Külpiaci rejtelmek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. február 1.) vegye figyelembe!

Belgium a milliárdosok klubjában

Megjelent a Cégvezetés (archív) 11. számában (1999. február 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Aki belga ügyekkel foglalkozik, vagy belgiumi partnerrel kerül kapcsolatba, annak előzőleg feltétlenül meg kell ismerkednie Belgium egyedülálló állami struktúrájával. Az országot nagykövetség képviseli Budapesten, és az államalkotó régióknak, Flandriának, Valloniának és újabban a brüsszeli régiónak is külön-külön önálló gazdasági képviselete van fővárosunkban.

 

Belgium szövetségi állam. A külpolitika, a hadügy és a pénzügy a központi kormány hatáskörében maradt, a lakosságot érintő ügyeket viszont rábízták a flamand, a vallon és a brüsszeli közösségekre, a területi ügyek intézését pedig Flandriára, Valloniára és a brüsszeli régióra ruházta át a kormány. Az országot csak kevésbé ismerő számára ez az államforma meglehetősen eklektikus, de Belgium lakói, akik 1993-ban döntöttek a föderatív állam létrehozásáról, jól eligazodnak ebben a formációban. Az átszervezés sem okozott különösebb megrázkódtatást az ország töretlennek mondható fejlődésében. Belgium 10 milliós lakosságából 4,5 millió a francia nyelvű Valloniában és a brüsszeli régióban él, csaknem 5,5 millió a flamand nyelvű állampolgár. (A 75 000 fős német nyelvű közösségnek is saját önkormányzata van.)

A magyar vállalkozónak tehát feltétlenül ismernie kell, mely régióba tartozik belgiumi partnere. A szokások, az üzleti feltételek és jogszabályok ugyanis nem mindenben egyformák. Az azonban mindhárom régióra igaz, hogy a belgiumi partner - működjön bármelyik területen - korrekt, megbízható és szolid üzletfele lehet a magyar vállalkozónak.

Adatok Belgiumról Belgium tízmilliós lakossága mindössze harmad-Magyarországnyi területen él, egy főre jutó GDP-je viszont a magyar GDP 4-5-szöröse (évi 24-25 000 dollár). 1996 óta töretlen a gazdaság fejlődése. 1997-ben a GDP 2,9, 1998-ban pedig 2,8 százalékkal nőtt. Az erősödő válságjelenségek hatására az 1999-re tervezett 2,6 százalékos növekedési rátát 2,4 százalékra szállította le a központi kormány. Az inflációs ráta viszont a várakozásokhoz képest is kedvezően alakult: a korábbi 1,5 százalékos árnövekedés 1998-ban 1,1 százalékra mérséklődött. Javult a foglalkoztatási helyzet is: a munkanélküliségi mutató az 1997. évi 9,3 százalékról 1998-ra 8,8 százalékra mérséklődött. A korábban bevezetett szigorító, illetve a gazdasági teljesítmény javítását célzó politika eredményeként csökken a költségvetési hiány és az államadósság GDP-hez mért aránya. Mindkét mutató immár ötödik éve javul. A költségvetési deficitet a tervezettnél is nagyobb mértékben, évi 3,4 százalékról 2,3 százalékra sikerült csökkenteni, s 1999-re 1,3 százalék a cél. Ami viszont az államadósság GDP-hez mért arányát illeti, az 1997. évi 123 és a 1998-ra tervezett 118 százalék még mindig kirívóan magas. A belga pénzügyi kormányzat szerint a kívánatos 60 százalékos mértéket várhatóan csak 2015 körül lehet elérni. Ennek ellenére a belga kormány összességében teljesítette a maastrichti kritériumokat, aminek eredményeként Belgium tagja lehetett az EMU-nak. Belgium külgazdasági eredményei is javultak az elmúlt években: az export meghaladja az évi 170 milliárd, az import pedig a 160 milliárd dollárt. Forgalmának csaknem a háromnegyedét az Európai Unión belül bonyolítja le, így külgazdasági eredményeit nem befolyásolta számottevően a délkelet-ázsiai válság, az orosz pénzügyi válság pedig gyakorlatilag nem is éreztette hatását.

Flamand előretörés

A kétoldalú kapcsolatok több évszázadra nyúlnak vissza. Úgy tűnik, a belgák jobban emlékeznek a közös történelmi emlékekre, mint mi. Michel Carlier, Belgium magyarországi nagykövete például megemlíti azt a tragikus dátumot, amikor 1526-ban a Mohácsnál megsemmisült magyar sereggel együtt életét vesztette II. Lajos király. Felesége, a brüsszeli születésű Mária, I. Ferdinánd belga király nővére volt. Belgium történelme nevét azóta is Magyar Máriaként említi.

Arra a kérdésre, miért kellett föderatív államokra bontani a korábban egységes Belgiumot, egyszerű a válasz: az ország igazából soha nem volt egységes, mert a flamand-vallon viták, a szembenállás esetenként korábban is megosztotta. És mint köztudott, minden a gazdaságon, pontosabban a gazdagságon múlik. Márpedig az utóbbi évtizedekben Flandria sokkal gyorsabban fejlődött, és kevesebb gazdasági problémával küzdött, mint Vallonia. Ez utóbbi területére összpontosult az utóbbi évtizedekben egyre több problémával járó vas- és acélipar, a bányászat és a textilipar. Flandria területén korábban a mezőgazdaság és a kereskedelem virágzott, így jóval könnyebben tudott alkalmazkodni a világgazdasági folyamatokhoz, rugalmasabbnak mutatkozott a kor igényeinek megfelelő struktúra kialakításában. Hatékony ágazatokat hoztak létre: korszerű vegyipart, autó-összeszerelő és elektronikai ipart. Flamand területen a GDP lényegesen meghaladta a vallon régióét, s ennek megfelelően nagyobb részt akartak kihasítani a közös tortából. Hosszas tárgyalások után 1993-ban döntöttek a szétválásról, pontosabban a föderatív állam létrehozásáról. A tapasztalatok szerint ez a vallonokat is aktív piacnyitásra, a gazdasági szerkezet gyorsabb átalakítására ösztönözte.

Flandria rendkívül agresszívan tör előre Közép-Európában, e téren Magyarország kiemelt célpont. Jelenleg a magyar-belga kereskedelmi forgalom mintegy 70 százalékát Flandriával bonyolítjuk le. Már 1994-ben együttműködési megállapodást kötöttünk, 1995- 1997 között munkaprogram alapján folyt az együttműködés, 1998-2000-re pedig együttműködési szerződést kötött a két ország, amely az élet szinte minden területére kiterjed. Ennek keretében a flamand fél ösztöndíjakkal, a kutatások segítésével jeleskedik, s a környezetvédelem, a közlekedés, a kultúra és számos más terület mellett hangsúlyozottan támogatja a kis- és közepes nagyságú vállalkozásokat. Flamand anyagi támogatással inkubátorházak jöttek létre a nyíregyházi Flamand Centerben, valamint ősszel Kaposváron és Békéscsabán, s ugyancsak a flamand kormány közreműködésével létesült a záhonyi logisztikai központ.

Flandria egyre jelentősebb partnere hazánknak. Részvételével és hozzájárulásával eddig mintegy 100 közös projekt valósult meg, ez az összes kelet-európai projekt több mint 40 százaléka. A hazánkba érkezett körülbelül 400 millió dollár belga működőtőke háromnegyed része Flandriából származik. A magyar-flamand áruforgalom 1990-1997 között a négyszeresére nőtt, a növekedés dinamikája kétszerese az EU-országokkal folytatott kereskedelmünknek.

Belgium gazdasági-statisztikai mutatói
  1994 1995 1996 1997
Lakosság (millió fő) 10,1 10,1 10,1 10,2
GDP értéke folyó áron (milliárd dollár) 229 269 265 242
GDP növekedése %-ban (változatlan áron) 2,3 1,9 1,4 2,9
1 főre eső GDP folyó áron (ezer dollár) 22,6 26 26 24
Infláció alakulása (%) 2,4 1,5 2,1 1,5
Munkanélküliség szintje (ezer fő) 554 555 545 541
Munkanélküliségi ráta (%) 9,9 9,9 9,7 9,3
Export értéke (milliárd dollár) 137,4 154,2 162 168
Import értéke (milliárd dollár) 127,3 144 152 155
Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd dollár) 12,5 15 14,7 11,1

Vallon offenzíva

Két éve működik Budapesten a Belga Nagykövetség Vallon Kereskedelmi Kirendeltsége. Mint a kereskedelmi attasé, Cristian Lecocq hangsúlyozza: az utóbbi hónapok egyik legfontosabb eseménye volt a november végén megrendezett budapesti Vallon Gasztronómiai és Kulturális Hét. Ennek keretében nemcsak a régió kulináris jellegzetességeivel igyekeztek megismertetni a magyar érdeklődőket, de kulturális és idegenforgalmi gazdagságával is. Szakmai résztvevők részére külön sör- és csokoládénapot is rendeztek, ily módon is kiemelve e két termék jelentőségét a vallon gazdaságban.

Jóllehet a hagyományos iparágak közül részben megmaradt az acélipar, az üveggyártás és a vegyipar, de Vallonia egyre inkább a csúcstechnológiai iparágak felé orientálódik. (Biotechnológia, új alapanyagok előállítása, mikroelektronika, informatika, repülőgép-összeszerelés.) A Sabena gépei már több mint 40 éve repülnek a Budapest- Brüsszel vonalon, tavaly 80 000 utast szállítottak a két főváros között. A Malév Boeing típusú gépeinek nagyjavítását Brüsszelben végzik. Vallonia gazdasági kibontakozása jelentős részben az innovatív, jól képzett munkaerőben bővelkedő kis- és középvállalatoktól várható. Elsősorban ezek keresnek partnereket nálunk, illetve a környező országokban. A Vallon Export Hivatal (AWEX) már 65 kereskedelmi attaséból álló hálózattal rendelkezik világszerte, egyikük Magyarországon tevékenykedik.

Vallonia és Brüsszel ötvösei, aranyművesei és szobrászai Európában már a középkor óta híresek. A későbbiekben építészeik, neodadaista művészeik váltak világhírűvé.

A belga magyar Aligha mondható, hogy van, aki többet tett a magyar-belga gazdasági kapcsolatok erősítéséért, mint a több mint negyven éve Belgiumban élő Hell József. A genti vállalkozó az elmúlt öt esztendő alatt 22 belga érdekeltségű magyarországi vállalkozásban működött közre, tizenegy menedzselésében ma is részt vesz, három társaságban pedig tulajdonnal is rendelkezik. Több időt tölt Magyarországon, mint Belgiumban, járja az országot, s állítása szerint alig van olyan magyar vállalat, amelyet ne keresett volna fel, ne ismert volna meg. A belga ajánlatokhoz igyekszik megtalálni a megfelelő partnert, ami nem könnyű. Ha szükségesnek látja, tevékenységét kiterjeszti a határainkon túlra is: közreműködött belga érdekeltségű cégek alapításában Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Jugoszláviában, Romániában, Ukrajnában és Oroszországban. A fő célország azonban, mint mondja, mindig Magyarország. Még itthon, az egyetemen tanult meg oroszul és angolul, aztán az üzleti élet követelményeinek eleget téve elsajátította a német, a francia, sőt a flamand nyelvet is. Belga állampolgár, de Göncz Árpád köztársasági elnöktől átvehette a magyar állampolgárságot igazoló okmányt és a magyar útlevelet is. Két hazája van, s mint mondja, mindkettőt egyformán szereti. Ezért tesz meg minden tőle telhetőt az üzletemberek egymásra találásáért. Hell József öt év alatt sok tapasztalatot szerzett. Mint mondja, a magyar munkaerő olcsó, igen jól képzett, kreatív. De nem elég piacorientált a menedzselés, a legtöbb helyen elavult a technológia, nincs elegendő tőke. Belgiumban viszont sok a tőkéjét befektetni szándékozó vállalkozó. A hazai telített piacról, ahol nagy a konkurencia, szívesen mennének keletre, de nem ismerik a lehetőségeket. A multinacionális cégek maguk bonyolítják ügyeiket, de a kis- és középvállalkozókat ösztönözni kell. Ők általában 100-150 millió forintos befektetésben gondolkodnak. Az első feladat, hogy mi, magyarok is igyekezzünk magunkat jobban megismertetni, ne várjuk el, hogy mindig a helyünkbe jöjjenek - ajánlja Hell József. N. L.

Milliárd dollár fölött

A magyar Gazdasági Minisztériumban - bár kiépültek a kapcsolatok Flandriával és Valloniával éppúgy, mint a brüsszeli régióval - a kétoldalú forgalmat mégis együttesen tartják nyilván. Jelentős piacról van szó, amellyel nagyjából kiegyenlített a forgalmunk - mondta Szilágyi István főosztályvezető-helyettes. Az 1997-es, 960 millió dolláros forgalom 1998-ban jóval túljutott az egymilliárd dolláron. 1998 első háromnegyed évében a kivitel 35, a behozatal pedig 22 százalékkal növekedett. Ennek eredményeként a korábbi évek 100 millió dollárt meghaladó passzívuma az elmúlt évben 20 millió dollárra csökkent. 1998 első kilenc hónapjában az export 427, az import pedig 445 millió dollár volt. Belgium kivitelünkben az EU-tagországok között a hetedik, s a behozatalban is ezt a helyet foglalja el. A teljes magyar export 2,3 százaléka irányul Belgiumba, míg importunkból 2,4 százalékkal részesedik.

Ami az áruszerkezetet illeti, exportunk legjelentősebb részét (60 százalékát) a gépek és gépi berendezések csoportja alkotja, amiből 1997-ben 283 millió dollár értékben szállítottunk. Jelentős a feldolgozott termékek (116 millió dollár) és az élelmiszerek (52 millió dollár) kivitele is. Az export bővülését az elmúlt két évben alapvetően a gépipari kivitel növekedése eredményezte (30, illetve 52 százalékos volt a bővülés).

A Belgiumból származó behozatalunk több mint 60 százalékát a feldolgozott ipari termékek adják, megközelítően 40 százalékát pedig a gépek és gépi berendezések teszik ki. A mezőgazdasági termékek részesedése még a 3 százalékot sem éri el.

Magyarországon az elmúlt években többségében belga multinacionális cégek hajtottak végre befektetéseket az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatások rendkívül széles körében. E társaságoknak jelentős szerepük van a két ország közötti áruforgalom növekedésében. A Belgiumba irányuló szállítók egyik legnagyobbika a Massive Hungaria világítástechnikai termékeket gyártó vállalat. Jelentős részesedést mondhat magáénak a kétoldalú forgalomban a belga érdekeltségű Samsonite Hungaria (bőröndök, táskák), a Versele Laga (állati takarmány), a Buchmann Rt. (szemüveglencse) és a SIDEM (autóalkatrész). Ugyanezek, valamint más belga-magyar cégek, mint például az UCB Magyarország (gyógyszeripar), a Tessenderlo Chemie (vegyipar) adják a Belgiumból származó magyar import jelentős hányadát.

A magyar-belga árucsere-forgalom struktúrájának változása (százalék)
  Kivitel Behozatal
1996 1997 1998 1996 1997 1998
Élelmiszerek, ital, dohány 12,9 11,4 11,1 3 2,7 2,7
Nyersanyagok 3,5 2,2 1,1 2,8 2,5 2
Energiahordozók 0,6 0,5 0,4 0,6 0,5 0,5
Feldolgozott termékek 32,7 25,3 22,8 64,6 57,3 52,5
Gépek, gépi berendezések 50,4 60,7 64,6 29 36,9 42,3
Összesen 100 100 100 100 100 100

Lehetőségek sokasága

Említésre érdemes a belga cégek részvétele a magyarországi privatizációban. A legjelentősebb a Tractabel-Powerfin, amely az energiaipar magánosítása során 1995 végén szerzett részesedést a Dunamenti Hőerőműben. Az Interbrew a Borsodi Sörgyárat, az Amylum a Szabadegyházi Szeszipari Vállalatot vette meg, s a már említett Buchmann pedig a MOM privatizációjában vett részt.

Az adatok ismeretében fejleszthetőnek látszanak a két ország közötti idegenforgalmi kapcsolatok. 1997-ben 122 000 belga állampolgár látogatott Magyarországra, 1998-ban pedig, az élénkülő kapcsolatok hatására, már 140 000. A belgákra az egyéni turizmus jellemző, előnyben részesítik a kempingezést és a fizető-vendéglátást, emellett szívesen vesznek részt szakmai rendezvényeken (ez utóbbiakat elsősorban a Malév brüsszeli képviselete bonyolítja). A forgalom növelése érdekében a Magyar Turizmus Rt. benelux képviselete egy évvel ezelőtt nyitotta meg Brüsszelben fiókirodáját. Kiutazás szempontjából a Belgiumba irányuló turizmus - a nagy távolság és a számunkra igen magas árak miatt - eddig nem volt jelentős.

A belga kapcsolatok kialakítása terén Bólyai Zsuzsa, a brüsszeli kereskedelmi szolgálat vezetője azt ajánlja a magyar vállalkozóknak: legyenek aktívak és érdeklődőek, amihez a kereskedelmi szolgálat jelentős segítséget tud nyújtani. Megfelelő címlistával rendelkeznek, ismerik sok belga vállalat igényét. Ha a magyar fél jelzi, milyen termékkel, szolgáltatással szeretne jelentkezni, igyekeznek partnert találni a számára. Kevesebb magyar és jóval több belga vállalkozó fordul hozzájuk, utóbbiak főleg vásárolni, beruházni szeretnének.

Különösen nagy az érdeklődés a magyar élelmiszer-ipari termékek, ezen belül a feldolgozott baromfi és a libamáj iránt. Jól eladható a friss és a konzervzöldség és -gyümölcs, valamint a gyümölcslé. Keresik a fűrészelt faárut, a parkettát, a műanyag termékeket, a csomagolóanyagokat, s jók a lehetőségek a textiliparban is. A belga ruházati szövetség tagjai számára bérmunka- és beruházási lehetőséget keres Magyarországon.

Képviselőnk állítja: alig van olyan termék, amit ne lehetne elhelyezni az igényes belga piacon. Nő az üzletemberek érdeklődése, akik kíváncsiak az Unión kívüli lehetőségekre. Az üzletemberek gondolkodása, rugalmassága könnyen áthidalhatja a két ország közötti 1400 kilométert. A kereskedelmi szolgálat mindenben tud és kész segíteni, igaz, a szolgáltatásért fizetni kell.

Nem kétséges, hogy a belga-magyar forgalom a lendületesen fejlődő kapcsolatok miatt továbbra is bővül, az együttműködés a kereskedelem mellett a gazdaság további területén is fejlődés előtt áll. A Fülöp belga herceg vezette, üzletemberekből álló küldöttség magyarországi látogatása újabb lendületet adhat a kapcsolatok építésének. Magyarország lesz a szeptemberi Genti Nemzetközi Vásár díszvendége, jelezve a flamand kapcsolat további erősödését, s természetesen hazánk is képviselteti magát az Europalia hagyományos, fél évig tartó kulturális eseménysorozatán.

A magyar-belga árucsere-forgalom alakulása (millió dollár)
  1993* 1994* 1995* 1996* 1996 1997 1998 (I-IX.)
Kivitel 159,8 206,6 262,0 276,6 433,3 461,8 427,3
Behozatal 243,5 307,6 379,2 394,6 421,4 498,3 444,8
Összforgalom 403,4 514,2 641,2 671,3 854,7 960,1 872,1
Egyenleg -83,7 -101 -117,2 -117,9 11,9 -36,5 -17,5
* Megjegyzés: vámszabad területi forgalom nélkül.

 

Magyar képviselet
Service Commercial Hongrois
Hungaarse Handelsdienst
B-1050 Bruxelles
57, rue Mignot Delstanche
Telefon: (32-2) 343-5044
Telefax: (32-2) 344-3074
Munkaidő: 8.00-16.00
pénteken 8.00-14.00
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. február 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére