Az adózási szabályok változása minden évben az addigi gyakorlat átgondolására készteti a vállalkozókat és a munkavállalókat. Az idei szabályozás értelmezéséről még nemigen jelentek meg APEH-iránymutatások. A változásokat hatásukkal és az esetleges kikerülési lehetőségek felkutatásával egyetemben egy időben vizsgálja a két (látszólag?) szemben álló fél: az adózók és az adóhatóság.
Az idei adóváltozások lényege leginkább az adótábla egyszerűsítéseként jelent meg a köztudatban. Emellett az érintettek felfigyeltek arra is, hogy a gyerekek számától függő személyijövedelemadó-kedvezménynyel számolhatnak, továbbá a családi pótlék az idén már nem függ a szülők jövedelmétől. Az már kevésbé volt jó hír, hogy az alkalmazotti kedvezmény összezsugorodott. Természetesen számtalan más szabály is módosult, sokszor éppen csak egy kicsit, de ennyi is elég ahhoz, hogy aki nem akar elcsúszni az adóhivatal ellenőrzésén, jó, ha figyelembe veszi ezeket.
Kisebb-nagyobb fizetések
Azzal, hogy az adótábla egyszerűbbé vált – a hivatalos számítás szerint –, az, akinek az éves jövedelme a félmillió forintot meghaladja, kevesebb adót fizet az idén, mint a múlt évben. Például: egymillió forintos éves jövedelemnél ötvenezer forint a nyereség. Csakhogy az adójóváírás csökkenése miatt a veszteség ennél valamivel nagyobb, így az e kategóriába tartozó alkalmazott már rosszabbul jár. Az adótáblát ugyanis csak az adójóváírással együtt kezelhetjük, ez pedig – a bérekre vetítve – 20 százalékról 10-re csökkent, és az igénybe vehető összeg plafonja is alacsonyabb lett. Ugyanis a havi 4500 forint helyett ez évtől legfeljebb 3000 forint jár. Az igazi bökkenő mégsem ez a csökkenés, hanem az egymillió forintos határ. Akinek ugyanis az összevonás alá eső adóalapja (összes adóköteles jövedelme) meghaladja az egymillió forintot, annak már nem jár az adójóváírás. Ezt illik vészesen komolyan venni, ugyanis akár egy forinton elveszíthető évi harminchatezer forintnyi adókedvezmény.
A munkaadók – ha szabályosan jártak el, akkor – januárban nyilatkozatot kértek alkalmazottaiktól, hogy nem kérik figyelembe venni az alkalmazotti adókedvezményt. Aki ugyanis nem nyilatkozott, annál a munkaadó ezt figyelembe veszi, és kisebb adóelőleget von le, de nagyon kellemetlen lesz, amikor átlépve az egymillió forintos határt, visszamenőleg is ki kell fizetni a havi háromezer forintokat. Ha a munkaadó dokumentálja, hogy az általa kifizetett jövedelem túllépte az egymillió forintot, akkor neki kötelessége olyan helyzetet teremteni, mint ha az alkalmazott az év elejétől nem vette volna igénybe ezt a kedvezményt.
Szintén a havi fizetést befolyásolja a családi kedvezmény. Ezt a munkaadó a személyijövedelemadó-előlegből vonja le, vagyis havonta ennyivel több marad a borítékban vagy kerül a bankszámlára. Az egy- és kétgyermekes családoknál ez a kedvezmény gyermekenként és havonta 1700 forint, a három- és többgyermekeseknél pedig – szintén gyermekenként és havonta – 2300 forint. A parlamenti vita során szóba került az is, hogy az alacsony jövedelműek nem tudják teljes egészében igénybe venni ezt a kedvezményt, ezért a végső változatba bekerült az a szabály, hogy ilyenkor a másik szülő veheti igénybe a maradék családi kedvezményt.
A családi pótlék nagysága nem változott, viszont alanyi jogon jár. Ami új eleme még a rendszernek, az a névváltozás. A családi pótlék ugyanis csak addig jár automatikusan, amíg a gyermek nem lesz iskoláskorú. Ezt követően iskoláztatási támogatásnak hívják, ami addig családi pótlék volt. A különbségtételt az indokolja: a gyereknek valóban iskolába kell járnia ahhoz, hogy a szülő hozzájuthasson ehhez az állami támogatáshoz. (A családi pótlék és az iskoláztatási támogatás közös neve: nevelési ellátás.) Elég sok olyan család van az országban, amelyben a legnagyobb gyerek már főiskolára, egyetemre jár, a kisebbek viszont általános vagy középiskolások. A régi rendszer szerint az egyetemista után nem járt családi pótlék, így csak a többi gyermeket lehetett figyelembe venni. Az új szabály szerint az egyetemista után ugyan nem jár támogatás, viszont a gyerekek létszámába őt is be kell kalkulálni. Például egy háromgyermekes család esetében, ahol a legnagyobb egyetemista, a középső gimnazista, a legkisebb pedig általános iskolás, a családi pótlék – nevelési támogatás – nem a kétgyermekes család után járó (gyermekenkénti 1700 forintos) összeg, hanem a három gyermek után járó magasabb (2300 forint), természetesen két gyerekkel megszorozva.
| A nettó bérek változása 1999-ben, 1998-hoz képest (Ft) | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Bruttó bér | 25 000 | 30 000 | 40 000 | 50 000 | 60 000 | 80 000 | 100 000 | 120 000 | 140 000 | 160 000 | 180 000 |
| Nettó bér változása | |||||||||||
| Gyermek nélkül | –1 804 | –792 | –434 | –75 | 416 | 2 066 | –700 | –450 | –700 | –1 280 | –880 |
| 1 gyermek | –104 | 908 | 1 266 | 1 625 | 2 116 | 3 766 | 1 080 | 1 250 | 1 000 | 420 | 820 |
| 2 gyermek | –104 | 1 608 | 2 966 | 3 325 | 3 816 | 5 466 | 2 700 | 2 950 | 2 700 | 2 120 | 2 520 |
| 3 gyermek | –104 | 1 608 | 6 466 | 6 825 | 7 316 | 8 966 | 6 200 | 6 450 | 6 200 | 5 620 | 6 020 |
| Táblázatainkban a nettó bérek és a bérköltségek változásait mutatjuk be. Figyelembe vettük az adótábla változása mellett valamennyi járulék módosítását is. | |||||||||||
Rosszul járnak a befektetők
Már korábban megszűnt az a szabály, amely a magánszemélyek befektetéseit adómentessé tette, amennyiben három évig megtartották azt a befektetési eszközt, amelybe pénzüket helyezték. Ezt a rendszert évekkel ezelőtt az adóhitel váltotta föl. E szerint kapcsolódott az adómentesség minden évben csak a befektetésállomány növekedéséhez, a növekmény harminc százaléka volt adómentes. Ez most húsz százalékra csökkent, és a kedvezmény nem haladhatja meg a kétszázezer forintot. Az adóhitel tehát egymillió forint befektetésállomány-növekményig vehető igénybe. A számítás módja változatlan, vagyis naponként kell meghatározni a befektetésállományt. Idekapcsolódik az a változás is, amely szerint nem adható adókedvezmény a nyílt végű befektetési alapokba fektetett összeg után, ha azok portfóliójában az állam által kibocsátott értékpapír aránya meghaladja a harmincöt százalékot, más alapokéban pedig a húsz százalékot. Ezt az arányt is naponta kell figyelni, például ha egy napon valamely nyílt végű alap befektetésállományában negyven százalék az állampapírok aránya, akkor a befektető adóhitel címén csak betett pénze kilencven százaléka után kaphat kedvezményt.
Visszautalva a januárban lezajlott különféle adókonferenciákra, az APEH illetékesei azzal érveltek, hogy a számbavétel a brókerek dolga, így ez a szabály többletterhet (látszólag) nem ró a befektetőre. Legfeljebb a hozama lesz kisebb, ha olyan alapot választ, amelyben magas az állampapírok részaránya.
Szintén része a befektetéseknek a kölcsönre, illetve részletfizetésre vásárolt értékpapír. Ezeket a múlt év végéig egyáltalán nem lehetett tőkeszámlára helyezni, ez év elejétől lehet, de csak azt követően, hogy teljes egészében kifizették azokat. Az elzálogosított értékpapírok pedig akkor helyezhetők tőkeszámlára, ha törölték a zálogjogot.
| A nettó bérek nagysága 1998-ban és 1999-ben | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Bruttó bér | 25 000 | 30 000 | 40 000 | 50 000 | 60 000 | 80 000 | 100 000 | 120 000 | 140 000 | 160 000 | 180 000 |
| Nettó bér 1998 | 21 679 | 24 642 | 30 567 | 36 158 | 41 617 | 51 867 | 61 867 | 71 517 | 81 667 | 92 367 | 103 067 |
| Nettó bér 1999 | |||||||||||
| Nincs gyerek | 19 875 | 23 850 | 30 133 | 36 083 | 42 033 | 53 933 | 61 167 | 71 063 | 80 967 | 91 087 | 102 187 |
| 1 gyerek | 21 575 | 25 550 | 31 833 | 37 783 | 43 733 | 55 633 | 62 867 | 72 767 | 82 667 | 92 781 | 103 887 |
| 2 gyerek | 21 575 | 26 250 | 33 533 | 39 483 | 45 433 | 57 333 | 64 567 | 74 467 | 84 367 | 94 487 | 105 587 |
| 3 gyerek | 21 875 | 26 250 | 35 000 | 42 983 | 48 933 | 60 833 | 69 067 | 77 967 | 87 867 | 97 987 | 109 087 |
Osztalékszabályok
Számos befektetés után osztalék jár a tulajdonosoknak. Mint ismert, az osztalékot két részre kell bontani. Ez úgy történik, hogy az osztalékmegállapítás évében megszorozzák a cég saját tőkéjét az adott év január 1-jén hatályban volt jegybanki alapkamat kétszeresével. Az így kapott összeg osztalékadója húsz százalék, az afölötti rész utánié pedig harmincöt százalék. Ez így volt a múlt évben is, és így lesz az idén is, azzal a nem csekély eltéréssel, hogy a harmincöt százalékos osztalékadó után még tizenegy százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. Ha figyelembe vesszük, hogy a jegybanki alapkamat – más szempontból ugyan szerencsésen – csökken, akkor az állam több bevételt remélhet az osztalék után.
Az osztalékelőleg számítási szabályát – az előbbi megkülönböztetést bevezető Bokros-csomag – úgy határozta meg, hogy az előleg kifizetésekor automatikusan a magasabb, tehát a harmincöt százalékos kulcsot kell(ett volna) használni. Ezt a szabályt az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte, így a cégek az osztalékelőlegből többnyire húsz százalékot vonnak le. A mérleg elkészülte után – az osztalék megállapításakor – el kell számolni az osztalék tulajdonosával, így az esetleges adókülönbözetet a megállapítást követő hónap tizenkettedik napjáig be kell fizetni az adóhivatalnak.
Az árfolyamnyereségnél – mint befektetésért járó hozamnál – nemcsak az értékpapír megvásárlási árát lehet költségként figyelembe venni, hanem a brókercég költségét, beleértve az üzletszabályzatban rögzített bizományosi díjat és a tőkeszámla vezetéséért felszámított költséget is.
A lakásépítők támogatása
A támogatási rendszert nem modernizálták, várhatóan 2000-től lesz majd új, komplex szisztéma, amelytől a kormány a lakásépítések fellendülését várja. Változatlan marad a lakásépítési célra felvett hitelek kedvezménye, a gyermekek után járó állami támogatás, illetve a lakás-takarékpénztári megtakarításokhoz kapcsolódó állami kiegészítés is. Egyetlen új eleme a rendszernek az áfa-visszaigénylés lehetősége. Ez csak azoknak jár, akik 1999. január 1-je után kapnak építési engedélyt, vagy ha vásárolták a lakásukat, akkor ezt követő dátum szerepel a szerződés végén. A '90-es évek elejéig olyan áfa-visszaigénylés működött – és erre még sokan emlékeznek –, amelynél az adóhivatal végignézte a számlákat, és egy csekket adott a visszajáró forgalmi adóról, amit az idő tájt az OTP-ben lehetett beváltani. Azért, hogy minden egyes számlával ne lehessen zavarni az adóhivatalt, évente meghatározták azt az összeget, amit el kellett érni ahhoz, hogy az áfát (ez általában néhány tízezer forint volt) visszautalják. Az új rend szerint lakásonként négyszázezer forint áfa-visszatérítés jár. Ezt most is bankon keresztül lehet igényelni, mégpedig azon a bankon keresztül, amely jogosult az állami támogatás, illetve az állam által támogatott lakáshitel folyósítására. Mindkét korábbi támogatás is csak akkor jár, ha a támogatandó aláírja azt a nyilatkozatot, amely szerint vállalja a számlák gyűjtését és azok APEH általi ellenőrzését. Ebből következik, hogy az adóhivatal ugyanezeket a számlákat most már az áfa-visszaigénylés szempontjából is ellenőrizheti. A visszaigénylés technikája még nem kristályosodott ki, ez idő szerint annyit lehet tudni, hogy a forgalmi adó a lakás készültségi fokával arányosan jár vissza, és hogy az utolsó húsz százalék csak a használatbavételi engedélyt követően adható ki. Arról kevés szó esik, hogy a négyszázezer forintból az áfát visszautaló bank három százalék kezelési költséget tarthat meg magának.
| Az adók és járulékok hatása | ||
|---|---|---|
| Bruttó bér (Ft) | Összes bérköltség | |
| 1998-ban (Ft) | 1999-ben (Ft) | |
| 25 000 | 38 225 | 37 375 |
| 30 000 | 45 450 | 44 850 |
| 40 000 | 59 900 | 58 600 |
| 50 000 | 74 350 | 72 350 |
| 60 000 | 88 800 | 86 100 |
| 70 000 | 103 250 | 99 850 |
| 80 000 | 117 700 | 113 680 |
| 90 000 | 132 150 | 127 350 |
| 100 000 | 146 600 | 141 100 |
| 120 000 | 175 500 | 168 600 |
| 140 000 | 204 400 | 196 100 |
| 160 000 | 223 300 | 223 600 |
| 180 000 | 262 200 | 251 100 |
Cégautó
Szintén a Bokros-csomag része volt az úgynevezett cégautóadó. Ha valaki magáncélra is használja az őt alkalmazó cég személygépkocsiját, akkor ez után a cégnek személyi jövedelemadónak minősülő különadót kell fizetnie. (Az más kérdés, hogy ezt az adót a cég kifizettetheti az alkalmazottjával. A kocsitulajdonos cégnek az adóhivatallal mindenesetre el kell számolnia.) Az adó attól függ, hány éves és milyen drága az autó. Így született meg az a táblázat, amely az első négy évben magasabb, majd az ötödik évtől alacsonyabb adót ír elő a beszerzési ár függvényében. Miután a kezdeti elképzelés szerint ezt az adót minden egyes cégautó után fizetni kellett, az Alkotmánybíróság elé került ennek az ügye is. A taláros testület úgy döntött, hogy nem lehet a magáncélú használatot minden egyes kocsinál vélelmezni. Ezt követően kikristályosodott az adóelkerülés technikája. Először is kilométer-nyilvántartást kell vezetni az adózás alól kivont kocsiról, a használó alkalmazott munkaszerződésében ki kellett kötni azt, hogy a cég autóját magáncélra nem használhatja, és a benzinkutaktól származó számlákból is ki kell tűnnie annak, hogy a futott kilométer belefér az adott autó üzemanyagnormájába. Ez év elejétől a kétmillió forintnál drágább autók adója megemelkedett, és a cégautók adója után huszonegy százalék egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell. Ha alkalmanként mégis használná valaki a cégautót magáncélra is, akkor azt az eddigi technikával lehet legalizálni: meg kell fizetni az elhasznált benzint, továbbá kilométerenként 3 forintot.
A különleges adónem
Már többször érintettük az egészségügyi hozzájárulást. Ez ugyan nem adó, de az APEH adók módján hajtja be azt, így érdemes néhány mondatot ejteni róla. A múlt év végéig minden munkaadó fix összegű, mégpedig havi kettőezer-egyszáz forint egészségügyi hozzájárulást fizetett munkavállalói után. Ez év elejétől ez az összeg háromezer-hatszáz forintra emelkedett, és megjelent az úgynevezett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás is. (Ilyet fizetünk a harmincöt százalékos adójú osztalék, illetve a cégautó adója után is.) Emellett az állam még számos olyan jövedelemre is kivetette, amely után társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni. E körbe tartozik például a szellemi tevékenység ellenértékének tekinthető honorárium is.
Ingatlan bérbeadása
Több könyvelő már most javasolja ügyfeleinek: ha kedvezményes jövedelemhez kívánnak jutni, akkor adják bérbe saját cégüknek a lakásukat vagy annak egy részét. Az ingatlan-bérbeadás adója ugyanis 1999. január 1-jétől mindössze húsz százalék. Ezzel a módosítással az adórendszer a tőkejövedelmek körébe sorolta az ingatlanok hasznosítását, ami a dolgok logikája szerint nem biztos, hogy szerencsés, így az sem valószínű, hogy ez a szabály egy év múlva még létezik majd. Megítélésünk szerint minden attól függ, hogy hányan és mekkora összegű ilyen szerződéssel próbálják zsugorítani adójukat és kisebbíteni az állam bevételét.
Visszatérve a lényegre: a bérleti díjból sem rezsiköltség, sem más címen nem lehet költséget levonni, így annak egésze után kötelező megfizetni a húsz-százalékos adót. Ha cég bérel magánszemélytől helyiséget, akkor a bérbeadó eleve ennyivel kisebb bérleti összeget kap, mivel a kifizetőnek kötelessége levonni és átutalni az adót. Ha magánszemély ad bérbe helyiséget magánszemélynek, akkor a bérbevevő nem kell hogy levonja az adót a bérleti díjból, viszont a bérbeadónak negyedévente – az azt következő hónap 12-éig – kell megfizetnie az előző időszakra jutó adót.
Az új szabály nem érinti azokat, akik egyéni vállalkozóként adják bérbe az ingatlanukat (náluk a bérleti díj bevétel, amivel szemben költséget számolhatnak el). Ugyancsak nem vonatkozik az új szabály a vendéglátókra, ha szobánként huszonnégyezer forint tételes átalánydíjat fizetnek, és a falusi vendéglátókra sem, ha bevételük nem több évi négyszázezer forintnál. De ha akár csak egy forinttal túllépik a négyszázezret, a teljes összeg után jár a húszszázalékos adó.
ITJ helyett vámtarifaszám
A társasági adót és az áfa-törvényt is érinti az az új szabály, amely az eddigi ITJ-számok helyett a vámtarifaszámokat rendeli alkalmazni ez év elejétől. Alapvetően két körben érdekes a változás: az amortizációnál és a kedvezményes áfájú termékeknél. Az átsorolást nem kell végrehajtani azoknál az eszközöknél, amelyeket az elmúlt év utolsó napjáig üzembe helyezett a vállalkozás, így azokra az eszközökre az üzembe helyezéskor hatályban volt amortizációs szabályokat kell alkalmazni. Ami pedig a forgalmi adót illeti, az APEH többször kinyilvánította: ha egy terméknek huszonöt százalék az áfája, akkor a számlákban nem vizsgálja, hogy precíz-e az adott termék vagy szolgáltatás kódja. Természetesen más a helyzet akkor, ha az áfa-kulcs tizenkettő vagy éppen nullaszázalékos. Ezeket a termékeket és szolgáltatásokat viszont a törvény melléklete felsorolja.
Az áfával kapcsolatban azonban nem kerülhető meg, hogy néhány, korábban huszonöt százalékos forgalmi adójú termék ez év elejétől tizenkét százalékos kulcsú lett. Így például az oktató és ismeretterjesztő CD-lemezek, a nyelvi CD-k is a tizenkét százalékos áfa-körbe kerültek, akár csak az alap- és középfokú oktatás tankönyvei. A kedvezményes áfájú tankönyvek azok, amelyek szerepelnek az évente kiadott hivatalos tankönyvjegyzékben. Ezt az oktatási miniszter az Országos Köznevelési Tanács előterjesztése alapján állítja össze. Néhány korábbi tizenkét százalékos áfájú eszköz viszont nullakulcsos lett. Ilyenek például a vakok által használt Braille-eszközök, az információátalakítók, illetve az eldobható csecsemőpelenka is.
A kisvállalkozókat segíti az a szabály, amely a hárommillió forint alatti bevételű vállalkozásoknak megengedi, hogy évente egyszer vallják – és fizessék – be az áfát. A hárommillió forintot áfával együtt kell érteni, és mindig az előző évet kell alapul venni a következő évi adófizetés gyakoriságánál.
Múlt év eleje óta a vevő készfizető kezességgel tartozik az eladó által befizetendő áfáért mindaddig, amíg a vételárat meg nem fizette. Ennek az előírásnak az a logikája, hogy az eladó csak akkor tudja befizetni az áfát, ha megkapta a teljes vételárat. Az új szabály az áfa erejéig mindenféle fizetési módnál készfizető kezességre kötelezi a vevőt.
Áfa a közraktári jegy után
Akik közraktározással foglalkoztak, régóta keresték az ideológiát arra, hogy a közraktári jegy legyen értékpapír, és a forgatása után ne kelljen áfát fizetni. Az áfa-törvény kizárja az értékpapírok köréből a közraktári jegyet, de továbbra is vitatott volt az, hogy a közraktári jegy forgatása során kell-e áfát fizetni vagy sem. Az új előírás egyértelműen kimondja, hogy ha az egész közraktári jegyet vagy annak az árujegyrészét forgatják, akkor – miután a papírral együtt az áru tulajdonjoga is átszáll – bizony áfát kell fizetni. Vagyis a közraktári jegy vagy annak az árujegyrésze – a forgatás során – termékértékesítésnek minősül. A közraktári jegy zálogjegyrészének forgatása továbbra sem áfa-köteles, ugyanis ilyenkor a közraktárba letett áru nem kerül új tulajdonoshoz, mivel a zálogjegy mindössze zálogjogot ad az árura. A baj az – és idáig is ez motiválta a közraktározó cégeket és azok ügyfeleit –, hogy a közraktárjegy ellenében a hitelező bankok többnyire csak úgy adnak pénzt, ha megkapják a közraktárjegy áru- és zálogjegyrészét is. Ez nekik nagyobb biztonságot ad, viszont ezentúl ennek ára is lesz, mégpedig a kötelezően fizetendő áfa. Ezt a folyamat logikája szerint az áru letevőjének, vagyis az eladónak kell megfizetnie. Természetesen amikor a bank megválik a közraktárjegytől, akkor őt terheli ugyanez a kötelezettség.
Az áfa-törvény kapcsán még egy pozitív apróságról kell megemlékeznünk. Idáig csak a lakosság által létesített gáz- és elektromos hálózat esetén volt áfa-mentes a hozzájárulás. Ez év elejétől ez kiterjed a szennyvízcsatorna-hálózatokra is.
Off-shore cégek
A társaságiadó-törvény évek óta megengedi azt, hogy Magyarország területén úgynevezett off-shore cégek működjenek. Ezek azonban csak külföldre szállíthatnak árut, illetve ott nyújthatnak szolgáltatást. Ez év elejétől az állam néhány feltételt megváltoztatott, és ezek teljesítését ezeknek a társaságoknak június 30-ig kell igazolniuk. Ha ezt elmulasztják, akkor törlik őket a nyilvántartásból. Az alapvető szabály, ami vonzóvá teszi ezt a formát – vagyis a háromszázalékos társasági adó –, nem változott. Szóval ha a Magyarországon működő off-shore cég részvénytársaság, akkor csak névre szóló részvényeket bocsáthat ki. Továbbra is idehaza kell vezetnie a működéséhez szükséges bankszámlát, de ez a szabály kiegészül azzal, hogy erről a számláról kell fizetni a székhely, illetve telephely fenntartási költségeit, az igazgatóság, a felügyelőbizottság, az ügyvéd, a könyvvizsgáló, valamint az alkalmazottak juttatásait és az adókat is. Új szabály az is, hogy az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak számát össze kell adni, és a többségnek magyar állampolgárnak kell lenni. Idáig külön-külön mindkét testületben többségben kellett lenniük a belföldi illetőségű magánszemélyeknek.
| Adórendőrség A rendhez tartozik, bár külön jogszabály rendelkezik az APEH Nyomozó Hatóságáról, közkeletű nevén az adórendőrségről. A többségében okleveles könyvvizsgálókból álló csapat már hadrendbe állt, a későbbiekben valószínűleg gyakran hallunk majd felőlük. Fő tevékenységi körüket – a vállalkozók és a magánszemélyek miheztartása végett – a következő oldalon közöljük. |
Vállalkozói övezetek kedvezményei
Ez idő szerint a kormány nyolc vállalkozói övezetet jelölt ki az országban. Ezek a következő térségek: Záhony, Ózd-Putnok, Zemplén, Barcs, Bihar, Mohács, Salgótarján-Bátonyterenye, Makó. Ezekben az övezetekben a vállalkozók, ha nem veszik igénybe az épületek után járó hatszázalékos adókedvezményt, akkor tíz év alatt amortizáltathatják épületeiket, függetlenül attól, hogy ez meghaladja a számviteli szabályokban engedélyezett értékcsökkenési leírást.
Aki elmaradott térségben legalább hárommillió forint értékű beruházást hajtott végre, illetve bárhol másutt legalább tízmilliárd forint értékű termék előállítását szolgáló beruházást hozott létre, annak létszámnövekedést is kellett vállalnia ahhoz, hogy megkapja az adókedvezményt. A létszámnövekedést múlt év végéig a beruházás üzembe helyezését megelőző adóévhez képest kellett megvalósítani. Az új szabály szerint viszont a beruházás megkezdését megelőző adóév létszámához kell viszonyítani a növekedést. Ezzel lehetővé válik a szakaszos üzembe helyezés, illetve az alkalmazottak betanítása is.
Az adózás rendje
A klánalapító Kennedyről jegyezték fel, hogy öregkorában igencsak tiltakozott az olyan vagyonszerzési ügyletek ellen, mint amilyenekkel ő maga is meggazdagodott. Amikor az adózás rendjéről szóló törvény első új szabályáról, a rendeltetésszerű joggyakorlás kötelezővé tételéről szólunk, óhatatlanul valami ilyesmi jut az eszünkbe. Az adózóknak ugyanis rendeltetésszerűen kell alkalmazniuk az adójogszabályokat, és nem minősül ilyennek az az eset, amikor az államot bevételkiesés éri. (Ez a szabály azóta az Alkotmánybíróság elé került.)
Az adóazonosító jelét ugyan már mindenki rég megkapta, de ha az nem jutott el a munkaadóhoz, annyi volt a szankciója, hogy az adóelőleget a legmagasabb adókulcs szerint kellett levonni. Ez év elejétől nem kaphat fizetést az, aki nem közli ezt a kódot a munkaadójával, a munkaadó pedig, ha mégis ad fizetést, akkor mulasztási bírsággal sújtható (ennek az összege akár kétszázezer forint is lehet).
A jogszabályon végigvonul a hivatal erejének kiteljesítése, így például az adóhatóság az adózóval kapcsolatban álló vállalkozásokról bármilyen információt elkérhet, beleértve azokat is, amelyek üzleti titoknak minősülnek. A helyszíni ellenőrzés immár nemcsak a székhelyre vagy a telephelyre korlátozódik, hanem a hivatal bárhol kutakodhat, ahol iratot remél felfedezni. A tulajdonosnak, illetve képviselőjének sem kell ott lennie, elég, ha két hatósági tanú jelen van az ellenőrzésen.
Az adóhatóság idáig is megtehette: ha valaki egy éven belül kétszer nem adott nyugtát vagy számlát, akkor annak üzletét (telephelyét) a hatóság először hat, majd tíz, illetve húsz napra bezárathatta. Viszont ha január 1-jétől be nem jelentett alkalmazottat fedeznek föl, illetve számla nélküli árut találnak egy vállalkozónál, akkor az üzlet vagy a műhely már első alkalommal tizenkét napra záratható be. Ez csak lehetőség, nem kötelezettség. Ha a vétség ismétlődik, akkor már kötelező az üzlet vagy a műhely bezárása, mégpedig hatvan napra.
| Az APEH Nyomozó Hivatalának hatáskörébe tartozó ügyek | ||||
|---|---|---|---|---|
| Btk. paragrafus | A bűncselekmény neve | Leírás | Elkövetési érték (Ft) | Büntetési tétel (év) |
| 288. | Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése | Állami támogatás jogosulatlan igénylése | 50 ezertől | max. 5 |
| 289. | Számviteli fegyelem megsértése | Beszámolási, könyvvezetési kötelezettség, bizonylati fegyelem megsértése, ellenőrzés meghiúsítása, nehezítése | max. 2 | |
| 290. | Csődbüntett | Hitelezői kielégítés meghiúsítása | max. 5 év | |
| Súlyos következménye | 2-8 | |||
| Csalárd csőd | max. 5 | |||
| Csalárd csőd súlyos következménye | 2-8 | |||
| Felszámolás elrendelése után, beszámolási, tájékoztatási kötelezettség megszegése | max. 3 | |||
| 310. | Adó- és tb-csalás | Jelentős tény elhallgatása, adó- és tb-bevétel csökkenése | 50 ezertől 500 ezerig | max. 2, vagy közérdekű munka, vagy pénzbüntetés |
| Nagyobb mértékű bevételcsökkenés | 500 ezertől 2 millióig | max. 3 | ||
| Jelentős mértékű bevételcsökkenés | 2-5 millióig | 1-5 | ||
| Különösen nagy értékű bevételcsökkenés | 5 milliótól | 2-8 | ||
| Bűnszervezetben való elkövetés | 2-8 | |||
| 310/A | Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába való befizetés csalása | Jelentős hiány elhallgatása, az alap bevételének csökkenése | 50 ezertől 2 millióig | max. 1, vagy közérdekű munka, vagy pénzbüntetés |
| Jelentős mértékű csökkenés | 2-6 millióig | max. 3 | ||
| Különösen nagy mértékű csökkenés | 6 milliótól | max. 5 | ||
| 310/B | Tb-járulék fizetési kötelezettségének megsértése | A munkaadó nem fizeti be a munkavállalótól levont tb-járulékot | 50 ezertől 2 millióig | max. 1, vagy közérdekű munka vagy pénzbüntetés |
| Jelentős mértékű csökkenés | 2-5 millió | max. 3 | ||
| Különösen nagy mértékű csökkenés | 5 milliótól | max. 5 | ||
| 318. | Csalás, ha adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el | Haszonszerzés végett más tévedésbe ejtése, tartása és ezzel kár okozása, ha a kár | 50 ezertől 200 ezerig | max. 2 |
| Nagyobb kár | 500 ezertől 2 millióig | max. 3 | ||
| Jelentős kár | 2-5 millióig | 1-5 | ||
| Különösen nagy kár | 6 milliótól | 2-8 | ||
| Bűnszervezetben való elkövetés | 2-8 | |||
| 274. | Közokirat-hamisítás | Csak akkor, ha a felsorolt (a táblázatban szereplő) bűncselekményekkel kapcsolatban követték el | ||
| 276. | Magánokirat-hamisítás | |||