A mezőgazdasági termelés sok kockázattal jár, különösen akkor, amikor a termelők tőke, eszköz, információ, kereskedelmi garanciák hiányában vannak. Ezt a kockázatot növelhetik az elemi károk, amelyek főleg a szántóföldi növénytermesztésben, a szőlő- és gyümölcskultúrákban, és közvetlenül vagy közvetetten az állattenyésztésben is súlyos veszteséget okozhatnak. Összeállításunkban a Magyar Biztosítók Szövetsége információi alapján tekintjük át a hazai agrárbiztosítási lehetőségeket.
A gazdálkodó ember a kockázati veszteségek megszüntetése, mérséklése érdekében a tevékenységek megkezdése előtt tervszerűen és felelősségteljesen gondoskodik a kockázat megelőzéséről és a kockázatvédelmi rendszerének kiépítéséről.
A mezőgazdasági termelés alapvető célja bármilyen gazdálkodási keretek között is (egyéni termelőtársaságok, szövetkezetek) olyan piacképes, minőségi termékek előállítása, amelyek után a befektetésekkel és a tevékenységgel arányos jövedelmet érjenek el. Ezt segítik elő nemzetgazdasági szinten a kormányok agrárprogramjai, a támogatások, valamint azok az intézményrendszerek, amelyek a tevékenységek egészséges megvalósulását alapozzák meg. Ezek közül az intézményrendszerek közül a biztosítók a termelők kockázatainak egy részét biztosítástechnikai eszközökkel átvállalják.
Kockázatmegelőzés, kockázatvédelem
Az agrárstratégiák kialakításakor országos és gazdálkodóegységenkénti vonatkozásban is a stratégia szerves részévé kell hogy váljon a kockázatmegelőzési és a kockázatvédelmi rendszer kiépítése.
Az 1. sz. táblázat mutatja a mezőgazdasági biztosítások díjelőírásainak évenkénti változását, folyó áron.
A biztosítói monopólium megszűnésének első évében az agrárbiztosítások túlnyomó többségét az akkori szövetkezetek és állami gazdaságok adták. 1991-től 1995-ig mélypont következett a biztosítások igénybevételében. A rendkívül alacsony biztosítottság okai között a pénzügyi csőd, az átalakulás, az intézményrendszerek nem kellő kiépítettsége, működése, az új gazdálkodók tőkehiánya volt a jellemző, következménye pedig az volt, hogy az elemi károk miatt egyre többen fordultak költségvetési támogatásért. Ebben az időben készített a Földművelésügyi Minisztérium (FM) egy PHARE-tanulmányt, amelyben a szakértők hármas felépítésű kockázati védelmet javasoltak:
- a nem biztosítható, nagy országrészeket vagy országot sújtó katasztrófakárokra (aszály, árvíz, belvíz, vihar, ismeretlen betegségek, amelyekre még nincs védekezés stb.) hozzanak létre katasztrófaalapot;
- a biztosítható kockázatokat a kereskedelmi biztosítók vállalják;
- a nehezen biztosítható kockázatokra, amikor is a kereskedelmi biztosítók túl magas árért vagy egyáltalán nem vállalnak kockázatot, jöjjenek létre saját biztosítóegyesületek.
Nagy kérdés a kockázatok pontos elhatárolása és vállalása. A kereskedelmi biztosítóknál az elfogadási kritériumhoz tartozik a viszontbiztosítási védelem, de – főleg a nagy biztosítóknál – megvalósulhat nagyobb vagy teljes arányú kockázatvállalás is.
1996-tól a termelők támogatást kapnak a biztosítási díjak után, ennek eredményeként az agrárbiztosítás elmozdult a holtpontról.
A 2. számú táblázatban a mezőgazdasági termékek bruttó termelési értéke és a biztosítási díj volumen arányát mutatjuk be.
A növénytermesztésben és kertészetben a jelzett 5 év átlagában globálisan a bruttó érték 0,48%-a volt a biztosítási díj hányada. Biztosítástechnikailag tűz- és jégbiztosítás vonatkozásában országos átlagban legalább 2% lenne a kockázatarányos díjigény, bár a versenyhelyzet miatt valószínűsíthetően ennél alacsonyabb áron adják a biztosítók a biztosítást. Ha a fentiek alapján díj-összehasonlítással kalkulálunk (0,48/2 = 24%), akkor kb. 24 százalékos biztosítási telítettséggel, igénybevétellel számolhatunk. Ez a szint az állami támogatás ellenére is alacsony, és nagyon sok termelőnek nincs is biztosítása.
Az állatbiztosításnál ez az arány még kisebb értéket mutat, de az állati termékek bruttó értéke ezt az összehasonlítást eltorzítja, mert csak élő állatokra érvényes az állatbiztosítási díj.
A 3. számú táblázatban látható veszélynemenként a kárelőfordulás aránya. A sokéves megfigyelés alapján Magyarországon az aszálykár aránya volt a legnagyobb. A károk volumene 3-4 milliárd Ft-tól 50-60 milliárd Ft-ig terjedhet. Ezeknek a veszélynemeknek meghatározó aránya tartozna a Katasztrófa Alap kezeléséhez, és csak mintegy 10 százaléka a biztosítók vállalásához.
Az adatok kb. 30 éves tapasztalati számok, korrigálva a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az Agrárkamara felméréseivel.
A kár, veszteség mértéke évjáratoktól függően a növénytermesztés és kertészet termelési értékének 3-10 százaléka között alakul.
Az elemi károk előfordulása regionálisan behatárolható, így az aszálykárok elsősorban az alföldi megyékben okoznak nagyobb veszteséget. A jégkárok az ország valamennyi megyéjében előfordulhatnak (kiemelt Baranya, Heves megye). Fagykárok főleg az alföldi gyümölcsösökben jellemzőek, de az őszi vetésű növények tekintetében Észak-Magyarország, Szabolcs megye is veszélyeztetett.
Vízkár tekintetében folyóink árterületén a Bodrogközben, a Tisza menti megyékben, a Körösöknél, valamint a kis-alföldi, Rába menti térségekben jellemzőek az árvizek, míg a belvízkárok Szabolcs, Hajdú, Szolnok, Békés, Csongrád megyék jól körvonalazható részein okoznak rendszerint jelentős károkat.
Az egyéb elemi károk között szerepelnek a viharkárok, valamint a homokverés.
Biztosítási lehetőségek
Az agrárbiztosítási lehetőségek taglalásánál leszögezzük, hogy a növény- és állatbiztosításon kívül legalább ugyanolyan fontos vagy még fontosabb a gazdálkodók személy-, lakás-, vagyon-, épület készletbiztosítása, de nagy jelentőségűek a gépjármű-biztosítások, a felelősségbiztosítások is (általános, termék-, vegyszerhasználói biztosítások, állatorvosi felelősség biztosítása), továbbá a géptörés, szállítmány, üzemszünet, kiállítás, számítógép-biztosítás stb., amelyeket széles skálában kínálnak a biztosítók. A 4. sz. táblázaton mutatjuk be, hogy Magyarországon a biztosítók milyen kockázatokra vállalnak fedezetet.
Az általánosan művelt biztosítások azt jelentik, hogy valamennyi, az agrárbiztosítással is foglalkozó biztosító a felsorolt kockázatokra vállal fedezetet.
Az egyedileg kezelt biztosítások azt jelentik, hogy a biztosítók kockázatvállalásai nem tömegesek, hanem valamilyen biztosítástechnikai (kísérlet) vagy üzleti szempontból (nagyvevői körben ilyen kockázati igényt is kielégítenek) valósulnak meg. Az egyedileg kezelt biztosítások többnyire a nagy biztosítóknál jellemzőek.
Agrárbiztosítások
A mezőgazdasági biztosításokat művelő biztosítók, ábécésorrendben:
- Argosz Biztosító Rt.
- ÁB-AEGON Biztosító Rt.
- Generali-Providencia Biztosító Rt.
- Hungária Biztosító Rt.
- OTP-Garancia Biztosító Rt.
A társaságok piaci részesedése folyamatosan változik. A mezőgazdasági biztosítási piacon a Colonia Rt. Biztosító is szerepelt, de néhány éves működés után abbahagyta az agrárbiztosítást.
Az alábbiakban néhány praktikus tanácsot adunk a mezőgazdasági biztosítások igénybevételéhez.
A biztosítási ügyletek sajátos szerződések, amelyek az ajánlattal, az ajánlati részletezőkkel, az adatközlésekkel (nyilatkozatokkal), a kötvénnyel, a kötvényrészletezőkkel együttesen képezik a szerződést, amelynek feltételei általános, különös, kiegészítő szabályzatokból és záradékokból állnak. Minden szabályzati feltételnek lényeges jogi értelmezése van, amelyet szerződéskötés előtt feltétlenül ajánlatos megismerni és az abban foglaltak szerint eljárni.
A gazdálkodóegység kockázatkezelési stratégiája
- A tevékenységek megkezdése előtt ajánlatos tervszerűen foglalkozni a saját kockázati viszonyok feltérképezésével:
- milyen elemi károk fordultak elő a területen a korábbi években (érdemes minél hosszabb időtávra visszamenni az elemzések során);
- a kárelemzések során vizsgálandó, hogy belsőleg milyen kármegelőző akciókat tudnak megvalósítani (vizes terület, fagyzugos terület stb.);
- a veszteségek fedezetére milyen források, tartalékok, hitellehetőségek állnak rendelkezésre a kötelezettségek, illetőleg az újraindítás megvalósításához;
- figyelembe kell venni a hitelező, az integrátor szerződéses kötelmét a kockázatok vállalására, illetőleg megosztására;
- a kockázatelemzéseket követően ajánlatos felmérni vagy felméretni a kockázatok továbbadásának fajtáit, mértékét és arányát.
- Információk begyűjtése a biztosítási lehetőségekről:
Mikor? Időben, a tevékenység megkezdése előtt, a kockázatviselési időszak elején, amíg a biztosító fogadja a kockázatot (pl. téli fagykár kockázat november 30-ig, jégkockázat a jégverés bekövetkeztéig, illetve ahogy a biztosítók rendelkeznek, júniusig vagy július 1-jéig).
Kitől? Biztosítók helyi ügynökeitől, a MABISZ területi igazgatóságaitól, alkuszoktól, biztosítási tanácsadóktól, a környezetben tevékenykedő gazdálkodóktól, szaktanácsadóktól, érdekképviseletektől.
Hogyan? A biztosítani kívánt növényekre, kockázatokra vonatkozóan az adatok megadásával ajánlatot kell kérni.
Adatok: növény megnevezése, területe, hozama, ára, termesztési körzete községhez kötődően.
Érdemes több biztosító ajánlatát begyűjteni, azokat mérlegelni, a szolgáltatásokról információt beszerezni.
Növénybiztosítás
Ajánlat
Az adatközlőket pontosan ki kell tölteni, s nem maradhat el az aláírásra jogosultak kézjegye, a cégbélyegző, valamint a keltezés. Az ajánlat és adatközlő a szerződés része. A biztosítás az aláírást követő nap 0 órájakor hatályba lép, amennyiben:
- a biztosító biztosítási kötvény kiállításával elfogadja az ajánlatot,
- a szerződés létrejöttekor befizették az esedékes díjat, illetőleg ha díjhalasztásban állapodtak meg, akkor annak esedékességekor,
- a biztosító a kockázatvállalás kezdetét helyszíni szemléhez kötötte, annak eredménye függvényében.
Kockázatvállalási kritériumok
A biztosítók kockázatvállalásaikat különböző időpontokhoz köthetik, mint például:
- növénycsoportok fejlődési stádiumától kezdődően (kikelés, tisztuló hatás, elvirágzás),
- kockázati kötődésekhez kapcsolva (tűz, jég, jég-vihar stb.),
- a kockázat tartama a betakarításig vagy meghatározott ideig tart.
Díjfizetési problémák miatti kockázatmegszűnés
A biztosítás a díjesedékességtől számított 30 nap elteltével megszűnik, feltéve hogy a biztosított nem kapott halasztást, illetőleg a biztosító bírósági úton nem érvényesítette a díjkövetelést. Ha a biztosító bírósági felszólítással él, megszűnhet a szolgáltatási kötelem, a kockázat azonban 30 nappal meghosszabbítható, ilyenkor viszont esedékessé válik az egész évi díj.
Díjképzési alap
A bizosítási díj kalkulációjának alapja a biztosított vagyontárgy értéke. A biztosítás díját a biztosítási összeg és a biztosító díjtételeinek szorzata adja. Egyes növények vagy növénycsoportok, jégkategóriák, korrekciók, engedmények mint kockázatelfogadási kritériumok módosíthatják a biztosítási díjat.
Kárrendezési szolgáltatás
A kárrendezési szolgáltatásokat a különös szabályzatokban definiálják (pl. jég-, súlycsökkenéses kár, minőségi értékcsökkenésben megnyilvánuló kár, tőkiveréses kár, téli fagy-, homokverés kár).
Az önrész sokféle lehet, általában az 5 százalék alatti károkat nem térítik a biztosítók, az e feletti károkat azonban teljesen térítik.
Fontos, hogy a káreseményt haladéktalanul, legkésőbb azonban az észleléstől számított 2 munkanapon belül be kell jelenteni. A biztosító 5 munkanapon belül köteles megkezdeni a kárrendezést. A növénybiztosítások kárösszegének kifizetése a végleges kárelszámolásokat követően, ellenőrzés után azonnal esedékes.
Állatbiztosítás
A biztosítók általában a következő elemi kockázatokra kötnek biztosítást: tűz, villámcsapás, vihar, jégverés, felhőszakadás, árvíz, földrengés, földcsuszamlás, víz-, gőzvezeték meghibásodása miatti kár, ismeretlen, idegen járművek nekiütközéséből eredő károk. A biztosítók egy részénél ezekre a kockázatokra a vagyonbiztosításokban van fedezet, más biztosítóknál a betegbiztosításokhoz alapfeltétel a fentiek külön igénybevétele. A baleset-, betegségbiztosítási konstrukciók (baleset, betegség miatti elhullás, kényszervágás) különböző néven vannak forgalomban, pl.: tenyészállat- és növendékállat-biztosítás, nagy értékű állatok biztosítása... stb.
A biztosítható állatok elsősorban a gazdasági haszonállatok (szarvasmarha, sertés, ló, juh, kecske... stb.), a növendék állatokat az elválasztástól meghatározott életkorig biztosítják. Az állatállomány-változásoknak díj- és kártérítési vonzata lehet. Kizárólag egészséges állatok biztosíthatók.
A kockázatviselések kezdete baleseti kockázatnál az ajánlat elfogadását követő nap 0 órája, betegség kockázatnál a szerződés megkötését követő 16. nap 0 órája.
Egyesületi biztosítás
A mezőgazdasági termelőknek hosszú távú, kiszámítható kockázatkezelési rendszert jelenthet a saját biztosítóegyesület létrehozása, alapítása. A biztosítóegyesület önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon működő szervezet, amely kizárólag tagjai részére, nyereségérdekeltség nélkül köt biztosításokat. A tagsági hozzájárulás ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezésekor, biztosítástechnikai elvek alapján előre meghatározott szolgáltatást nyújt. A biztosítóegyesületek az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a biztosítóintézetekről és biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény keretei között hozhatók létre és működhetnek. Minimum 10 olyan természetes és/vagy jogi személy hozhat létre biztosítóegyesületet, akik közel azonos vagy hasonló kockázati viszonyok között termelnek. Szakosított biztosítóegyesület alapításához személyi és tárgyi feltételek és engedélyek szükségesek. Alapdokumentációk: alapszabály, működési szabály, általános és különös mintafeltétel, díjkalkuláció, díjszabás, üzleti terv, első számú vezető megnevezése, jó üzleti hírnév igazolása, induló tőke meglétének igazolása. Az egyesületeket az illetékes megyei bíróság veszi nyilvántartásba, működési engedélyüket pedig az Állami Biztosításfelügyelet (ÁBIF) adja ki. A 35/1994. (III. 18.) Kormányrendelet alapján állami támogatásként egyesületenként az alaptőke kétharmadát (maximum 500 000 Ft-ot) lehet igényelni.
Működési tapasztalatok
Hosszú távú és kiszámítható együttműködést kínál, s a tagoknak méltányos teherviselést jelent a kisebb költség miatti alacsonyabb díjszint. A tagok ellenőrzése mellett folyik a biztosítás, a kárrendezés, és valamennyien érdekeltek a kármegelőzésben, mert a biztosítottak egyben biztosítóként is viselkednek. Katasztrófakárnál a tagok nem maradnak védtelenek, mert viszontbiztosítási védelmi rendszert alakítanak ki, kedvező évjáratokban pedig visszaosztásban részesülnek.
Az elmúlt évben 26 működő agrárbiztosítási egyesület volt, közülük 24 növénybiztosító és két állatbiztosító egyesület. Tevékenységük a tagok megelégedésével, az alapszabályban rögzítettek szerint és közös kontroll alatt történt.
Márki JánosMABISZ
1. számú táblázat
| A mezőgazdasági biztosítások előírása (millió Ft) | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1986 | 1990 | 1991 | 1992 | 1993 | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | |
| Növénybiztosítás | 2912 | 3460 | 1047 | 1003 | 1098 | 1313 | 1514 | 2479 | 3384 | 4435 |
| Állatbiztosítás | 1305 | 256 | 390 | 557 | 459 | 469 | 575 | 675 | 808 | 2290 |
| Összesen | 4217 | 3716 | 1437 | 1560 | 1557 | 1782 | 2089 | 3154 | 4192 | 6725 |
2. számú táblázat
| Mezőgazdasági termékek bruttó termelési értéke és a biztosítási díj volumen viszonya | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Sorsz. | Megnevezés | 1993 | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | Összesen |
| 1. | Növénytermesztés és kertészet BTÉ (folyó áron, M Ft) | 228,930 | 296,335 | 389,537 | 550,107 | 592,923 | 2057,832 |
| 2. | Növénybiztosítási díjak (folyó áron, M Ft) | 1,106 | 1,313 | 1,541 | 2,541 | 3,463 | 9,964 |
| 3. | Növénybiztosítási költség %-a | 0,48 | 0,44 | 0,4 | 0,46 | 0,58 | 0,48 |
| 4. | Élő állatok és állati termékek | 197,741 | 238,631 | 319,930 | 373,612 | 446,214 | 1576,128 |
| 5. | Állatbiztosítási díjak | 459 | 459 | 590 | 692 | 825 | 3035 |
| 6. | Állatbiztosítási költség %-a | 0,23 | 0,20 | 0,18 | 0,19 | 0,18 | 0,19 |
3. számú táblázat
| Az elemi károk kárnemenkénti megoszlása Magyarországon | |
|---|---|
| Kártípus | Megoszlási % |
| Aszálykár | 41 |
| Jégkár | 23 |
| Fagykár | 17 |
| Vízkár | 16 |
| Egyéb elemi kár | 3 |
| Összesen | 100 |
4. számú táblázat
| A biztosítók által kezelt kockázatok Magyarországon | |
|---|---|
| Általánosan művelt biztosítások | Egyedileg kezelt biztosítások |
| Növénybiztosítás | |
| Tűz, villámcsapás, jég kockázat, valamennyi növényre Téli fagykár kockázat: őszi gabonákra, repcére, őszi takarmánynövényekre Viharkár kockázat: kalászos növényekre Erdőtűzkár-biztosítás |
Tavaszi fagykár: gyümölcsökre, cukorrépára Árvízkár, belvízkár: szántóföldi kultúrákra, üvegházi és fóliás termelők biztosítása Viharkár: téli almára Egyéb: cserepesedés cukorrépára, barkó kártételre, őszi fagykár hibridkukoricára stb. Homokviharkár cukorrépára, fűszerpaprikára |
| Állatbiztosítás | |
| Állatok elemi kár kockázata – valamennyi haszonállatra (tűz, villámcsapás, vihar, jégverés és felhőszakadás, árvíz, földrengés, víz-, gázvezeték meghibásodása) Állatok baleset- és betegségbiztosítása (baleset és betegség miatti elhullás és kényszervágás, esetenként kórházi ápolás) Száj- és körömfájás-biztosítás (a száj- és körömfájásra fogékony állatok: (szarvasmarha, juh, sertés) |
Baromfi-betegségbiztosítás Tenyészkutya-biztosítás Egyedi állatok és egyedi kockázatok biztosítása |
| Állami támogatás A 8/1999. (I. 20.) FVM rendelet 151-157. §-ai szerint a jogosult mezőgazdasági termelők a mezőgazdasági biztosításaik (növény, állat, erdő) díjfizetése után 30 százalékos támogatásban részesülnek. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) együttműködési megállapodását elfogadó biztosítók (a korábban felsorolt biztosítók) és a mezőgazdasági szakosított biztosítóegyesületek biztosításai után igényelhető a támogatás. A támogatás igénybevételéhez a biztosítók a befizetett díj után igazolást adnak ki a szerződőnek. A biztosítási szerződés és az éves díjelőírás másolatát, valamint a díjfizetési igazolást meg kell küldeni a lakóhely szerinti megyei földművelésügyi hivatalnak nyilvántartásba vétel, felülvizsgálat és jóváhagyás céljából. A támogatási kérelem benyújtása folyamatos, a beadás végső határideje: 1999. november 30. A biztosítók részletdíjfizetésnél is kiadják az igazolásokat, amennyiben a biztosítottak ilyenkor nem kérnek azonnal támogatást, akkor őrizzék meg az igazolásokat. Lényeges azonban, hogy november 30-a előtt fizessék be az utolsó díjrészletet, hogy a biztosítók időben ki tudják adni a díjigazolásokat, és az még november 30-a előtt eljusson a földművelésügyi hivatalba. |