A következő két megállapítás óvatosságra kell hogy intsen mindenkit, amikor előrejelzéseket ad közre az informatika világáról. "Azt hiszem, a világpiacon körülbelül... öt számítógépre lesz kereslet" (Thomas Watson, az IBM elnöke, 1943); "640 kilobájt (memória) mindenki számára elég kell hogy legyen" (Bill Gates, a Microsoft elnök-vezérigazgatója, az 1980-as évek elején). Ezzel a kötelező óvatossággal közelítjük meg témánkat, jelesül a nemzetközi, valamint a magyar informatikai ipar és piac 1998-as teljesítményét és az idei, valamint közeljövőbeni kilátásait – természetesen a teljesség igénye nékül.
Az informatikai, információtechnológiai (IT) és távközlési iparban Európa nagyjából harmadát adja az iparág globális forgalmának. Az EITO (European Information Technology Observatory) adatai szerint Európa információtechnológiai és távközlési piaca – az ITC-piac – a világátlagot meghaladó mértékben, 8 százalékkal bővül az idén is, a forgalom értéke eléri a 482 milliárd dollárt. Ezen az összegen csaknem egyenlő arányban osztozik az informatika és a távközlés; előbbin belül a szolgáltatások és a szoftverek vannak túlsúlyban, 56 százalékos részaránnyal, a hardverek mindössze 30 százalékkal részesednek. Az eltolódás oka elemzők szerint az, hogy a számítástechnikai ágazat egyszerűen követi a lassan tipikus szolgáltatássá váló távközlést. Tovább növeli az eltolódást, hogy az idén a professzionális szolgáltatások – mint például a hálózatok működtetése, a konzultáció – értéke várhatóan 15 százalékkal, a szoftverértékesítés pedig 35 százalékkal bővül, miközben a hardverpiacon csak hatszázalékos növekedés várható. Az európai IT-értékesítés 1999-ben valószínűleg első ízben haladja meg a távközlési ipar eladásait: 9,5 százalékos növekedéssel megközelíti a 242 milliárd dollárt.
Internet – a sláger
Talán még a személyi számítógépek megjelenése sem hozott akkora változást az üzleti világban, mint az Internet minden képzeletet felülmúlóan gyors elterjedése. 1998-at lehetne az Internet évének nevezni, legfeljebb nem érdemes, mert ezt a titulust kiérdemelhetné 1997, és minden bizonnyal 1999 is. Piackutatók úgy vélik, hogy 1999 végére a világ internetezőinek száma megközelíti a 150 milliót, és a történelemben először ezek többsége az Egyesült Államokon kívül él majd; 2005-re feltehetően 720 millió lesz azok száma, akik napi rendszerességgel interneteznek majd.
Mindenképpen figyelemre méltó az Internet üzleti jellegű kihasználásának változása. Amíg a World Wide Web adta lehetőségeket pár éve elsősorban még csak statikus információk közzétételére hasznosították, addig tavaly már az elektronikus kereskedelem kezdeti hullámainak lehettünk tanúi. Az on-line katalógusokat kezdik felváltani azok az oldalak, ahonnan közvetlenül is lehet vásárolni, és egyre újabb technológiák szolgálják az on-line tranzakciók biztonságát. A nagyobb üzlet egyelőre a vállalkozások közötti kereskedelem, az úgynevezett business-to-business commerce (a hálózati eszközök terén piacvezető Cisco például több milliárd dolláros forgalmának felét az Interneten keresztül bonyolítja le), de élénkülőben van az internetes kiskereskedelem is. A Zona Research kutatóintézet szerint az amerikai internetes vásárlók átlagosan 629 dollárt költöttek a tavalyi karácsonyi szezon alatt; az előrejelzések szerint pedig az idén az Internet-eléréssel rendelkező amerikai háztartások fele fog on-line vásárolni.
Egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert az intranetek és extranetek. Előbbiek az Internet-alapú belső vállalati hálózatok, míg az utóbbiak a vállalkozás és partnerei közötti kapcsolatot helyezik internetes alapokra. Az elektronikus kereskedelem mellett ezek adják majd az internetes technológiák piacának bővülését. Becslések szerint 2003-ban csupán Európában és csupán az intranetekhez kapcsolódó szolgáltatásokra 5,2 milliárd dollárt költenek majd – nyolcszor annyit, mint tavaly! Egy felmérés szerint az Internet-szolgáltatások teljes világpiaca az 1997-es 4,5 milliárd dollárról 2002-re 43,6 milliárd dollárra nő.
Fúziók kora
Több tényező is mutatja, mennyire felértékelődtek az internetes cégek. Egyrészt az ebben érdekelt cégek (szolgáltatók, szoftvergyártók) részvényeinek értéke 1998-ban az egekbe szökött – annak ellenére, hogy hagyományos értelemben nem igazán sikeres cégek, hiszen nincs nagy múltjuk, és még a legnagyobbak (mint a könyvkereskedő Amazon.com) sem számíthatnak kiemelkedő nyereségre. Szintén a technológia iránti különleges érdeklődést mutatják az utóbbi fél év – piacot alaposan átrendező – felvásárlásai. Kezdődött tavaly novemberben, amikor az America Online (az Egyesült Államok legnagyobb Internet-szolgáltatója) megvette a böngészőket gyártó Netscape-et, 4,2 milliárd dollárért; idén januárban a kábeltechnológiában érdekelt @Home fizetett 6,2 milliárd dollárt az internetes belépőoldaláról (portal site) ismert Excite-ért, majd a hasonló profilú Lycos egyesült a USA Networksszel, mintegy 20 milliárd dollár piaci értékű céget hozva létre. Elemzők szerint a fúziók korszaka még nem zárult le, mert az internetes piacon is véget ért a pionírok kora, és mostantól csak a legnagyobbak számíthatnak sikerre.
Nem panaszkodhatnak 1998-ra a világ számítógépgyártói. Noha egyre többet beszélnek a PC utáni világról, a személyi számítógép uralma egyelőre töretlennek tűnik. Tavaly alig kevesebb, mint 90 millió PC-t adtak el a világ gyártói, 12 százalékkal többet, mint 1997-ben. A növekedés két fő területe Amerika és Nyugat-Európa volt, ahol a folyamatos gazdasági fejlődés jótékonyan hatott az eladásokra, gyakorlatilag minden típusban. A vállalatok folyamatosan frissítették gépparkjukat, és minden egyes árcsökkentésnél új vásárlók jelentek meg a piacon. Az eladott PC-k egynegyede a kisvállalkozásokhoz kerül, és ez a gyorsan fejlődő piac az informatikai ipar egyéb szegmenseiben (szoftverek, szolgáltatások) is éreztetni fogja hatását. Az otthoni felhasználók vásárlási kedvét a minden eddiginél gyilkosabb árverseny és az Internet térhódítása hozta meg. Mind több gyártó jelenik meg a piacon 1000 dollár alatti áron forgalomba hozott személyi számítógépekkel, amit a részegységek (processzorok, memóriák) áresése tett lehetővé. Mindezek hatására az Egyesült Államokban már a háztartások 50 százalékában van PC, és jóformán minden szakértő az árak további csökkenésére számít: év végére nem tartják kizártnak a 800, sőt az 500 dollárba kerülő személyi számítógépek megjelenését sem.
Ami az egyes gyártókat illeti, immár hagyományosnak mondható módon 1998-ban is a Compaq volt a világ legnagyobb PC-gyártója; helyzetét tovább erősítette a Digital Equipmenttel (DEC) tavaly végrehajtott fúzió. Második helyen a PC-s korszak elindítója, az IBM áll; a "kék óriás" jó helyezését azonban némiképp beárnyékolja, hogy PC-s üzletága 1998-ban csaknem 1 milliárd dolláros veszteséget termelt. Számos szakértő szerint ezután az IBM-nek ki kellene vonulni a személyi számítógépek piacáról, hogy arra összpontosíthasson, amiben a legnagyobb: a szolgáltatásokra és a technológiákra. A harmadik helyen az elsősorban amerikai piacon erős, és a közvetlen értékesítésben úttörőnek számító Dell Computers áll; őt követi a Hewlett-Packard és a Packard Bell NEC. Ez az öt legnagyobb gyártó növelni tudta együttes részesedését a világpiacon, a kisebb cégek rovására.
Szoftver – egyre többet
Tavaly a gyártók 135 milliárd dollár értékben adtak el úgynevezett "packaged", azaz nem egyedi megrendelésre fejlesztett szoftvert. Az árcsökkenés ezt a részterületet is érintette, de az üzleti világ globalizációja, a versenyhelyzet és a szolgáltatások felértékelődése növekedéshez segítette a szoftverpiacot. Ezen belül az International Data Corporation (IDC) piackutató cég az alkalmazások piacát tartja a legnagyobbnak, 63 milliárd dolláros összforgalommal, ami 15 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőttit, elsősorban a 2000. év problémája és az iparágspecifikus szoftverek miatt. Ekkora növekedés várható a következő öt évben is, mert a szoftvergyártók új piacokon jelennek meg (például sokkal nagyobb erőfeszítéseket tesznek a kisvállalati kör megnyerésére), és új alkalmazástípusok is forgalomba kerülnek. A szoftverpiac második legnagyobb szelete az, amit az IDC "rendszer-infrastrukturális" szoftvereknek nevez; idetartoznak egyebek mellett az operációs rendszerek is. Ezek összforgalma 1998-ban 41 milliárd dollár volt, 15 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Több okra is visszavezethető a növekedés: a Microsoft árcsökkentéseire, az összetett, heterogén számítástechnikai környezetek felügyelete iránti megnövekedett igényre vagy a UNIX-kiszolgálók piacának bővülésére. Ezek a tényezők a következő években is meghatározóak maradnak, így 2002-ig az alágazat bevétele több mint 50 százalékkal nő, és eléri a 68 milliárd dollárt.
A szoftverpiac legkisebb része az alkalmazásfejlesztő eszközök piaca, amelyből így is 31,2 milliárd dollár bevétel származott. Ezek körében a fejlődés lassúbb volt, mint a másik két területen, részben a technológiai változásokra történő kényelmesebb reagálás miatt. A fejlődési lehetőség azonban adott, az IDC 2002-ig 10,6 százalékos éves növekedést vár. Még egy érdekesség a szoftverek világából: a Microsoft immár nem csupán a világ legnagyobb független szoftverfejlesztője, hanem általában a világ legnagyobb szoftverfejlesztője, miután a Windows sikereinek köszönhetően átvette az IBM helyét a képzeletbeli dobogó legfelső fokán.
Magyarország egyre fejlettebb
Magyarország az informatikai újdonságok megjelenését tekintve felzárkózott a világ fejlettebb régióihoz, noha egyes trendek csak bizonyos késéssel jelentkeznek. Az IDC országelemzése szerint az 1998-ban tapasztalható kedvező makrogazdasági mutatók a hazai informatikai piacra is élénkítő hatással voltak. Segíti az informatikai piac fejlődését a távközlési hálózat bővülése: az itt tapasztalható fejlődés és befektetési hullám még évekig egyik komoly mozgatórugója lesz az informatikai beruházásoknak. Ahogyan a fejlett távközlési infrastruktúra egyre inkább behálózza az országot, a földrajzilag egymástól távol eső telephelyeket, irodákat üzemeltető szervezetek képesek lesznek integrálni informatikai rendszereiket, és ezzel hatékonyabbá tenni működésüket. Az IDC szerint ez a tevékenység a szoftvereladásokban, a szolgáltatásokban és a hálózati hardvereszközök forgalmának gyarapodásában is megmutatkozik majd.
A kormány egyes kezdeményezései – mint az infrastruktúra kiépítésének segítése vagy az oktatási projektek (lásd Sulinet) – hozzájárulhatnak a hosszabb távon is fenntartható növekedéshez. Örvendetes, hogy több multinacionális vállalat alapított gyárakat Magyarországon (az IBM merevlemezeket készít Székesfehérváron, a Nokia monitorokat Pécsett), de legalább ennyire pozitív, hogy kutatási-fejlesztési bázisokat is telepítettek az országba (egyebek mellett az Ericsson).
A hazai informatikai piac növekvő érettségét mutatja, hogy leggyorsabban a szolgáltatások piaca gyarapodik, miközben csökken a puszta hardvereladások aránya; ezek alapján Magyarország a térség egyik legfejlettebb piacának minősül. 1997-ben az egy főre jutó informatikai kiadás csaknem 100 dollárt tett ki (ami még mindig jócskán elmarad az európai átlagtól), miközben a teljes IT-kiadások GDP-hez viszonyított aránya 2,2 százalékkal nőtt. 1998-ban a teljes magyar informatikai piac forgalma először lépte át az egymilliárd dolláros határt.
Személyi számítógépből tavaly több mint 180 ezret adtak el az országban, 19,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – derül ki az IDC egyik gyorsjelentéséből. Az eladásokban – csakúgy, mint a világpiacon – a Compaq áll az élen, 13,8 százalékos részesedéssel az értékesített PC-k számát tekintve. Ezt viszont két magyar cég követi, helyben összeszerelt számítógépeivel: az Albacomp 10,1, a Műszertechnika 7,2 százalékot mondhat magáénak a magyar PC-piacból. A negyedik és ötödik helyen az IBM és a HP áll. Szintén a piac érettségének a jele, hogy az eladott gépek többségét a neves gyártóktól származó, úgynevezett "brand-name", vagyis márkás PC tette ki, és visszaszorulóban van a noname gépek értékesítése.
Nem sikerült felzárkózni a fejlett országokhoz az Internet-használatot tekintve. Pontos adatok nincsenek a hazai Internet-felhasználókról, abban azonban nagyjából egyetértés van, hogy számuk legfeljebb pár százezerre tehető, és így arányuk az összlakosságon belül nem éri el az 5 százalékot, mélyen alatta maradva a nyugat-európai átlagnak. Még kevesebb az otthoni Internet-eléréssel rendelkezők száma, aminek okát rendszerint a viszonylag kevés modern otthoni PC-ben és a meglehetősen magas távközlési tarifákban látják. Emiatt a legtöbben munkahelyükről vagy valamely oktatási intézményből csatlakoznak az Internetre, és így egyelőre nem lehet számítani az elektronikus kereskedelem hazai fellendülésére sem.
A legnagyobb hazai informatikai cégek 1998-ban 10 milliárd forint körüli vagy afölötti bevételi eredményekkel büszkélkedhettek, és szinte kivétel nélkül mindegyikük túl tudta teljesíteni terveit. Megjelenik a tőzsdén az egyik legnagyobb múltú magyar informatikai vállalkozás, a Synergon, ami jó erőpróba és valós piaci megméretés lesz nemcsak a cég, hanem bizonyos tekintetben a teljes magyar IT-ipar számára.