Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 12. számában (1999. március 1.)

 

name="Foglalkozás-egészségügyi szolgálat és szolgáltatás">Foglalkozás-egészségügyi szolgálat és szolgáltatás

A 9/1999. (I. 27.) Korm. rendelet módosította a foglalkozás-egészségügyi szolgálat szabályait.

Ennek értelmében a munkavédelmi törvény hatálya alá tartozó munkáltatókra – ide nem értve a honvédség, a határőrség, a rendőrség, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság, a polgári védelem, a büntetés-végrehajtás szerveit, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat -, a megyei (fővárosi) munkaügyi központokra és kirendeltségeikre, valamint a szakképzést folytató intézményekre – ide nem értve a szakképzési törvény szerinti szakképző intézményeket – és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtókra terjednek ki a rendelet szabályai. Azok a munkáltatók, akik nem tartanak fenn szolgálatot, továbbá a munkaügyi központok és a szakképző intézmények a külön jogszabályban meghatározott vizsgálatok elvégzéséért – eltérő megállapodás hiányában – a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott, az alábbiakban részletezett térítési díjat kötelesek fizetni a szolgáltatást nyújtónak. Ha a szakmai alkalmassági vizsgálatra beutalt munkanélküli vizsgálata alkalmatlan minősítéssel zárul, és emiatt foglalkoztathatósági vizsgálatot kell elvégezni, a munkaügyi központ – eltérő megállapodás hiányában – ennek térítési díját köteles megfizetni. A munkáltató által – eltérő megállapodás hiányában – fizetendő díjak az alábbiak szerint változtak: "D" foglalkozás-egészségügyi osztály esetében 5000 Ft/fő/év, "C" foglalkozás-egészségügyi osztály esetében 6800 Ft/fő/év, "B" foglalkozás-egészségügyi osztály esetében 8400 Ft/fő/év, "A" foglalkozás-egészségügyi osztály esetében 10 000 Ft/fő/év. A munkaügyi központ, valamint a szakképző intézmény által – eltérő megállapodás hiányában – fizetendő díjak: a munkaügyi központ által beutalt személy munkaköri alkalmassági vizsgálata a közhasznú munka előkészítése érdekében 1800 Ft/fő esetenként, szakmai alkalmassági vizsgálata beiskolázás előkészítése érdekében 2500 Ft/fő esetenként, szakmai alkalmassági vizsgálata munkaközvetítés előkészítése érdekében 2800 Ft/fő esetenként, foglalkoztathatóságának szakvéleményezése pedig 3000 Ft/fő esetenként.

Az 1/1999. (I. 27.) EüM rendelet módosította a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló NM rendelet szabályait. A változás a foglalkozás-egészségügyi szakellátás feladatainak felsorolását érintette. A szakellátás feladatai ennek következtében: a munkaköri alkalmasság másodfokon történő elbírálása, a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésével és tartásával kapcsolatos egészségi alkalmasság másodfokon történő elbírálása, a munkanélküliek beiskolázás előtti és munkaközvetítés előkészítése keretében történő szakmai alkalmassági vizsgálata, a közhasznú munka előkészítése érdekében a munkanélküli személyek munkaköri alkalmassági vizsgálata, szakellátás nyújtása foglalkozási megbetegedéssel vagy annak gyanújával beutaltak számára, konzultatív tevékenység más szakterületek orvosai számára a foglalkozási megbetegedések köréből, munkahigiénés tanácsadás az alapszolgálat részére, a megyei tiszti főorvos felkérésére közreműködés a foglalkozás-egészségügyi ellátás megszervezésében, valamint – a megyei (fővárosi) foglalkozás-egészségügyi szakfőorvos irányításával – az alapellátást nyújtó szolgálatok ellenőrzésében, a szakképzést folytató intézmények tanulóinak és a felsőoktatási intézmények hallgatóinak külön jogszabály szerinti szakmai alkalmassági vizsgálata, végül a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztathatóságával kapcsolatos szakvéleményezés a munkaügyi központok számára.

A foglalkozás-egészségügyi szakellátás, ha a közlekedési feltételek ezt indokolják, az ÁNTSZ megyei intézetét erről megelőzőleg tájékoztatta, és az érintett munkaügyi központ ezt kezdeményezi, más megye munkaügyi központjának kirendeltségéhez tartozó településen lakó, vizsgálatra küldött munkanélküli ellátására is köthet szerződést más megyében (fővárosban) lévő munkaügyi központtal.

A foglalkozás-egészségügyi szakellátás bizonyos, a telephelye szerinti településen kívüli feladat ellátása érdekében szerződést köthet olyan foglalkozás-egészségügyi szolgálattal, amelynek az átvett feladatokat ellátó orvosa üzemorvostan szakképesítéssel rendelkezik, és a foglalkozás-egészségügyi szakellátás szakorvosára vonatkozó személyi feltételeknek megfelel, és ha a foglalkozás-egészégügyi szolgálat a szakellátás tárgyi, gép-műszer, szakmai minimumfeltételeinek eleget tesz.

(Magyar Közlöny, 1999/5. szám)

Állatok levágása, leölése

A 9/1999. (I. 27.) FVM rendelet a vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályairól szól. A jogszabály hatálya a hús-, bőr-, szőrme- és egyéb termékek előállítása céljából tenyésztett és tartott állatok levágására, leölésére, valamint azzal összefüggő mozgatására, elszállásolására, féken tartására és kábítására, továbbá ezeknek az állatoknak járványügyi, illetve betegség-ellenőrzési célból történő leölési módszereire terjed ki. Nem kell alkalmazni azonban a fenti eljárásokkal kapcsolatos szakmai vagy tudományos kísérletekre, valamint a vadon élő állatok elejtésére. A rendelet előírásait a külön jogszabályokban foglalt állat-egészségügyi követelmények figyelembevételével kell alkalmazni.

A vágóhidakra levágás végett bevitt egypatájúak, kérődzők, sertések, nyulak és baromfik mozgatását és – ha szükséges – elszállásolását a rendelet 1. számú mellékletének előírásai szerint; féken tartását a rendelet 2. számú mellékletének előírásai szerint; a levágás előtti kábítását vagy azonnali leölését a rendelet 3. számú mellékletének előírásai szerint; elvéreztetését a rendelet 4. számú mellékletének előírásai szerint kell végrehajtani.

Ha a levágást és leölést vágóhídon kívül végzik, bizonyos vágóhidakra vonatkozó előírásokat alkalmazni kell. E szabály alól történő eltérésre engedélyt lehet adni olyan baromfi, nyúl, sertés, juh és kecske esetében, amelyeket magánfogyasztás céljából vágnak le vagy ölnek le.

A rendelet 1999. április 1-jén lép hatályba. A háztartásban élelmezési célra levágandó sertés, juh és kecske kábítására vonatkozó rendelkezést azonban 2003. január 1-jétől kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 1999/5. szám)

Az országkockázat kezelése

A 2/1999. (I. 29.) PM rendelet az országkockázat kezelésének szabályait módosította. Az országkockázat mértékének megállapításakor az országkockázatokat a kinnlevőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló 27/1998. (X. 21.) PM rendelet alapján megképzett kockázati céltartalékkal csökkentett nettó értéken kell számításba venni. Ezzel egyidejűleg változott az 1. számú mellékletben szereplő országbesorolási lista is. A rendelet a kihirdetését követő 30. napon – 1999. febuár 28. – lép hatályba.

(Magyar Közlöny, 1999/6. szám)

Külföldiek munkavállalása

Az 1/1999. (I. 29.) SzCsM rendelet a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezését módosította. A jogszabály által használt fogalmak közé beépítette a kulcsszemélyzet fogalmát, ilyen: a Magyar Köztársaság területén alapított, külföldi érdekeltségű vállalkozás által foglalkoztatott olyan személy, aki nem minősül a külön törvényben meghatározott vezető tisztségviselőnek, és

  • irányítja vagy felügyeli a vállalkozás egészét, illetőleg egy vagy több olyan szervezeti egységét (ideértve a munkáltatói jogkörök gyakorlását is), amely a vállalkozás tulajdonosa, legfőbb szerve vagy vezető tisztségviselője közvetlen irányítása, felügyelete alatt áll, vagy olyan munkára vagy szakmára rendelkezik képesítéssel, amely magas szintű vagy kivételes műszaki ismereteket igényel, vagy
  • egyébként olyan kivételes tudással rendelkezik, amely a szervezet szolgáltatótevékenységéhez, kutatási felszereléséhez, technológiájához vagy igazgatásához szükséges. Mindkét esetben további előfeltétel, hogy a munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtásakor legalább egy éve a vállalkozás külföldi alapítójával munkaviszonyban vagy olyan egyéb jogviszonyban álljon az illető, amelyre tekintettel az adott ország jogszabályai szerint alkalmazásban állónak minősül.

Külföldi érdekeltségű vállalkozás a Magyar Köztársaság területén alapított olyan gazdálkodó szervezet, amely többségi külföldi tulajdonban áll, vagy amely felett külföldi személy vagy külföldi vállalkozás többségi irányítást biztosító közvetlen befolyással rendelkezik, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, képviselete, a külföldi által Magyarországon alapított – külön jogszabályban meghatározott – egyéni vállalkozás, egyéni cég (ideértve az egészségügyi és szociális vállalkozást is). Külföldi vállalkozás pedig: a Magyar Köztársaság államterületén kívül székhellyel rendelkező, főtevékenységként vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, továbbá más olyan vállalkozó is, aki külföldön céggel rendelkezik, illetve a gazdasági nyilvántartásban szerepel.

A munkaügyi központ a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettsége és a jogosultság feltételeinek igazolása esetén a meghatározott jogszabályi feltételek vizsgálata nélkül adja ki az engedélyt külföldinek kulcsszemélyzetként történő foglalkoztatásához.

Új szabály, hogy a munkaerőigény bejelentése időpontjára vonatkozó rendelkezés a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi képviseletének, fióktelepének a kulcsszemélyzet körébe nem tartozó vezetője esetében nem alkalmazható. A rendelet 1999. február 1-jén lépett hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 1999/6. szám)

Vendéglátóüzletek kategóriái

Az 1/1999. (I. 29.) GM rendelet módosította a vendéglátóüzletek kategóriába sorolásáról szóló IKIM rendeletet. A módosítás értelmében 1999. július 1-jétől a III. kategóriába tartozó vendéglátóüzletekben élőzene és/vagy műsorszolgáltatást legalább az Országos Szórakoztató Zenei Központ által szervezett szakvizsgával rendelkező zenész, énekes, revütáncos, illetve lemezbemutató végezhet. Kivétel, ha az említettek a 17/1990. (XII. 17.) MKM rendelet előírásainak és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott feltételeknek megfelelnek.

(Magyar Közlöny, 1999/6. szám)

Nemzeti szabványok

A 2/1999. (I. 29.) GM rendelet a kötelezően alkalmazandó nemzeti szabványok körét szűkítette, különböző gépek, gázfogyasztó készülékek, gyermekjátékszerek szabványait törölte.

(Magyar Közlöny, 1999/6. szám)

Az adónyomozás

A 3/1999. (I. 29.) PM rendelet az APEH által történő nyomozás részletes szabályait határozza meg. Az APEH nyomozó hatóságai a bűncselekmények nyomozását a büntetőeljárási törvény, az APEH-ről szóló törvény, valamint a bűncselekmények vám- és pénzügyőrségi nyomozásának részletes szabályairól szóló PM rendelet előírásai szerint végzik. A 3/1999. (I. 29.) PM rendelet az ezektől való eltéréseket tartalmazza. Meghatározza többek között az APEH nyomozó hatóságait. Ezek az országos illetékességű központi Bűnügyi Igazgatóság és a megyékben működő nyomozó hivatalok. A központi nyomozó hatóság végzi a nyomozást, ha a bűncselekmény elkövetési értéke, illetve az azzal okozott kár, adó- vagy járulékbevétel-csökkenés meghaladja az 500 millió forintot. A rendelet – a módosító és zárórendelkezései kivételével – a kihirdetése napján lépett hatályba azzal, hogy csak az 1999. január 28-át követően indult büntetőeljárásokban kell alkalmazni. A módosító és zárórendelkezések hatálybalépésének ideje 1999. március 1-je.

(Magyar Közlöny, 1999/6. szám)

Az APEH szervezete

A 11/1999. (II. 1.) Korm. rendelet módosította az APEH-ről szóló korábbi jogszabályt. A módosítás értelmében a hivatal területi szervei adóügyekben a fővárosban az Észak-budapesti Igazgatóság, a Kelet-budapesti Igazgatóság, a Dél-budapesti Igazgatóság, a megyékben az APEH megyei igazgatóságai, valamint a Pest Megyei és Fővárosi Kiemelt Adózók Igazgatósága. Az APEH területi szervei járulékügyekben a megyei járulékigazgatóságok és a Fővárosi és Pest Megyei Járulékigazgatóság.

A járulékfizetési kötelezettséggel, a biztosítottak bejelentésével, a járulék bevallásával, megfizetésével, nyilvántartásával, a járulékkötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, a járuléktartozás beszedésével, behajtásával kapcsolatos hatósági ügyekben, továbbá a járulékkötelezettség bevallásának ellenőrzésével, valamint az ezzel összefüggő hatósági ügyekben a Fővárosi és Pest Megyei Járulékigazgatóság, valamint a megyei járulékigazgatóságok a társadalombiztosítási igazgatási szervek jogutódai.

(Magyar Közlöny, 1999/7. szám)

GM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal

A 12/1999. (II. 1.) Korm. rendelet hozta létre a Gazdasági Minisztérium irányítása alatt álló Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalt. A hivatal hatáskörébe többek között az alábbi feladatok tartoznak: külön jogszabályban meghatározott termékkörben az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kivitelével, illetve behozatalával összefüggő hatósági engedélyezési feladatok, a haditechnikai külkereskedelmi jogszabályok végrehajtásáról való gondoskodás, az egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmazásával kapcsolatos feltételeik betartásának ellenőrzése, a kábítószerek tiltott gyártásához felhasználható egyes vegyi anyagokkal (kábítószer-prekurzorok) végezhető legális tevékenységek felügyelete, a külön jogszabályokban meghatározott árukra, országokra vonatkozó behozatali és kiviteli korlátozások végrehajtása, fogyasztásicikk-behozatallal kapcsolatos engedélyezési feladatok, vámkontingensek kezelésével kapcsolatos engedélyezési feladatok, szakértői tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatok, építési importtal összefüggő engedélyezési feladatok, a közraktárak engedélyezésével, nyilvántartásba vételével, ellenőrzésével kapcsolatos feladatok. Az engedélyezési hivatal a közleményeit a Gazdasági Minisztérium hivatalos lapjában, illetve a Külkereskedelmi Tájékoztatóban teszi közzé.

(Magyar Közlöny, 1999/7. szám)

Mezőgazdasági exporttámogatás

A 12/1999. (II. 1.) FVM-PM-GM együttes rendelet a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek egyszerűsített pályázati rendszerű exporttámogatásának szabályait módosította. E szerint a 12/1999. (II. 1.) FVM-PM-GM együttes rendelet 3. számú melléklete 1999. március 31-én hatályát veszti, az utolsó bekezdése azonban a következőkkel egészül ki: az előírás nem vonatkozik a 031. és 032. sorszámon megjelölt termékekre. A marha- és baromfifélék húsából és/vagy belsőségéből készült 031. és 032. sorszámú termékekre a támogatás értelemszerűen vonatkozik, függetlenül attól, hogy a sorszámok a 3. számú, illetve 4. számú mellékletben szerepelnek. A 8. számú mellékletében szereplő 136. sorszámú 1005 90 00 00 vámtarifaszámú takarmánykukorica sor hatályát veszti.

(Magyar Közlöny, 1999/7. szám)

Vágósertés intervenciós támogatása

A 14/1999. (II. 1.) FVM rendelet a vágósertés intervenciós támogatásának szabályaiban hozott változást. Ennek értelmében az O és P minőségű vágósertésre hasított testtömegkilogrammonként 1999. február 1-28. között minősített vágósertésre harmincöt forint/kg, 1999. március 1-31. között minősített vágósertésre harminc forint/kg támogatást igényelhet az alapanyag-termelő.

(Magyar Közlöny, 1999/7. szám)

Rendőrségi szolgáltatás

A 16/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a rendőrség által ellenérték fejében végezhető szolgáltatótevékenység szabályait tartalmazza. A rendőrség – mint közhatalmi jogosítványokkal és kötelezettségekkel felruházott fegyveres rendvédelmi szerv – jogszabályi feladatai kivételével kizárólag az alábbi szolgáltatások nyújtására köthet írásban szerződést: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá nem tartozó, közterületen tartott rendezvények közrendvédelmi biztosítása, a rendezvény szervezőjének külön igénye alapján a fenti törvény hatálya alá tartozó rendezvények biztosításában való közreműködés, a nem közterületen tartott rendezvények közrendvédelmi biztosítása, a nem közterületnek minősülő helyek, objektumok biztosítása, tűzszerészeti átvizsgálása. Nem nyújthat a rendőrség olyan szolgáltatást, amely a rendőrség közhatalmi jogosítványai alkalmazásának, illetőleg kötelezettségei teljesítésének jogszabályban meghatározott céljával nem fér össze, mások zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne, feladatainak pártatlan és befolyásmentes ellátását veszélyezteti, illetve engedélyezési, ellenőrzési hatáskörébe tartozik. Tilos szerződést kötni politikai pártok rendezvényeinek biztosítására, illetőleg az abban való közreműködésre olyan természetes személlyel, gazdálkodó szervezettel, aki, illetőleg amelynek tagja, tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja közeli hozzátartozója a rendőri szerv vezetőjének, továbbá olyan gazdálkodó szervezettel, amelynél a rendőri szerv vezetője tag, vezető tisztségviselő, illetőleg felügyelőbizottsági tag.

(Magyar Közlöny, 1999/8. szám)

Távollevők között kötött szerződések

17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a távollevők között kötött szerződések szabályait határozza meg. A rendelet hatálya arra a szerződésre terjed ki, amelyet gazdálkodó szervezet és a fogyasztó köt egymással a gazdálkodó szervezet áruértékesítő, illetve szolgáltatótevékenységi körében kizárólag egy vagy több távközlő eszköz használata útján (sic!). A mindennapi fogyasztásra szolgáló áruk rendszeres házhoz szállítására vonatkozó szerződésre, az utazási szerződésre és az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésre kizárólag e rendelet szabályai alkalmazhatók. A jogszabály szempontjából távközlő eszköz bármely olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – szerződés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, a videotex (mikroszámítógép képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és a televízió. Az előírt szabályoktól csak a fogyasztó javára lehet eltérni. A rendelet 1999. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 1999/8. szám)

Fogyasztóval kötött szerződés

A 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a tisztességtelen feltételeket tartalmazó fogyasztói szerződések szabályairól szól. Meghatározza a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti szerződések tisztességtelennek minősülő feltételeit. Tisztességtelen feltétel eszerint különösen az, amely a szerződés bármely feltételének értelmezésére a gazdálkodó szervezetet egyoldalúan jogosítja, lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéstől bármikor elálljon, vagy azt felmondja, ha a fogyasztó ugyanerre nem jogosult, kizárja vagy korlátozza a gazdálkodó szervezetnek az általa igénybe vett közreműködőért való felelősségét, a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg. A tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazása tilos.

A rendelet szabályait kizárólag az 1999. március 1-jét követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 1999/8. szám)

Időben megosztott ingatlanhasználat

A 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződések szabályait tartalmazza. Az ingatlan időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződés olyan szerződés, illetve egymással összefüggő több szerződés, amely, illetve amelyek alapján a fogyasztó az értékesítőtől ellenérték fejében közvetlenül vagy közvetve, legalább hároméves időtartamra jogot szerez egy vagy több ingatlan ismétlődő, meghatározott időtartamú üdülési vagy lakáscélú használatára. A szerződés alapján az értékesítő köteles a használati jogot a fogyasztóra átruházni, a fogyasztó pedig köteles a használati jog megszerzéséért az ellenértéket megfizetni. A rendelet részletesen meghatározza az írásbeli tájékoztató tartalmát, a szerződéskötés szabályait, a szerződés kötelező tartalmi elemeit. A jogszabály előírásaitól csak a fogyasztó javára lehet eltérni.

Ingatlanok időbeli használatára vonatkozó szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében csak az az értékesítő köthet, aki az e rendeletben előírt feltételeknek megfelel, és akit kérelme alapján a székhelye szerint illetékes kereskedelmi és iparkamara (KIK) által vezetett nyilvántartásba bejegyeztek. A rendelet 1999. május 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően értékesített ingatlanokra vonatkozó szerződésekre kell alkalmazni.

A rendelet hatálybalépésekor az ingatlanok időben megosztott használati jogának átruházására irányuló tevékenységet folytató értékesítőnek hat hónapon belül – a vonatkozó okiratok csatolásával – a nyilvántartásba vétel céljából igazolnia kell az iparkamaránál, hogy megfelel a rendeletben meghatározott feltételeknek. 1999. november 1-jétől a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet csak a KIK által nyilvántartásba vett értékesítő folytathat.

(Magyar Közlöny, 1999/8. szám)

name="Nemzetközileg ellenőrzött termékek, technológiák">Nemzetközileg ellenőrzött termékek, technológiák

A 22/1999. (II. 10.) Korm. rendelet változásokat hozott a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának engedélyezéséről szóló kormányrendelet szabályaiban. A nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák ennek értelmében a Magyar Köztársaság területéről kizárólag a rendelet alapján kiadott engedélylyel vihetők ki, és kizárólag az ennek alapján kiadott igazolással hozhatók be, ha a termék az 1997. évi CIV. törvény hatálya alá tartozik, illetve ha azt a származási ország hatósága igényli, vagy más hazai jogszabály előírja. Nemzetközileg ellenőrzött terméknek és technológiának minősülnek a származási országtól függetlenül a 31/1998. (V. 15.) IKIM rendelet szerinti termékek és technológiák, a 121/1997. (VII. 17.) Korm. rendelet mellékletében szereplő termékek és technológiák, valamint minden olyan termék, technológia és szolgáltatás, amely kapcsán a magyarországi szerződő fél tudomással bír arról, hogy a termékeket, illetve technológiákat részben vagy egészben a vegyi, biológiai, nukleáris fegyverek, illetve az ilyen fegyverek célba juttatására alkalmas rakétatechnikai eszközök fejlesztésével, gyártásával, raktározásával, működtetésével, felderítésével, azonosításával, elterjedésével kapcsolatosan kívánják felhasználni. A magyarországi szerződő fél ilyen irányú kérdésére az engedélyező hatóság köteles válaszolni, amennyiben a termék, technológia, illetve szolgáltatás az előzőekben meghatározott körbe tartozik. A fentiek szerinti engedély vagy igazolás, illetve nyilatkozat szükséges a termékek és technológiák behozatalára és kivitelére, reexportjára, vámszabad területre, vámraktárba és tranzitterületre történő be- és kiszállítására, az ezekkel folytatott ügynöki tevékenységre, technológia, szoftver, műszaki adat közzétételére számítógépes hálózaton (Interneten), illetve ezek e-mailen, lemezen, faxon vagy egyéb elektronikus úton történő kivitelére, továbbá átviteli (tranzit) áruforgalmára. Az engedélyezési eljárást a Gazdasági Minisztérium keretében működő Exportellenőrzési, Vegyi és Biológiai Fegyvertilalmi Iroda folytatja le.

A jogszabály meghatározza az engedélyezési eljárás alóli mentesség eseteit, az engedélyezés részletes szabályait, és felhatalmazza a gazdasági minisztert a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák Termékellenőrzési Jegyzékének kiadására, módosítására.

(Magyar Közlöny, 1999/9. szám)

Juhtejfelvásárlás támogatása

A 16/1999. (II. 10.) FVM rendelet a juhtejfelvásárlás után igényelhető támogatásról szól. A rendelet hatálya azokra a juhtejfeldolgozókra (BTO 012220 0000) terjed ki, akik (amelyek) a juhtejet felvásárolják. A feldolgozó a juhsajtfélék választékának növelése és minőségének javítása érdekében az 1999-es hazai termelésből feldolgozásra átadott I. osztályú juhtej után, legalább 2 millió liter mennyiségi határig támogatásra jogosult. Az I. osztályú juhtejre igényelhető támogatás mértéke: 25 forint/liter. A feldolgozó a juhtej felvásárlásakor elszámolt és kifizetett 25 forint/liter támogatást az illetékes elsőfokú adóhatóságtól igényelheti, amennyiben a minősített I. osztályú juhtej után, literenként legalább 120 forint+áfa árat megfizet a termelőnek, és tagja a Juh Terméktanácsnak. A feldolgozó köteles a támogatást az átvett juhtej után elszámolni és kifizetni a tejtermelőnek, amenynyiben a tejet a minisztérium által kijelölt intézmény által ellenőrzött laboratóriumban minősítették, és a laboratórium a juhtejet I. osztályú minőségűnek találta, továbbá a tejtermelő tagja a Juh Terméktanácsnak. A feldolgozó a saját termelésű juhtejmennyiség után is jogosult támogatásra, amennyiben együttesen teljesíti a jogszabályi feltételeket. A támogatás igényléséhez a feldolgozónak mellékelnie kell a tej felvásárlásáról és kifizetéséről kiállított számlát, a juh terméktanácsi tagságot igazoló iratot, az Országos Hús- és Tejellenőrzési Felügyelet által hitelesített minősítő bizonyítványt, nyilatkozatot arról, hogy nem áll csőd-, felszámolási, illetőleg végrehajtási eljárás alatt, és nincsen köztartozása, valamint a saját termelésű tejet feldolgozónak az átadott mennyiséget igazoló bizonylatot.

A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázatot az Agrárrendtartási Hivatal hirdeti meg a napilapokban és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben. Az elbírált pályázatok eredményéről a hivatal írásban értesíti a pályázatot benyújtó kérelmezőket, valamint az illetékes adóhatóságot. A támogatás – az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – az 1999-es pályázatok elbírálását követően havonta, a tárgyhót követő 20. naptól igényelhető az illetékes elsőfokú adóhatóságnál a 10032000-01905520 számú APEH Agrárpiaci támogatás állami felvásárlás folyósítási számláról.

A rendelet a kihirdetése napján (1999. február 10.) lépett hatályba, és 1999. december 31-én hatályát veszti.

(Magyar Közlöny, 1999/9. szám)

Élelmiszer-higiénia

A 17/1999. (II. 10.) FVM-EüM együttes rendelet az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeit tartalmazza. A közfogyasztásra szolgáló élelmiszer előállítását és forgalmazását a rendelet mellékleteiben foglalt higiéniai követelményeknek megfelelően kell végezni. A rendelet hatálya kiterjed a közfogyasztás céljából élelmiszer-előállítással és -forgalmazással foglalkozó természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra. Az élelmiszer-előállítás során használt gépek, berendezések higiéniai alkalmasságának tanúsításáról és kialakításának higiéniai szabályairól külön jogszabály rendelkezik. A rendelet – a 7. § kivételével – a kihirdetése napján (1999. február 10.) lépett hatályba. A rendelet 7. §-át 2002. január 1-jétől kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 1999/9. szám)

Nyári időszámítás

A 8003/1999. (II. 11.) KHVM tájékoztató értelmében 1999-ben a nyári időszámítás március 28-tól (vasárnap) október 30-ig (vasárnapig) tart. Az órákat március 28-án kettő órakor három órára, október 31-én három óráról kettő órára kell állítani.

(Magyar Közlöny, 1999/9. szám)

Légi személyszállítás, árufuvarozás

A 25/1999. (II. 12.) Korm. rendelet a légi személyszállítási szerződés különös szabályait tartalmazza. Az utas és a légitársaság közötti légi személyszállításra kötött szerződésre a Polgári Törvénykönyv szerződésekre vonatkozó általános szabályait, továbbá a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit a 25/1999. (II. 12.) Korm. rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. A kiegészítések a légitársaság üzletszabályzatát, a személy- és poggyászszállítás részletkérdéseit érintik. A rendeletet az 1999. május 1-jét követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

A 26/1999. (II. 12.) Korm. rendelet a légi árufuvarozás speciális, a Ptk. szerinti fuvarozástól eltérő szabályait tartalmazza, így rendelkezik például a fuvarlevélről, fuvardíjról, a fuvarozás teljesítéséről, veszélyes áruk fuvarozásáról, a szerződés módosításáról, megszűnéséről, szerződésszegésről és a kártérítés kérdéséről is. A rendelet szabályait az 1999. május 1-jét követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 1999/11. szám)

Egyedi termelési támogatás

A 27/1999. (II. 12.) Korm. rendelet a gazdálkodó szervezetek 1999-es egyedi termelési támogatásának szabályait tartalmazza. Meghatározza a központi költségvetésből bányabezárásra, integráción kívüli szénbányatársaságok támogatására, a mecseki bányászatban foglalkoztatottak keresetkiegészítésére, a mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalására, a Magyar Államvasutak Rt. támogatására, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. termelési támogatására, a mezőgazdasági biztosítóegyesületek alaptőke-kiegészítésére igényelhető támogatások teljes összegét, illetve a támogatások kiutalásának részletes feltételeit.

(Magyar Közlöny, 1999/11. szám)

Devizaváltozások

A 29/1999. (II. 12.) Korm. rendelet változásokat hozott a devizatörvény végrehajtási szabályaiban. Ennek értelmében devizabelföldi személy okmányok bemutatása nélkül is vásárolhat devizát és a felhatalmazott hitelintézetnél folyó műveleti jogcímen valutát a rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén. Az ügyvéd és az ügyvédi iroda, illetve a közjegyző és a közjegyzői iroda felhatalmazott hitelintézetnél nyitott devizaszámlán tarthatja a devizakülföldi ügyfele által ügyvédi letétkezelésre átadott konvertibilis fizetőeszközt (ügyvédi letéti devizaszámla, közjegyzői bizalmi őrzési devizaszámla).

A devizakülföldi külföldi állampolgár önálló vállalkozása a devizatörvény 35-35/A §-ának alkalmazásában devizakülföldinek tekintendő. A devizabelföldi, továbbá a vámszabad területi társaság és a devizakülföldi társaság a devizakülfölditől felvett deviza- és forinthitel állományáról és forgalmáról a jogszabályban előírtak alapján a 14. számú melléklet szerint havonta, az egy évnél hoszszabb lejáratú ilyen hitel lejáratáról a 15. számú melléklet szerint negyedévente adatszolgáltatást köteles teljesíteni a devizahatóságnak. A devizakülföldinek nyújtott deviza- és forinthitel-állományról és -forgalomról a 14/b. számú melléklet szerint havonta, az egy évnél hosszabb lejáratú ilyen hitel lejáratáról a 15/a. számú melléklet szerint negyedévente adatszolgáltatást kell teljesíteni a devizahatóságnak.

A vállalkozás egyéb devizaszámláján, a szervezet devizaszámláján és a szervezet egyéb devizaszámláján jóváírható a devizaszámláról felvett összegnek a meghiúsult ügylet miatti visszautalása, a devizaszámláról – ha a pályázat feltételei szerint az elnyert összeg ilyen célra felhasználható, illetőleg, ha a szervezet alapító okiratában, alapszabályában vagy ennek megfelelő más okiratban ez a cél szerepel – a hivatalos és üzleti utazás költségeire felvett konvertibilis fizetőeszköznek a kiküldöttel való elszámolás utáni maradványa. A devizatörvény végrehajtási rendeletének 14. számú, 14/b. számú 15. számú és 15/a. számú melléklete helyébe a 29/1999. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti mellékletek lépnek.

A rendelet hatálybalépésének napjától az a devizabelföldi, akinek (amelynek) van statisztikai számjele, annak első nyolc jegyét (a törzsszámot) köteles a devizahatóságnak benyújtott engedélykérelmein, bejelentésein, adatszolgáltatásain feltüntetni. Ennek megfelelően ahol a jogszabály statisztikai jelet vagy adószámot említ, a továbbiakban a statisztikai számjellel rendelkező devizabelföldi vonatkozásában a törzsszámot kell érteni.

(Magyar Közlöny, 1999/11. szám)

Takarmánykukorica

A 18/1999. (II. 12.) FVM rendelet a takarmánykukorica támogatásáról szóló 49/1998. (XI. 4.) FVM rendelet mellékletének módosításáról szól. E szerint kamattámogatás vehető igénybe a pályázat alapján megvásárolt takarmánykukoricára felvett olyan hitelhez, amely megfelel az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben előírt feltételeknek. Mértéke: a hitelszerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat 100 százaléka. A kamattámogatás mértékének kiszámítását a 49/1998. (XI. 4.) FVM rendelet 3. számú függeléke tartalmazza. A kamattámogatás a hitel futamidejének időtartama alatt negyedévente vehető igénybe a banki igazolás rendelkezésre állását követő hó 20. napjától. A tárolási támogatás mértéke a módosítás értelmében 15 Ft/tonna/hét.

(Magyar Közlöny, 1999/11. szám)

Takarmány és búza támogatása

A 19/1999. (II. 12.) FVM rendelet az őrlés alá eső takarmány és a búza megvásárlásának támogatásáról szóló 57/1998. (VII. 7.) FM rendelet módosításáról szól. Kamattámogatás vehető igénybe a pályázat alapján megvásárolt takarmánykalászosra felvett olyan hitelhez, amely megfelel az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben előírt feltételeknek. Mértéke: a hitelszerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat 100 százaléka. A kamattámogatás mértékének a kiszámítását az 1. számú melléklet 3. számú függeléke tartalmazza. A kamattámogatás a hitel futamidejének időtartama alatt negyedévente vehető igénybe a banki igazolás rendelkezésre állását követő hó 20. napjától. Tárolási támogatás vehető igénybe az igazolt tárolási időre 15 Ft/tonna/hét mértékben.

(Magyar Közlöny, 1999/11. szám)

Vágósertés

A 20/1999. (II. 12.) FVM rendelet a vágósertés intervenciós támogatásáról szóló 6/1999. (I. 14.) FVM rendelet módosításának szabályait tartalmazza. A módosítás szerint a SEUROP rendszerben minősített S, E, U, R, O és P minőségi osztályú vágósertés termelésének elősegítésére vonatkozik az intervenciós támogatás. A támogatási jogosultság az alapanyag-termelő által kiállított számlán, illetve a felvásárlást igazoló bizonylaton megjelenő alapárnak, az alapanyag-termelő saját sertésének saját vágóhídon történő vágása esetén a rendelet szerint közzétett országos heti átlagos piaci árnak az alábbi eltérése esetén keletkezik:

  • a S, E, U és R minőségi kategóriájú vágósertésre az 1. számú mellékletben megállapított irányárat – 6 Ft/kilogrammal meghaladó,
  • a 6 Ft/kilogrammal alacsonyabb ár után – az alapanyag-termelő részére 1999. január 1-31. között a 2. számú melléklet,
  • 1999. február 1-28. között a 3. számú melléklet,
  • 1999. március 1-31. között a 4. számú melléklet,
  • a feldolgozó részére 1999. január 1.-március 31. között az 5. számú melléklet szerinti,
  • az O és P kategóriájú vágósertésre – az alapanyag-termelő részére – 1999. február 12-28. között a 6. számú melléklet szerinti,
  • 1999. március 1-31. között a 7. számú melléklet szerinti eltérése esetén keletkezik.

Tízezer darab, legalább ötven százalék mangalica vérhányadú vágósertésre háromezer-hatszáz Ft/db támogatást igényelhet az az alapanyag-termelő, aki rendelkezik a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Főosztálya által kijelölt tenyésztőszervezet állategyedenkénti fajtára vonatkozó igazolásával, továbbá vágósertését nemzetközi EU- vagy USDA-minősítésű vágóhídon vágja/vágatja le, és erről a vágóhíd igazolást ad ki számára. A támogatás a rendeletben foglalt egyéb feltételek megléte esetén igényelhető.

Új szabály, hogy alapanyag-termelőnek minősül a mezőgazdasági termékek raktározását, értékesítését, feldolgozását, a mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagok beszerzését, valamint a mezőgazdasági termeléshez szükséges szolgáltatások nyújtását végző szövetkezet, amely tagjai vágósertését értékesíti, és a vágósertést átadó tagok az alapanyag-termelőkre előírt feltételeknek eleget tesznek, valamint ha a rendelet szerint felvett támogatást a tagok részére továbbadja. Módosult a támogatás igénybevételéhez szükséges iratok felsorolása is, így például szövetkezet esetében igazolást kell csatolni arról, hogy az értékesítésre átvett vágósertés tulajdonosa a szövetkezet tagja.

(Magyar Közlöny, 1999/11. szám)

Túlsúlyos, túlméretes járművek

A 4/1999. (II. 12.) KHVM rendelet a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésének szabályairól szól. A megengedett össztömeget, illetőleg a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó, a túlméretes, továbbá a lánctalpas jármű közlekedéséhez az érintett út kezelőjének hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a jármű indulási helye vagy a jármű üzemben tartójának székhelye (telephelye) szerinti közút kezelőjéhez kell benyújtani. Az ország területére belépő jármű indulási helyének a közúti határátkelőhelyet kell tekinteni. A közútkezelői hozzájárulás kiállításáért – az annak kiadására jogosult szerv részére – a rendelet 2. számú mellékletben meghatározott, a szolgáltatás költségeivel összhangban álló költségtérítést kell fizetni. A közútkezelői hozzájárulás sürgős (3 napon belüli) kiállításáért kétszeres, azonnali (6 órán belüli) vagy különösen bonyolult hozzájárulás kiállításáért háromszoros kiállítási költségtérítést kell fizetni. Különösen bonyolult hozzájárulásnak minősül az 5,00 méter magassági, 4,00 méter szélességi, 35,00 méter hosszúsági értékek valamelyikét, illetőleg a megengedett legnagyobb tengelyterhelési értéket legalább 50 százalékkal meghaladó tengelyterhelésű, valamint 80 tonna feletti össztömegű járműhöz szükséges közútkezelői hozzájárulás. A különösen bonyolult hozzájárulás kiadását a közútkezelő egyedi vizsgálathoz és feltételhez kötheti. A területi közlekedési felügyelet – Budapesten a közút kezelője, a közúti áruforgalom részére megnyitott határállomáson az Állami Közúti Műszaki és Információs Közhasznú Társaság – a járművek tengelyterhelését helyszíni mérés, méretét, össztömegét helyszíni mérés, illetőleg a menetokmány alapján ellenőrizheti. Amennyiben a helyszíni ellenőrzés eredményeként felvett jegyzőkönyv szerint a jármű a megengedett össztömeget, illetve a tengelyenként vagy tengelycsoportonként megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladja, a helyszíni mérést végző területi közlekedési felügyelet a jármű üzemben tartóját pótdíj fizetésére kötelezi. A pótdíjat valamennyi túlterhelt tengelyre ki kell vetni. Amennyiben a jármű vezetője az ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségeit megszegi és ezáltal megakadályozza a jármű helyszíni mérését, a területi közlekedési felügyelet a járművet a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járműnek tekinti, és üzemben tartóját 100 000 Ft pótdíj megfizetésére kötelezi. Az útkímélő tengely 1999. december 31-ig a forgalmi engedély helyett egyéb okmánnyal is igazolható. A közútkezelői hozzájárulásért fizetendő díjakat a 2. számú, az útvonal-használati díjakat a 3. számú melléklet tartalmazza. A korábban kiadott útvonalengedélyeket a rendelet hatálybalépése nem érinti.

(Magyar Közlöny, 1999/11. szám)

Közutak igazgatása

Az 5/1999. (II. 12.) KHVM rendelet módosította a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet szabályait. A módosítás szerint a közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmet a 3. számú melléklet szerint a közút kezelőjénél kell előterjeszteni. A kezelői hozzájárulás iránti kérelemhez 3 példányban mellékelni kell az igénybevételt feltüntető tervet (helyszínrajzot, vázlatot, műszaki leírást), a közút érintett szakaszának hossz-, illetve keresztszelvényét, feltüntetve azokon a vízelvezetés megoldását, az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás (korlátozás, forgalomterelés) tervét. A közút igénybevételéért fizetendő díj összegét – a rendelet 4. számú mellékletében foglalt díjtételek és szorzószámok alkalmazásával – a közút kezelője állapítja meg. Nem kell díjat fizetni a közút kezelője által vagy megrendelésére végzett üzemeltetéshez, fenntartáshoz és építéshez kapcsolódó, nem közlekedési célú igénybevétel esetén. A közút hozzájárulás nélküli vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő igénybevétele esetén fizetendő pótdíjat – a közút kezelőjének kérelmére – a közlekedési hatóság állapítja meg, és szabja ki az igénybevevővel (jogosulttal) szemben.

(Magyar Közlöny, 1999/11. szám)

Gyógyszerek

A 3/1999. (II. 15.) EüM rendelet módosította a tb-támogatással rendelhető gyógyszerek listáját, a 4/1999. (II. 15.) EüM rendelet pedig a gyógyszerek rendelésének szabályait.

(Magyar Közlöny, 1999/12. szám)

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 1.) vegye figyelembe!