Év eleje táján az adóváltozások mellett a társadalombiztosítás az, ami leginkább felkelti a gazdálkodók érdeklődését. Tavaly a nyugdíjreform és a mágneslemezes bevallási kötelezettségek keltettek némi zavart a járulékfizetők körében, az idén a járulékigazgatási reform és az egészségügyi hozzájárulás új rendszere okoz fejtörést.
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKOK
Szervezeti változások
A járulékigazgatási reform részeként 1999-ben a járulékbeszedéssel kapcsolatos feladatok átkerültek az APEH-hez, ami azt jelenti, hogy az APEH járulékigazgatóságai járnak el a járulékfizetési kötelezettséggel, a biztosítottak bejelentésével, a járulékok bevallásával, megfizetésével, nyilvántartásával, a járulékkötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, a járuléktartozás beszedésével és behajtásával kapcsolatos, valamint a járulékkötelezettség bevallásának ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben.
Ezzel a társadalombiztosítási járulékok elsőfokú adóhatósága a megyei egészségbiztosítási pénztárak (MEP) helyett az APEH területileg illetékes járulékigazgatósága lett, a másodfokú ügyintézés pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) az APEH központjához került. Felügyeleti intézkedésre a Pénzügyminisztérium jogosult.
Az adó- és járulékbeszedési hatóságok összevonása ellenére 1999-ben a társadalombiztosítási járulékokkal foglalkozó igazgatóságok gyakorlatilag ugyanúgy, többnyire ugyanazon a helyen működnek majd, mint eddig. Tehát a járulékok fizetésére kötelezettek a módosított, de főbb elemeiben már ismert bevallási és befizetési előírások szerint teljesíthetik kötelezettségüket.
Az adó és a társadalombiztosítási járulék beszedése várhatóan 2001-től kerül közös irányítás alá. Ennek oka a két szervezet eltérő információs rendszerében keresendő, hiszen jelenleg a járulékokat TAJ-számon, az adót pedig adószámon tartják nyilván.
Fizetési kötelezettségek
A járulékfizetésre vonatkozó új szabályokat a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 1999. január 1-jén hatályba lépett módosításai tartalmazzák.
Biztosítottak: egyéni járulékok
A biztosítottaknak a tavalyi 10 százalékos járulékteher helyett az idén 11 százalékot kell fizetniük, ezen belül az egészségbiztosítási járulék mértéke nem változott, 3 százalék maradt, míg a nyugdíjbiztosítási járulék 7 százalékról 8 százalékra emelkedett. A járulékfizetési kötelezettséget azonban csak a járulékfizetési felső határig kell teljesíteni, ami az idén 5080 forint naponta. Aki egyidejűleg több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, a 8 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot mindaddig köteles mindegyik jogviszonyában megfizetni, amíg járulékköteles jövedelmeinek összege el nem éri a járulékfizetési felső határ éves maximumát, azaz 1 854 200 forintot.
A magán-nyugdíjpénztári tagok – a 3 százalékos egészségbiztosítási járulék mellett – az idén 2 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot és 6 százalékos magán-nyugdíjpénztári tagdíjat fizetnek. Ez számukra kedvezőtlen változás, hiszen a tavalyi jogszabályok azt ígérték, hogy az idén a pénztártagok nyugdíjbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége 1 százalékos marad, viszont 7 százalékos tagdíjat fizethetnek. Ehhez képest a társadalombiztosításnak 1 százalékkal több járulékot kell fizetniük, míg a tagdíjuk nem emelkedett.
Az egyéni járulékok (tagdíjak) alapja a természetbeni juttatás kivételével továbbra is az az összeg, amely után a munkáltató társadalombiztosítási járulékot fizet.
Az egyéni vállalkozók a fentiekben részletezett egyéni járulékok mellett természetesen az idén is kötelesek megfizetni a foglalkoztatókra vonatkozó társadalombiztosítási járulékot.
Foglalkoztatók
A foglalkoztatók által fizetendő társadalombiztosítási járulék a tavalyi 39 százalékos járulékteherrel szemben az idén 33 százalék, amelyből 22 százalék a nyugdíj- és 11 százalék az egészségbiztosítási járulék.
A járulék alapja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek az a része, amelyet az adóelőleg számításánál figyelembe kell venni, továbbá a kis összegű kifizetések, természetbeni juttatások adóalapként meghatározott része, amennyiben azt a biztosított kapja.
Azok a biztosítottak, akiket külföldön foglalkoztatnak, járulékalapot képező jövedelem hiányában eddig külföldi jogviszonyukra tekintettel nem részesülhettek a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásaiban (például a táppénz számításánál, illetőleg a szolgálati idő számításánál a külföldön töltött időszakot nem lehetett számításba venni). Ezért az idén már érvényesül az a szabály, hogy a belföldi foglalkoztató által külföldön alkalmazott biztosítottnál a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér lesz az a járulékalap, amely után a foglalkoztatónak társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége keletkezik.
Nem minősül járulékalapnak (azaz nem kell járulékot fizetni az alábbi jövedelmek után):
- a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege,
- a foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely nem haladja meg havonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 115 százalékát,
- a felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatónak a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt végzett munkájáért az említett intézménytől kapott díja – legfeljebb azonban a nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatási normatíva adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegének kétszerese –, feltéve hogy a munkavégzés az erről szóló kormányrendelet szerinti munkalehetőség keretében történik, és feltéve, hogy a díjazás alapjául szolgáló munkavégzés abban az intézményben történik, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll.
A foglalkoztató – maximum évi 15 napra – továbbra is köteles betegszabadságot fizetni a nála munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelenségekor. Az ellátás öszszege a távolléti díj 80 százaléka. A betegszabadság idején is fizetni kell a biztosított munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékot.
Kiegészítő tevékenységet folytatók
A kiegészítő tevékenységet folytató társas és egyéni vállalkozók, azaz akik saját jogú nyugdíjasként végeznek vállalkozói tevékenységet, továbbra is csak baleseti járulékot kötelesek fizetni, amelynek mértéke az idén a felére csökkent, a tavalyi 10 százalék helyett az idén 5 százalékot kell ezen a jogcímen befizetni.
Társas vállalkozó balesetijárulék-alapja a neki kifizetett, társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelem, egyéni vállalkozónál pedig a tevékenységből származó vállalkozói kivét, amennyiben pedig átalányadózó, akkor az átalányadó alapját képező jövedelem.
A járulék megállapítása, bevallása, megfizetése
Az idén megváltozott a járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének rendje és határideje is. A foglalkoztató az idén a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem után köteles megállapítani a járulékok alapját és összegét, levonni a biztosítottat terhelő járulékot, valamint a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani és befizetni az illetékes igazgatási szervnek a tárgyhavi járulékokat. Az egyéni vállalkozó az idén is a vállalkozói kivét után, a fenti határidőig fizeti meg a tárgyhavi járulékokat.
A tárgyhavi jövedelemkifizetéssel egyidejűleg a foglalkoztató a biztosítottat írásban tájékoztatja az utána fizetett társadalombiztosítási járulékról, baleseti járulékról és egészségügyi hozzájárulásról, a tőle levont nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékról, valamint a tagdíj összegéről. A foglalkoztató ezzel egyidejűleg köteles az összesítő bevallást eljuttatni az illetékes igazgatási szervnek. Illetékes igazgatási szerv alatt az idén már az APEH járulékigazgatóságait értjük.
Megváltoztak azok a számlaszámok is, amelyekre a járulékfizetést teljesíteni kell. Főszabályként átutalással kell fizetni, azonban azok az egyéni vállalkozók, akiknek nem kell pénzforgalmi jelzőszámmal rendelkezniük, továbbra is fizethetnek csekken, amelyet a járulékigazgatóságok postán küldtek el az érintetteknek. A számlaszám, amelyre az átutalást teljesíteni kell: APEH járulékbeszedési számla: 10032000-06056188.
Összesítő bevallás
A foglalkoztatónak havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig összesítő bevallást kell benyújtania a járulékigazgatósághoz.
A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatónak el kell számolnia a bevallásban szereplő járulékok terhére az általa folyósított társadalombiztosítási ellátásokat, valamint a társadalombiztosítási szervek hatáskörébe utalt egyéb ellátás összegét, továbbá a kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés összegét, és meg kell fizetnie a különbözetet. A bevallásban feltüntetett ellátás a járulékigazgatóság által folyósított ellátásnak minősül, a folyósítás időpontjának a fizetési kötelezettség teljesítésének határidejét kell tekinteni.
Amennyiben a társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó és társadalombiztosítási ellátást folyósító foglalkoztató által folyósított ellátás meghaladja a tárgyhónapban fizetendő járulékok összegét, a foglalkoztató – választása szerint – igényelheti a különbözet megtérítését, vagy a következő hónapokban fizetendő járulékok öszszegénél érvényesítheti azt. Az illetékes igazgatási szerv a megtérítési igényt a benyújtástól számított 15 napon belül köteles teljesíteni.
Egyéni vállalkozó
Az egyéni vállalkozónak csak akkor kell összesítő bevallást benyújtania, ha a járulékalapot képező jövedelmének (vállalkozói kivét) a havi összege meghaladja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért. Amennyiben ennek alapján a tárgyhónapban nincs bevallási kötelezettsége, a tárgyhavi járulékfizetési kötelezettség a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegéhez igazodik. A vállalkozó azonban nyilatkozhat úgy is, hogy jövedelmétől függetlenül havonta, a tárgyhót követő hónap 12-éig bevallást tesz, és természetesen ezzel egyidejűleg a járulékot is megfizeti.
Amennyiben az egyéni vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszonyban is áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, akkor minden negyedévet követő hónap 12-éig köteles bevallani és megfizetni a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulékot, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a baleseti járulékot.
A magánnyugdíjpénztár-tag egyéni vállalkozó az előbbiek szerint köteles a bevallást benyújtani és a tagdíjat megfizetni, azonban ilyenkor is nyilatkozhat úgy, hogy a tagdíjat havonta, a tárgyhót követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.
| JÁRULÉKMÉRTÉKEK | ||||
|---|---|---|---|---|
| Év | Társadalombiztosítási járulék | Egyéni járulék (nem pénztártag) |
Nyugdíjjár. és tagdíj pénztártag | Baleseti járulék |
| 1998 | 39% | 10% | 1%+6% | 10% |
| 1999 | 33% | 11% | 2%+6% | 5% |
A bevallás módja, formája
Az összesítő bevallás az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon nyújtható be, azaz az idén floppyn nem teljesíthetők a bevallások.
EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló új jogszabály – 1998. évi LXVI. törvény – az eddigiekhez képest más alapokra helyezi a fizetési kötelezettséget. E szerint az egészségügyi hozzájárulás adó jellegű közteherré vált, amelyet százalékosan, illetve tételesen határoznak meg. Ennek megfelelően az adóhatóságnak kell benyújtani az erről szóló bevallást és megfizetni a hozzájárulást. Az idén ráadásul nemcsak emelkedett a hozzájárulás összege, hanem bővült azoknak a jövedelmeknek a köre is, amelyek után egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.
Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás
Alanyai
A százalékosan meghatározott egészségügyi hozzájárulás az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) szerinti munkáltatót, illetve kifizetőt terheli a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja.) szerinti belföldi illetőségű magánszemélynek juttatott jövedelem után.
Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőt nem terheli jövedelemadó- (adóelőleg-) megállapítási kötelezettség e jövedelem után, a jövedelmet szerző magánszemélynek kell megállapítania, bevallania és megfizetnie a hozzájárulást.
Alapja
A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapja az adóévben juttatott, az szja-törvényben meghatározott:
- az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél, az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett az az összeg, amelyet a társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékalap meghatározásánál nem kell figyelembe venni (például a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő jövedelme, szellemi tevékenységnél a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem, a találmányokból származó jövedelem, a választott könyvvizsgáló tevékenységének jövedelme),
- a külön adózó jövedelmek közül a 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap, a társadalombiztosításijárulék-alapot nem képező természetbeni juttatások (kivéve az üzemanyag-többletfelhasználás címén keletkező természetbeni juttatást), ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított, a kamatkedvezményből származó jövedelem, az egyösszegű járadékmegváltások és a kis összegű kifizetések, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított vagy külön törvény szerint nem minősül alkalmi munkavállalónak.
Mértéke
- Főszabályként az egészségügyi hozzájárulás alapja az alapját képező jövedelem 11 százaléka.
- A cégautó magáncélú használata esetén (Szja. 70. §) a cégautóadó 25 százaléka.
- A mezőgazdasági kistermelőknél az átalányadó, illetve az átalányadó-előleg 25 százaléka.
- A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyeknél a tételes átalányadó 20 százaléka, amennyiben e tevékenység alapján a magánszemély a társadalombiztosítási törvények szerint nem minősül egyéni vállalkozónak.
| Nyomtatványok Az alábbi formanyomtatványok beszerezhetők az APEH nyomtatványboltjaiban: | |
| 99610 | Összesítő bevallás foglalkoztatók részére |
| 99611 | Összesítő bevallás egyéni vállalkozó részére, aki a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért meghaladó vállakozói kivét esetén kötelezett bevallás benyújtására |
| 99612 | Összesítő bevallás egyéni vállalkozó részére, aki negyedévente kötelezett bevallás benyújtására és járulékok megfizetésére |
Tételes egészségügyi hozzájárulás
Alanyai
Ez a kötelezettség a kifizetőt terheli azzal, hogy a természetes személy egyidejűleg fennálló több jogviszonya esetén is csak egy jogviszony után kell egészségügyi hozzájárulást fizetni.
A tételes egészségügyi hozzájárulást a kifizetővel fennálló
- munka-, közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági, ügyészségi, szolgálati jogviszony, valamint a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati jogviszonya,
- tagi jogviszony (kivéve az iskolai szövetkezetnek, szövetkezeti csoportnak a nappali tagozatos tanulóval, hallgatóval fennálló jogviszonyát), ha ennek alapján a tag a kifizető tevékenységében személyesen közreműködik,
- bedolgozói, megbízási, vállalkozási jellegű, illetve a felhasználási szerződésen alapuló, valamint a segítő családtagi jogviszony, ha a természetes személy e jogviszonyából származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetve napokra számítva annak harmincadrészét,
- választott tisztségviselői jogviszony (helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati képviselő is), ha a választott tisztségviselő e tevékenységéből származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetve napokra számítva annak harmincadrészét,
- a munkanélküli-járadék vagy keresetpótló juttatás folyósítása,
- a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának folyósítása
alapján kell fizetni.
Amennyiben nem havonként, hanem időszakonként vagy a tevékenység befejezését követően fizetik ki a jövedelmet, a tételes egészségügyi hozzájárulás havi fizetési kötelezettsége akkor is fennáll, ha a jogviszony tartama alatt a jövedelem naptári napokra számított átlaga eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér harminc százalékát, illetve napokra számítva annak harmincadrészét.
Mértéke
A tételes egészségügyi hozzájárulás mértéke a jogviszony fennállásának időtartama alatt havi 3600 Ft (naptári naponként 120 Ft). Amennyiben a hozzájárulás-fizetési kötelezettség alapjául szolgáló jogviszony nem áll fenn a hónap teljes időtartama alatt, akkor a hozzájárulást naptári napokra kell megfizetni.
Eljárási szabályok
A kifizető, illetve a fizetésére kötelezett havonta állapítja meg az egészségügyi hozzájárulást, és azt a tárgyhót, illetve a jövedelem juttatását követő hónap 12-éig kell megfizetnie. Tekintettel azonban arra, hogy a hozzájárulás adónak minősül, azt az idén nem lehet a tb-járulékokkal egy számlára fizetni.
Az egészségügyi hozzájárulást az APEH adóbeszedési számla: 10032000-06056212 számú számlaszámra kell átutalni, illetőleg azok az egyéni vállalkozók, akik nem kötelesek bankszámlával rendelkezni, továbbra is csekken fizethetik be. A csekkeket az APEH postán küldte meg az érintett vállalkozóknak.
A bevallási kötelezettséget a "Havi (9901), évközi (9902), éves (9903) bevallás az egyes kötelezettségekről az államháztartással szemben" elnevezésű formanyomtatványon kell teljesíteni, mégpedig mindenkinek olyan időközönként, amilyen időközönként adóbevallást kell benyújtania. A bevallás határideje a tárgyidőszakot követő hónap 20-a, amit az illetékes APEH-igazgatóságokhoz kell küldeni.
Tóth Lászlóné|
Mentességek Az a kifizető, amely egészségügyi hozzájárulás megfizetésére köteles, a természetes személynek erről – kérésére – igazolást ad. Az igazolás alapján a természetes személlyel egyéb jogviszonyban álló más kifizető mentesül az egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól. Ugyanakkor a természetes személy köteles értesíteni a mentesülő kifizetőt arról, ha az igazolást kiadó kifizetővel a hozzájárulás-fizetési kötelezettséget keletkeztető jogviszonya megszűnt. Az értesítés elmulasztása miatt meg nem fizetett tételes egészségügyi hozzájárulást a természetes személy köteles megfizetni.
Százalékos mértékű hozzájárulás Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az alábbi jogcímeken keletkező jövedelmek után:
Tételes hozzájárulás Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást:
Az után a természetes személy után, akinek egyidejűleg több foglalkoztatása, jogviszonya is fennáll, a legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó további jogviszonya alapján nem kell a tételes egészségügyi hozzájárulást megfizetni. Amennyiben a munkaidő egyik jogviszonyban sem éri el a heti 36 órát, a hozzájárulási-fizetési kötelezettség azt a kifizetőt terheli, ahol a munkaidő a leghoszszabb. Azonos tartalmú munkaidőknél, vagy ha a munkaidőt nem vagy nem mindegyik jogviszonyban határozták meg, a hozzájárulási-fizetési kötelezettség azt a munkáltatót terheli, ahol magasabb a jövedelem. Amennyiben a munkaidő és a jövedelem is azonos, akkor a hozzájárulás azt a kifizetőt terheli, ahol a jogviszony korábban kezdődött. A heti 36 órai munkavégzéssel azonosan kell elbírálni azt a jogviszonyt, amelyben a jövedelem eléri a mindenkori minimálbért. |