Változások a közraktárak körül

 

A közraktározásról szóló törvény 1996-os megjelenése óta most első ízben módosult jelentős mértékben a jogszabály néhány rendelkezése.

 

A közraktározás szabályainak 1998. évi módosítására alapvetően azért volt szükség, hogy a kormány teljesítse az OECD-hez csatlakozáskor vállalt kötelezettségét, miszerint valamennyi gazdasági területen, így a közraktározásban is lehetővé teszi a külföldi vállalkozások számára a fióktelep formájú működést.

A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 1998. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: módosítás) – a hazai közraktárakkal azonos módon – a gazdasági miniszter engedélyéhez köti a közraktár fióktelepként való létrehozását, és kiterjeszti rá a miniszter felügyeleti hatáskörét is. A módosítás rendelkezéseinek másik része a közraktárak alapításának és felügyeletének eddigi szabályait változtatja, illetve pontosítja.

A módosítás tartalmaz néhány értelmező jellegű rendelkezést is, hiszen a felügyeletet már nem az ipari, hanem a gazdasági miniszter látja el, s őt ebben a tevékenységében nem az Állami Bankfelügyelet, hanem az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet segíti. A befolyásoló részesedést meghatározó szabályokat a hatályon kívül helyezett pénzintézeti törvény helyett a hitelintézeti törvény (1996. évi CXII. törvény) előírásai határozzák meg.

Közraktár alapítása

Alaptőke

Közraktár a jövőben is csak olyan részvénytársaság lehet, amelynek a minimális alaptőkéje ötszázmillió forint. Az alaptőkébe apportált ingatlan azonban a módosítás értelmében csak olyan tehermentes ingatlan lehet, amely alkalmas a közraktári tevékenységre. Az ingatlan – könyvvizsgáló által megállapított – értéke sem az alapításkor, sem a közraktári tevékenység során nem lehet kevesebb kétszázötvenmillió forintnál. A közraktári engedély kiadásának feltétele, hogy az apportált ingatlanra jogerősen bejegyezzék a közraktár tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba. Az alaptőkébe fizetendő pénzbeli hozzájárulást a közraktári tevékenység iránti kérelem benyújtása előtt teljes egészében (minimálisan kétszázötvenmillió forint) be kell fizetni a társasághoz, méghozzá olyan belföldi székhelyű hitelintézetnél, amely nem vesz részt a társaság alapításában, amelyben a közraktározó részvénytársaság alapítójának nincs tulajdona, illetve amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal. A pénzbeli hozzájárulást a közraktárként való működés megkezdéséig teljes összegben az előzőekben említett hitelintézetnél vezetett számlán kell tartani.

A jegyzett tőke szerkezetére és összetételére vonatkozó szabályoknak a módosítás hatálybalépésekor (1998. december 11.) már működő közraktárak legkésőbb 2001. január 1-ig kötelesek megfelelni, vagyis addig kell rendelkezniük olyan saját tulajdonú ingatlannal, amely alkalmas a közraktározási tevékenységre, tehermentes, és legalább kétszázötvenmillió forint értékű.

Vagyonbiztosítás

A közraktár a módosítás hatálybalépését követően nemcsak a saját közraktározásra felhasznált ingatlanaira, hanem minden, az általa közraktározáshoz felhasznált ingatlanra köteles vagyonbiztosítást kötni. Ebből következik, hogy a közraktárnak művi tárolásnál (a közraktár által bérelt raktárban való tárolás) is vagyonbiztosítást kell kötnie a felhasznált (bérelt) ingatlanra. E kötelezettsége akkor is fennáll, ha amúgy a bérelt raktár (ingatlan) tulajdonosa rendelkezik vagyonbiztosítással a raktárra (ingatlanra).

Felelősségbiztosítás

A közraktár továbbra sem köteles felelősségbiztosítást kötni. Amenynyiben azonban a közraktár nem rendelkezik a tárolt áruk értékének megfelelő felelősségbiztosítással, akkor az általa kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett áruérték naptári évenként nem haladhatja meg a saját tőkéjének ötszörösét. (E korlátozás eddig az összes általa kibocsátott közraktári jegyre vetítve állt fenn, igaz, eddig a felelősségbiztosítás értékét a jogszabály nem kötötte a tárolt áruk értékéhez.)

Működési engedély

A közraktári tevékenység a jövőben is csak a felügyelet (gazdasági miniszter) külön engedélyének birtokában kezdhető meg. Az engedély iránti kérelmet három példányban kell benyújtani, és amennyiben annak mellékletei között idegen nyelvű okirat is található, annak hiteles magyar nyelvű fordítását is csatolni kell.

Az engedély iránti kérelemhez a módosítás értelmében a következők csatolandók:

• a részvénytársaság bejegyzése iránti kérelem előterjesztését igazoló okirat helyett harminc napnál nem régebbi cégkivonat (vagyis csak már bejegyzett részvénytársaság kérhet működési engedélyt);
• a pénzbeli hozzájárulás megfelelő befizetését, meglétét, valamint a fentiekben meghatározott ingatlan meglétét igazoló, harminc napnál nem régebbi okiratok;
• a közraktár általános szerződési feltételeinek tervezete;
• okirat arról, hogy a részvénytársaság igazgatósága tagjainak belföldön nincs köztartozásuk (eddig a köztartozás tilalmának a törvényben nem volt területi korlátja, vagyis külföldi adókötelezettség nemlétéről is nyilatkozni kellett);
• a közraktárban tulajdoni részesedéssel rendelkező személyek devizajogi státusára vonatkozó tájékoztatás;
• a közraktár vezetőinek szakmai képesítésére, állampolgárságára és alkalmazására vonatkozó okiratok. [Az 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet értelmében közraktári tevékenységhez szükséges szakképesítés: közgazdaság-tudományi vagy állam- és jogtudományi egyetemi végzettség vagy kereskedelmi, vendéglátó-ipari és idegenforgalmi főiskolai végzettség és kiegészítő szakvizsga. A közraktár vezetését ellátó büntetlen előéletű természetes személynek legalább hároméves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie, s munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban kell állnia a közraktárnál, továbbá rendelkeznie kell állandó belföldi lakóhellyel, s nem lehet jogerős határozattal megállapított köztartozása.];
• nyilatkozat arról, hogy a kérelmező tudomása szerint nem indult a részvénytársaság ellen csőd- vagy felszámolási eljárás.

Közraktári felügyelet

A módosítás alapján a közraktári tevékenység megszüntetéséhez is a felügyelet előzetes engedélye szükséges. A közraktári tevékenység megszüntetése csak akkor engedélyezhető, ha a közraktár a kérelmében meghatározott időpontig valamennyi általa kötött közraktári szerződést teljesítette, az általa kötött közraktári szerződések alapján kibocsátott közraktári jegyeket bevonta, s ezt a felügyeletnél hitelt érdemlően igazolta.

Az alaptőke megváltoztatása

A jövőben a közraktár alaptőkéjének megváltoztatása is engedélyköteles (legyen szó akár annak felemeléséről, akár leszállításáról). A közraktár alaptőkéjének megváltoztatása iránti kérelemhez mellékelni kell egyrészt azt az intézkedési tervet, amely bemutatja, hogy az alaptőke megváltoztatása milyen hatással van a közraktári tevékenység gyakorlására; másrészt a közraktár igazgatósága által a közgyűlés elé terjesztett – a jegyzett tőke megváltoztatására irányuló – határozat tervezetét. A felügyelet csak akkor engedélyezheti a közraktár alaptőkéjének megváltoztatását, ha az nem veszélyezteti a közraktár biztonságos működését.

Bejelentési kötelezettség

A módosítás értelmében a közraktár bejelentési kötelezettsége kiterjed a következőkre is:

• a közraktári tevékenység megszüntetésének szándéka (mivel a megszüntetés engedélyköteles, így e szabály csak akképpen értelmezhető, hogy már a közgyűlés, avagy az igazgatóság elé előterjesztett, a megszűnést indítványozó előterjesztésről is jelentést kell tenni);
• az alkalmazni kívánt közraktári jegyek, letéti könyv megváltoztatásának szándéka.

Bírság

A felügyelet, amennyiben vizsgálata során jogsértést állapít meg – ötvenezer forinttól ötvenmillió forintig terjedő -, bírsággal sújthatja a közraktárat. Eddig a felügyelet csak a jogsértés kiküszöbölésére kötelezhette a közraktárat, vagy felfüggeszthette annak tevékenységét, illetve visszavonhatta engedélyét, bírságolási joga viszont csak a közraktár vezetőjével szemben volt. A közraktár vezetőjével szemben jelenleg egymillió forintig terjedő bírságnak van helye.

Felügyeleti biztos

A felügyelet ezentúl nemcsak a közraktári engedély visszavonása, hanem a közraktári tevékenység felfüggesztése esetén is köteles a határozatában megjelölt időponttól kezdődően felügyeleti biztost kirendelni a közraktárhoz.

Felügyeleti eljárási díj

A felügyeleti eljárásért a közraktár díjat köteles fizetni. A felügyeleti eljárási díj mértéke a beszámolási időszakban (általában az előző naptári évben) a közraktár által a törvényben foglaltaknak megfelelően kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett áruérték együttes összegének 0,5 ezreléke. Az eljárási díj nem haladhatja meg a tízmillió forintot. A felügyeleti eljárási díjat a megszűnéskori eljárásért is be kell fizetnie a közraktárnak, méghozzá a tevékenység megszűnését követő 30 napon belül.

A kérelmezőnek a díjat a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala 10032000-00282448 számú számlájára, 310 Kincstári Tranzakciós Kód megjelöléssel, "igazgatási szolgáltatási díj" feltüntetésével vagy készpénz-átutalási megbízással kell megfizetnie.

A közraktári szerződés

A közraktári szerződésben a szerződés időtartamán, a teljesítés helyén, az áru mennyiségén, minőségén, értékén, a raktárban történő elhelyezésének és a raktározásának módján, valamint a közraktári díjon felül kötelezően meg kell határozni az áru kezelésének és biztosításának módját, a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díját. A szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell az előbbieken túl azt is, hogy a közraktár üzleti és díjszabályzata a szerződés részét képezi.

Művi tárolás

A módosítás szerint művi tárolásnál a közraktár felügyeleti kötelezettsége a megőrzéssel kapcsolatos összes teendőkre, valamint a törvény rendelkezései teljes körű, felelős betartásának ellenőrzésére terjed ki.

Áfa-fizetési kötelezettség

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 1999. január 1-jétől hatályos módosítása értelmében az áfa-törvény alkalmazása szempontjából nem minősül értékpapírnak az a dolgot helyettesítő okirat, amelynek megszerzése egyúttal a dolog feletti tulajdonjog megszerzését is jelenti, ideértve a közraktári jegyet és annak árujegy részét is. Ennek következtében a közraktári jegy, illetve az árujegy önálló forgatásával az áfa-törvény értelmében vett termékértékesítés, vagyis áfa-köteles tevékenység valósul meg. Ez azt jelenti, hogy a közraktári jegy, illetve az árujegy minden egyes átruházásakor (forgatásakor) áfát kell fizetni.

1999. január elsejét megelőzően a letevő minden esetben áfa-köteles termékértékesítést végzett. 1999. január elsejét követően a letevő csak akkor végez áfa-köteles termékértékesítést, amikor sem az árujegyet, sem a közraktári jegyet nem forgatják. Az áfa-fizetési kötelezettség csak az áru közraktárból való kiszolgáltatásával egyidejűleg keletkezik.

Az áfa-törvény módosítása csökkenti a közraktár kötelezettségét, hiszen az áru kiszolgáltatásakor a közraktár nem köteles letétbe venni az áfa összegét azokban az esetekben, amikor az áru kiszolgálását megelőzően nem került sor a közraktári jegy, avagy az árujegy forgatására.

A közraktári törvény módosításából következően az áru árverésen történő értékesítésekor az áfa alapja az árverésen elért áfa nélküli ár.

A közraktárt megillető jogok

A közraktárnak joga van:

1. az áru kiadását megelőzően követelni a közraktári szerződésben megállapított közraktári díjat;
2. a meg nem fizetett közraktári díj, valamint a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díjai biztosítékául az árura minden zálogjogosultat megelőzően zálogjogot szerezni;
3. az árut értékesíteni, ha:

• a közraktári szerződés semmisségének megállapítását követően a letevő az árut nem veszi át,
• a közraktári jegy birtokosa vagy az árujegy birtokosa nem elégíti ki a közraktári jegyen feltüntetett követeléseket;

4. a szerződés lejártát követően a közraktári jegy birtokosával új szerződést kötni, ha az árut nem veszik át;
5. az áru átvételét megtagadni, ha az áru kísérőokmányai nyilvánvalóan nem valódiak;
6. a letevőtől követelni azoknak a károknak a megtérítését, amelyek abból adódnak, hogy a letevő nem tájékoztatta a közraktárat arról, hogy az áru milyen különleges kezelést igényel;
7. a közraktározást saját tulajdonú, avagy általa bérelt raktárban végezni;
8. a közraktári szerződésben az áru általános kezelésén felül egyéb szolgáltatások teljesítését vállalni;
9. a közraktári jegy kiállítása után az áru értéke kétharmadának erejéig kölcsönt nyújtani a közraktári jegy birtokosa részére;
10. biztosítani az árut, ha a letevővel erről külön megállapodik;
11. a közraktározási és a zálogkölcsönnyújtó tevékenységen kívül bármilyen más, akár kereskedelmi tevékenységet is végezni (Ezt a kereskedelmi tevékenységet akár ugyanazon árufajtákkal is végezheti, amelyeket raktároz. Az ilyen, nem a közraktározással összefüggő tevékenységeinek két korlátja van: egyfelől, hogy a közraktár az értékesítés során nem szerezheti meg a nála közraktározott áru tulajdonjogát, másfelől, hogy nem vállalhat kezességet harmadik személy tartozásának visszafizetéséért. Ekképpen akár a nála raktározott árukkal is jogszerűen kereskedhet, ha azokat a többi letevő azonos fajú helyettesíthető árujával összekeverve tárolja.);
12. kölcsönt felvenni, de kizárólag a közraktári tevékenység folytatásával közvetlenül összefüggő célra. (Zálogjogot csak ennek biztosítására engedhet a vagyontárgyain. Az alaptőkéjébe beszámító tehermentes ingatlanra zálogjogot nem alapíthat.)

Tálas József

A közraktár kötelezettségei A közraktár köteles: 1. a közraktári szerződés alapján nála letett árut ideiglenesen megőrizni és arról közraktári jegyet kiállítani; 2. a nála elhelyezett árut a szerződésben meghatározott módon megóvni a mennyiségi és minőségi változásoktól. (Amennyiben a többi árutól elkülönítve kell tárolnia az árut, akkor a közraktári jegy ellenében a letevő által letett árut kell kiadni. Ha viszont több letevő azonos fajú helyettesíthető áruival összekeverve végzik a tárolást, akkor a letett árut a letételkor megállapított és a közraktári jegyen megjelölt minőségnek és mennyiségnek megfelelően kell kiadni. A közraktár csak abban az esetben felelhet meg a kiadáskori minőségi követelménynek, ha már a letételkor sem pusztán az azonos fajú árukat tárolja összekeverve. Hiszen például a takarmánybúza és az étkezési búza ugyanolyan, azaz azonos fajú, de részben a fajtakülönbségek, részben az azonos fajtán belül elképzelhető minőségbeli különbségek miatt a törvény értelmében lehetséges az együtt tárolásuk. Az más kérdés, hogy ez a gyakorlatban nem szerencsés. A bíróság ilyen esetben minden valószínűség szerint jogszerűnek tartaná a búza értékében – a példázott együtt tárolás miatt fellépő – minőségi változással kapcsolatosan jelentkező kárigényt, hacsak nem helyezkedik arra az álláspontra, hogy ez a különbség az áru természetes minőségéből fakad, és a letevőnek figyelmesebben kellett volna eljárnia a közraktári szerződés megkötésekor.); 3. a közraktári szerződés megkötésekor megvizsgálni, hogy az áru nem veszélyezteti-e a személy- és vagyonbiztonságot, illetve a közraktárban letett más árukat; 4. jövedéki terméknél megvizsgálni, hogy a letevő, illetőleg a jövedéki terméket kiváltani szándékozó személy jövedéki alany-e; 5. üzleti és díjszabályzatot készíteni és azt az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben közzétenni; 6. az üzletszabályzatában megjelölni, hogy az egyes áruk tekintetében melyik szolgáltatások tartoznak az általános kezelés körébe; 7. felvenni a közraktári jegy mindkét részére és a letéti könyvbe is a közraktári jegy kötelező tartamaként megjelölteket; 8. a közraktári jegyre felvezetni és a letéti könyvbe bejegyezni a közraktárat megillető díjkövetelést; 9. a zálogjegy első hátiratában foglaltakat a letéti könyvbe bejegyezni, ha azt a zálogjegy valamely birtokosa követeli; 10. az áru beszállításának befejezésekor jegyzőkönyvet kiállítani, s annak alapján a letevő részére a közraktári jegyet ki kell adni. (Ha az áru beszállítása több részletben történik, minden részmennyiségről jegyzőkönyvet kell felvenni, és a beszállítás befejezésekor a jegyzőkönyvek alapján a teljes mennyiségről kell kiállítani a közraktári jegyet.); 11. a művi tárolás megkezdéséig birtokba venni a bérelt raktárt, és biztosítani annak őrzését a közraktározás ideje alatt; 12. értesíteni az illetékes hatóságot, ha hitelt érdemlően a tudomására jut, hogy az áru bűncselekményből származik; 13. a bűncselekményből származó árut a büntetőeljárással összefüggésben hozott jogerős határozat alapján kiadni a határozatban megjelölt jogosítottnak; 14. megengedni mind az árujegy, mind a zálogjegy birtokosának, hogy az árut az üzletszabályzatban meghatározott hivatali időben megtekintse, amennyiben az illető viseli az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket; 15. vizsgálni, hogy a hátiratok összefüggő láncolata igazolja-e az árut kiváltani szándékozó közraktári jegy birtokosát; 16. az árut a közraktári jegy igazolt birtokosának kiadni, ha az a közraktári jegyen feltüntetett követeléseit kielégítette, illetve ha – amennyiben csak az árujegyet birtokolja – letétbe helyezte a zálogjegyen szereplő összeget a közraktárnál; 17. elkülönített számlán kezelni a nála letétbe helyezett (és a zálogjegyen feltüntetett) összeget, illetve az általa ismert utolsó zálogjegybirtokost két napon belül a letétbe helyezésről értesíteni, ha csak az árujegyet adják vissza a közraktárnak; 18. az áru kiszolgáltatásával egyidejűleg értesíteni a letevőt a kiszolgáltatás időpontjáról, az értékesítéshez, az általános forgalmi adóhoz és a jövedéki elszámoláshoz szükséges adatokról; 19. az árut értékesíteni, ha a lejáratot követő három napon belül a zálogjegyen szereplő összeget a zálogjegy birtokosának nem fizetik ki, és az a közraktárnál követeli az áru értékesítését, illetve a vételárból történő kielégítését. (Az értékesítést – amennyiben a közraktári jegyen feltüntetett adatok szerint az áru megfelel a Budapesti Árutőzsde szabályzatának – előbb tőzsdei forgalomban a Budapesti Árutőzsde közraktári áruk kényszerértékesítésére vonatkozó szabályzatának rendelkezései szerint kell értékesíteni. Ennek hiányában az árut árverés útján kell értékesíteni a törvényben és a közraktár üzletszabályzatában foglaltaknak megfelelően.); 20. kielégíteni az igényeket az értékesítésből befolyt összegből. (Ennek sorrendje a következő: – a közraktár közraktári jegyre felvezetett díjkövetelése, – a zálogjegybirtokos követelése, – a közraktár egyéb követelése, – az árujegybirtokos követelése.); 21. bírói letétbe helyezni a közraktár székhelye szerint illetékes helyi bíróságnál a kényszerértékesítésből befolyt pénzből az ismeretlen helyen tartózkodó közraktárjegy-birtokosnak járó pénzösszeget; 22. a törvényben szabályozott módon eljárni, ha az árut a megromlás veszélye fenyegeti. (Erre nézve egyetlen szabályt tartalmaz a törvény, amely szerint a letevő előzetes felszólítása után a közraktár ilyen esetben az árut értékesítheti, természetesen a törvényben meghatározott kényszerértékesítésre vonatkozó szabályoknak megfelelően.); 23. a zálogjegyet a közraktárra forgatni, ha a közraktári jegy kiállítása után kölcsönt nyújt a kölcsön biztosítására. (A közraktár által nyújtott zálogkölcsön lejártát úgy kell meghatározni, hogy az ne essék későbbi időpontra, mint a közraktári szerződés lejárta.); 24. felszólítani a letevőt, hogy az árut harminc napon belül vegye vissza, ha a közraktári szerződés semmisségét állapítják meg; 25. a korábbi szerződés alapján kiállított közraktári jegyet bevonni és érvényteleníteni, amennyiben a közraktár a közraktári szerződés lejáratakor a közraktári jegy birtokosával új szerződést köt.