A társasági jog reformja szükségszerűen együtt járt a cégjogi szabályok felülvizsgálatával. Ennek eredményeként alkotta meg a parlament az 1997. évi CXLV. törvényt, amely egységes szerkezetbe foglalta a cégeljárásra vonatkozó valamennyi rendelkezést. Szemléletváltás következett be a cég működésének törvényességét biztosító cégbírósági felügyeleti eljárás területén is.
A törvényességi felügyelet
Az új cégtörvény a korábbi jogi terminológiával ellentétben élesen elkülöníti egymástól a cégek bejegyzésével, változásbejegyzésével kapcsolatos eljárásokat a cégműködés törvényességét biztosító bírósági felügyeleti eljárásoktól. Ennek bizonyítékaként rögzíti: törvényességi felügyeleti eljárás a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás alatt is indulhat, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem vagy annak egyes részei jogszabályba ütköznek, és a kérelmet jogerősen még nem bírálták el. Ilyenkor a két kérelemről együttesen kell dönteni. Leggyakrabban előforduló eset a cégbejegyzési eljárás alatt benyújtott, a cégnév használatával, a székhelyhasználat jogosságával kapcsolatos törvényességi felügyeleti kérelmek.
Jellegét tekintve ez az eljárás nemperes bírósági eljárás, amely kérelemre vagy hivatalból indulhat. Az okirati bizonyításon kívül az eljárásban egyéb bizonyításnak nincs helye, a bíróság azonban a feleket – a kérelmezőt és a kérelmezett céget – szükség esetén személyesen meghallgathatja.
A felügyeleti eljárás alapvető területei
A cégműködés felett gyakorolt bírósági felügyelet alapvetően három területre tagolódik: 1. a cégjegyzékben bejegyzett adatok és a bejegyzések alapjául szolgáló okiratok utólagos ellenőrzésére, vizsgálatára, 2. a szorosan vett cégműködés feletti felügyeletre, valamint 3. arra az esetre, amikor az eljárás lefolytatását valamely törvényi előírás kötelezővé teszi.
- A cégnyilvántartásba bejegyzett adatokkal, a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokkal kapcsolatos eljárások három további csoportra bonthatók. Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye akkor, ha :
- a cégjegyzékbe bejegyzett adat törvénysértő jellegét a bejegyzési eljárásban a cégbíróság még nem ismerte, nem ismerhette, mivel az adat törvénysértő jellegéről csak később szerzett tudomást (pl. később derült ki, hogy a vezető tisztségviselővel szemben kizáró ok áll fenn, később derült ki, hogy a betéti társaság beltagja egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat),
- a bejegyzett adat a bejegyzést követően vált törvénysértővé (a kizáró ok a bejegyzést követően következik be a vezető tisztségviselővel szemben),
- a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve ennek alapján a cégjegyzék nem tartalmazza vagy jogszabályba ütköző módon tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó anyagi jogszabályok kötelezően előírnak (pl. a társasági szerződésben kizárják a betéti társaság tagját a nyereségrészesedésből, a cégjegyzés módját jogszabályba ütközően szabályozzák).
- A cégműködés feletti törvényességi felügyelet annak vizsgálatára irányul, hogy a cég szervezete és működése a jogszabályi rendelkezéseknek, illetve a létesítő okiratban foglaltaknak megfelel-e vagy sem. Itt kell megemlíteni, hogy ez a felügyeleti eljárás egyik esetben sem terjedhet ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási eljárásnak van helye, illetve a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára. A cégtörvényhez fűzött kommentár rámutat arra, hogy az új Gt. szabályai szerint a gazdasági társaság tagjai jogszabálysértésre, a társasági szerződésbe ütközésre hivatkozással kezdeményezhetik a társaság szervei által hozott sérelmes határozatok bírósági felülvizsgálatát. A legfőbb szerv által hozott határozat felülvizsgálatát a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok is kérhetik. A cégjogi és a társasági jogi szabály együttes alkalmazása kizárja, hogy a perindítási jogosultsággal rendelkező személyek e körben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezzenek. A taggyűlési határozat felülvizsgálatára vonatkozóan a tagok, a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok törvényességi felügyeleti eljárást tehát nem kezdeményezhetnek, akkor sem, ha a perindításra nyitva álló határidő már eltelt.
A cégműködés feletti törvényességi felügyelet tipikus esetei: a legfőbb szerv nem vagy a kötelező előírásoktól eltérően működik, az ügyvezetők elmulasztják a tájékoztatási kötelezettségüket, a számviteli beszámoló elfogadásáról a tagok nem döntenek. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint felügyeleti eljárás alá tartozik az az eset is, ha az ügyvezető elmulasztja a tagjegyzék vezetését, annak cégbírósághoz való benyújtását, illetve ha elmulasztják a kötelező felügyelőbizottság létrehozását.
- A törvényességi felügyeleti eljárás kötelező esetei azok az esetek, amikor az eljárás lefolytatását törvényi rendelkezés írja elő. Jellemzően ilyen a cégbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti pert követően indított törvényességi felügyeleti eljárás. Ha a perbíróság a keresetnek helyt adva a bejegyző végzést hatályon kívül helyezi, ítéletét köteles a cégbíróságnak megküldeni. A cégbíróság a megküldött ítélet alapján, felügyeleti eljárás keretében, megszűntnek nyilvánítja a céget, és intézkedik a végelszámolás, felszámolás megindítása iránt, változásbejegyzés esetén törli a megsemmisített bejegyzést. Ugyancsak törvényességi felügyeleti eljárásban történik a társasági szerződés érvénytelenségét kimondó ítélet kvázi végrehajtása is. Ha az érvénytelenség nem küszöbölhető ki, a cégbíróság – felügyeleti eljárás keretében – törli a céget vagy az érvénytelen bejegyzést.
Ha bíróság vagy más hatóság a cégbíróságot olyan ítéletről vagy határozatról tájékoztatja, amely a cégjegyzékben szereplő adatról megállapítja vagy valószínűsíti, hogy az törvénysértő, a cégbíróságnak a törvényességi felügyeleti eljárást le kell folytatnia.
A társasági törvény számos, a cégbírósági felügyeleti eljárás kötelező lefolytatását elrendelő szabályt tartalmaz, így például:
- a 158. § (3) bekezdése szerint, ha a korlátolt felelősségű társaságnak nem marad ügyvezetője, a taggyűlést törvényességi felügyeleti eljárás keretében bármelyik tag vagy hitelező kérelmére a cégbíróság hívja össze;
- az 51. § (1) bekezdése értelmében, ha az ügyvezetés harminc napon belül nem tesz eleget a tagoknak a legfőbb szerv összehívására irányuló indítványának, a társaság legfőbb szervének ülését az indítványtevő tagok kérelmére a cégbíróság hívja össze, mégpedig az erre vonatkozó kérelem benyújtásától számított harminc napon belül.
Az eljárás megindulása
Törvényességi felügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat el. Erre irányuló kérelmet az ügyész, a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult közigazgatási szerv vezetője (pl. minisztériumok, Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, ÁNTSZ, fogyasztóvédelmi felügyelet, vám- és pénzügyőrség stb.), az illetékes kamara tisztségviselője (kereskedelmi és iparkamara, kézműveskamara stb.), valamint az a személy terjeszthet elő, aki az eljárás lefolytatásához fűződő érdekét valószínűsíti.
A kérelem benyújtására a cégeljárási törvény egy – 30 napos – szubjektív és egy – egyéves – objektív határidőt állapít meg. A törvényességi felügyeleti eljárást ennek értelmében az alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül lehet kezdeményezni. Egy év eltelte után törvényességi felügyeleti eljárásnak nincs helye. Az egyéves objektív határidő jogvesztő jellegű, elmulasztása miatt igazolás nem terjeszthető elő.
A hivatalbóli eljárások megindítására kizárólag az egyéves objektív határidő irányadó azzal a megszorítással, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett adatok, a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok utólagos vizsgálatára kizárólag a bejegyző végzés elleni 30 napos jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét követően van lehetőség. (A bejegyző végzés ellen fellebbezési lehetőség nincs, de a végzés hatályon kívül helyezése iránt pert lehet indítani. A perindítás ténye a törvényességi felügyeleti eljárás megindítását pedig kizárja.)
Sajátos eljárási szabályok
A törvényességi felügyelet során – a bejegyzési, változásbejegyzési eljárással ellentétben – a jogi képviselet nem kötelező. Az eljárás kontradiktórius jellege következtében a cégbíróság az eljárás megindítására irányuló kérelmet, illetve bejelentést az érintett cégnek köteles megküldeni, aki az abban foglaltakra legkésőbb 30 napon belül írásban nyilatkozhat. Amennyiben a cég a kérelmet nem vitatja, köteles a törvénysértő állapotot megszüntetni. A feleket a cégbíróság szükség esetén személyesen is meghallgathatja.
Törvényességi felügyeleti eljárás a bevezetőben leírtak szerint az alapeljárás – bejegyzési, változásbejegyzési eljárás – alatt is indítható, ha a bejegyzési, változásbejegyzési kérelem vagy annak egyes részei jogszabályba ütköznek, és a kérelmet jogerősen még nem bírálták el. A cégbíróság a két kérelemről ilyenkor együttesen, egy határozatban hoz döntést. A bejegyzési kérelemnek helyt adó végzés ellen – az általános szabályokkal összhangban – fellebbezésnek helye ilyenkor sincs. A bejegyzési kérelemnek helyt adó határozat azonban egyben a törvényességi felügyeleti kérelem elutasítását jelenti, így a végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perindítási jog a kérelmezőt is megilleti.
A hivatalból indult eljárásban hozott határozatot csak az érintettnek kell kézbesíteni. A kérelemre folytatott eljárásban született határozatot azonban kézbesítés útján a kérelmezővel is közölni kell. A fellebbezésről a cégtörvény nem rendelkezik, így a polgári eljárás általános szabályait kell alkalmazni, mely szerint a határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye.
Jogkövetkezmények – intézkedések
A cégtörvény rendelkezései értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cégbíróság dönt a törvényességi felügyeleti kérelemről, és indokolt esetben a következő intézkedéseket alkalmazza:
- írásban felhívja a céget a törvényes működés helyreállítására,
- 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja,
- a cég határozatának végrehajtását meghatározott időre felfüggeszti, illetve megsemmisíti azt, és szükség esetén új határozat hozatalát írja elő,
- a törvényes működésének helyreállítása céljából összehívja a cég vezető testületét,
- meghatározott időre felfüggeszti a cég működését,
- eltiltja a céget a további működéstől, és egyben megszűntnek nyilvánítja, amennyiben a törvényes működés másként nem biztosítható.
A bíróság a jogsértés súlyával arányban álló egy vagy több intézkedés alkalmazását rendelheti el. A megszűntnek nyilvánításra kizárólag végső megoldásként kerülhet sor, ha az egyéb intézkedések nem vezettek eredményre. Fontos megjegyezni azt is, hogy nem a társaság vezető tisztségviselőjét, hanem magát a társaságot sújtja pénzbírsággal a cégbíróság.
A megszűntnek nyilvánítással együtt – ha az adott cégformára irányadó anyagi jogszabályok így rendelkeznek – végelszámolásnak, illetve ha fizetésképtelenségre vonatkozó adatok merülnek fel, felszámolási eljárás megindításának van helye. Végelszámolás esetén a végelszámoló személyét a megszűntnek nyilvánító végzésben jelölik ki.
Hivatalbóli törlési eljárás
Az új cégeljárási törvény részletes indokolása szerint a hivatalból indult törlési eljárás a törvényességi felügyeleti eljárás keretén belüli speciális és részletesen szabályozott eljárás, amelynek célja a cégnyilvántartásban szereplő, de a valóságban nem létező cégek kiszűrése.
Az eljárás hivatalból indul meg akkor, ha a cégbíróság – hivatalból, bejelentés, más bíróság, hatóság értesítése alapján – tudomást szerez arról, hogy a cég székhelyén, telephelyén, fióktelepén nem található, továbbá a cég képviseletére jogosult személyek tartózkodási helye ismeretlen. Bármelyik említett feltétel hiánya a törlési eljárás akadályát képezi. A feltételek fennállásáról a cégbíróságnak meg kell győződnie. A törvényességi felügyeleti eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával személyes meghallgatást lehet tartani. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a cég a cégjegyzékből történő törlést elkerülje. Fel kell hívni ezért a törvényes működés helyreállítására, esetleg az új székhelye, a cég képviselőinek tartózkodási helye bejelentésére.
A hivatalbóli törlési eljárás igen súlyos következményekkel jár, a cégbíróság ugyanis végelszámolás, felszámolási eljárás lefolytatása nélkül törli a céget a cégjegyzékből. Ez nemcsak az adott társaság, hanem a hitelezők érdekének sérelmével is járhat, ezért a törlési eljárást a törvény csak szűk körben, szigorú feltételek fennállása esetére engedi meg. A törlési eljárás megindítása előtt a cégbíróságnak meg kell győződnie az eljárás előfeltételeinek fennállásáról. A törvényes működés helyreállítását célzó felhívást a cég székhelyére, a képviselők lakóhelyére, tartózkodási helyére, kézbesítési meghatalmazott esetén a kézbesítési meghatalmazott címére is kézbesíteni kell. Ha valamennyi kézbesítés sikertelen, az eljárás lefolytatásának akadálya nincs.
A törlési eljárás lefolytatása
A törlési eljárás megindításáról szóló hirdetményi végzést – a kézbesítés mellőzésével – a Cégközlönyben közzé kell tenni. A végzés felhívást tartalmaz arról, hogy a cég törlése ellen kifogás terjeszthető elő. A kifogást a hirdetmény megjelenésétől számított 30 nap alatt lehet bejelenteni.
A határidőben benyújtott kifogásról a cégbíróság 8 napon belül határoz. A kifogást akkor tekinti alaposnak, ha az a cég székhelyére, működésére, illetve a képviselő lakóhelyére vonatkozó új adatot tartalmaz. Ebben az esetben a cégbíróság az új adatok alapján ismételt felhívást intéz a céghez a törvényes működés helyreállítása érdekében.
Ha a kifogás új adatot nem tartalmazott, vagy a kifogás alapján megtett intézkedés eredménytelen volt, a cégbíróság a kifogást elutasítja, és folytatja a törlési eljárást. (A kifogást elutasító végzése ellen külön fellebbezésnek nincs helye, ellene csak a törlési eljárást befejező határozat ellen benyújtott fellebbezésben lehet jogorvoslattal élni.) Folytatja a cégbíróság a törlési eljárást akkor is, ha a kifogás előterjesztésére nyitva álló határidő eredménytelenül telt el.
A cégbíróság a – felszámolási eljárás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül – végzéssel elrendeli a cég törlését. A törlést elrendelő végzést a Cégközlönyben közzéteszik azzal, hogy ellene a megjelenésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye. A végzést csak a kifogás előterjesztőjének kell kézbesíteni.
A cégtörvény kommentárja rámutat arra, hogy feltehetőleg a korábbi bírói gyakorlathoz hasonló praxis alakul ki a fellebbezésre jogosultak tekintetében. Ennek értelmében a bíróságok a kifogás benyújtásának elmulasztása esetére is elismerték az érdekeltek fellebbezési jogát. A törlését elrendelő jogerős végzéssel szemben felülvizsgálatnak helye nincs.
A törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedését is közzé kell tenni a Cégközlönyben. A cégjegyzékben a törlés bejegyzése mellett fel kell tüntetni "a cég hivatalból törölve" megjegyzést is.
Kiss Gergely| A törvényességi felügyelet kizártsága A törvényességi felügyelet – sem kérelemre, sem hivatalból – nem terjedhet ki olyan ügyre, amelyben más bírósági vagy közigazgatási eljárásnak van helye. Példaként említve: a társasági határozatok felülvizsgálatára a társaság tagjai, a legfőbb szerv határozatának felülvizsgálatára pedig a társaság vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai is peres eljárást kezdeményezhetnek. Törvényességi felügyeleti eljárás e körben tehát a tiltó rendelkezés értelmében nem indítható. Nincs lehetőség még törvényességi felügyeleti eljárás keretén belül sem a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi felülvizsgálatára. Nincs helye cégbírósági felügyeleti eljárásnak kérelemre akkor, ha az arra vonatkozó igény a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben, vagy a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránti perben érvényesíthető. A perindításra jogosult személyek eljárás megindítására vonatkozó joga akkor is kizárt, ha perindítási jogukkal nem éltek, vagy a perindítási határidő egyébként már eltelt. A cégtörvényhez fűzött kommentár egyértelműen kimondja, hogy a perindítás lehetősége egyszer s mindenkorra megakadályozza törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezését. |