Megújuló energiaforrások

 

A szakemberek körében nincs kétség afelől, hogy növelni kellene a megújuló energiaforrások felhasználását, habár a jelenlegi technológiával ezek a források egyelőre nem helyettesíthetik a szénre, a szénhidrogénre és a nukleáris bázisra épülő energiarendszereket. Az Európai Unióban a megújuló energiaforrások részaránya 2010-re 12 százalékot ér el. Magyarországon is az idevágó beruházások növekedése várható.

 

Nagyságrendekkel több megújuló energiaforrásunk van, mint amennyit jelenleg használunk – állítja Bohoczky Ferenc, a Gazdasági Minisztérium szakfőtanácsosa. Óva int azonban az alternatívnak is nevezett energiaforrások jelentőségének túlértékelésétől, mert számos szempontból jelenleg nem lehetnek versenytársai például a fosszilis energiahordozóknak. Ugyanakkor fontos szerephez juthatnak a helyi hő- és villamosenergia-ellátásban. Az utóbbi százötven évben a levegőben levő szén-dioxid mennyisége 28, a metán koncentrációja 50, a dinitrogén-oxidoké 13 százalékkal növekedett. Ezért minden olyan módszert komolyan kell venni, amely lehetővé teszi a globális felmelegedéssel fenyegető káros kibocsátás csökkentését. Márpedig a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó környezetszennyezés csak energiatakarékossággal, energiahatékonyságot növelő fejlesztésekkel szorítható vissza. Ad absurdum a leginkább környezetbarát megoldás az lenne, ha lemondanánk a fosszilis tüzelőanyagokról, ez azonban nem lehetséges. A járható út a követő környezetvédelem, a legkorszerűbb technikai megoldások alkalmazása az energiatermelésben és -felhasználásban, s e mellett a kevésbé környezetszennyező megújuló energiaforrások alkalmazásának szélesebb körű elterjesztése.

Alternatív Unió

A fejlett országok energiapolitikájába ugyan már a hetvenes évektől kezdve beépült a megújuló energiaforrások bővítésének gondolata, ennek ellenére, egy-két országot – Ausztriát, Dániát – kivéve az átlagos primer energiafogyasztáson belül arányuk nem érte el a 6 százalékot. Viszont az Európai Parlament Zöld Könyvként ismertté vált dokumentuma kimondja: a megújuló energiaforrások felhasználási arányának 2010-re el kell érnie a 12 százalékot. Nem kétséges, hogy Magyarországnak is tennie kell ez ügyben. A kontinens nyugati felében külön pénzügyi alap létezik, amelyből 15 ezer megawattnyi szélerőművet kívánnak felállítani, egymillió háztetőre fotovillamos rendszert szándékoznak telepíteni, és 1000 megawatt biomassza alapú, energiatermelésre alkalmas kazánt terveznek munkába állítani. Mindezen lépéseknek alapvető szerepe lehet a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorításában. A fejlett országok nemzeti programokat valósítanak meg a megújuló energiaforrások kihasználásának bővítésére. Az EU az úgynevezett 5. K+F keretprogramjában 1999-2003 között 14 milliárd ecut szán a terület kutatására és a technológiai fejlesztésére.

A megújuló energiaforrásokban Magyarországon ez idő szerint a tűzifa felhasználása 72,5 százalékot teszi ki. A geotermikus energia áll a második helyen 10,3 százalékkal, a vízenergia viszont már csak 1,9 százalék, a növényi és egyéb szilárd hulladékok energetikai célú felhasználása pedig 10,9 százalék. A napenergia az összes felhasznált megújuló energiának csak 0,15 százaléka, a biogázok pedig 2,75 százaléknyi részaránnyal vannak jelen az alternatív források között. A Magyarországon szóba jöhető megújuló energiaforrások közül a szélről tudunk a legkevesebbet, miután mindeddig csak meteorológiai célú szélmérések voltak, amelyeket 10-15 méteres magasságban végeznek. Ezzel szemben az energetikai felhasználás szempontjából az 50-70 méteres magasságban uralkodó szélviszonyok lennének a mérvadók. Komolyabb projektek egyelőre nem készültek, bár a Dunántúlon egy nagyobb szélfarmot terveznek létrehozni. Akárhogyan is, az ország energetikai széltérképét el kellene készíttetni, méghozzá – a főtanácsos szerint – mindenképpen állami segítséggel, s ezután lehetne arról beszélni, hogy mi módon ösztönözzék a vállalkozásokat a szélenergia felhasználására, a szükséges eszközök, berendezések fejlesztésére, telepítésére.

A szélenergia kereskedelmi célú áramtermelésre kevéssé alkalmas, mert költségei nem versenyképesek a fosszilis üzemanyaggal működő erőművi blokk termelési költségeivel. Ugyanakkor mezőgazdasági létesítmények, kisebb üzemek saját célra gazdaságosan használhatnának szélkerekeket.

A napenergiát tekintve viszonylag kedvező adottságaink lennének, de Magyarországon ez idő szerint mindössze 30 ezer négyzetméternyi kollektort helyeztek üzembe. (A szomszédos Ausztriában, jelentős állami támogatással, 1,8 millió négyzetméternyi napkollektor működik.) Ezzel együtt a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a magyarországi napkollektorgyártók forgalma folyamatosan nő. Vagyis az úgynevezett használati melegvíz előállítására felhasznált fosszilis energiahordozók igénybevétele csökken, s ennek kedvező a környezeti hatása. A Dunasolar Rt. tavalyi átadását követően jelentősen javultak a fotoelektromos technika magyarországi elterjedésének feltételei.

Hulladékból energia

A szél- és napenergiánál azonban Magyarországon valószínűleg jelentősebb lesz a biomassza és a geotermikus energia felhasználása. A szakértői elemzések azt mutatják, hogy az utóbbi két évben összesen 8,5 megawatt teljesítményű biomasszakazánt állítottak üzembe. Emellett legalább ötszáz, 25 és 100 kilowatt közötti teljesítményű kiskazán is működik Magyarországon. Hulladékkal egyetlen helyen termelnek villamos energiát. De a magyarországi biomassza-felhasználás 70 százalékát egyelőre a tűzifa adja, amiből a mainál nagyobb mennyiség az erdőkből már nem vehető ki. Komoly tartalékok vannak viszont a forgácstüzelésben, szinte minden fűrésztelep önellátó hőenergiából, de van olyan egészségügyi intézmény is, ahol aprítékkal fűtik a kazánt. Kisebb települések távfűtésében, illetve önkormányzati intézmények hőszolgáltatásában mindenképp jelentős szerepe lehet a biomasszának. Emellett a szennyvíztisztító telepeken, illetve a kommunális hulladéklerakóknál keletkező gázok is elégethetők. Depóniagázt ma négy magyarországi városban hasznosítanak, elégetésével általában a telepek kommunális hőigényét elégítik ki. Megfelelően kialakított lerakó esetében, évi 150-200 ezer köbméternyi hulladékkal számolva, évi 1 millió köbméternyi gáz állítható elő. A felmérések azt mutatják, hogy Magyarországon évente 2 petajoulnyi hőértékű biogáz állítható elő. A települési szennyvíziszapból előállított gázmennyiség ma 6,2 millió köbméter, ami 0,13 petajoul értéknek felel meg. Ez a mennyiség azonban a szennyvíztisztítók korszerűsítésével növelhető lenne, reálisan egy petajoulig. Emellett még az állati eredetű biogáztermelés is adhat energiát, potenciálisan 5 petajoulnyit.

A hulladéklerakókból és szennyvíztisztítókból kinyerhető gázok felhasználásával azért is érdemes foglalkozni, mert Magyarország a kyotói egyezményben az üvegházhatásban szerepet játszó gázok kibocsátásának 6 százalékos csökkentését vállalta. Ezen belül pedig a szén-dioxidnál huszonötször veszélyesebb a metán, vagyis ha ezt sikerül nagyobb mértékben lekötni, akkor a szén-dioxid-emisszió esetében valamivel lassúbb ütemű visszavonulás is elképzelhető.

Felszínre hozott földmeleg

Geotermikus energiából már jelenleg is 3,6 petajoulnyit hasznosítunk, s a technológia fejlődésével, a melegvíz-kivétel növelése nélkül is több energiához lehet jutni. A Mol Rt. két amerikai társával, a geotermikus erőművek üzemeltetésében komoly tapasztalatokkal rendelkező Ogdennel és a geotermikus mezők fenntartásában vezető Davenporttal készül zöldmezős beruházásra. Árpási Miklós, a Mol Rt. geotermia projektjének vezetője elmondta: az olajtársaság három területen készít elő referenciaértékű fejlesztéseket. Ezek közül a fábiánsebestyéni a legjelentősebb. A tervezett 140 millió dolláros beruházást elsősorban a két amerikai partner finanszírozná. A leendő erőmű teljesítménye ideális esetben akár 400 megawattra is feltornázható, s a geotermikus potenciál lehetővé tenné 20-30 hasonló, bár jóval kisebb teljesítményű fejlesztés megvalósítását.

Magyarország földrajzi fekvésénél fogva abban a helyzetben van, hogy a megújuló energiaforrások az átlagosnál nagyobb szerepet játszhatnak az ország energiaellátásában – véli Bohoczky Ferenc. Az átdolgozott és a gazdasági kabinet által már jóváhagyott energetikai modell hangsúlyos része az energiatakarékosság és a környezetvédelem integrálása. Az energiapolitika szerint az ezredfordulót követően hazánkban az összes primerenergia-felhasználáson belül 5-6 százalék körül kell lennie a megújuló forrásoknak. A megújuló energiaforrások felhasználásának gazdaságossága alapvetően a vele szembeállított, elsősorban fosszilis tüzelőanyagok árától függ. Számítások szerint a legversenyképesebb az energiaerdőkből, az alkoholból és olajmetilészterből kinyerhető energia lenne. Egyelőre azonban egyetlen alternatív energiaforrás sem élvez Magyarországon állami támogatást. Hogy ez változhat-e, arról a most formálódó új energetikai koncepcióban kell a kormánynak állást foglalnia.