A tavalyi brókercsődök és a számos befektetőnek súlyos veszteségeket okozó hektikus árfolyammozgások után az idén elsősorban a biztonságra való törekvés lesz a meghatározó – jósolják befektetési szakértők. A világgazdaság a dél-amerikai válság időleges menedzselése ellenére kiszámíthatatlan ármozgásokat okozhat a piacokon, ezért az egy éve még jelentős haszonnal kecsegtető határidős deviza- és tőzsdeindexügyletek érezhetően visszaszorultak. Egyes brókervélemények szerint az idei év az állampapírok éve lesz. A reálkamatok kissé csökkenhetnek ugyan, de még így is 5,4 százalék körülire várják az éves és 5,14 százalék körül a kétéves reálkamatokat. A megkérdezett brókerek többsége ezért a többmilliós összegben befektetőknek a közvetlen állampapírüzleteket, a kisebb pénzűeknek pedig az állampapíralapokat javasolják a még az idén is nagyon kockázatosnak tűnő részvény- és határidős ügyletek helyett.
Kiszámíthatatlan ármozgások
Az adótörvények változásai a befektetőket sem hagyták érintetlenül, hiszen maximalizálták az igénybe vehető adókedvezmény mértékét. Ezután a tőkeszámlákon nyilvántartott egymillió forintos növekmény fölött már nem lehet adóhitelt igénybe venni. A brókerek szerint azonban ez a változás aligha befolyásol majd bárkit is befektetési politikájában, mivel a befektetők eddig sem az adóhitel miatt fordultak a tőkepiachoz, hanem a részvényüzletek nagy nyeresége miatt. Nem jár adókedvezmény azok után a befektetési alapok után sem, amelyek 35 százaléknál nagyobb arányban tartanak állampapírokat. Ez a változtatás sok fejtörést okozhat az aktuálisan járó adóhitel kiszámítása miatt. Pénzügyminisztériumi vélemény szerint ugyanis a befektetőnek naponta kell majd az aktuális állampapírhányad alapján járó adóhitelt kiszámolni, amiről viszont a befektető tájékoztatást csak év végén kap. A befektető számára azért is fontos ez a változtatás, mert gondolnia kell arra, hogy a vegyes alapokban megnőhet majd a részvények aránya, ami a kockázatosságukat is növeli.
A tőzsdéken az árfolyamok alakulása kiszámíthatatlanabbá vált az elmúlt év második felében, s ez a folyamat tartósnak ígérkezik. Szaknyelven szólva megnőtt a volatilitás, nőtt az esélye az időszakos jelentős veszteségeknek. A tavalyi események következtében jelentős befektetői rétegek kockázatviselő képessége megváltozott – állítja Bajó Tibor tőkepiaci üzletkötő -, ami keresletcsökkenésben mutatkozott meg. Tömegében csökkentek a részvényvásárlások, sokan nem tartják meg a megvett értékpapírokat, és a határidős piacokról eltűntek a market makerek (nagy spekulánsok). Szavai szerint észrevehető a visszarendeződés a biztonságosabbnak tartott alapok, az állampapírok és a bankbetétek felé. Mindezt annak ellenére lehet tapasztalni, hogy a magyar gazdaság helyzete nem rossz, az elemzők az infláció további csökkenésére számítanak. A világ tőzsdéin azonban továbbra is számítani kell az árak átrendeződésére, komoly válságok lógnak a levegőben – jegyezte meg Duronelly Péter, a Budapest Bank Alapkezelő Rt. elemzője, aki ugyancsak óvatosságra, a befektetési politika átgondolására s nem utolsósorban a gondos brókerkiválasztásra hívta fel a figyelmet. Önmagában a nagy alaptőke és a neves külföldi tulajdonos nem védi meg a brókercégeket a munkatársaik által elkövetett visszaélésekkel szemben, mint ahogyan ez tavaly be is bizonyosodott. De tőkeerős tulajdonosi háttérrel rendelkező brókercég megrendülés nélkül le tudja nyelni a veszteségeket, s így végső soron nem éri kár az ügyfeleket. Különösen a nagyobb összegű megtakarításokkal rendelkező cégeknek kell figyelni arra, hogy kire bízzák a pénzüket, hiszen az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeleten is úgy látják, az értékpapír-kereskedő cégek között továbbra is vannak gyenge lábon álló vállalkozások.
A kamatcsökkentések érvényesülése
A befektetők számára fontos, hogy a közelmúltban megkérdezett elemzők 1999 júniusára átlagban 8,27 százalékos fogyasztói áremelkedést várnak, s az éves infláció legalsó pontját május-júniusra teszik, utána kisebb emelkedés várható, de az 1999-es év átlagos inflációját a legtöbben így is 10 százalék alattira teszik, s folytatódó mérséklődésre számítanak 2000-ben is. A jelentősen csökkenő inflációs várakozások közepette a reálkamatok kissé mérséklődhetnek – vélték az elemzők. Várakozásaik szerint az egyéves reálkamat 5,4 százalék körül, a kétéves 5,14 körül alakul majd. A bankok kamatpolitikáját befolyásoló bankközi kamatok valószínűleg kiegyensúlyozottabbá válnak, miután januárban a jegybank bejelentette, hogy március elejétől az eddigi egy hónapos helyett kéthetes lesz betéti konstrukciójának, az úgynevezett passzív repónak a futamideje. A bankok számára a jegybanki passzív repo amolyan kiszámítható parkolóhely a felesleges likviditás számára, a betéti konstrukció kamata pedig irányadó a forrásköltségek, azaz saját betéti kamataik alakításánál. A jegybank az intézkedés bejelentésének indoklásában is megemlítette, hogy ettől a lépéstől a piaci kamatok ingadozásának csökkenését várja. A Magyar Nemzeti Bank szándékának megvalósulásában a piaci elemzők sem kételkednek, szerintük ezután nem fordulhat elő az a helyzet, ami 1998-ban, a repokamat-csökkentési várakozások idején bekövetkezett. Akkor a bankok felesleges likviditásukat teljes egészében betették a jegybankba, ami azután egy hónapig komoly pénzszűkét okozott a bankközi pénzpiacon. Fel lehet készülni arra is, hogy a rövidebb futamidő miatt a jegybank által idén is várható kamatcsökkentések hamarabb érvényesülnek a bankok saját betéti és hitelkamatainál is. Megjegyzendő ugyan, hogy a jegybanki irányadó kamat csökkentését a bankok tavaly is meglehetősen hamar követték betéti kamataik lefaragásával, annál később léptek viszont a hitelkamatokkal. Az év eleje is jelentős betétikamat-csökkentéssel kezdődött egy sor banknál.
Lemorzsolódó kamatok
A Magyar Nemzeti Bank az év elején 0,5-1 százalékos irányadó kamatcsökkentést hajtott végre, majd február elsejétől 1 százalékkal mérsékelte a bankok jegybanknál tartott kötelező tartalékai után fizetett kamatot, valamint 1 százalékot lefaragott az inkább csak jelzésként, valamint polgári peres eljárások báziskamataként használatos alapkamatból, amely így 16 százalék lett. A jegybanki lépéseket a bankok jelentős kamatcsökkentései követték, de inkább csak betéti, mint hiteloldalon, illetve a hitelezésben is sokkal inkább a vállalati, mint a lakossági hitelek esetében. Az általánosnak is mondható 0,5-2 százalék közötti betétikamat-mérséklés után az egyéves lejáratú lakossági betétek kamatai évi 13,5-15 százalék között vannak. Félmilliósnál nagyobb összegek egyéves lekötésénél 15,5 százalékos kamat is elérhető. A lakossági piacon a legvonzóbb kamatokat az általuk közölt hirdetmények szerint a HBW Express Takarékszövetkezet és a Gönc és Vidéke Takarékszövetkezet kínálja, de évi 15 százalékon felüli kamatokat ad a Konzumbank és a Porsche Bank is. A vagyonosabbakat megcélzó pénzintézetek közül a lakossági üzletágát nemrég megalapító Raiffeisen Bank versenytársainál valamivel jobb kondíciókat kínál a lakossági folyószámlákra, viszont csakúgy, mint a többiek, visszafogott a kamatláb a lekötött betéteknél. A vállakozói betéti kamatok általában 1-2 százalékkal maradnak el a lakossági kamatoktól.
A banki betétek nem is azért lettek újra vonzók, mert olyan magas reálkamatot adnának, hanem inkább azért, mert többen újra felfedezték, mint rövid időre szóló, aránylag jól fizető parkolási lehetőséget. Több pénzintézet kínál ugyanis többmilliós összegek elhelyezése esetén külön kialkudható kamatokat, illetve vannak olyan folyószámla-konstrukciók, például a Rabobanknál és a Hypo Banknál, amelyek magas napi kamatot számolnak el 5 millió feletti számlaegyenlegek esetében. Így ez egyik befektetés után és a másik előtt megfelelő hozamot kínáló időleges befektetésre nyílik lehetőség. Különösen akkor érdemes ezzel élni, ha a befektető szeretné meglovagolni a hozamemelkedési periódusokat például az állampapírpiacon. Hozamcsökkenés esetén ugyanis érdemes kiszállni az állampapír-befektetésből és kivárni kicsit, majd a hozamemelkedési szakasz elején ismét megéri állampapírt vásárolni. Ezt a játékot azonban csak profi befektetőknek, illetve brókercégekkel dolgozó nagybefektetőknek szabad ajánlani, mivel az eladás és a vásárlás időpontját nem könnyű meghatározni. Az állampapírok másodpiacán zajló árfolyammozgásokat azonban csak így lehet kiaknázni.
Az állampapírok éve
Az állampapírpiacon sokféle, egymással ellentétes hatás tükröződik. A magyar gazdasági folyamatok kedvezőek, ezért érdemes minél hosszabb lejáratú állampapírba befektetni, mivel így hosszabb idő távlatában lehet magas reálkamatot elérni. Túlságosan hosszú lejáratraú állampapírt mégsem érdemes vásárolni, mert nagy a futamidőhöz arányított kamatérzékenység és a másodlagos piac nem elég likvid. Az árfolyamnyereségre játszó befektetőknek ezért leginkább a 2-3 éves állampapírpiac a kedvező közeg, itt jó a likviditás, és jól működik az elsődleges forgalmazók rendszere, van mindig mit adni-venni. A kamatot figyelő befektetőnek viszont a viszonylag rövid lejáratú, 6 hónapos, 1 éves állampapír ajánlható. Állampapírokkal kereskedni néhány millió forint alatt nem éri meg, ebben az esetben a tanácsadók szerint érdemesebb megvenni valamely fél-egy éves papírt és a lejáratkor learatni a magas reálkamatot tartalmazó hozamot. A kereskedés ugyanis jutalékköltséggel jár, s ez néhány milliónál kisebb összeg esetén elviheti az árfolyamnyereségen elérhető extra hozamot. Ideális terep viszont az állampapírpiac az 5-20 millió forint közötti megtakarítással rendelkező vállalkozó szellemű, azaz a kereskedéstől sem visszariadó befektetők számára.
Az állampapírpiacon új szín az Államadósság Kezelő Központ által bevezetett részleges visszavásárlás. Az ÁKK az akciók során néhány hónapon belül lejáró államkötvények idő előtti visszavásárlását bonyolítja le egy előtörlesztési program részeként. Január végén például az április 11-én lejáró 1999/F jelű kötvény visszavásárlását hirdette meg. Az akción a kötvénytulajdonosok 12,8 milliárdnyi kötvény felajánlásával jelentek meg, s végül az ÁKK 9,5 milliárdot vett vissza. A tervek szerint ezeket a visszavásárlási akciókat öszszekapcsolják majd az újabb kötvények kibocsátására rendezett aukciókkal, így lehetőség nyílik arra, hogy a visszaadott kötvényekért megkapott ellenértéket azonmód újabb kötvényekbe fektessék. Ezáltal a befektetők kedvező újrabefektetési lehetőséghez jutnak időveszteség nélkül.
Hozamelőny a vegyes alapoknál
Nem minden befektetési alap ígér egyértelműen jó hozamú befektetést. A legutóbb közölt eredmények szerint a mintegy 60 alap novembertől februárig elért hozama 0,8 és 68,5 százalék között szóródik. A befektetőknek örök gondjuk, hogy miképpen ítéljék meg a részvényalapok teljesítményét, a megfelelő indexek hiányában. A teljesítménymérésre korábban is történtek próbálkozások (lásd következő írásunkat), az idei év azonban minden bizonnyal változást hoz ezen a téren. Három új index lát majd napvilágot. A RAX speciálisan az alapok megméretését célzó részvénypiaci mutató lesz, a másik két index pedig a magyar államkötvényindex továbbfejlesztéséből ered. A RAX a BUX-tól átveszi az irányadó index szerepét, s így már nem okoz többé problémát, hogy a BUX-kosár nem volt összhangban a befektetési alapokra vonatkozó törvényi előírásokkal. A törvény ugyanis előírja, hogy az alap egyféle papírba teljes tőkéjének maximum 5 százalékát fektetheti be, a BUX-kosárban viszont egy részvény részvételi arányának felső határa 15 százalék volt. A RAX esetében ezentúl az 5 százalékos felső határ érvényesül, miután a 17 legnagyobb forgalmú papírt foglalja magában, s a fennmaradó 15 százalékos rést pedig a mindenkori legrövidebb futamidejű állampapírok aukciós átlaghozama alapján töltik ki. A kosár részvényösszetételét havonta felülvizsgálják, szemben a BUX félévenkénti kiigazításával. Az indexet naponta a Budapesti Értéktőzsde számolja ki, legkésőbb március elsejétől.
Az állampapíralapok befektetői számára a MAX-index ad majd fogódzót, ebből az egyiket az éven belüli lejáratú állampapírok árfolyama alapján számítják, a másikat pedig a teljes állampapírpiac mozgásának megfelelően. A két index pontosabban mutatja az állampapíralapok tevékenységét, mivel irányadó az olyan alapok számára is, amelyek a pénzpiacon is adnak-vesznek, azaz egy éven belüli papírokkal is üzletelnek. Az állampapírindexek bevezetésének ideje is március-áprilisra tehető.
Az alapok novembertől februárig számított negyedéves mutatói alapján a legnagyobb hozamot, 68,52 százalékosat a Budapest Nemzetközi Részvényalap érte el. A vegyes alapok közül a Creditanstalt Növekedési, valamint Részvényalapja ért el magas, 46,27 és 40,35 százalékos hozamot, és az indexek, azaz a BUX és a MAX fölött teljesített a Postabank Családfa is 37,12 százalékos hozammal. Ez utóbbi alapban a részvények hányada 5-10 százalékos. A leggyengébb hozamokat felmutató 10 alap között található a CA Devizakötvény Alapja, az Aranyhal Kötvényalap, a Budapest Bonitas Kötvényalap, a Budapest Nemzetközi Kötvényalap, valamint a novembertől februárig számított 0,8 százalékos hozamnövekményével a sereghajtó Korinthos vegyes alap.
A határidős piac kockázata
A határidős devizaügyleteken a befektetők 1998 első felében jelentős hasznot kasszíroztak, mivel a forint stabilan a jegybank intervenciós sávjának alján pihent. A hazai valuta azonban az orosz válság óta érzékenyen reagál a nemzetközi gazdasági és pénzpiaci fejleményekre, ezért a határidős ügyletek népszerűsége is jelentősen csökkent. A spekuláció mellett kitartóknak jó tudni, hogy az MNB 2000 januárjától teljes mértékben az euróhoz köti a a magyar valuta árfolyamát, azaz a leértékelés ütemét. Az intervenciós sáv szélesítésére az Európai Unióhoz való csatlakozáskor mindenképpen sor kerül, de az MNB most nem tervezi a jelenlegi 4,5 százalékos sáv szélesítését. Az év elején kissé ingadozott a forintárfolyam, majd februárra stabilizálódott, és a hónap elején egyfolytában a sáv alján zárt a napi kereskedés, ami a forint erősségét bizonyította. Ennek ellenére a megkérdezett szakértők nem biztattak a spekulációra, mondván: kiszámíthatatlan az áralakulás. A befektetők bizonytalansága érződik a BÁT és a BÉT határidős devizapiacán, ahol már nem szokatlan esemény, ha egy nap egy üzlet sem köttetik. A részvényindex határidős piaca ennél élénkebb üzletmenetről tanúskodik, de a befektetőnek fel kell készülnie arra, hogy az egyik nap határtalan optimizmust sugárzó hangulatot hirtelen felválthatja a világvége érzés, azaz a gyors árfolyam-emelkedéseket hirtelen zuhanások követhetik.
A tőzsdei árak is fel-alá lifteztek az év elején, folytatva az elmúlt év második felének folyamatát. Kiszámíthatatlannak látszik a legjobb papírok, az úgynevezett blue chipek áralakulása is. Január végén-február elején például a nagyobb forgalmú társaságok papírjainak ára esett, miközben látványosan növekedett a kisebb társaságok papírjainak ára. Ez az elég szokatlan jelenség jól jelzi a tőzsde jelenlegi erős bizonytalanságát, amelyre az általunk megkérdezett szakértők külön is felhívták a figyelmet. Befektetőbarát változás a tőzsdén csak technikai jellegű lesz, szó van ugyanis a tőzsdei kereskedési idő kiterjesztéséről. A tőzsdén kereskedő társaságok közül év elején kizárták a csődbe ment Égszi-Börzét és a LaSalle Értékpapír-forgalmazó Rt.-t és felfüggesztették a Pannon-Brókert. Nem kizárt, hogy az év folyamán további kényszerű távozásokra lehet felkészülni, ezért a szakértők szerint nemcsak a befektetés módját, de a befektető társaságot is gondosan kell kiválasztani. Több új papír bevezetésére lehet számítani, január-február folyamán napirendre került a Takarékbank Rt. és a Konzumbank Rt. részvényeinek bevezetése, továbbá a MIZO Baranyatej Rt., valamint a két áramszolgáltató, a Dédász és a Titász parkettra kerülése.
A részvényárfolyamok várható megítélése a szakmabeliek számára is szinte megvalósíthatatlan feladat. A brókertippek között nagyjából annyi a jó tippek száma, mint a téveseké.
A tőzsdei eredményeket a világgazdaság fejlődésének kilátásai is befolyásolták. A budapesti tőzsde ugyanis bizonyítottan együtt mozog a világ legnagyobb tőzsdéivel, csak éppen nagyobbat esik, hogyha például a New York-i vagy a londoni tőzsdén besszhangulat uralkodik. Az Egyesült Államok mutatói szerint az 1998-as utolsó negyedév jobban sikerült a vártnál, a Brazília körüli riadalom is alábbhagyott, miután stabilizálódott a brazil valuta árfolyama. Gyengébb viszont a német gazdaság teljesítménye. A nyersanyagok világpiaci ára a várakozások szerint nem növekszik, ami viszont rossz hír a nyersanyagexportőr államok számára.
Az egyes magyar részvények várható áralakulására vonatkozóan a szakértők elmondták: a gyengébb vállalati eredmények nagyrészt már lecsapódtak az árfolyammozgásban. Többek szerint ez is szerepet játszott a gyenge évkezdésben, ezért reménykednek abban, hogy az eredmények közzététele után az átértékelés lezárásával ismét felfelé indulhatnak az árak.