Külkereskedelmi mérleg

 

A világgazdaság megrázkódtatásai ellenére a magyar külkereskedelem 1998-ban jó teljesítményt nyújtott: az export növekedése immár harmadik éve meghaladta a 20 százalékot. Ugyanakkor tavaly az import emelkedése gyorsabb volt a számítottnál, a kereskedelmi mérleg egyenlege romlott.

 

Tavaly Magyarország külkereskedelmi forgalma minden korábbinál magasabb értéket mutatott. Dinamikusan nőtt mind a kivitel, mind a behozatal. A kivitel csaknem 4 milliárd dollárral gyarapodott, összértéke túllépte a 23 milliárd dollárt. Az import 21,1 százalékkal bővült, ez 4,1 százalékponttal volt magasabb az előző évinél. A behozatal 4,472 milliárd dollárral nőtt, összértéke 25,706 milliárd dollárra rúgott. A növekedést elsősorban a gépek és berendezések importjának gyarapodása okozta, amely a főbb árucsoportok közül egyedüliként nőtt az átlagosnál jobban (34,7 százalékkal). Ezen belül a vámszabad területi gépimport 50 százalék feletti (1,776 milliárd dollárnyi) növekedése a vámszabad területi import több mint 80 százalékát tette ki. Ez azt mutatja, hogy beruházási, termelésbővítési, nem pedig fogyasztási célú importnövekedés következett be. Következésképp valószínű, hogy az import növekedése az export további gyarapodását alapozza meg, és így hosszú távon nem lesz oka a külkereskedelmi egyensúly további romlásának.

Növekvő hiány

A külkereskedelmi mérleg hiánya 1998-ban 567 millió dollárral 2,701 milliárd dollárra nőtt. A deficit 1994 óta tavaly volt a legmagasabb. Ezzel megtört három egymást követő év csökkenő trendje. Bár a forgalom jelentősen bővült, a hiány az export és az import növekedési ütemét meghaladó mértékben – 26,6 százalékkal – emelkedett. 1997-98-ban az export-import forgalom dollárban 44 százalékkal bővült, ezzel szemben a kereskedelmimérleg-hiány tavaly csak 10,7 százalékkal volt nagyobb, mint 1996-ban.

Tavaly mind az export, mind az import kiegyenlítettebb volt, a forgalmat kisebb kilengések jellemezték, mint az előző évben. Az export korábbi gyors növekedése 1998 második negyedében megtört, és azóta a kivitel növekedési üteme mérséklődik. A dolláradatokból viszont kitűnik, hogy a kivitel értéke 1998 harmadik és negyedik negyedében lényegében ugyanazon a szinten volt, mint az előző év legerősebb, negyedik negyedévében. Az előző hét negyedévhez képest legkisebb növekedési ütemet mutató negyedik negyedévben ugyanakkor a kivitel értéke 35 százalékkal múlta felül az előző év átlagát.

Az import szintén stabilizálódott az 1997-es kilengésekhez képest, egyenletesen bővült, és a növekedés üteme csak a negyedik negyedévben lassult le valamelyest. A legerősebb (IV.) és a leggyengébb (I.) negyedév importértéke között alig nőtt a különbség, s az évi 4,5 milliárdos növekmény ellenére sem haladta meg az 1,4 milliárd dollárt.

Az export növekedésének mérséklődéséből és az import viszonylag kiegyenlített gyarapodásából következően 1998 második felében valamivel nagyobb volt a kereskedelmi hiány, mint az év első felében (48,5 és 51,5 százalék).

Vámszabad területek

A külkereskedelmi forgalom motorja tavaly is a vámszabad területi forgalom volt. A kivitel 64,3 százalékkal bővült, legalább háromszor gyorsabban az átlagnál, és sokszor dinamikusabban, mint a hagyományos export, amely csupán 4,7 százalékos növekedést ért el. A kivitel bővülése azonban már mérsékeltebb az 1997. évinél (76,6 százalék).

A vámszabad területi export az összkivitelben 10 százalékponttal növelte súlyát, és aránya 36 százalék volt. Az előző évhez képest regisztrált exportnövekmény 83 százalékát a vámszabad területeken működő cégek kivitele adta, exportjuk 3,238 milliárd dollárral nőtt.

A 8,272 milliárd dollár export és 6,471 milliárd import egyenlegeként a vámszabad területek 1,801 milliárd dollár exporttöbbletet realizáltak, ami több mint kétszerese az 1997-es értéknek. Az ipari vámszabad területekről indított export 92,5 százalékát a gépek és berendezések, további 7,4 százalékát az egyéb feldolgozott termékek tették ki. Eszerint a gépek és berendezések teljes magyar exportjának 64, a többi feldolgozóipari terméknek pedig 8 százaléka innen származott.

A Gazdasági Minisztérium adatai szerint a vámszabad területek kivitele másfélszeresére nőtt, s összes exportjuk 87 százaléka az Európai Unióba irányult. (Az előző évben ez az arány 95,3 százalék volt.) További, csaknem 10 százalék az Unión kívüli fejlett ipari országokba került. Megsokszorozódott a vámszabad területek fejlődő országokba irányuló kivitele. Ez az előző évben elért 16 millió dollárról 275 millióra nőtt, jelentősen meghaladva a közép- és kelet-európai országokba irányuló 216 millió dolláros kivitelt. Ez utóbbi ugyancsak fellendült: több mint háromszorosa az előző évinek.

Az ipari vámszabad területeken működő vállalatok importjának 72,2 százaléka az EU-ból, további 10,3 százaléka a többi fejlett országból származott. A fejlődő országokból érkezett behozatal az oda irányuló export 3,2 szeresét tette ki – e relációban 600 millió dollár feletti kereskedelmi deficitet könyveltek el.

A hagyományos forgalom

Miközben az ipari vámszabad területek exportja dinamikusan nőtt, a vámterületi kivitel 4,7 százalékos növekedése mindössze 667 millió dollár többletet hozott. (1997-ben a kivitel még 9,2 százalékos bővülést mutatott, 1,186 milliárd dollárral haladva meg a megelőző évi értéket.) A vámterületi import tavaly már 12,9 százalékkal, azaz 2,204 milliárd dollárral nőtt az előző évi 1,460 milliárd dolláros (9,3 százalékos) növekedést követően. A vámterületi forgalom erőteljesen hozzájárult a kereskedelmimérleg-hiány növekedéséhez, mivel a deficit 1,536 milliárd dollárral, azaz több mint másfélszeresére nőtt, és meghaladta a 4,5 milliárd dollárt.

A vámterületi gépexport 4,293 milliárd dollárt tett ki, mindössze 8 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ez alig 56 százaléka az ipari vámszabad területek gépkivitelének, holott 1997-ben még 85 százalék körül volt. A gépeken és berendezéseken kívül az egyéb feldolgozott termékek vámterületi exportja szintén csak 8 százalékkal nőtt, és csekélyebb mértékben ugyan, de ugyancsak teret vesztett az ipari vámszabad területekkel szemben. Az egyéb feldolgozott iparcikkek exportjából a vámterületek részesedése az előző évi 94,2-ről 91,9 százalékra mérséklődött.

Ami az élelmiszerek, italok és dohánytermékek, a nyersanyagok és az energiahordozók külkereskedelmét illeti – amelyben a nemzetközi nagyvállalatok magyarországi érdekeltségeiként döntően ipari vámszabad területeken működő vállalatai nem érdekeltek –, kivitelük az összes export 14,3 százalékát tette ki, 5,1 százalékponttal kevesebbet, mint 1997-ben. Behozataluk még szerényebb volt: az 1997-es 17,2-ről 13,3 százalékra csökkent. Ebben szerepet játszott az is, hogy mérséklődtek a világpiaci energiaárak, így az energiahordozókért tavaly az előző évhez képest 359 millió dollárral kevesebbet kellett fizetni. Ugyanakkor a három árufőcsoport exportja is mérséklődött, összesen 168 millió dollárral.

Az áruszerkezet

Az exporton belül az ipari termékek kivitele 24,6 százalékkal, 3,99 milliárd dollárral emelkedett, az élelmiszerek exportja pedig 85 millió dollárral, 3 százalékkal csökkent. Az ipari termékek részesedése 85-ről 88 százalékra nőtt.

Az összes exporton belül tavaly csak a gépek és berendezések aránya nőtt, 45,1-ről 51,9 százalékra, az egyéb feldolgozott ipari termékek részesedése 35,5-ről 32,7 százalékra, az élelmiszerek aránya 12,9-ről 11,5 százalékra csökkent. A nyersanyagok kivitele nem éri el a 3, az energiahordozóké pedig a 2 százalékot, exportjuk 0,9, illetve 0,8 százalékkal kisebb az előző évinél.

Az export növekedését a gépek és berendezések kivitelének 38,8 százalékos bővülése táplálta, a többi feldolgozott iparcikk kivitelének 10,8 százalékos növekedése elmaradt az átlagtól. A gépexport csaknem 12 milliárdos értékéből a Gazdasági Minisztérium adatai szerint kétharmadot, mintegy 7,7 dollárt tett ki az energetikai gépek (egyebek között a gépjárműmotorok), az irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések (számítástechnikai eszközök, komputerek), valamint a villamos gépek kivitele. Ezek exportja 43 százalékkal nőtt. A közúti gépjárművek és a híradástechnikai berendezések exportja 35 százalékkal gyarapodott.

A másik oldalon szintén a gépek és berendezések behozatala nőtt a legdinamikusabban, 34,7 százalékkal. Részesedésük az 1997-es 41,8 százalékról 46,5 százalékra nőtt. Az export bővülése jóvoltából a gépek és gépi berendezések importtöbblete mindössze 16 millió dollár volt. (Az előző évben ez 270 millió volt.)

A legnagyobb passzívumot a többi feldolgozott ipari termék 2,8 milliárd feletti importtöbblete okozta, annak ellenére, hogy importjuk a 21,1 százalékos átlagnál mérsékeltebben, 18,6 százalékkal nőtt. A 10,33 milliárd dollárnyi feldolgozott iparcikk importja 1,6 milliárd dollárral volt több, mint 1997-ben. Ez a GM becslése szerint 88,6 százalékban a belföldi forgalom számára, és nem exportcélú felhasználásra érkezett az országba.

Az energiahordozók importjának értéke csaknem 1,7 milliárd dollár volt, 17,5 százalékkal kevesebb, mint 1997-ben. A kőolaj és a földgáz importja emelkedett ugyan, de a világpiaci árak 20-30 százalékos csökkenése miatt változatlan áron számolva a megtakarítás 406 millió dollár volt. A behozott mennyiség növekedése miatt a tényleges kiadáscsökkenés 360 millió dollár volt.

Az élelmiszerexport 44 millió dollárral megcsappant, miközben az import 63 millió dollárral nőtt. Ennek ellenére változatlanul az élelmiszerforgalom a legfontosabb egyenlegjavító tényező. Az aktívum 107 millió dollárnyi csökkenése után is 1,464 milliárd dollár exporttöbblet alakult ki. A visszaesés nagysága egybevág a kiesett orosz exportszállítások értékével. Az élelmiszerexport 28 százalékát továbbra is a hús és a húskészítmények alkotják, míg az importban ezek az áruk csak 8 százalékot képviselnek. A húskészítmények exporttöbblete 600 millió dollárra csökkent, mivel felére esett vissza az Oroszországba és Ukrajnába irányuló kivitel, és kisebb volt az EU-ba irányuló export is. A gabona és a gabonaalapú feldolgozott termékek exporttöbblete azonban 70 millió dollárral, 433 millió dollárra nőtt.

Területi megoszlás

A külkereskedelmi forgalom regionális megoszlásában tovább erősödtek a korábbi tendenciák. Akadt azonban kivétel is. Például némileg csökkent Németország részaránya az exportban, amit részben ellensúlyozott a növekedés az importban. Tovább nőtt a fejlett ipari államok, köztük az OECD-tagállamok súlya, a forgalom ezekkel az országokkal az átlagosnál nagyobb növekedést ért el. A fejlett ipari országok az export 24,8 százalékos növekedésével 77,5-ről 80,3 százalékra, míg az importban 24,4 százalékos növekedéssel 74,7 százalékra növelték részesedésüket. A magasabb exportrészesedés ellenére 101 millió dollárral nőtt a kereskedelmi hiány ebben a relációban. Az OECD-tagállamokkal lebonyolított export 24,2, az import 24,7 százalékkal nőtt, a kereskedelmi deficit 193 millió dollárral volt magasabb, mint az előző évben. Az OECD-vel szemben a deficit 1,2 milliárd dollár volt, szemben az Európai Unióval regisztrált 302 millió dolláros exporttöbblettel. Ebből következően az EU-n kívüli államokkal lebonyolított forgalomban tavaly 1,5 millárdos deficit alakult ki. Az Egyesült Államokkal kapcsolatban a kivételesen nagy, 69 százalékos exportnövekedésnek köszönhetően szerény, 52 millió dolláros exporttöbbletet regisztráltak. A japán forgalom importtöbblete ugyanakkor 893 millió dollár volt.

A magyar export 73 százaléka és az import 64 százaléka az Európai Unióval bonyolódott le, 302 millió dollárral járulva hozzá a kereskedelmi deficit csökkentéséhez. Kiemelt szerepe van a Németországgal kiépített kapcsolatoknak, jóllehet ezek tavaly a forgalom 18,5 százalékos, tehát az átlagosnál alacsonyabb bővülése miatt némileg veszítettek súlyukból. A kétoldalú forgalomban keletkezett 1,17 milliád dolláros aktívum 216 millóval kevesebb, mint egy évvel korábban, az Unió többi tagországával szemben pedig szerény mértékben, 25 millió dollárral csökkent a deficit.

A fejlett ipari országok térnyerése a CEFTA-n kívüli régió rovására következett be. 24,5 százalékkal, 339,5 millió dollárral csökkent a FÁK-országokba, 31,8 százalékkal pedig az Oroszországba irányuló export, miközben az import egyformán 15,1 százalékkal esett vissza. Az oroszországi exportkiesés 307,5 millió dollárt tett ki, miután a gépipar 112, az élelmiszeripar pedig 104 millió dolláros exportkiesést szenvedett el. A FÁK tagállamaiból származó import 352, az Oroszországból származó behozatal pedig 297 millió dollárral maradt el az előző évitől. Így az Oroszországgal szembeni kereskedelmimérleg-hiány jottányit sem csökkent, s átlépte az egymilliárd dollárt.

A kilátások

A nemzetközi gazdasági helyzetből levezethető külgazdasági kilátások fényében a kormány visszafogott előrejelzést készített 1999-re. Bár változatlanul fenntartja a 4-5 százalék közötti gazdasági növekedéshez fűzött reményeit (független gazdasági elemzők legalább fél százalékkal alacsonyabb GDP-bővülést jósolnak), az export 11-13 és az import 12-14 százalékos növekedését feltételezi. Ebből 2,53-2,99 milliárd dolláros exportnövekedés és 3,085-3,599 milliárd dolláros importbővülés adódik. Optimális esetben 100 millió dollár körüli összeggel, legrosszabb esetben 1 milliárd dollárt meghaladóan növekszik a deficit, és 2,8-3,7 milliárd dollár közötti külkereskedelmimérleg-hiány várható. A kormány korrigált prognózisa 3,3-3,8 milliárd közötti kereskedelmimérleg-hiánnyal számol, de a kabinet feltett szándéka, hogy exportösztönző programokkal (beszállítói programok támogatása, kis- és középvállalkozások ösztönzése) a deficitet 600 millió dollárral, tehát legfeljebb 3,1 milliárd dollárra visszaszorítsa. A legfőbb veszélyforrás a fogyasztás számítottnál nagyobb növekedése és annak importgerjesztő hatása.

A külgazdasági teljesítmény alakulásában nem hagyható figyelmen kívül a legfőbb felvevőpiacok helyzetének változása. A magyar export 37 százalékát megvásárló Németországban, a kivitel 73 százalékát befogadó EU-ban minden mértékadó prognózis a növekedés lassulását jósolja erre az évre. Így Németországot tekintve például a tavalyi, 2,8 százalékra becsült GDP-növekedéssel szemben az idén 1,5-2 százalékos gyarapodást prognosztizálnak.

A délkelet-ázsiai országok erősödő konkurenciája éppen a magyar ipar húzóágazatainak termékeit (autóipar, számítógépek, szórakoztatóelektronikai cikkek) veszélyezteti. Ugyanakkor ezek döntően a multinacionális nagyvállalatoknak történő beszállítás révén, azok végtermékeiben kerülnek a piacra. Kérdés, hogy stabilan bővül-e az Unió belső fogyasztása, s nehezen megjósolható az is, hogy más régiók miként tudnak majd az EU piacán a magyar exporttermékek rovására érvényesülni.

Krach lehetséges viszont az amerikai tőzsdéken, ahol számos elemző szerint a középtávú gazdasági kilátások nem támasztják alá a magas árfolyamokat. Az amerikai részvények jelentősebb leértékelődése az általános pánikon túl visszavetné a lakosság vásárlási hajlamát, hiszen a személyes megtakarítások jelentős része részvényekben van. Az esetleges amerikai recesszió pedig jelentősen hatna a világ egészére.

A nemzetközi cégek eddigi beruházásai nyomán jelentősen bővült a hazai ipari kibocsátás és az export. Azonban a befektetési lendület alábbhagyhat, a szerényebb világgazdasági és világkereskedelmi növekedés és/vagy az orosz piachoz fűzött remények meghiúsulása folytán. Mégis feltételezhető, hogy a külföldi tőke beáramlása az idén is eléri a tavalyi szintet a nyugati nagyvállalatokat szorongató versenyképességi kényszer miatt.