Vetőmag
A 21/1999. (II. 19.) FVM rendelet változást hozott a vetőmag-előállítás és -forgalmazás szabályaiban. Ennek értelmében az exportcélú termelés anyamagja a belföldi forgalom számára akkor vámkezelhető, ha az importőr nyilatkozatot tesz arról, hogy az adott faj-, fajtajelzésű és tömegű vetőmag exportcélú termelésre érkezett be, és annak teljes termését a termelési ciklus végén exportálják. A nyilatkozatot a Vetőmag Terméktanács nyilvántartásba vétel céljából ellenjegyzi.
(Magyar Közlöny, 1999/13. szám)Vámjog, vámeljárás
A 33/1999. (II. 26.) Korm. rendelet módosította a vámkódex végrehajtási szabályait. A vámbiztosíték megfizetése a módosítás alapján a terhelés napján kelt bankszámlakivonattal vagy a terhelésről szóló banki igazolás eredeti példányával is igazolható.
Új szabály, hogy a vámkezességről szóló engedélyt kiadó vámhatóságnak hitelesítenie kell az engedélyes részére a keret-nyilvántartási könyvet. A keret-nyilvántartási könyvnek tartalmaznia kell a keretengedély és maga a könyv számát, a sorszámot, a kezességvállalási nyilatkozat számát, kiadásának dátumát, az adott vámkezelés tételszámát, a kezességvállalás összegét, a maradvány garanciakeretet, a lekötött garancia felszabadításának tételszámát és dátumát. Az engedély felhasználásának részletes szabályait az engedélyező hatóság határozatban állapítja meg. A vámhatóság az engedélyestől kizárólag a bankgarancia mindenkor érvényes keretén belül fogadhat el kezességvállalást.
Változtak a vámkezeléshez szükséges árunyilatkozatra vonatkozó szabályok is. A 33/1999. (II. 26.) Korm. rendelet szerint a Vám- és Pénzügyőrség Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Központja jogkörébe tartozik első fokon a vámtartozásról, a jövedékiadó-tartozásról, illetve a jövedéki bírságról szóló hatósági bizonyítvány (igazolás) kiadása, továbbá az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben, illetve a vámtörvényben meghatározott visszatartási jog gyakorlása, valamint az 1992. augusztus 1-je előtt kiszabott és elévült vámtartozások törlése.
Átmeneti szabály, hogy az 1999-es költségvetési törvény 99. §-ának (1) bekezdésében foglalt szigorításokat az 1999. január 1-je előtt benyújtott, de eddig az időpontig el nem bírált vámkezességi engedélykérelmek, valamint az 1999. január elseje után lejáró vámkezességi engedélyek tekintetében 1999. szeptember 30-ig nem kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 1999/15. szám)Védelem a büntetőeljárásban
A 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet a büntetőeljárásban részt vevő személyek és az eljáró hatóság tagjainak védelmével kapcsolatos szabályokat állapítja meg. A rendelet alapján védelem illeti meg a terheltet és védőjét, a sértettet, az egyéb érdekelteket és képviselőiket, a tanút, a szakértőt, a szaktanácsadót, a tolmácsot és a hatósági tanút. A nyomozó hatóság tagjai, az ügyész, a bíró szintén védelemben részesíthető, sőt a védelem az eddig felsorolt valamennyi személyre tekintettel másokra is kiterjeszthető. A személyi védelem a büntetőeljárás tartama alatt, illetve a büntetőeljárás befejezését követően alkalmazható. Elrendelése az érintett kérelmére vagy hivatalból kezdeményezhető.
(Magyar Közlöny, 1999/15. szám)Utazásszervezés
A 36/1999. (II. 26.) Korm. rendelet az utazásszervezéssel, utazásközvetítéssel kapcsolatos szabályok módosításáról szól. Utazásszervezőnek tekinthető az új rendelkezések alapján az is, aki saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást értékesít belföldre, illetőleg utazási szerződés alapján – közvetlenül vagy közvetítő útján – utazást értékesít külföldre. Utazásszervező továbbá, aki külföldiek magyarországi utaztatásait szervezi belföldön, vagy külföldi utazásszervező, illetve egyéni utas részére magyarországi utazásokat értékesít, valamint aki külföldről külföldre utazást szervez, külföldi szálláshelyet belföldön értékesít. A jogszabály hatálya alá tartozik a rendezvényszervező is, ha üzletszerű tevékenysége keretében utazási csomagnak minősülő szolgáltatást értékesít.
Ha oktatási intézmények kizárólag a tanulóik, hallgatóik számára (ideértve a tanulói, hallgatói csoport létszámához szükséges kísérőket is), továbbá az egyesületek, közhasznú és nonprofit szervezetek kizárólag tagjaik számára szerveznek utazásokat, a rendelet szabályait nem kell alkalmazni, feltéve ha nem üzletszerűen és önköltségi alapon teszik mindezt, így az utaztatás a szervező részére nyereséget nem eredményezhet.
Az utazásszervező, -közvetítő vállalkozásoknak legalább egy utazásszervező szakmai minősítő vizsgával rendelkező személyt kell teljes munkaidőben foglalkoztatniuk. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell abban az esetben is, ha a tevékenységet gazdasági társaság tagja személyes közreműködéssel látja el.
A kormányrendelet melléklete újraszabályozta az utazási vállalkozások kötelező vagyoni biztosítékának mértékét azzal, hogy a hatálybalépéskor (1999. március 13.) már működő vállalkozásoknak a biztosítékot legkésőbb 1999. május 31-ig kell szolgáltatniuk.
(Magyar Közlöny, 1999/15. szám)Ivóvíz, szennyvíz
A 37/1999. (II. 26.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásra, szennyvízelvezetésre vonatkozó szabályokat módosította. Pontosította a jogszabály által használt fogalomrendszert, és változásokat hozott a fogyasztói szerződések részletes szabályaiban.
A gazdálkodó szervezeteknek az általuk kért bekötés megvalósításához vagy a szolgáltatás mennyiségi növeléséhez, minőségének javításához víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetniük. Nem vonatkozik ez a szabály a lakásszövetkezetre és az önkormányzati tulajdonú lakóépületek elhelyezésére szolgáló ingatlanokra. A hozzájárulás mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része.
A fogyasztó, illetve az elkülönített vízhasználó személyében bekövetkezett változást a régi és az új fogyasztó, az elkülönített vízhasználó együttesen köteles – a vízmérőállás megjelölésével – a változástól számított 30 napon belül a szolgáltatónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztásából eredő károkért az elköltöző és az új fogyasztó, illetve az elkülönített vízhasználó egyetemlegesen felel. A házi vízvezeték rejtett meghibásodása esetén, ha ez a fogyasztó által nem ellenőrizhető vagy nem karbantartható helyen történik, a vízfogyasztást az árjogszabályok szerinti átalány alapján kell megállapítani. Új rendelkezés, hogy az ingatlanon belül a mellékvízmérővel elkülönített vízhasználatra az elkülönített vízhasználó és a szolgáltató mellékszolgáltatási szerződést köthet. A szerződés megkötését, ha az elkülönített vízhasználó a rendeletben meghatározott feltételeknek eleget tesz, a szolgáltató nem tagadhatja meg.
(Magyar Közlöny, 1999/15. szám)Takarmánykukorica
A 22/1999. (II. 26.) FVM rendelet elrendeli a 1005900000 vámtarifaszámú takarmánykukorica garantált árú állami felvásárlását. Az állam kizárólag az Országos Gabona Terméktanács tagjaitól vásárol fel takarmánykukoricát a rendelet 1. számú mellékletében szereplő mennyiségben, minőségben, az ott meghatározott garantált áron. A felvásárlás előfeltétele, hogy a jogosult a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalhoz legkésőbb augusztus 31-ig bejelentse a takarmánykukorica vetésterületének nagyságát az adott év május 31-i állapotának megfelelően. A bejelentést a földművelésügyi hivatal a termelőnek írásban visszaigazolja. A felvásárlási időszak 1999. december 1-jétől 2000. március 1-jéig tart. A felvásárlással megbízott szervezetek nevét, címét, a felvásárlás lebonyolításának módját a hivatal a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé a felvásárlás kezdete előtt 30 nappal. A felvásárló az áru átvételétől számított 30 napon belül köteles a termék ellenértékét kifizetni.
Az 1998-as takarmánykukorica garantált árú állami felvásárlásáról szóló 4/1998. (II. 11.) FM rendelet egyidejűleg hatályát veszti, azzal azonban, hogy a tavalyi kukoricatermés felvásárlására vonatkozó mennyiségi és minőségi követelményeket, a felvásárlási időszakot, valamint a garantált árat az ott meghatározott időpontig alkalmazni kell.
(Magyar Közlöny, 1999/15. szám)Gabonafelvásárlás
A 23/1999. (II. 26.) FVM rendelet a gabonafelvásárlásról szóló rendeletek módosításáról szól. Változtak ennek értelmében a búza garantált árú és intervenciós felvásárlásához, valamint az árpa, rozs és triticale intervenciós felvásárlásához kapcsolódó közraktári tárolási támogatás mértékei és az egyes kamattámogatási feltételek.
(Magyar Közlöny, 1999/15. szám)Vidékfejlesztési céltámogatások
A 40/1999. (III. 3.) Korm. rendelet a vidékfejlesztési feladatok megoldására szánt központi előirányzat felhasználásának szabályait tartalmazza. A célelőirányzat külön jogszabályban meghatározott hányadának felhasználásáról pályázati rendszer keretében a megyei területfejlesztési tanácsok döntenek, az ezt meghaladó összeg a területfejlesztés központi feladatait szolgálja, amelynek elosztásáról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter dönt.
A rendelet alapján belföldi székhelyű jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, illetve belföldi természetes személyek részesíthetők támogatásban. A lejárt esedékességű, 60 napon túl meg nem fizetett köztartozással rendelkező jogosultakkal – a köztartozás megfizetéséig –, a csődeljárás és a felszámolási eljárás alatt álló szervezetekkel pedig az egyéb feltételek fennállása esetén sem köthető támogatási szerződés. A szerződéskötést követően keletkező köztartozás, illetve meginduló felszámolási eljárás a támogatás folyósítását megakadályozza, csődeljárás során pedig a csődegyezség megszületéséig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni.
A támogatás visszatérítendő, vissza nem térítendő vagy fejlesztési hitelekhez nyújtott kamattámogatás lehet. A különböző típusok együttesen is alkalmazhatók. Vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás együttes odaítélése esetén a támogatási mérték nem haladhatja meg a visszatérítendő támogatás felső határaként meghatározott arányt, ezen belül a vissza nem térítendő támogatás mértéke nem haladhatja meg a teljes támogatás 50 százalékát. Egy pályázatban csak egy támogatási célt lehet megjelölni. Egy adott beruházást csak egy címen és csak egyszer lehet a célelőirányzatból támogatni, kivéve a rendeletben megjelölt központi célú fejlesztéseket, amelyekhez a tanácsok saját keretük terhére is nyújthatnak segítséget.
Nem lehet támogatni azokat a beruházásokat, amelyek a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú előirányzatból már támogatást kaptak, kivéve az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat saját forrás kiegészítésére megítélt támogatását. Az igény benyújtása előtt megkezdett beruházáshoz főszabályként nem adható támogatás, kivéve a címzett és céltámogatással megvalósuló beruházásokat, ahol a benyújtáskor még hátralévő beruházási összeghez is igényelhető támogatás. Pályázati díjként az igényelt összeg 5 ezrelékét kell az FVM számlájára befizetni. A 19/1998. (II. 4.) Korm. rendeletben megjelölt kedvezményezett térségekben megvalósuló fejlesztésekre nyújtható be pályázat a tanács, illetve a központi keret terhére a miniszter által kiírt pályázati felhívás alapján. Nem kedvezményezett térségekben megvalósuló fejlesztések csak akkor támogathatók, ha a beruházás a kedvezményezett térségek fejlődését is szolgálja, a megyei fejlesztési program keretében vagy vállalkozási övezetben valósul meg, a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, illetve a 219/1996. (XII. 24.) Korm. rendeletben meghatározott településeken valósul meg.
A megyei területfejlesztési tanács a támogatásra vonatkozó pályázati felhívást minden év február 28-áig a helyi tömegtájékoztatás útján közzéteszi. A pályázatok benyújtása folyamatos. Az adott évi támogatásra augusztus 31-éig lehet pályázni. A kérelemhez a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 84. §-ban foglaltakon kívül csatolni kell a következő okiratokat is:
- pályázati díj megfizetéséről szóló készpénzfizetési szelvényt vagy átutalási megbízás terhelési értesítőjét,
- pályázati felhívásban előírt egyéb iratokat,
- a megvalósítás pénzügyi megalapozottságát igazoló dokumentumokat,
- az egyes források rendelkezésre bocsátását igazoló ígérvényeket,
- térségi gazdasági integrációs programok esetében az integrációs szervezet alapító okiratát, társasági szerződését és 30 napnál nem régebbi cégkivonatát,
- természetes személy esetén a személyi azonosító adatokat, vállalkozási igazolványt és adóbejelentkezési lapot,
- az utolsó éves mérlegbeszámoló letéti példányának másolatát,
- a pályázó vagyoni helyzetét bemutató dokumentumokat,
- a pályázó által 1995. január 1. után igénybe vett nem normatív állami támogatások tételes kimutatásait, illetve a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítési igazolását,
- a gazdasági együttműködés jellegét, területét és formáját rögzítő integrációs megállapodást,
- az intézményesített formában létrehozott integrációs szervezet alapítóinak legalább 5 évre szóló, közokiratba foglalt, visszavonhatatlan nyilatkozatát az eredmény társaságba történő visszaforgatásáról,
- az integrációs szervezet üzleti tervét.
A miniszter az általa adható támogatásokról február 28-áig pályázati felhívást tesz közzé a minisztérium hivatalos lapjában, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben. A pályázatok benyújtása folyamatos. Az adott évi támogatásra augusztus 31-éig lehet pályázni. A pályázatokat az FVM megbízásának megfelelően a Magyar Államkincstárhoz kell benyújtani. A kormányrendelet melléklete részletesen meghatározza a támogatható célokat, támogatási formákat és a támogatások felső határát is.
(Magyar Közlöny, 1999/17. szám)Egészségügyi szolgáltatások finanszírozása
A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szól. Hatálya kiterjed az egészségügyi szolgálatókra, az OEP-re, a megyei egészségbiztosítási pénztárakra és a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóságra. Az OEP a szolgáltatókkal kötendő finanszírozási szerződés tervezetének a felek általános jogait és kötelezettségeit tartalmazó részét az önkormányzatok, a szolgáltatók érdek-képviseleti szervezeteivel a szerződéskötést megelőzően 30 nappal (1999 első félévében 10 nappal) előzetesen egyezteti. A szerződés említett részének jóváhagyásához a Magyar Orvosi Kamara egyetértése is szükséges.
A szolgáltató az általa ellátott betegekről és az ellátásokról nyilvántartásokat köteles vezetni. A finanszírozással kapcsolatos – személyes adatokat nem tartalmazó – nyilvántartásokat legalább 5 évig meg kell őrizni.
A finanszírozás alapjául szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról kísérőjegyzékkel, számítógépes adathordozón adatot kell szolgáltatni (jelentés) a pénztár, valamint az Egészségügyi Minisztérium Gyógyító Ellátás Információs Központja (GYÓGYINFOK) részére. A jelentés megküldésének határideje a tárgyhónapot követő hónap 5-e, illetve 10-e. A finanszírozási elszámolásokhoz a rendelet mellékleteiben előírt rekordképnek megfelelő adatokat kell közölni. Finanszírozott teljesítményként a szerződésben meghatározott és ténylegesen teljesített szolgáltatás számolható el a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ-szám) feltüntetésével, ha annak megtérítésére jogszabály alapján más nem köteles. Adathiány miatt a szolgáltató a pótlólagos elszámolás iránti igényét legfeljebb a teljesítés hónapját követő második hónap 10-ig küldheti meg. A beküldött adatok javítása – az elszámoló által megküldött hibalista alapján – legkésőbb a teljesítés hónapját követő harmadik hónap 10-ig nyújtható be.
A rendelet részletesen szabályozza a háziorvosi ellátás és egyéb alapellátások, a fogászati ellátás, valamint az egészségügyi szakellátás – járóbeteg-szakellátás, házi szakápolás, fekvőbeteg-szakellátás – finanszírozási kérdéseit.
(Magyar Közlöny, 1999/17. szám)Fegyverek, lőszerek
Az 5/1999. (III. 3.) GM rendelet módosította a polgári kézilőfegyverek, gáz-, riasztó- és légfegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló szabályokat. Ennek értelmében a lőfegyverekhez hasonló vizsgálatoknak kell alávetni azokat a lőporgázzal (robbanással) működtetett ipari lövőkészülékeket is, amelyek lövedék kilövésére vagy bármiféle mechanikus alkatrész dinamikus gyorsítására szolgálnak, így emberélet kioltására is alkalmasak vagy alkalmassá tehetők, továbbá a betétcsöveket. A módosítás kivette a rendelet hatálya alól a 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt szervek fegyvereit, lőszereit, valamint a hatástalanított lőfegyvert és lőszert.
(Magyar Közlöny, 1999/17. szám)A rendőrség nyomozati hatásköre
Az 5/1999. (III. 5.) BM rendelet módosította a rendőrségi nyomozó hatóságok hatásköri, illetékességi szabályait. A helyi nyomozó hatósági szervek: a rendőrkapitányságok bűnügyi, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi szervei, rendőrőrsei és rendőrállomásai, a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság, a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság. A területi nyomozó hatóság szervei: a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok felderítő, nyomozó, vizsgálati és közlekedésrendészeti szervei, valamint a Repülőtéri Biztonsági Szolgálat bűnügyi szervei. A központi nyomozó hatóság szervei: az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztályának szervei, a Bűnügyi Főigazgatóság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága (ORFK SZBEI) Felderítő Főosztályának szervei, az ORFK SZBEI Nyomozó Főosztály szervei, az ORFK SZBEI Vizsgálati Főosztály szervei, az ORFK SZBEI Különleges Ügyek Osztálya, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály szervei.
A megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság vizsgálati, felderítő, illetőleg nyomozó szervének hatáskörébe tartozik a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt bűncselekmények nyomozása. A 2. számú melléklet az ORFK SZBEI Vizsgálati Főosztálya hatáskörébe tartozó bűncselekmények jegyzékét tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 1999/18. szám)Új típusú TÉSZ-ek
A 25/1999. (III. 5.) FVM rendelet a zöldség- és gyümölcstermelői, -értékesítő szervezetek szabályait tartalmazza. A termelők az általuk előállított zöldség és gyümölcs termelésének szervezése, termékeik tárolása, piacképességének előkészítése és a közös értékesítés céljából önálló szervezeteket hozhatnak létre. Az ily módon létrehozott, demokratikusan irányított, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezeteket a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium zöldség-, gyümölcstermelői, -értékesítő szervezetnek (TÉSZ) ismeri el. A TÉSZ tagja kizárólag zöldség-, illetve gyümölcstermelést (TEÁOR A 01.12, 01.13) folytató természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet, aki (amely) piaci vagy feldolgozóipari értékesítésre szánt terméket termel, a 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett, és a 25/1999. (III. 5.) FVM rendelet alapján nyilvántartásba vették.
A TÉSZ-ek céljai többek között: a termelésnek a kereslethez igazítása, a tagok által megtermelt termékek piaci elhelyezése; a termelési költségek csökkentése, a termelői árak stabilizálása; környezetbarát termesztési módszerek és hulladékkezelési eljárások alkalmazásának elősegítése, a termékek tárolásához, előkészítéséhez és értékesítéséhez szükséges technikai háttér biztosítása.
A TÉSZ-ként történő elismerés előfeltétele, hogy a szervezet taglétszáma legalább tizenöt fő, a tagok által megtermelt zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó tárgyévi várható árbevétel pedig legalább egyszázötvenmillió forint legyen. További feltétel, hogy a szervezet társasági szerződése (alapító okirata, alapszabálya) tartalmazza a tagok – rendeletben előírt – kötelezettségvállalásait, és megfeleljen az egyéb jogszabályi előírásoknak is.
(Magyar Közlöny, 1999/18. szám)Magyar Élelmiszerkönyv
A 26/1999. (III. 5.) FVM rendelet módosította a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásait. A módosításokat a rendelet melléklete tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 1999/18. szám)Közraktárak
A 7/1999. (III. 5.) GM rendelet szerint a közraktári igazgatási szolgáltatási díjat a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala 10032000-00282448 számú számlájára átutalással, 310 Kincstári Tranzakciós Kód megjelöléssel, "igazgatási szolgáltatási díj" feltüntetésével vagy készpénz-átutalási megbízással kell megfizetni.
(Magyar Közlöny, 1999/18. szám)Számla, nyugta, pénztárgép
A 8/1999. (III. 5.) PM rendelet módosította a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet szabályait.
A módosítás értelmében az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 16-17. és 20. pontjaiban megjelölt bizonylatok – számla, egyszerűsített számla, nyugta – adóigazgatási azonosításra akkor alkalmasak, ha magának a számlának, nyugtának a beszerzéséről a kibocsátó – jogszabályban meghatározott részletességű – számlával rendelkezik, és a bizonylatot kibocsátó szigorú számadású nyomtatványként kezeli. Az adóigazgatási azonosítás további feltétele – néhány kivételtől eltekintve –, hogy a bizonylat nyomtatott formájú és folyamatos sorszámozású legyen. Gépi számlázásnál a számla kibocsátójának rendelkeznie kell a számlázási programra vonatkozó olyan dokumentációval, amely biztosítja a program működésének ellenőrizhetőségét. A pénztárgép típusjóváhagyásának feltétele az is, hogy a forgalmazó rendelkezzen a 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendeletben előírt CE megfelelőségi dokumentációval és a gyártó megfelelőségi nyilatkozatával.
Ha a pénztárgép adómemóriája megtelik, a szerviznek az APEH által előírt adatközlő lapot kell kiállítania a cseréről, és azt tizenöt napon belül az üzemeltető székhelye, illetve – belföldi székhely hiányában – telephelye szerinti APEH illetékes megyei (fővárosi) igazgatóságának kell megküldenie. Ha a pénztárgép érvényes forgalmazási engedéllyel nem rendelkezik, az adómemóriája 2000. január 1-jét követően csak akkor cserélhető ki, ha a forgalmazó kérelmére az APEH elnöke azt külön engedélyezi. A használó köteles a betelt vagy egyébként használaton kívül helyezett adómemóriát a vonatkozó jegyzőkönyv másolatával együtt az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni. Ha a pénztárgép meghibásodik, áramszünet vagy adóhatósági bevonás esetén a nyugtaadási kötelezettséget kézzel írt nyugtával kell teljesíteni.
A pénztárgépben a számlával (egyszerűsített számlával) bizonylatolt készpénzt (beleértve a készpénz-helyettesítő eszközzel teljesített bevételt is) rögzíteni kell. Ilyenkor a számla kibocsátása előtt a pénztárgép nyugtáját a számla (egyszerűsített számla) tőpéldányához kell csatolni, kivéve ha a nyugta szerepét betöltő nyomtatvány a kifizetett szolgáltatás igénybevételi jogosultságának igazolására is szolgál. Amennyiben a pénztárgép számla (egyszerűsített számla) kibocsátására is alkalmas, nem szükséges külön nyugtát kibocsátani.
A rendelet a kihirdetésétől – 1999. március 5. – számított 8. napon lépett hatályba. Az 1998. december 31-én hatályos előírásoknak megfelelő bizonylatokat a rendelet hatálybalépését követően kizárólag 1999. december 31-ig lehet felhasználni. A gépi számlázás és a típusjóváhagyás szabályait a hatálybalépéstől számított 90. naptól kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 1999/18. szám)Járművezető-képzés
A 10/1999. (III. 8.) KHVM rendelet módosította a közúti járművezetők képzésének, vizsgáztatásának, szakképesítésének szabályait. A járművezető-képzés ennek megfelelően a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet engedélye alapján végezhető a rendeletben meghatározott kategóriákban. A képzési engedély nem tagadható meg attól, aki a jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételeknek megfelel, és a rendelet által előírt vállalkozási feltételeit írásban a felügyeletnek átadta.
Új szabály, hogy a járművezetői tanfolyamra való felvétel előtt a képző szervnek a tanulóval – a rendelet 7. számú melléklete szerint – írásbeli szerődést kell kötnie. A fiatalkorúval kötött szerződést a törvényes képviselőnek is alá kell írnia.
(Magyar Közlöny, 1999/19. szám)Cukorrépa-támogatás
A 27/1999. (III. 18.) FVM rendelet a cukorrépa-termelés kiegészítő támogatásáról rendelkezik.
A támogatást a BTO 011151 10 00 szerinti cukorrépa után vehetik igénybe a cukorgyárakkal cukorrépa-termeltetési és -értékesítési szerződést kötött termelők. Integrátoroknak akkor adható támogatás, ha kötelezettséget vállalnak arra, hogy azt a termelőknek továbbadják, illetve az elszámolás során érvényesítik. A támogatást az 10032000-01905520 számú APEH Agrárpiaci támogatás, állami felvásárlás folyósítási számláról kell teljesíteni, mértéke tízezer forint/hektár. A rendelet a kihirdetése napján – 1999. március 18. – lépett hatályba, és 1999. május 31-én hatályát veszti.
A rendelet egyben pályázati felhívásnak, a rendelet melléklete szerinti nyilatkozatok pedig egyben pályázatnak minősülnek. A melléklet szerint kiegészítő támogatásban kizárólag az a pályázó részesülhet, aki a 48/1998. (XI. 4.) FVM rendelet előírásai szerinti pályázatát még 1998. december 10-ig az Agrárintervenciós Központhoz benyújtotta, de a hatósági igazolásokat – mely szerint lejárt adó-, vám-, egészség-, nyugdíjbiztosítási járulékhátralékkal nem rendelkezik, továbbá külön nyilatkozatot arról, hogy nem áll felszámolási, végelszámolási eljárás, illetve végrehajtási eljárás alatt, vagy a terméktanácsi tagsági igazolásokat – eddig az időpontig nem csatolta a pályázathoz. Az egyéb csatolandó okiratok felsorolását, valamint a kérelem benyújtásával kapcsolatos részletes tudnivalókat a melléklet 1-7. pontjai tartalmazzák.
A támogatási kérelmeket személyesen vagy postán 1999. április 30-ig lehet benyújtani az AIK ügyfélszolgálatán (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11., postacím: 1860 Budapest, Pf. 11).
(Magyar Közlöny, 1999/22. szám)Földben maradt cukorrépa
A 28/1999. (III. 18.) FVM rendelet intervenciós támogatást biztosít a tavalyi évben földben maradt ipari célú cukorrépa (BTO 011151 10 00) után. A támogatást a termelők mellett az integrátorok is igénybe vehetik, ha kötelezettséget vállalnak arra, hogy azt a termelőknek továbbadják, illetve a termelőkkel való elszámolás során érvényesítik. A támogatás mértéke hektáronként húszezer forint. A kérelmeket legkésőbb 1999. április 30-ig, postai úton tértivevényesen vagy személyesen lehet benyújtani az AIK Ügyfélszolgálatán (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11., postacím: 1860 Budapest, Pf. 11). A borítékon fel kell tüntetni: "Földben maradt cukorrépa". A támogatást a 10032000-01905520 számú APEH számláról kell teljesíteni. A rendelet a kihirdetése napján – 1999. március 18. – lépett hatályba, és 1999. május 31-én hatályát veszti.
A kérelem benyújtásával, a csatolandó okiratokkal kapcsolatos rendelkezéseket a rendelet melléklete tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 1999/22. szám)Cégközlemények
A 4/1999. (III. 18.) IM rendelet módosította a céginformáció költségtérítésével kapcsolatos, a 10/1998. (V. 23.) IM rendeletben szereplő szabályokat. Ennek értelmében a kettős könyvvezetésre kötelezettek a beszámolójukban szereplő eredménykimutatás, mérlegadatok, kiegészítő mellékletek megküldésekor – csekkel vagy annak fénymásolatával, átutalás esetén az átutalást teljesítő visszaigazolással – igazolniuk kell, hogy az Igazságügyi Minisztérium 10032000-01483305-00000000 számlájára 2000 Ft költségtérítést befizettek.
(Magyar Közlöny, 1999/22. szám)Villamosenergia-árak
A 10/1999. (III. 19.), illetve a 9/1999. (III. 19.) GM rendelet módosította a lakossági, valamint az egyéb fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia árát. Mindkét rendelet – bizonyos kivételekkel – 1999. július 1-jén lép hatályba. A lakossági fogyasztóknál a megemelt árakat első alkalommal a 10/1999. (III. 19.) GM rendelet hatálybalépés követő leolvasás elszámolásakor kell alkalmazni.
A 9/1999. (III. 19.) GM rendelet szerinti áramdíjakat a közüzemi szerződés szerinti időpontban történő fogyasztásmérő-leolvasás vagy az 1999. július 1-jét követő, egyszeri külön mérőleolvasás utáni fogyasztás alapján kell megállapítani és számlázni.
(Magyar Közlöny, 1999/23. szám)Földgázdíj
A 11/1999. (III. 19.) GM rendelelet alapján 1999. július 1-jétől emelkedik a gázvezetéken értékesített, valamint a járművekhez üzemanyagként felhasznált földgáz hatósági ára is. A felemelt díjakat a rendelet hatálybalépését követő első mérőleolvasás utáni fogyasztás elszámolásánál kell legmagasabb hatósági árként alkalmazni. A jogszabályban közzétett új ár (díj) az 1999. július 1-je előtt kötött szerződések részévé válik, kivéve ha a felek ettől eltérően vagy a rendeletben foglaltaknál alacsonyabb ár (díj) alkalmazásában állapodtak meg.
(Magyar Közlöny, 1999/23. szám)50 filléresek bevonása
Az 1/1999. (MK 23.) MNB hirdetmény 1999. szeptember 30-ával bevonja a jelenleg használatos 50 filléres pénzérméket, ezt követően senki sem köteles azokat fizetésül elfogadni. A Magyar Nemzeti Bank a bevont érméket azonban 2000. március 31-ig névértéken átváltja, ha az össznévérték legalább a forgalomban lévő legkisebb pénzérmével kifizethető.
(Magyar Közlöny, 1999/23. szám)Új 5000 forintos bankjegy
Az 3/1999. (MK 23.) MNB hirdetmény szerint a Magyar Nemzeti Bank 1999. április elsejétől megkezdi az új 5000 forintos címletű bankjegyek kibocsátását. A bankjegy előoldalán gróf Széchenyi István, hátoldalán a nagycenki Széchenyi-kastély látható.
Ezzel egyidejűleg a 2/1999. (MK 23.) MNB hirdetmény bevonta az eddig használatos 5000 forintosokat, azzal, hogy 2000. április 1-jéig még törvényes fizetőeszközök, ezt követően azonban senki sem köteles elfogadni azokat. Az MNB a bevont címleteket 2002. április 1-jéig névértéken beváltja.
(Magyar Közlöny, 1999/23. szám)Vágósertés-felvásárlás
A 31/1999. (III. 24.) FVM rendelet a vágósertés intervenciós felvásárlásáról rendelkezik, amelyet az ár- és belvízkárok miatti piaczavarra tekintettel rendeltek el. A program keretében legfeljebb húszezer darab sertés vásárolható fel, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Csongrád megyei alapanyag-termelőktől. A részletes pályázati feltételeket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A pályázatokat a rendelet hatálybalépésétől (1999. március 24.) számított nyolcadik napig, 1999. április 1-jéig lehetett benyújtani.
(Magyar Közlöny, 1999/24. szám)APEH-üzemanyagárak
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közleményben tette közzé az 1999. április 1-je és június 30-a között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a magányszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.
MSZ 11793 ólmozatlan motorbenzinek
| EN 91 ólmozatlan motorbenzin | 166 Ft/l |
| ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin | 169 Ft/l |
| ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin | 178 Ft/l |
MSZ 19950 ólmozott motorbenzinek
| AB-98 ólmozott motorbenzin | 180 Ft/l |
MSZ 1627 gázolajok
| Gázolaj 0,2 normál gázolaj | 151 Ft/l |
| Keverék | 167 Ft/l |
APEH-számlaszámok
A 8001/1999. (AEÉ 3.) APEH-tájékoztató a költségvetési kapcsolatok lebonyolításánál alkalmazandó számlaszámok felsorolását tartalmazza. Az adózás – a költségvetéssel szembeni követelezettségek és juttatási igények – lebonyolítására ennek értelmében 1999. január 1-jétől az alábbi, a Magyar Államkincstárnál megnyitott számlák szolgálnak:
| 10032000-01076019 | APEH Társasági adó bevételi számla |
| 10032000-01076978 | APEH Pénzintézetek társasági adója bevételi számla |
| 10032000-06056353 | APEH Személyi jövedelemadó beszedési számla |
| 10032000-01076868 | APEH Általános forgalmi adó bevételi számla |
| 10032000-01076552 | APEH Különleges helyzetek miatti befizetések bevételi számla |
| 10032000-01076772 | APEH Egyéb termékek fogyasztási adója bevételi számla |
| 10032000-01076765 | APEH Személygépkocsi fogyasztási adója bevételi számla |
| 10032000-06056281 | APEH Rehabilitációs hozzájárulás beszedési számla |
| 10032000-01076985 | APEH Késedelmi pótlék bevételi számla |
| 10032000-06056009 | APEH Munkaadói járulék beszedési számla |
| 10032000-06056016 | APEH Munkavállalói járulék beszedési számla |
| 10032000-01076992 | APEH Játékadó bevételi számla |
| 10032000-06056030 | APEH Turisztikai hozzájárulás beszedési számla |
| 10032000-06056047 | APEH Nemzeti kulturális járulék beszedési számla |
| 10032000-06056061 | APEH Szakképzési hozzájárulás beszedési számla |
| 10032000-01076277 | APEH Egyéb kötelezettségek bevételi számla |
| 10032000-01070037 | APEH Átlagadó bevételi számla |
| 10032000-01076301 | APEH Bírság, mulasztási bírság és önellenőrzéssel kapcsolatos befizetések bevételi számla |
| 10032000-01070020 | APEH Jogosulatlanul igénybe vett lakásépítési kedvezmény és pótléka |
| 10032000-06056133 | APEH Gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja beszedési számla |
| 10032000-06056140 | APEH Csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja beszedési számla |
| 10032000-06056157 | APEH Hűtőberendezések és hűtőközegek környezetvédelmi termékdíja beszedési számla |
| 10032000-06056164 | APEH Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja beszedési számla |
| 10032000-06056171 | APEH Egyéb kőolajtermékek környezetvédelmi termékdíja beszedési számla |
| 10032000-01076813 | APEH Kárpótoltak mezőgazdasági támogatásának visszafizetése bevételi számla |
| 10032000-01905070 | APEH Fogyasztói árkiegészítés folyósítási számla |
| 10032000-01905245 | APEH Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatás folyósítási számla |
| 10032000-01905324 | APEH Meliorációs és öntözésfejlesztés támogatása folyósítási számla |
| 10032000-01907003 | APEH Állami kezességbeváltás, folyósítási számla |
| 10032000-01907010 | APEH Agrárgazdasági kezességbeváltás folyósítási számla |
| 10032000-01905049 | APEH Egyedi támogatás folyósítási számla |
| 10032000-01905135 | APEH Egyéb vállalati támogatás folyósítási számla |
| 10032000-01905410 | APEH Normatív támogatás folyósítási számla |
| 10032000-01905520 | APEH Agrárpiaci támogatás, állami felvásárlás folyósítási számla |
| 10032000-01905599 | APEH Erdőkárok elhárításához nyújtott támogatás folyósítási számla |
| 10032000-01905609 | APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számla |
| 10032000-01905616 | APEH Agrárfinanszírozás támogatása folyósítása számla |
| 10032000-01905623 | APEH Földalapú növénytermelési támogatás folyósítási számla |
| 10032000-01856127 | APEH Új mg. gépvásárláshoz, lízinghez nyújtott támogatás lebonyolítási számla |
| 10032000-01905630 | APEH Piacra jutást elősegítő támogatás folyósítási számla |
| 10032000-01856134 | APEH Reorganizációs kamatköltségtérítés folyósítása lebonyolítási számla |
| 10032000-01850224 | APEH Nem biztosítható mezőgazdasági elemi károk kezelése lebonyolítási számla |
| 10032000-01079043 | APEH Belföldi gépjárműadó (súlyadó) bevételi számla |
| 10032000-01079050 | APEH Önkormányzati költségvetési szervek vállalkozási befizetése bevételi számla |
| 10032000-01079146 | APEH Importengedély illeték bevételi számla |
| 10032000-01601288 | APEH Egyéni vállalkozók pénztartalék letéti számla |
1999. február 1-jén megnyíló számlák az 1999. évben keletkezett kötelezettségek teljesítésére:
| 10032000-06056212 | APEH Egészségügyi hozzájárulás beszedési számla |
| 10032000-06056188 | APEH Járulékbeszedési számla |
| 10032000-06056195 | APEH Járulék késedelmi pótléka beszedési számla |
| 10032000-06056205 | APEH Járulékhoz kapcsolódó bírság, mulasztási bírság, önellenőrzési pótlék beszedési számla |
1999. február 5-ével megszűnő, az 1999. január 1-jét megelőzően keletkezett járulékfizetési kötelezettség teljesítésére szolgáló számlák:
| 10024003-01300011-00000000 | APEH Baranya megyei járulékigazgatóság beszedési számla |
| 10025004-01300028-00000000 | APEH Bács-Kiskun megyei járulékigazgatóság beszedési számla |
| 10025004-02020011-00000000 | APEH Bács-Kiskun megyei járulékigazgatóság kirendeltség Baja beszedési számla |
| 10025004-02020028-00000000 | APEH Bács-Kiskun megyei járulékigazgatóság kirendeltség Kiskunhalas beszedési számla |
| 10026005-01300035-00000000 | APEH Békés megyei járulékigazgatóság beszedési számla |
| 10026005-02020011-00000000 | APEH Békés megyei járulékigazgatóság kirendeltség Gyula beszedési számla |
| 10027006-01300042-00000000 | APEH Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járulékigazgatóság beszedési számla |
| 10028007-01300231-00000000 | APEH Csongrád megyei járulékigazgatóság beszedési számla |
| 10029008-01300066-00000000 | APEH Fejér megyei járulékigazgatóság beszedési számla |
| 10033001-01300073-00000000 | APEH Győr-Moson-Sopron megyei járulékigazgatóság beszedési számla |
| 10033001-02020011-00000000 | APEH Győr-Moson-Sopron megyei járulékigazgatóság kirendeltség Sopron beszedési számla |
| 10034002-01300080-00000000 | APEH Hajdú-Bihar megyei járulékigazgatóság beszedési számla |
| 10035003-01300097-00000000 | APEH Heves megyei járulékigazgatóság beszedési számla |
| 10035003-02020004-00000000 | APEH Heves megyei járulékigazgatóság kirendeltség Gyöngyös beszedési számla |
| 10036004-01300107-00000000 | APEH Komárom-Esztergom megyei járulékigazgatóság beszedési számla |
| 10037005-01300121-00000000 | APEH Nógrád megyei járulékigazgatóság beszedési számla |
| 10039007-01300138-00000000 | APEH Somogy megyei járulékigazgatóság beszedési számla |
| 10044001-01300145-00000000 | APEH Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei járulékigazgatóság beszedési számla |
| 10045002-01300152-00000000 | APEH Jász-Nagykun-Szolnok megyei járulékigazgatóság beszedési számla |
| 10046003-01300169-00000000 | APEH Tolna megyei járulékigazgatóság beszedési számla |
| 10047004-01300176-00000000 | APEH Vas megyei járulékigazgatóság beszedési számla |
| 10048005-01300183-00000000 | APEH Veszprém megyei járulékigazgatóság beszedési számla |
| 10049006-01300190-00000000 | APEH Zala megyei járulékigazgatóság beszedési számla |
| 10049006-02020028-00000000 | APEH Zala megyei járulékigazgatóság kirendeltség Nagykanizsa beszedési számla |
| 10032000-01300004-00000000 | APEH Fővárosi és Pest megyei járulékigazgatóság beszedési számla |
| 10032000-02020028-00000000 | APEH Fővárosi és Pest megyei járulékigazgatóság beszedési számla |
| 10032000-02020035-00000000 | APEH Fővárosi és Pest megyei járulékigazgatóság kirendeltség Cegléd beszedési számla |
| 10032000-02020121-00000000 | APEH Fővárosi és Pest megyei járulékigazgatóság kirendeltség Vác beszedési számla |
| 10032000-01301201-00000000 | APEH Fővárosi és Pest megyei járulékigazgatóság beszedési számla |
A tájékoztató 1999. január 1-jén lépett hatályba. Ezzel egyidejűleg a 8001/1998. (AEÉ 1.) APEH-tájékoztató hatályát vesztette.