Tagsági jogok a gazdasági társaságokban

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 13. számában (1999. április 1.)

Társasága válogatja, hogy a tag milyen mértékben vesz részt a cég működésében. Kisebb vállalkozásoknál, így különösen a "családi" betéti társaságoknál, az egyszemélyes kft.-knél tipikus, hogy a tulajdonos egyben vezetője is a cégének. Minél nagyobb méretűvé duzzad azonban a vállalkozás, annál távolabb kerül egymástól a tulajdonos és a cég. Hogyan őrizhetik meg a tagok a cég feletti ellenőrzésüket? Melyek azok a jogosítványok, amelyek minden körülmények között megilletik őket? Jogok persze sosincsenek kötelezettségek nélkül, ezért az utóbbiak tárgyalására sort kerítünk.

A cím kicsit csalóka: tagsági jogok helyett talán találóbb lenne a tulajdonosi jogok elnevezés. Tagsági jogokon ugyanis azokat a jogokat értjük, amelyek a társaságok tagjait megilletik, a tagok viszont egyszersmind – kisebb vagy nagyobb mértékben – tulajdonosai is az adott vállalkozásnak. A cikkben az egyszerűség kedvéért nem teszünk különbséget a tag és a részvényes között, mindkettőt közösen tagnak tituláljuk.

I. VALAMENNYI TÁRSASÁGNÁL IRÁNYADÓ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

Vagyoni hozzájárulás

A társaság alapításakor a tagnak vagyoni hozzájárulást kell teljesítenie, amely történhet pénzben vagy – nem pénzbeli hozzájárulásként – apporttal. E hozzájárulás teljesítésének határidejét a társasági szerződés határozza meg; ennek eredménytelen elteltekor a tag 30 napos póthatáridőt kap, amelynek elmulasztása viszont már a tagsági jogviszony megszűnését vonja maga után. Ráadásul, amennyiben a vagyoni hozzájárulás nem teljesítése a társaságnak kárt okozott, ennek megtérítését a társaság a polgári jog általános szabályai szerint követelheti.

Részvétel a döntésekben

A társaság minden tagja jogosult a legfőbb szerv (ez lehet taggyűlés, tagok gyűlése, közgyűlés) tevékenységében részt venni. Annak érdekében, hogy ez a részvétel érdemi lehessen, a törvény előírja, hogy a tagot a meghívóban tájékoztatni kell a megtárgyalandó napirendi pontokról. A napirenden nem szereplő kérdésekről csak két feltétel együttes teljesülése esetén lehet dönteni: ha minden tag jelen van, és egyhangúan hozzájárulnak a napirendi pont megvitatásához.

Kizárás a határozathozatalból

A legfőbb szerv gyűlésének sava-borsa a határozathozatal: vannak azonban esetek, amikor valamely tag összeférhetetlenség okán ki van zárva a szavazásból (figyelem: csak a szavazásból, tehát a vitában részt vehet, felszólalhat, érvelhet, csak éppen nem dönthet). Nem szavazhat az, akit a határozat a kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, illetve a társaság rovására más előnyben részesít, továbbá akivel szerződést kell kötni vagy aki ellen pert kell indítani.

Kárfelelősség

A határozathozatalban való részvétel nemcsak jog, hanem felelősség is: akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták vagy az elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az nyilvánvalóan sérti a társaság érdekeit, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ebből eredő kárért.

Vezetőválasztás

A vezető tisztségviselőket, a felügyelőbizottság tagjait és a könyvvizsgálót a tagok választják. Lehet, hogy a későbbiekben a tagok közötti összhang megbomlik, alapításkor mindenesetre egyhangúságnak kell uralkodnia, hiszen a fenti potentátokat első ízben a létesítő okiratban kell kijelölni: értelemszerűen, aki valamely személlyel nem ért egyet, az nem írja alá a létesítő okiratot, így taggá sem válik.

Kizárás és kizárhatóság

A korábbi törvény hatálya alatt kaotikus viszonyok uralkodtak e területen. A kívülállónak pazar mókák forrása, az érintetteknek ádáz küzdelem csatatere volt a kizárás intézménye: aki előbb ébredt, az vetette fel a napirendi pontok közé a nem tetsző tagtárs kizárását. Ha kellő többséget tudott maga mellé állítani, a gyűlés már ki is penderítette a persona non gratát, mielőtt még a tagok elé került volna a saját kizárásának kérdése, amit éppen a most kizárt tag kezdeményezett volna. Különösen komikus játékok zajlottak a kétszemélyes társaságoknál, nem beszélve arról, amikor mondjuk a 90 százalékos tulajdonrésszel rendelkező tagot próbálták meg kiszorítani, kihasználva, hogy e kérdésben a kizárandó tag nem szavazhatott.

Ideje volt, hogy a jogalkotó tiszta vizet öntsön a pohárba. Az új törvény szerint a kizárásról nem a legfőbb szerv gyűlése, hanem a bíróság határoz, a legfőbb szerv csak a keresetindítás kérdésében dönthet, háromnegyedes többséggel. Nincs helye kizárásnak a kétszemélyes társaságban, továbbá az olyan taggal szemben, aki legalább a szavazatok háromnegyedével rendelkezik. Változatlan szabály, hogy a részvényessel szemben fel sem merülhet a kizárás.

Kisebbségi jogok

Mindenekelőtt nézzük, kik minősülnek kisebbségnek! Kisebbség alatt értendők a szavazatok legalább 10 százalékát elérő tagok. Az arány az összes vagy a leadható szavazatok számához igazodik. A kisebbségben lévők jogai a következők:

  1. Kezdeményezhetik a legfőbb szerv összehívását az ok és a cél megjelölésével. Ha ennek az ügyvezetés nem tesz eleget, az indítványtevők a cégbírósághoz fordulhatnak, amely – ha a jogszabályi feltételek fennállnak – 30 napon belül összehívja a legfőbb szerv ülését. E jog gyakorlásának némileg gátját vetheti, hogy a legfőbb szerv határoz arról, hogy ki viselje az összehívás költségeit: nem nehéz átlátni, hogy a többség ilyenkor a kisebbségre hárítja ezt a tételt.
  2. A kisebbséghez tartozók indítványozhatják a társaság ügyvezetésének vizsgálatát olyan módon, hogy a könyvvizsgálót felkérik az utolsó, számviteli törvény szerinti beszámoló vagy az utolsó két év ügyvezetésében előforduló valamely esemény vizsgálatára. Ha ezt az indítványt a legfőbb szerv elveti vagy egyszerűen nem határoz róla, a cégbíróság elrendelheti a vizsgálatot és kijelöli a könyvvizsgálót. A költségek viseléséről itt is a legfőbb szerv határoz, de azokat a társaság köteles megelőlegezni.
  3. Ha a társaság legfőbb szerve elveti azt az indítványt, hogy a társaság a tagok, a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló ellen követelést támasszon, vagy ha mellőzi a döntéshozatalt az ilyen tárgyú indítványról, a kisebbség 30 napon belül keresettel maga érvényesítheti az igényt. A perindítás költségeit a társaságnak kell előlegeznie, pervesztesség esetén azonban a perindító tagok egyetemlegesen kötelesek azt visszatéríteni a társaságnak.

Keresetindítás

A tudomásszerzéstől számított 30 napon, de legfeljebb 90 napos jogvesztő határidőn belül bármely társasági tag kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okirat rendelkezéseibe ütközik. E jogot nem gyakorolhatja az a tag, aki szavazatával hozzájárult a határozat meghozatalához.

II. KÖZKERESETI TÁRSASÁG

Személyes közreműködés

A tagok jogosultak (de nem kötelesek) személyes közreműködést vállalni, s ezért díjazásban részesülhetnek. Ha erre sor kerül, a társasági szerződésben meg kell határozni a személyes közreműködés módját és tartalmát.

Vagyoni viszonyok

A tagok csak a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulást kötelesek teljesíteni a társasággal szemben. A nyereség és veszteség is ennek arányában illeti meg őket, hacsak a társasági szerződés másként nem rendelkezik. Lehetőség van tehát arra, hogy valamely tag a vagyoni hozzájárulásától eltérő mértékben részesedjen a profitból, az egyedüli korlát az, hogy egyetlen tagot sem lehet teljesen kizárni a nyereségből vagy veszteségből.

Üzletvezetés

A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában minden tag jogosult az üzletvezetésre. Ha azonban a társasági szerződésben erre egy vagy több tagot jelölnek ki, a többiek üzletvezetésre való joga elenyészik. A jogi személy tag az üzletvezetést a saját szervezeti képviseletére jogosult természetes személy útján látja el. Ha több tag jogosult az üzletvezetésre, könnyen előadódhat, hogy közöttük nincs nézetazonosság. Az egyik ilyen tag tiltakozhat a másik tag tervezett intézkedése ellen, s ebben az esetben az intézkedés – hacsak nem halaszthatatlan – mindaddig nem tehető meg, amíg a tagok gyűlése nem határoz.

Az üzletvezetésre jogosult tagot megilleti a képviseleti és cégjegyzési jog is.

Döntéshozatal

Közkereseti társaságnál nem kötelező formalizált legfelsőbb vezető testületet, úgynevezett taggyűlést megalakítani. Ennek hiányában a tagok gyűlése működik, amelyen minden tag személyesen vesz részt. Általános szabály szerint a döntéshozatal egyszerű szótöbbséggel történik, kivéve a törvény vagy a társasági szerződés által előírt olyan eseteket, amelyeknél háromnegyedes többség vagy egyhangúság kívántatik meg. Utóbbiak közé tartozik a társasági szerződés módosítása, valamint a társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben való döntéshozatal. Fontos kiemelni, hogy a társasági szerződés módosítása csak akkor érvényes, ha azt minden tag aláírja.

Felelősség

A társaság minden tagja saját teljes vagyonával korlátlanul és egyetemlegesen felel a társaság kötelezettségeiért, ha annak kiegyenlítésére a társaság vagyona nem nyújt fedezetet. A társaságba belépő tag felelőssége a belépése előtt keletkezett tartozásokért a többi tagéval azonos.

Felmondás

A tag három hónapos határidővel írásban bármikor – minden különösebb indokolás nélkül – felmondhatja a tagsági viszonyát a határozatlan időtartamra létrehozott társaságoknál. Ha a felmondás alkalmatlan időre esik, a többi tag a felmondás idejét legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja.

Rendkívüli felmondásra akkor van mód, ha a társaság valamely más tagja a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést lehetetlenné teszi, avagy nagymértékben veszélyezteti a társaság céljának elérését. Ilyenkor a felmondásban az okot is szabatosan meg kell jelölni.

Elszámolás

A társaságtól megváló taggal a tagsági jogviszony megszűnésekor fennálló állapot szerint kell elszámolni, és eltérő megállapodás hiányában a társasággal szembeni követelését három hónapon belül pénzben kifizetni.

A kivált tag felelőssége

Kellemetlen velejárója a közkereseti társasági tagságnak, hogy nem könnyű megszabadulni a tagsággal járó terhektől. A társaságból kiváló tag ugyanis a többi taggal azonos módon felel a tagsági jogviszony megszűnésétől számított öt évig a társaság hitelezőinek olyan követeléseiért, amelyek tagsági jogviszonya idején keletkeztek.

III. BETÉTI TÁRSASÁG

A betéti társaság társasági jogunkban a közkereseti társaság alfajaként szerepel, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a beltag és a kültag felelőssége alapvetően eltér egymástól. A beltag tagsági jogosítványai megegyeznek a közkereseti társaság tagjánál elmondottakkal, ezért külön taglalást csak a kültag státusa érdemel.

A kültag felelőssége

A kültag csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért pedig csak akkor felel a beltaggal azonos módon, ha neve szerepel a társaság cégnevében. Ha a társasági szerződésben feltüntetett betétjét nem vagy csak részben szolgáltatta, a nem szolgáltatott vagyoni betétje értékéig saját vagyonával is felel.

Üzletvezetés, képviselet

A kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére – hacsak neve nem szerepel a társaság cégnevében – nem jogosult. A tagok gyűlésének tevékenységében viszont részt vehet, és szavazati joggal is rendelkezik. Érdekes szabály, hogy normális működés esetén a kültag nem jogosult az üzletvezetésre, viszont ha a társaság végelszámolás útján szűnik meg, a kültag végelszámolóvá kijelölhető.

IV. KÖZÖS VÁLLALAT

Hazánkban e cégformából találni a legkevesebbet. Népszerűtlensége érthető a felelősségi viszonyok alakulása miatt. Ehhez igazodva az új társasági törvény is fukar kezekkel méri az idevonatkozó szabályokat.

Kezesi felelősség

A tagok a vállalat tartozásaiért együttesen – vagyoni hozzájárulásuk arányában – kezesként felelnek abban az esetben, ha a tartozás kiegyenlítésére a vállalat vagyona nem elégséges. (Megjegyzendő, hogy – a korábbiakkal szakítva – tag nemcsak jogi, hanem természetes személy is lehet.)

Vagyoni viszonyok

A tagok kötelesek pénzbeli hozzájárulásukat befizetni a társasághoz, a nem pénzbelit a társaság rendelkezésére bocsátani, s teljesíteni az esetlegesen vállalt mellékszolgáltatást. A tagok külön díjazásért egyéb vagyoni értékű szolgáltatást is vállalhatnak.

A nyereség-veszteség viselés és a szavazati jog mértéke a teljesített vagyoni hozzájárulás arányában alakul.

A közös vállalathoz lehet csatlakozni: a csatlakozó azonban felel a csatlakozás előtt keletkezett tartozásokért is.

Kilépés

A tagsági viszony megszüntetésének módja a kilépés: az elszámolás a tagsági jogviszony megszűnésekor fennálló állapot szerint történik és mikéntjét az igazgatótanács határozza meg. Nem túl szívderítő perspektíva, hogy a kifizetés legvégső határidejét a törvény három évben állapítja meg. Ezt némiképp ellensúlyozza, hogy ha a vagyonhányad kiadására nem a kilépéskor kerül sor, a kilépett tag részére a még ki nem adott vagyonhányad szerint – arányos mértékű – rész jár a felosztott, adózott eredményből.

A kilépésnek könnyített változata, ha az igazgatótanács engedélyezi, hogy a tag tagsági jogát más tagra átruházza. Ebben az esetben a kilépő tagnak a kilépése előtt keletkezett tartozásokért való felelőssége a tagsági jogot megszerző tagra háramlik.

V. KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG

Mint közismert, Magyarországon a legelterjedtebb vállalkozási forma a kft. Ennek oka többek között az, hogy felelősségi viszonyai igen kedvezőek. A tag kötelezettsége csak a törzsbetét szolgáltatása és esetlegesen egyéb, a társasági szerződésben rögzített vagyoni hozzájárulás.

A taggyűléssel kapcsolatos jogok

A taggyűlésen minden tag jogosult részt venni és szavazni. Sőt, a tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát a taggyűlés előtt legalább három nappal ismerteti a tagokkal. Az ülésen kívül javasolt határozattervezet esetén a tag kérheti taggyűlés összehívását a határozattervezet megvitatására. A taggyűlésen felvett jegyzőkönyvbe és a határozatok könyvébe a tagnak betekintési joga van, és ezekből az ügyvezető által hitelesített másolatot is kérhet. A tag jogosult arra, hogy tagi mivoltát a tagjegyzékben feltüntessék. Ha a társaságnak nem marad ügyvezetője, a tag jogosult a cégbíróságtól kérni a taggyűlés összehívását.

Garanciális szabály, hogy a tagok társasági szerződésben foglalt kötelezettségeinek növeléséhez, új kötelezettségek megállapításához, illetve az egyes tagok külön jogainak csorbításához a taggyűlés egyhangú határozata szükséges.

Üzletrész

A társaság bejegyzését követően a tagok társasággal szembeni jogait és kötelezettségeit, valamint a társaság vagyonából a tagokat megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Főszabályként azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. A társasági szerződés azonban egyes üzletrészeket a többiektől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel. Hogy ezek milyen jogok lehetnek, az – a jogszabályi keretek között – a tagok fantáziájára van bízva.

Elővásárlási jog

A tagoknak az adásvétel útján történő üzletrész átruházáskor elővásárlási joguk van. Ez annyit jelent, hogy a taggal a másik tag köteles teljes terjedelmében közölni a harmadik személlyel megkötni kívánt adásvételi szerződést, s a tag eldöntheti, hogy azonos feltételekkel megszerzi-e a kívülálló harmadik személy helyett az üzletrészt. Fontos kiemelni, hogy az elővásárlási jog automatikusan csak az adásvétel útján átruházni kívánt üzletrészre vonatkozik, más jogcímekre (pl. ajándékozás, apport stb.) nem. Ezért a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a társasági szerződés kizárja vagy korlátozza a más jogcímen történő átruházást.

Az elővásárlási jog nemcsak kifelé érvényesülhet, hanem befelé is, azaz a tagok egymás közül is kijelölhetnek olyan személyeket, akiknek akár az egymás között tervezett adásvétel esetén is elővásárlási joguk van.

Elsőbbségi jog

Sokban hasonlít az elővásárlási jogra az úgynevezett elsőbbségi jog intézménye, amelyet a tag a törzstőke felemelésekor gyakorolhat. Ennek alapján a törzstőke felemelése előtt bejegyzett tagok – törzsbetéteik arányában – maguk szerezhetik meg az új törzsbetéteket, s ezzel adott esetben meg tudják akadályozni, hogy kívülálló férkőzzön be a soraikba. Az elsőbbségi jog gyakorlásának határideje 30 nap. Az elsőbbségi jog kizárólag akkor nem funkcionálhat, ha a törzstőke felemelésének célja dolgozói üzletrész létesítése volt.

Osztalék

A tag a kft. fennállása alatt nem követelheti vissza a vagyoni hozzájárulását, jogosult viszont osztalékra – a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában. Új rendelkezés a törvényben, hogy a tagok osztalékelőleget is felvehetnek, feltéve hogy a számviteli törvény előírásai szerint készített közbenső mérleg alapján valószínűsíthető, hogy utóbb az osztalék kifizetésének nem lesz törvényi akadálya. Míg a jóhiszeműen felvett osztalék visszafizetésére a tagot nem lehet kötelezni, az év közben felvett osztalékelőlegnél ez a lehetőség fennáll.

Törzstőke-leszállítás

Kivételes jelenség, hogy a tag a társaság megszűnése előtt – az osztalékfizetést leszámítva – pénzt lásson a vállalkozásból. Erre akkor kerülhet mégis sor, ha a társaság törzstőke-leszállítást hajt végre, s ennek cégbírósági bejegyzése után visszafizetést teljesít.

Elszámolás

A kft.-beli tagságot nem lehet sem felmondani, sem abból kilépni. Ezért a tag – hacsak üzletrészét át nem ruházza – tag marad mindaddig, amíg ő maga vagy a társaság létezik. Jogutód nélküli megszűnés esetén viszont a hitelezők kielégítése után megmaradt vagyonból a pótbefizetések visszafizetését követően számot tarthat a törzsbetéte alapján őt megillető hányadra.

VI. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Az összes gazdasági társaság közül a részvénytársaság "tagjainak", azaz a részvényeseknek a jogai és kötelezettségei a legkidolgozottabbak. Közös ismérv, hogy a jogosítványok gyakorlásának előfeltétele a kötelezettségek teljesítése. A részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének a szolgáltatására terjed ki. Ugyanakkor a részvénytársaság kötelezettségeiért a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve nem felel.

A részvényesi jogokat ún. alapjogokra és mellékjogokra szokás bontani.

Alapjogok

Osztalékjog

A részvényes jogosult a felosztandó nyereségnek a részvényeire jutó arányos részére. Ennek mértéke főszabályként a részvény névértékéhez igazodik. Az osztalékfizetés időpontjáról a közgyűlés a számviteli beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Az osztalékelőleg kifizetésének feltétele, hogy a közgyűlésnek jóvá kell hagynia egy közbenső mérleget, amely alapján valószínűsíthető, hogy utóbb az osztalék kifizetésének nem lesz akadálya, s a részvényesek vállalják, hogy visszafizetik az előleget akkor, ha még sincs lehetőség az osztalék kifizetésére.

Likvidációs hányadra vonatkozó jog

A részvényes sem a részvénytársaság fennállása alatt, sem annak megszűnésekor nem követelheti vissza a társaság részére teljesített vagyoni hozzájárulását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne vagyonjogi igénye a részvénytársaság megszűnésekor. Ez a vagyonjogi igény a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyonra vonatkozik, amelyet részvényeik arányában kell felosztani a részvényesek között.

Közgyűlési jogok

a) Részvétel

A részvényes akár személyesen, akár képviselője útján részt vehet a közgyűlésen. Sőt, az új társasági törvény bevezette a részvényesi meghatalmazott intézményét, amely olyan befektetési vállalkozás, amely a részvényesi jogokat a saját nevében, de a részvényes javára gyakorolja. Előnye abban rejlik, hogy a befektetési vállalkozás szakmailag jóval felkészültebb, mint maga a részvényes, s így eredményesebben tud fellépni a részvényes érdekeiben. Ez a fellépés – bár a közgyűlésen való részvételi jog körében említjük – nem csak a közgyűlésre korlátozódik, hanem más cselekményekre is kiterjed.

b) Felvilágosításkérés

Nyilvánosan működő részvénytársaságnál a részvényes a közgyűlést megelőzően legalább 8 nappal írásban köteles kérni az általa igényelt felvilágosítást a társaságtól. Zártkörűen működő részvénytársaságnál ilyen előfeltételek nélkül a közgyűlésen, a napirendi kérdés tárgyalása során is lehet információt kérni. A felvilágosítást meg kell adni, kivéve ha az a társaság üzleti titkait sérti. Az információt abban az esetben is meg kell adni, ha a közgyűlés határozata erre kötelezte az igazgatóságot.

c) Észrevételezés

Bármely részvényes észrevételt fűzhet a közgyűlésen elhangzó valamennyi témához.

d) Indítványtétel

A korábbi törvénnyel ellentétben, nemcsak a szavazati joggal rendelkező, hanem valamennyi részvényest megilleti az indítványtételi jog, amely magában foglalja a vezető tisztségviselőkre vonatkozó jelölési, javaslattételi, visszahívási jogot is.

e) Szavazati jog

A szavazati jog főszabályként a részvény névértékéhez igazodik. A névértékkel arányosnál több szavazatot biztosít a szavazatelsőbbségi részvény. Az ideiglenes részvények tulajdonosai jogaikat csakis az általuk befizetett aránynak megfelelően gyakorolhatják, a fizetési határidő leteltét követően még így sem. Az alapító okirat vagy az alapszabály korlátozhatja az elsőbbségi részvényes szavazati jogát, akit ilyenkor a tőkearányánál kisebb szavazat illet meg.

A nyilvánosan működő részvénytársaság a névre szóló részvények esetében maximálhatja az egy részvényes által gyakorolható szavazati jogot. Ez akkor jelent korlátot, ha az adott részvényes több részvénnyel rendelkezik, mint ahány részvény a szavazati maximumot biztosítja. A konszernjogi szabályok is tartalmaznak a szavazati jog limitálására vonatkozó rendelkezéseket.

f) Döntési jog

Ez úgynevezett többségi jog, ami annyit tesz, hogy a többségben lévő részvényesek el tudják fogadtatni akaratukat a kisebbséggel. E jog végül is a szavazati jog gyakorlása során manifesztálódik.

g) A részvény szabad átruházhatóságának joga

A bemutatóra szóló részvény minden korlátozás nélkül szabadon átruházható. Névre szóló részvények esetén átruházási akadályt csak az alapító okirat fogalmazhat meg, s csak a törvény által megengedett szűk körben, de ezeknek a rendelkezéseknek is meg kell jelenniük a nyomdai úton előállított vagy dematerializált részvény tartalmaként.

Mellékjogok

A részvénykönyvbe való bevezetés

Az új törvény a részvényes kötelezettségévé teszi az átruházás tényének az átruházástól számított 8 napon belüli bejelentését, amelynek elmulasztását kötbérfizetési szankció sújtja. A bejelentés alapján a volt részvényest törlik a részvénykönyvből. Ezzel összefüggő szabály, hogy a részvény átruházása a társasággal szemben csak akkor hatályos, ha az új részvényest a részvénykönyvbe bejegyezték, amit viszont csak akkor lehet megtagadni, ha a részvényátruházás nem a törvényben előírt szabályok szerint történt, vagy ha a részvényes az alapító okirat korlátozó rendelkezései ellenére szerzett részvényt, továbbá ha adatainak bejegyzését az értékpapírtörvény alapján megtiltotta.

A részvényokirat kiállítása

A befizetés megtörténtét követően a részvényes igényelheti a neki járó nyomdai úton előállított részvény kiadását, illetve a dematerializált részvény értékpapírszámlán történő jóváírását, s az erről szóló letéti, illetve tulajdonosi igazolás kiadását. A részvényes a részvény, illetve a letéti vagy tulajdonosi igazolás birtokában – névre szóló részvény esetén a részvénykönyvbe való bejegyzést követően – jogosult jogai gyakorlására. Letéti igazolást akkor kap a részvényes, ha egy befektetési vállalkozással kötött szerződés alapján letétbe helyezte a részvényeit. A tulajdonosi igazolás a dematerializált értékpapír fizikai birtoklásának helyettesítésére szolgál.

Füsthy Zsolt

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. április 1.) vegye figyelembe!