági követelményei
A 14/1999. (III. 31.) GM rendelet módosította a gépek biztonsági követelményeinek és megfelelőségük tanúsításának szabályait. A módosítás érintette azoknak a gépeknek, berendezéseknek a jegyzékét, amelyeknél ha a gyártás során nem, vagy csak részben elégítették ki a honosított harmonizált szabványok vagy a tagországi nemzeti szabványok követelményeit, a forgalomba hozatal előtt típusvizsgálatot kell végeztetni, valamint megváltoztatta a megfelelőségi nyilatkozat tartalmi előírásait is.
Az átmeneti szabályok értelmében honosított harmonizált szabvány hiányában a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt, a nemzeti szabványok követelményeinek megfelelő gépet vagy berendezést úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a biztonsági követelményeknek. Az ilyen gépet vagy berendezést a rendelet 3. számú melléklete szerinti megfelelőségi jelöléssel és feliratokkal kell ellátni.
A nemzeti szabványok jegyzékét a Magyar Szabványügyi Testület hivatalos lapjában közzé kell tenni. Az importált – a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt – gépek, berendezések esetében a tanúsító szervezet dönt arról, hogy a külföldi vizsgáló és tanúsító szervezet vizsgálati eredményeit – részben vagy egészben – elfogadja-e, kétoldalú megállapodás alapján vagy megállapodás nélkül elfogadja-e a külföldi tanúsító szervezet tanúsításait a minőségbiztosítási rendszer megfelelőségéről. A tanúsító szervezetnek nyilvánosságra kell hozni azoknak a külföldi vizsgáló és tanúsító szervezeteknek a megnevezését, amelyek vizsgálati eredményét, illetve tanúsítását elfogadja.
(Magyar Közlöny, 1999/27. szám)Járványügyi kártalanítás
A 33/1999. (IV. 2.) FVM rendelet értelmében a járványügyi intézkedés esetén járó kártalanítás felső határa a KSH által közzétett hivatalos inflációs ráta alapján a következő:
| ló | 754 000 forint, |
| szarvasmarha | 338 000 forint, |
| sertés | 118 000 forint, |
| juh | 34 000 forint, |
| kecske | 17 000 forint, |
| baromfi | 2 500 forint, |
| méhcsalád | 10 000 forint, |
| házinyúl | 1 800 forint. |
Vágósertés
A 34/1999. (IV. 2.) FVM rendelet a vágósertés intervenciós felvásárlásának új szabályait tartalmazza. Támogatási jogosultság eszerint akkor keletkezik, ha 1999. április 1. és május 1. között a sertés alapára, saját sertés feldolgozása esetén pedig az országos heti átlagár kilogrammonként legalább hat forinttal eltér a rendelet 1. számú mellékletében szabályozott irányártól. Az intervenciós felvásárlás a SEUROP rendszer szerint minősített S, E, U és R minőségű sertésekre terjed ki. 3600 Ft/db támogatás igényelhető ezer darab, legalább ötven százalék mangalica vérhányadú vágósertésre. A támogatásokat az APEH-től kell igényelni a tárgyhót követő hónap huszadikától.
A vágósertés legalacsonyabb árának megállapításáról szól a 39/1999. (IV. 21.) FVM rendelet, amely 1999. június 1-jén lép hatályba, és 1999. december 31-én hatályát veszti. A rendelet a sertés tartójától gazdasági tevékenység keretében szerződés alapján felvásárolt vágósertésre (0103 9219 00 élő sertés, háziasított fajták) terjed ki. A vágósertés legalacsonyabb ára élősúly alapján történő elszámolás esetében a nettó élőtesttömegre számítottan 193 Ft/kg, amely nem tartalmazza az általános forgalmi adót, illetve a kistermelő részére fizetendő kompenzációs felárat. Ez az ár azonban csak a szerződés szerinti átvételi helyen átadott vágósertésre vonatkozik.
A 42/1999. (IV. 23.) FVM rendelet szerint intervenciós támogatást kap a SEUROP rendszer szerint minősített S, E, U és R minőségi osztályú vágósertések termelése, valamint az őstermelői igazolványnyal rendelkező (családi gazdaságok) alapanyag-termelőktől származó vágósertések minőségi fejlesztése az élőtesttömeg szerinti vagy SEUROP minősítési rendszer szerinti osztályokra. Az őstermelői igazolvánnyal rendelkező alapanyag-termelő (családi gazdaság) esetén saját választása alapján a SEUROP minősítési osztályok szerint, vagy a nettó élőtesttömegre vonatkoztatottan 30 Ft/kg-os intervenciós támogatás igényelhető.
A támogatást az alapanyag-termelő nevére kiállított vágósertés átvételét igazoló bizonylat csatolásával lehet igényelni. A bizonylatnak tartalmaznia kell az adószámot vagy az adóazonosító jelet, az őstermelői igazolvány számát, élőtesttömeg-kilogrammban a bruttó súlyt, a levonás mértékét, a nettó súlyt, illetve a nettó súlyra kilogrammonként kifizetett alapárat. A nettó élőtesttömeg a vágósertés átvételét igazoló bizonylaton élőtesttömeg-kilogrammban feltüntetett bruttó súlyból a szállítási súlycsökkenés miatti levonás alapján számított tömeg értéke kilogrammban. Az alapanyag-termelő támogatási igényét – meghatalmazás alapján – a területileg illetékes falugazdász is benyújthatja a területileg illetékes adóhatósághoz.
(Magyar Közlöny, 1999/28., 33., 34. szám)Agrárexport-támogatás
A 35/1999. (IV. 2.) FVM-PM- GM együttes rendelet módosította a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek egyszerűsített pályázati exporttámogatásának szabályait. 1999. április 1-jétől, amennyiben a 65/1998. (XII. 31.) FVM-PM-GM rendelet mellékletében az adott vámtarifaszám előtt "reg" megjelölés található, exporttámogatás kizárólag meghatározott országokba történő export esetén vehető igénybe. A módosítás értelmében a 65/1998. (XII. 31.) FVM-PM-GM rendelet 3. számú melléklete 1999. április 30-án hatályát veszti, a 4. számú melléklete pedig 1999. május 1-jén lép hatályba.
A 43/1999. (IV. 23.) FVM rendelet alapján exporttámogatásban részesül a Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyékből felvásárolt sertésekre a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott termékkör kivitele, az ott feltüntetett mértékek és feltételek szerint. A támogatható mennyiség kettőezer tonna, a támogatás összege kilencvenhatmillió forint. A támogatás az 1999. május 1-31. között az 1. számú melléklet szerinti kiszállított termékek után az ígérvényben szereplő mennyiségig vehető igénybe.
A pályázati feltételeket a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A pályázat elbírálása során előnyt élveznek azok a feldolgozó cégek, amelyek orosz export értékesítését szolgáló érvényes külkereskedelmi szerződéssel rendelkeznek.
Amennyiben a pályázat megfelel a rendeletben és ezen pályázatban foglalt feltételeknek, úgy az Agrárintervenciós Központ (AIK) ígérvényt bocsát ki a pályázó részére, amelyben a kiszállítható mennyiség megegyezik a VHT által igazolt kvótával. Az ígérvény tartalmazza a pályázó nevét, címét, adószámát, a termékcsoport megnevezését sorszámonként és az ehhez tartozó kvóta nagyságát. A kvóta érvényessége az ígérvény kiállításának napjától 1999. május 31-ig tart. A pályázó a kapott ígérvény alapján a kvóta felhasználása során folyamatosan számolhat el. A kiszállítási igazoló vámokmányokat az ígérvény mellé kell csatolnia.
Az exporttámogatást a kiléptetést követően az Egységes Vámárunyilatkozatok másolatának harminc napon belül, vagy az ígérvénnyel való elszámolással egyidejűleg, az AIK részére történő bemutatása után, az AIK által kiadott igazolás alapján, az ígérvényben meghatározott mennyiségre lehet igénybe venni. A kvóta igénylése a kilencvenhatmillió forintos támogatási keretösszeg és a kettőezer tonna kimerüléséig folyamatos, e rendelet melléklete szerinti támogatást csak 1999. május 1. napjától 1999. május 31-ig kiszállított termékek után lehet igényelni.
(Magyar Közlöny, 1999/28., 34. szám)Kísérleti állatok
A 36/1999. (IV. 2.) FVM- KöM-GM együttes rendelet a kísérleti állatok tenyésztésének (szaporításának), tartásának, szállításának és forgalomba hozatalának szabályairól szól. A jogszabály előírásait az állat-egészségügyi, a közegészségügyi, valamint az állatszállításról szóló külön jogszabályok figyelembevételével kell alkalmazni.
A kísérleti állat tartására, forgalomba hozatalára szolgáló létesítmény működési engedélyét a tartás helye szerint illetékes állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás adja ki. Az állomás nyilvántartást vezet a működési területén lévő létesítményekről és azok vezetőiről, valamint a létesítmény egyes telephelyein működő, az állatok megfelelő ellátásáért felelős személyekről. A létesítményben pedig a rendeletben előírt egyéb nyilvántartásokat kell vezetni.
(Magyar Közlöny, 1999/28. szám)Országos Képzési Jegyzék
Az oktatási miniszter 16/1999. (IV. 2.) OM rendeletével új, Országos Képzési Jegyzéket adott ki, amelyet az 1999. április 10-ét követően megkezdett szakképesítésekre kell felmenő rendszerben alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 1999/28. szám)Szakképzési hozzájárulás
Az oktatási miniszter a 17/1999. (IV. 2.) OM rendeletével adta ki a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény végrehajtási szabályait, így a hozzájárulási kötelezettség elszámolási szabályait, az eljárási rend, a visszatérítési igény a Munkaerőpiaci Alapból adható támogatások szabályait.
(Magyar Közlöny, 1999/28. szám)Egészségügyi szakellátás
A 7/1999. (IV. 7.) EüM rendelet módosította az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának szabályairól szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet szabályait és a hozzá kapcsolódó mellékleteket.
(Magyar Közlöny, 1999/28. szám)Minősítési díj
A 37/1999. (IV. 14.) FVM rendelet módosította a növényfajták állami elismerésének, valamint a vetőmag és szaporítóanyag minősítésének és vizsgálatának díjtételeiről szóló 5/1998. (II. 11.) FM rendelet 1-3. mellékleteit.
(Magyar Közlöny, 1999/30. szám)Tenyésztési hatósági díjak
A 38/1999. (IV. 14.) FVM rendelet módosította a 33/1994. (VI. 28.) FM rendelet mellékletében szereplő állattenyésztéssel kapcsolatos igazgatási szolgáltatások díjait.
(Magyar Közlöny, 1999/30. szám)Tűzgyújtási tilalom
Az FVM az erdőkre vonatkozóan országos tűzgyújtási tilalmat rendelt el. A tűzesetek megelőzése érdekében az ország teljes területén lévő erdőkben és az erdőterületek határától számított 200 méteren belüli területen – a kijelölt tűzrakóhelyen is –, valamint a közút és vasút menti fásításokban mindennemű tűzgyújtás, beleértve a parlag- és gazégetést is, 1999. április 10-től átmeneti időre tilos. Felhívja a minisztérium a figyelmet arra, égő dohányneműt sem szabad eldobni, azt minden esetben gondosan el kell oltani. Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el.
(Magyar Közlöny, 1999/31. szám)Piaci intervenciós célelőirányzat
A 16/1999. (IV. 16.) GM rendelet módosította a piaci intervenciós célelőirányzatról szóló 15/1996. (III. 13.) IKM rendelet szabályait, melynek értelmében a célelőirányzatból az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium – elszámolási kötelezettséggel – piaci megfigyelési információs rendszer működtetésére, finanszírozására is adhat támogatást, illetve állami megrendelést.
(Magyar Közlöny, 1999/32. szám)Biztosítóintézetek belső adatszolgáltatása
A 10/1999. (IV. 16.) PM rendelet a biztosítóintézeteknek az Állami Biztosításfelügyelet felé történő adatszolgáltatási kötelezettségének szabályait tartalmazza. A jogszabály mellékleteiben találhatóak meg az adatszolgáltatás teljesítéséhez használatos formanyomtatványok a kitöltési útmutatókkal együtt.
(Magyar Közlöny, 1999/32. szám)Pénztári letétkezelők
A július 20-án hatályba lépő 60/1999. (IV. 21.) Korm. rendelet módosította az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak befektetési és gazdálkodási szabályait tartalmazó 267/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyző pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet előírásait. Eszerint a jövőben a pénztárak befektetési vállalkozásra vagy befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató hitelintézetre (a továbbiakban együtt: pénztári letétkezelő) kötelesek bízni a befektetett pénztári eszközök megőrzését. Kivételt képez e kötelezettség alól az az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyző pénztár, amely kizárólag legfeljebb 1 éves lekötésű hitelintézeti betétben, a nemzetközi pénzügyi szervezetek által Magyarországon kibocsátott, illetve forgalomba hozott, 1 évnél hosszabb lejáratú kötvényben, az egy évnél hosszabb lekötésű banki betétben, a III. portfólióosztályba be nem sorolt vállalkozásbeli tagságban, illetve üzletrészben, tagi kölcsönben, terheletlen ingatlanban vagy egyéb földtulajdonban tartja a vagyonát.
A pénztári letétkezelő feladatkörébe tartozik ezentúl, hogy szolgáltassa a pénztáraknak és a pénztár vagyonkezelőjének az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak működésére vonatkozó, továbbá a letétkezeléssel és vagyonkezeléssel öszszefüggő jogszabályok előírásainak betartásához szükséges adatokat.
Új rendelkezés az is, hogy a pénztár – a vonatkozó iratok egyidejű megküldésével – köteles a Pénztárfelügyeletnek 15 napon belül írásban bejelenteni a letétkezelői szerződés megkötését, módosítását, illetve megszűnését.
(Magyar Közlöny, 1999/33. szám)A nemdohányzók védelme
1999. november 1-jén lép hatályba a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény, amelynek célja, hogy védelmet nyújtson a nemdohányzók, valamint az életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt egyébként fokozott védelmet igénylő személyek részére a passzív dohányzás káros hatásaival szemben, elősegítve ezzel az egészséghez, valamint az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok megvalósulását és védelmét. Ennek érdekében a törvény szabályozza a dohánytermékek fogyasztását, forgalmazásának részleges korlátozását.
A november 1-jén érvényes működési engedély alapján működő vagy folyamatban lévő működési engedélyezési eljárás alapján a működésüket a törvény hatálybalépését követően megkezdő szórakoztató, vendéglátó-ipari szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények tekintetében a dohányzási korlátozást, illetőleg a dohányzóhely kijelölésére vonatkozó kötelezettséget 2001. január 1-jétől kell alkalmazni. A csomagoláson levő felirat nagyságára vonatkozó törvényi rendelkezéseknek meg nem felelő csomagolóanyaggal még 2000. december 31-ig forgalmazható dohánytermék.
A munkahelyeken a nemdohányzók védelme érdekében gondoskodni kell dohányzóhelyek, dohányzóhelyiségek kijelöléséről, illetőleg a zárt légterű dohányzóhelyeken a folyamatos légcserét biztosító megfelelő műszaki megoldásról. Zárt légterű, több munkavállaló egyidejű tartózkodására szolgáló munkahelyeken – a dohányzás számára kijelölt hely kivételével – nem szabad dohányozni.
(Magyar Közlöny, 1999/34. szám)name="Agrárgazdasági célok költségvetési támogatása">Agrárgazdasági célok költségvetési támogatása
A 41/1999. (IV. 23.) FVM rendelet módosította az agrárgazdasági célok 1999. évi költségvetési támogatásáról szóló 8/1999. (I. 20.) FVM rendeletet. A változások érintették az egyes támogatások feltételeit, valamint az igénylésre vonatkozó határidőket
(Magyar Közlöny, 1999/34. szám)