A gazdasági életben nem ritka jelenség, ha a különböző gazdasági társaságok gazdát cserélnek. A jog nyelvére lefordítva ennek a következménye az lesz, hogy a társaság korábbi tagjának tagsági jogviszonya megszűnik, és helyébe új tag lép be a társaságba. Az ilyen ügyletek szabályai azonban társasági formánként eltérőek.
Közkereseti és betéti társaság
Tekintettel arra, hogy a közkereseti és a betéti társaságoknál a hangsúly sokkal inkább a tagok személyes közreműködésén, semmint a tagsági viszonnyal együtt járó tulajdonosi jogosítványokon van, így a társaságtól megváló és az abba belépni kívánó tag közvetlenül nem köthet a "tulajdonjog" átruházására irányuló megállapodást. Erre figyelemmel a cél csupán két lépésben érhető el:
- A társaságtól megváló tag megszünteti tagsági jogviszonyát és elszámol a társasággal.
- A belépni kívánó tag kifejezi belépési szándékát, amelyet a társaság elfogad.
Kiválás
A társaságtól megváló tag tagsági jogviszonya a tag rendes felmondásával szüntethető meg. A társasági törvény elvileg három hónapos felmondási időt ír elő, amelyet a többi tag – ha a felmondás lejárata alkalmatlan időre esik – három hónappal meghosszabbíthat. Nincs azonban akadálya annak, hogy a társaság mentesítse a kiváló tagot a felmondási idő letöltése alól. A társaságtól megváló taggal a tagsági jogviszony megszűnésekor fennálló állapot szerint kell elszámolni, és a társasággal szemben fennálló követelését – eltérő megállapodás hiányában – három hónapon belül pénzben kell kifizetni.
Az új tag belépése
A belépni kívánó tagnak közölnie kell ilyen irányú szándékát a társasággal, s nyilatkoznia kell, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit, a társaság szabályzatait és a taggyűlés határozatait ismeri és magára nézve kötelezőnek tekinti. A társaságnak pedig határoznia kell a belépés elfogadásáról. A tagváltozásnak megfelelően természetesen megfelelően módosítani kell a társasági szerződést.
Jogutódlás kizárva
Tekintettel arra, miszerint a cél az, hogy a belépő új tag a kilépő régi helyébe lépjen, így célszerű a fent ismertetett lépéseket egy időben, ugyanazon taggyűlésen megtenni. (A taggyűlési jegyzőkönyv egy lehetséges változatát keretes írásunkban közöljük.) Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a vázolt megoldással csak részben érjük el a kívánt hatást. Az kétségtelen, hogy a társaságtól megválni kívánó tag tagsági jogviszonya ily módon megszűnik, az új tag pedig ezzel egy időben belép a társaságba. Az új tag azonban semmilyen szempontból nem lesz a kilépő tag jogutódja, mint ahogy azt a többi társaságnál majd látni fogjuk.
A társasággal szemben fennálló kötelezettségek megfelelő megállapodással rendezhetők (nevezetesen a kilépő tag és a társaság kölcsönösen kijelenti, hogy egymással elszámoltak, és egymással szemben követelésük nincs, az új tag pedig értelemszerűen "tiszta lappal" indul), a harmadik személyekkel szemben fennálló felelősség tekintetében azonban ilyen megegyezésre nincs lehetőség. A társaságtól megváló tag – kivéve a betéti társaság kültagját – a tagsági jogviszony megszűnésétől számított öt évig a többi taggal azonos módon (tehát korlátlanul és egyetemlegesen) felel a társaságnak harmadik személyekkel szemben fennálló olyan tartozásáért, amely a tagsági jogviszony megszűnése előtt keletkezett.
Tartozásátvállalás
Elvileg nem kizárt, hogy a belépő tag a társaságtól megváló tag tartozásait átvállalja, köteles azonban ehhez a jogosult hozzájárulását kérni. Ilyen hozzájárulás hiányában a jogosult az eredeti tagtól követelheti a tartozás kiegyenlítését, a tartozást átvállaló tag pedig az eredeti tagot köteles olyan helyzetbe hozni, hogy az a teljesítésre képes legyen. A gyakorlatban tehát ilyenkor a per alperese a volt tag lesz, és amennyiben az új tag önként nem teljesíti a (régi tagtól átvállalt) kötelezettségét, úgy az eredeti tag kénytelen lesz megtérítési pert indítani az új tag ellen. Megjegyezzük, hogy a hitelezővel szemben is hatályos tartozásátvállalás a legtöbb esetben kivitelezhetetlen, hiszen a cégnek számtalan üzleti partnere lehet, s a hozzájáruló nyilatkozatot mindegyiktől be kellene szerezni ahhoz, hogy a társaságtól kivált tag valóban szabaduljon a tartozásokért való felelőssége alól. Ehhez járul még az a körülmény is, hogy a köztartozások jogosultjai (például az APEH) kis valószínűséggel járulnak hozzá az effajta változáshoz a kötelezett személyében.
Közös vállalat
Lényegesen egyszerűbb a helyzet a közös vállalat esetén, e társasági formánál ugyanis a társasági törvény lehetővé teszi a tagsági jogok más tagra történő átruházását. A jogügylethez az igazgatótanács hozzájárulására van szükség, joghatása pedig az, hogy a kilépő és a tagsági jogait átruházó tagnak a kilépése előtt keletkezett tartozásokért fennálló felelőssége a tagsági jogot megszerző új tagot fogja terhelni.
Korlátolt felelősségű társaság
A kft.-ben az üzletrész testesíti meg a tagsági jogokat és az egyes tagokat a társaság vagyonából megillető hányadot. Ebből következik, hogy a tagsági viszonnyal együtt járó jogok és kötelezettségek az üzletrész átruházásával idegeníthetők el.
Üzletrész-átruházás
Az üzletrész-átruházás szabályai azonban eltérőek attól függően, hogy a vevő a társaság tagja vagy kívülálló személy. A társaság tagjára az üzletrész szabadon, minden korlátozás nélkül átruházható, kivéve ha a tagok a társasági szerződésben egymásnak elővásárlási jogot biztosítottak.
Kívülállóra ezzel szemben az üzletrész csak akkor ruházható át, ha a tag a törzsbetétjét teljes egészében befizette. (Kivéve, ha az értékesítésre amiatt kerül sor, mert a tag tagsági jogviszonya a törzsbetét szolgáltatásának vagy a pótbefizetésének elmulasztása miatt szűnt meg.) Az adásvételi szerződéssel kívülállóra átruházni kívánt üzletrész vonatkozásában a tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt – ebben a sorrendben – elővásárlási jog illeti meg. A tagnak az elővásárlási jog gyakorlásáról az átruházási szándék bejelentésétől számított tizenöt, a társaságnak, illetve a taggyűlés által kijelölt személynek harminc napon belül nyilatkoznia kell, ellenkező esetben úgy kell tekinteni, hogy nem kíván élni az elővásárlási jogával. Az elővásárlási jogot sem átruházni, sem arról lemondani nem lehet, az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok megsértésével kötött szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt pert azonban csak a szerződéskötéstől számított egy éven belül lehet megindítani.
A társaság beleegyezése
Az üzletrész kívülállóra történő átruházását a tagok a társaság beleegyezéséhez köthetik, ebben az esetben azonban a beleegyezés megadásának és megtagadásának feltételeit a társasági szerződésben kell rögzíteni. A társaságnak mindenesetre az átruházási szándék bejelentésétől számított harminc napon belül meg kell hoznia a döntést, ellenkező esetben a beleegyezést megadottnak kell tekinteni.
Jogutódlás
Az üzletrész átruházásának joghatása, hogy az üzletrész megszerzője az átruházó jogi pozíciójába kerül, vagyis átszállnak rá az eladó tagsági jogviszonyából eredő jogok és kötelezettségek. Az üzletrész átruházása nem igényli a társasági szerződés módosítását, a tulajdonosváltozást azonban a tagjegyzékbe be kell vezetni. Ennek érdekében az üzletrész megszerzője a tulajdonosváltozást és annak időpontját köteles bejelenteni a társaságnak. A bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni, és nyilatkozni kell benne arról is, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.
Részvénytársaság
A részvénytársaságnál a társaság és a részvényes (tag) még inkább elkülönül egymástól. E társasági formánál a tag kötelezettsége csupán a kibocsátott és általa jegyzett részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki, a részvénytársaság kötelezettségeiért pedig – kevés kivétellel – nem felel. A részvény értékpapírnak minősül, és mint ilyen, szabadon átruházható. Az átruházás joghatása az lesz, hogy a részvényhez kötődő tulajdonosi és tagsági jogok a részvény megszerzőjét fogják megilletni. (Kötelezettségekről nyilvánvalóan nem beszélhetünk, hiszen a részvény átruházásakor a fent említett egyetlen kötelezettséget már teljesítették.)
Részvényátruházás
A részvényforgalommal kapcsolatos rendkívül szerteágazó szabályozás ismertetésétől e helyütt terjedelmi okokból eltekintünk, és csupán néhány speciális társasági jogi rendelkezésre hívjuk fel a figyelmet.
Egyes részvényfajták esetében lehetőség van elővásárlási, visszavásárlási, illetőleg vételi jog vagy kötelezettség kikötésére. A forgalom biztonsága érdekében e kikötések a részvénytársasággal vagy harmadik személyekkel szemben csak akkor hatályosak, ha a részvényen e jogokat felülbélyegzéssel feltüntették. A felülbélyegzést az igazgatóság a részvényes kérésére – természetesen a megfelelő tények igazolása esetén – köteles elvégezni.
A zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirata korlátozhatja a meghatározott személyek által átruházás útján megszerezhető részvényfajtákat, illetve részvényosztályokat, s az igazgatóság – saját részvény esetén a felügyelőbizottság – beleegyezéséhez kötheti a névre szóló részvények átruházását. A beleegyezés csak fontos okból tagadható meg, például ha a részvényt valamelyik versenytárs kívánja megszerezni. Amennyiben az igazgatóság (felügyelőbizottság) az átruházási szándék közlésétől számított harminc napon belül nem nyilatkozik, úgy a beleegyezést megadottnak kell tekinteni.
Bata Zoltán