Külkereskedelmi tevékenység
A 205/1998. (XII. 23.) Korm. rendelet az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kivitelének, behozatalának szabályait módosította. A változás elsősorban a kormányrendelet mellékleteiben szereplő, forgalmiengedély-köteles termékek, engedélyköteles ügyletek, valamint a Gazdasági Minisztérium külön engedélyével folytatható külkereskedelmi tevékenységek felsorolását érintette. Új szabály, hogy az 1/b számú mellékletben meghatározott gyógyszerkészítmények importjához a készítmény forgalomba hozatalát engedélyező hatóság előzetes szakmai hozzájárulását is be kell szerezni. A hozzájárulást a hatóság akkor adja meg, ha a kérelmező rendelkezik a termék gyártására, illetve forgalmazására jogosító – külön jogszabályban meghatározott – hatósági engedéllyel.
(Magyar Közlöny, 1998/116. szám)Kockázati tőketársaságok könyvvezetése
A 207/1998. (XII. 23.) Korm. rendelet a kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének szabályait tartalmazza. A rendelet értelmében a kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok a jogszabály melléklete szerinti mérlegből, eredménykimutatásból és üzleti jelentésből álló éves beszámolót kötelesek készíteni. Számvitel-politikai megfontolásból az érintettek a beszámoló mellett a kockázati tőkebefektetések értékelési elveit és az azok utáni céltartalékképzés rendjét meghatározó szabályzatot, az értékelés felülvizsgálatára vonatkozó szabályzatot, a befektetés elveit tartalmazó szabályzatot, a kölcsönnyújtásra és a fedezetek értékelésére vonatkozó szabályzatot is kötelesek készíteni. Részletesen meghatározza a jogszabály a mérlegkészítés, a mérlegtételek és az eredménykimutatás készítésének fő szabályait, az eredménykimutatás tételeit. Az értékelési előírások szerint a kockázati tőkebefektetéseken belül elkülönítetten kell kimutatni és értékelni a teljes egészében realizált befektetéseket, a részlegesen realizált befektetéseket és a még nem realizált befektetéseket.
A kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap kettős könyvvitelt köteles vezetni. A könyveiknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnek azokból a szükséges információkat bármikor megadhassák, illetve a jogszabály szerinti tájékoztatási kötelezettségek a könyvek alapján bármikor teljesíthetők legyenek. A rendelet 1999. január 1-jén lépett hatályba. Előírásait először az 1998. évi éves beszámoló elkészítésénél kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 1998/116. szám)Önkéntes nyugdíjpénztár
A 208/1998. (XII. 23.) Korm. rendelet az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítéséről és könyvvezetéséről szóló 269/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet szabályait módosította. Ennek alapján a negyedéves jelentést – illetve az egyesített (összesített) negyedéves jelentést – is az éves beszámolóra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni, és a könyvvizsgáló hitelesítő záradékával együtt – a negyedévet követő második hónap 15-éig – két példányban a Pénztárfelügyeletnek meg kell küldeni. Az immateriális javak között azokat a nem anyagi eszközöket (vagyoni értékű jog, szellemi termék) kell kimutatni, amelyek közvetlenül és éven túl szolgálják a pénztár működési tevékenységét és szolgáltatásainak teljesítését. Aktív időbeli elhatárolásként elkülönítetten kell kimutatni az immateriális javak közé nem tartozó vagyoni értékű jog, szellemi termék beszerzési értékének azt a részét, amelyet költségként csak a mérleg fordulónapját követő időszak(ok)ra szabad elszámolni. A saját tőke – a be nem fizetett pénzbeli alapítói támogatásokkal, illetve vagyontárgy formájában felajánlott, de nem teljesített alapítói támogatásokkal csökkentett – induló tőkéből, a tartaléktőkéből, a működés és a kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi mérleg szerinti eredményéből, az értékelési különbözet tartalékából, valamint az értékelési tartalékból áll. A rendelet módosította a vagyonmérleg-, vagyonleltár-készítés szabályait is. Emellett előírja, hogy a pénztár az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget és eredménykimutatást a közgyűlés jóváhagyását követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő június 30-áig a beszámoló könyvvizsgálói záradékával együtt a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében köteles közzétenni. A rendelet 1999. január 1-jén lépett hatályba. A rendelet szabályai az 1998. IV. negyedévi jelentés elkészítése és a Pénztárfelügyelethez történő megküldése során, az 1998-as pénztári beszámoló közzétételénél is alkalmazhatók.
(Magyar Közlöny, 1998/116. szám)Magánnyugdíjpénztárak
A 209/1998. (XII. 23.) Korm. rendelet a magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési szabályaiban hozott változást. A negyedéves jelentést a magánnyugdíjpénztáraknak is az éves beszámolóra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni, és a könyvvizsgáló hitelesítő záradékával együtt a negyedévet követő második hónap 15-éig két példányban a Pénztárfelügyeletnek megküldeni. Az önkéntes nyugdíjpénztárak számviteli szabályaival összhangban módosultak a magánnyugdíjpénztárak könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségei, többek között a sajáttőke-kimutatás, a vagyonmérleg, vagyonleltár szabályai. A pénztár a pénztári beszámoló részét képező mérleget és eredménykimutatást a közgyűlés jóváhagyását követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig a beszámoló könyvvizsgálói záradékával együtt a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében köteles közzétenni. A pénztártag másik pénztárba történő átlépése esetén a tag követelésének átutalását legkésőbb az átadó pénztárnál a tag által történő átlépési bejelentés negyedévét követő 45 napon belül kell elvégezni. A rendelet 1999. január 1-jén lépett hatályba. Az átlépésre vonatkozó szabályokat azokra az esetekre kell alkalmazni, amikor az átlépést a rendelet hatálybalépése után kezdeményezték. A rendelet szabályai az 1998. IV. negyedévi jelentés elkészítésénél, annak a Pénztárfelügyelethez történő megküldésénél és az 1998. évi pénztári beszámoló közzétételénél is alkalmazhatók.
(Magyar Közlöny, 1998/116. szám)Erdősítési közmunkaprogram
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 62/1998. (XII. 23.) FVM rendeletével módosította az agrárgazdasági célok 1998-as költségvetési támogatásáról szóló FM rendeletet az erdősítési közmunkaprogram tekintetében. A módosítás értelmében költségvetési forrásból kell fedezni a 2302/1997. (IX. 30.) Korm. határozattal elrendelt erdősítési közmunkaprogramban foglalkoztatott munkanélküliek támogatására benyújtott pályázatok, valamint az Állami Erdészeti Szolgálat által elfogadott és igazolt normatív támogatások összegét.
(Magyar Közlöny, 1998/116. szám)Külkereskedelmi engedélyek
A 29/1998. (XII. 23.) GM rendelet módosította az egyes külkereskedelmi tevékenységek folytatásához szükséges engedélyek megszerzésének szabályait. A változás értelmében nem csak az engedély kiadását kell megtagadni, hanem a már kiadott engedélyt is vissza kell vonni a 6/1990. (XII. 29.) NKGM rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén.
(Magyar Közlöny, 1998/116. szám)Fogyasztási cikk globálkvóta
A gazdasági miniszter 30/1998. (XII. 23.) GM rendelete tartalmazza az 1999 I. félévére vonatkozó fogyasztási cikk globálkvótát és annak igénylési rendjét. A közvetlenül fogyasztási célt szolgáló áruk behozatalára ugyanis a 112/1990. (XII. 23.) Korm. rendelet felhatalmazása alapján a Gazdasági Minisztérium féléves keretet – fogyasztási cikk kvótát – állapíthat meg. A fogyasztási cikk import globálkvótába tartozó áruk jegyzékét, az értékplafonok áruösszetételét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az értékplafonok nagyságáról, kvótakódjairól, továbbá arról, hogy egy pályázó az értékplafon értékének mekkora hányadát kérelmezheti, a 3. számú melléklet 13-14. oszlopa ad tájékoztatást. E szempontból pályázónak az engedélykérelmen feltüntetett belföldi átvevő számít. Ezért – amennyiben a kérelmező és a belföldi átvevő nem azonos – az engedélykérelmen a belföldi átvevő cégszerű aláírásának és bélyegzőjének is szerepelnie kell. Az a cég, amely az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról szóló, 34/1998. (V. 22.) IKIM rendelettel módosított 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet alapján nemesfém tárgy és ékszer, valamint személygépkocsi nagy-, illetve kiskereskedelmi tevékenységet folytat, behozatalra engedélykérelmet kizárólag akkor nyújthat be, ha az engedélykérelem indokolás rovatában a nyilvántartásba vételi számot feltüntette. A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartásba vételről szóló határozat másolatát is. Csak olyan személygépkocsit lehet importálni, amely teljes mértékben megfelel a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM, valamint az egyes gépjárművek vámkezelését megelőző vizsgálatról szóló, 2/1993. (I. 27.) KHVM-KTM együttes rendelet előírásainak.
A kvóták felosztásánál a rendelet megkülönbözteti a hagyományos importőröket, illetve az új importigénylőket. Hagyományos importőr az a kérelmező, aki a fogyasztási cikk globálkvóta keretében az adott kvótából 1998 I. félévében engedéllyel rendelkezett, és tényleges importot bonyolított le. Új importigénylőnek tekintendők az adott kvótából 1998 I. félévében engedéllyel nem rendelkező, vagy tényleges importot nem bonyolító kérelmezők, tehát azok is, akik először 1998. II. félévben már kaptak engedélyt. A hagyományos importőrök 1998 I. félévi, USD-ben mért érvényes engedély alapján megvalósított, USD-ben (személygépkocsi: db-ban) számított importjának maximum 100 százalékára nyújthatnak be 1999 I. félévében kvótánként és azon belül relációnként (az értékplafon kvótakódjának utolsó két számjegye) engedélykérelmet, amit automatikusan engedélyeznek. Ezek az engedélykérelmek a 01., 02., 03., 06., 09., 10. és 11. számú kvótákra 1999. január 4-től folyamatosan nyújthatók be személyesen a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési Főosztályán (Budapest II. ker., Margit krt. 85.), vagy postai úton, kérelmenként külön-külön, kizárólag tértivevényes ajánlott levélben a következő címre: Gazdasági Minisztérium, Engedélyezési Főosztály, Budapest, Postafiók 111, 1880. Az engedélykérelemhez – ajánlott levélnek megfelelően bérmentesített – nagyalakú, megcímzett válaszborítékot kell csatolni.
Az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok behozatalának engedélyezését kezdeményező eljárás illetéke 3000 Ft. Az engedélyezési eljárás illetékét az eljárás kezdeményezésekor illetékbélyegben kell leróni. A kérelmező cég első engedélykérelménél – lehetőleg már a kvóta indulása előtt – az adóbejelentkezési lap fotómásolatát küldje be, hogy az adószámát nyilvántartásba vegyék, vagy személyesen adja be az Engedélyezési Főosztályon. Amennyiben a kérelmező adataiban (adószám, név, telephely) a korábban kiadott engedélyen szereplő adatokhoz képest a kérelem benyújtásáig változás következik be, akkor azt az Engedélyezési Főosztályon előre igazolni kell az APEH adatbejelentkezési, adatmódosító lappal. A használt személygépkocsik és lakóautók közül az 1995-1998-as gyártási évűek behozatalára nyújtható be engedélykérelem. A használt személygépkocsik és lakóautók behozatalánál fel kell tüntetni a gyártás évét.
A minisztérium határozata ellen fellebbezéssel lehet élni, amelyhez csatolni kell a fellebbezés tárgyát képező termékre a tárgyévben kiadott engedélyekre történt bonyolítást igazoló bizonylatot, az engedélyokmány 3. számú példányát vagy annak fotómásolatát. A fellebbezési eljárás illetéke az elsőfokú eljárás illetékének kétszerese.
(Magyar Közlöny, 1998/116. szám)Autóbusz-közlekedés díjai
A 27/1998. (XII. 23.) KHVM rendelet a belföldi menetrend szerinti távolsági (helyközi) autóbusz-közlekedés, valamint az iskolák és tanintézetek által rendelt belföldi autóbusz-különjáratok legmagasabb díjairól szóló 33/1994. (XII. 24.) KHVM rendelet módosításáról szól. Ennek értelmében a menetrend szerinti távolsági (helyközi) autóbusszal végzett személyszállításért járó díjat az utazás távolsága és az utast megillető kedvezmények figyelembevételével, az 1. számú melléklet szerint kell megállapítani. A havitól eltérő érvényességű bérlet árát az érvényességi időszaknak megfelelő arányban az 1. számú mellékletben meghatározott havibérletárak alapulvételével kell meghatározni. A jogszabály 1. számú melléklete a menetrend szerinti távolsági (helyközi) autóbusszal végzett személyszállításért járó menetdíjat, a munkába járást szolgáló bérletek árát, a tanulók iskolába járására szolgáló havibérleteinek árát és a felmutatásra érvényes bérletek árát, a 2. számú melléklet az útipoggyász fuvarozásának díját, a 3. számú melléklet az iskolák és tanintézetek által rendelt autóbusz-különjárat díját tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 1998/116. szám)Ivóvízdíjak 1999-ben
A 28/1998. (XII. 23.) KHVM rendelet a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért 1999. január 1-jétől kezdődően fizetendő díjakat tartalmazza. Abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépése és a fogyasztás leolvasása nem esik egybe, a számlázás alapjául szolgáló mennyiséget arányosan kell megosztani a díjváltozás előtti és utáni időszakra. Az 1999. január 1-je előtti időszakra számított mennyiséget a 37/1997. (XII. 21.) KHVM rendeletben meghatározott díjon kell számlázni. A jogszabály 1. számú melléklete a víziközművek által felszámítható ivóvíz- és csatornahasználat legmagasabb díjait, a 2. számú melléklet az ivóvíz-értékesítés (átadás) díját tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 1998/116. szám)Postai díjszabás
A 29/1998. (XII. 23.) KHVM rendelet a belföldi postai szolgáltatások legmagasabb hatósági díjait határozza meg. Az 1. számú melléklet szerint a szabványlevél díja helyi viszonylatban 27 forint, távolsági viszonylatban 32 forint, a levelezőlap (képes levelezőlap) helyi díja 20 forint, távolsági díja 24 forint. A válaszküldeményekért a címzett (a kibocsátó) a súlykategóriának megfelelő távolsági díjat köteles fizetni. A rendelet mellékleteiben találhatók meg a nyomtatványküldemények, a postautalvány és gyorsutalvány, az utalvány-levelezőlap, az értéklevél és a különszolgáltatások díjai.
(Magyar Közlöny, 1998/116. szám)Rádió és televízió műsorszórás díjai
1999. január 1-jén a 30/1998. (XII. 23.) KHVM rendelet alapján emelkedtek a rádió és televízió műsorszórás legmagasabb díjai. A díjtételek a rendelet 1-5. számú mellékletében szerepelnek.
(Magyar Közlöny, 1998/116. szám)Telefondíjak
A 31/1998. (XII. 23.) KHVM rendelet a közcélú távbeszélő-szolgáltatások 1999-ben érvényes díjait határozza meg. A nemzetközi tudakozódás díja ebben az évben – tudakozódásonként – 80 Ft. A közcélú távbeszélő-szolgáltatások impulzusdíja előfizetői állomásokról kezdeményezett hívásoknál 12 Ft, telefonkártyával működő nyilvános állomásokról kezdeményezett hívásoknál 16 Ft, érmével működő nyilvános állomásokról kezdeményezett hívásoknál pedig 16 Ft minden koncessziós társaság esetén. A Matáv előfizetési díjai gépi kapcsolású egyéni fővonal vonatkozásában 1210 Ft-ra, üzleti/intézményi fővonal vonatkozásában 1630 Ft-ra emelkedtek. Január elsejétől a beszélgetési díjon felül hívásonként 6,6 Ft hívásfelépítési díjat is fizetni kell. A rendelet 1. számú mellékletében a bérelt vonali szolgáltatás díjai, a 2. számú mellékletében pedig a közcélú szolgáltatások díjai szerepelnek koncessziós társaságonkénti bontásban.
(Magyar Közlöny, 1998/116. szám)Vasúti díjak
A 32/1998. (XII. 23.) KHVM rendelet a vasút belföldi menetrend szerinti személyszállítási díjainak emeléséről rendelkezik. A menetrend szerinti vasúti személyszállításért járó díjat a rendelet értelmében az utazás távolsága, a kocsiosztály, valamint a 287/1997. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján az utast megillető kedvezmények figyelembevételével kell megállapítani. A helyjegy díja a menetdíjon felül 90 Ft. Az intercity (IC) vonat pótjegydíja 320 Ft, amely a helybiztosítás díját magában foglalja. A menetdíjból kedvezmény csak egy jogcímen jár. A keletbélyegzés nélkül elővételben váltott menetjegyeket 1999. január 1-jétől csak a régi és az új ár közötti díjkülönbözet megfizetése után érvényesíti a vasút. A felhasználatlan menetjegyeket a szolgáltató kezelési költség felszámítása nélkül 1999. március 31-ig visszaváltja. Az 1999. január 1-je előtt elővételben (meghatározott napra) váltott, egy útra szóló menetjegyek az érvényességi idejükön belül, de legkésőbb 1999. március 1-jéig, a menettérti útra szóló menetjegyek az érvényességi idejükön belül, de legkésőbb 1999. március 31-ig használhatók fel utazásra. A jogszabály 1. számú mellékletében a teljes árú, az 50 százalékos, 67,5 százalékos, a 90 százalékos mérséklésű menetdíjak, a felmutatásra érvényes bérletek, a munkába járásra szolgáló bérletek, a diákigazolvánnyal rendelkező tanulók és hallgatók havijegyének ára található, a 2. számú mellékletben pedig az útipoggyász, az élő állatok szállításának díja és a kerékpár viteldíja szerepel.
(Magyar Közlöny, 1998/116. szám)Árufuvarozás, személyszállítás
A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter 33/1998. (XII. 23.) rendelete a nemzetközi közúti árufuvarozás és személyszállítási engedélyek díjairól rendelkezik. A jogszabály azokra a nemzetközi közúti áru- és személyszállítást végző jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra és természetes személyekre terjed ki, amelyek/akik tevékenységük folytatáshoz magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott tehergépkocsit, nyerges vontatót, pótkocsit, félpótkocsit, járműszerelvényt, autóbuszt tartanak üzemben. Az üzembentartó az oda-vissza útra jogosító (járati) engedélyért 600 forintot, az egy naptári évre korlátlan számú útra jogosító áru- és személyszállítási engedélyért – a CEMT-engedélyek kivételével – 10 000 forintot, az egy naptári évre korlátlan számú útra jogosító – a CEMT-egyezményben részes országok viszonylatában felhasználható – engedélyért 30 000 forintot köteles fizetni. Az év egy meghatározott időszakára (pl. 1-2 hónapra) vonatkozó árufuvarozás és személyszállítási engedély díja az éves engedély díjának arányos része. A díjat az engedélyt kérő az eljárás megkezdése előtt a Közlekedési Főfelügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01738825 számú keretszámlájára köteles befizetni. A díjak általános forgalmi adót nem tartalmaznak. A rendelet 1999. január 1-jén lépett hatályba. Az ennek megfelelő díjakat először az 1999-re kiadott engedélyek esetében kell alkalmazni.
A 39/1998. (XII. 23.) KHVM rendelet a belföldi és nemzetközi árufuvarozási tevékenység végzésére jogosító engedélyezési eljárás díjait szabályozza. Az engedélyezési eljárási díjat az elsőfokú közlekedési hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett – a 2. számú mellékletben szereplő – számlájára kell befizetni. A különféle engedélyek díjai az 1. számú mellékletben találhatók.
(Magyar Közlöny, 1998/116. szám)Járművezetői vizsga
A 34/1998. (XII. 23.) KHVM rendelet a közúti járművezetői vizsga és az egyes közúti közlekedési szakképesítésekkel összefüggő vizsgák díjait tartalmazza. A rendelet értelmében ha a vizsgázó a vizsgán nem jelenik meg és távolmaradását nem menti ki, újabb vizsgát csak a vizsgadíj ismételt befizetése után tehet. Sikertelen vizsgát követően újabb vizsga ugyancsak ismételt díjfizetés után tehető. A vizsgadíjat a vizsgára jelentkezéskor kell befizetni a megyei közlekedési felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett, a rendelet 6. számú mellékletében meghatározott számlájára. Az egyes kategóriákhoz rendelt díjak magukban foglalják a vizsgalap vizsgázónál maradó példányának díját is. A díjak általános forgalmi adót nem tartalmaznak. Az 1. számú melléklet a közúti járművezetői vizsgák díjait, a 2. számú melléklet a szakoktatói, illetve az iskolavezetői névjegyzékbe való felvétel díját, a 3. számú melléklet a közúti közlekedési szakképesítésekkel összefüggő vizsgák díjait, a 4. számú melléklet a pótvizsga díját tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 1998/116. szám)name="Közúti járművek forgalomba helyezésének eljárási díjai">Közúti járművek forgalomba helyezésének eljárási díjai
A 42/1998. (XII. 23.) KHVM rendelet határozza meg a közúti járművek forgalomba helyezésével, forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatos, 1999. január 1-jétől hatályos díjak jegyzékét, valamint a Magyar Államkincstárnál vezetett bankszámlák felsorolását, amelyekre kell az egyes díjakat befizetni. A gépjárműtörzskönyv kiállítását, cseréjét például 2000, míg a törzskönyv pótlását 3000 forintos díjfizetés terheli. 2000 forint az új típusú forgalmi engedély kiállításának díja.
A 44/1998. (XII. 23.) KHVM rendelet módosította a közúti járművek forgalomba helyezésének, forgalomban tartásának műszaki feltételeit a jóváhagyás alá eső járműtulajdonságok vonatkozásában, valamint 1999. április 30-ával hatályon kívül helyezte a műszaki megvizsgálás egyes szabályait.
(Magyar Közlöny, 1998/116. szám)Hajózási képesítések, hatósági eljárások
A 35/1998. (XII. 23.) KHVM rendelet módosította a hajózási képesítésről szóló szabályokat. A változások elsősorban a képesítő vizsgák díjait érintették, amelyek felsorolását a rendelet melléklete tartalmazza. A díjakat a megyei közlekedési felügyelet, a Közlekedési Főfelügyelet, illetve a hajózási hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni. A módosítás rögzíti az első- és másodfokú hajózási hatósági tevékenységet végző szervek megnevezését és számlaszámát is.
A hajózási hatósági eljárások díjait módosította az 1999. február 1-jén hatályba lépő, 40/1998. (XII. 23.) KHVM rendelet. Az egyes eljárásokért fizetendő díjak jegyzéke a jogszabály mellékletében található meg.
(Magyar Közlöny, 1998/116. szám)Szállítótartályok
A 37/1998. (XII. 23.) KHVM rendelet a szállítótartályok műszaki felügyeletének szabályait, gyártási és műszaki felügyeleti előírásait határozza meg, egyidejűleg elrendeli azok kötelező alkalmazását is. A műszaki felügyeletet a Közlekedési Főfelügyelet látja el. A kötelező előírások is e szervtől szerezhetők be. A próba, ellenőrzés és jóváhagyás díjköteles eljárás, amelyek mértékét a rendelet melléklete tartalmazza. A díjakat a Közlekedési Főfelügyelet Magyar Államkincstárnál vezetett, 10032000-01738825 számú számlájára kell befizetni.
(Magyar Közlöny, 1998/116. szám)Pénzforgalom
A Magyar Nemzeti Bank 8/1998. (MK 116.) rendelkezése módosította a pénzforgalomról szóló 6/1997. (MK 61.) MNB rendelkezés szabályait. A módosítás célja a hitelintézetek és a postai pénzforgalmi közvetítő tevékenységet végző szervezetek évezredváltással kapcsolatos feladatainak meghatározása.
(Magyar Közlöny, 1998/116. szám)Változott a társasági törvény
Tavaly év végén két ízben is módosult a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.). A költségvetési törvényben található változás szerint a részvénytársaság tulajdonában álló saját részvények együttes névértékének összege nem haladhatja meg az alaptőke tíz százalékát.
Az 1998. évi LXXXII. törvényben található módosítás arról rendelkezik, hogy a Gt. 220. § (3) bekezdésében és a 229. § (2) bekezdésében foglalt megkülönböztetési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha az azonos részvénysorozatba tartozó részvények közötti, illetve nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályában a névre szóló részvényekhez kapcsolódó szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározása során tett különbségtételt tavaly június 16-át követően határozták meg. (Az említett jogszabályhelyek szerint tilos a részvényesi jogok gyakorlásával összefüggésben az azonos részvénysorozatba tartozó részvényekkel rendelkező részvényesek közötti bármiféle hátrányos különbségtétel. A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya a névre szóló részvényeknél meghatározhatja az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét. A szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározása során azonban tilos a részvényesek közötti bármiféle különbségtétel.)
(Magyar Közlöny, 1998/117.; 120. szám)A szabadság kiadása
Módosult az előző évről áthozott szabadságok kiadásának rendje. A Munka Törvénykönyvét módosító 1998. évi LXXIX. törvény szerint főszabályként esedékességének évében kell kiadni a szabadságot. A munkáltató azonban legkésőbb a tárgyévet követő június 30-áig (kollektív szerződés rendelkezése alapján a tárgyévet követő december 31-éig) kiadhatja a szabadságot, amennyiben ezt kivételesen fontos gazdasági érdek indokolja. Amennyiben a tárgyévben azért nem lehetett kiadni a szabadságot, mert a munkavállaló beteg volt vagy más, a személyét érintő elháríthatatlan akadály miatt nem dolgozott, akkor a következő évben az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni a szabadságot.
Az új rendelkezések január 1-jétől hatályosak, tehát első ízben az 1999-ről 2000-re áthúzódó szabadságok kiadására alkalmazandóak.
(Magyar Közlöny 1998/117. szám)A családok támogatása
Az 1998. évi LXXXIV. törvény alanyi jogon visszahozta a családi pótlékot és a gyermekgondozási segélyt (gyes). A törvény hatálya nemcsak a Magyarországon élő magyar állampolgárokra terjed ki, hanem a magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismert, vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldiekre is.
A családtámogatási ellátási formák: a nevelési ellátás (családi pótlék, iskoláztatási támogatás), a gyermekgondozási támogatás (gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás) és az anyasági támogatás.
Nevelési ellátás
A családi pótlék ezentúl alanyi jogon jár az után a gyermek után,
- aki még nem tanköteles, illetőleg
- tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, továbbá
- aki gyermekotthonban, javítóintézetben vagy szociális intézményben él és tanköteles, vagy általános iskola, középiskola, szakiskola tanulója és 20. életévét nem töltötte be.
Iskoláztatási támogatásra jogosult a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám arra a saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel, aki tanköteles, illetőleg már nem tanköteles, de közoktatási intézmény tanulója és még nem töltötte be a 20. életévét.
Az után a gyermek után, akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható.
Amennyiben a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a nevelési ellátást – együttes nyilatkozatuk alapján – bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt.
A gyermek tankötelessé válása évének október 1-jétől megszűnik a gyermekre tekintettel megállapított családi pótlékra jogosultság, s ezzel egyidejűleg iskoláztatási támogatásra jogosultság keletkezik. A tanköteles gyermekre tekintettel akkor is jár a nevelési ellátás, ha a gyermek tanulói jogviszonya szünetel.
1999. szeptember 30-áig arra a gyermekre tekintettel is családi pótlékot kell megállapítani és folyósítani, akire tekintettel a törvény értelmében iskoláztatási támogatás megállapításának és folyósításának lenne helye.
Gyermekgondozási támogatások
Gyermekgondozási segélyre (gyes) jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, valamint a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
A gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermek másfél éves koráig nem folytathat keresőtevékenységet, másfél éves kora után pedig napi 4 órát meg nem haladó időtartamban, vagy ha otthon végez munkát, akkor időkorlátozás nélkül dolgozhat.
Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3 és 8 éves kora között jár. A támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet maximum napi 4 órában folytathat, illetve ha otthon dolgozik, akkor időkorlátozás nélkül.
A gyermekgondozási támogatás havi összege – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónapban pedig egy napra a havi összeg harmincadrésze jár.
Anyasági támogatás
Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően az a nő, aki terhessége alatt legalább négyszer részt vett terhesgondozáson; az örökbe fogadó szülő, ha a szülést követő 60 napon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték; illetőleg a gyám, ha a gyermek a születését követően 60 napon belül – jogerős határozat alapján – a gondozásába kerül.
A támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 százalékával. A támogatásra vonatkozó igényt a szülést követő 60 napon belül lehet benyújtani.
Igénybejelentés
A családtámogatási ellátás iránti igényt írásban kell előterjeszteni, s csatolni kell hozzá az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását.
- Ha a jogosult munkáltatójánál van családtámogatási kifizetőhely, úgy a családtámogatási kifizetőhely,
- ha a jogosult illetményét a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) – folyósítja, úgy a TÁKISZ,
- egyébként pedig a jogosult lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi egészségbiztosítási pénztár (MEP), illetőleg ennek kirendeltsége
bírálja el az ellátás iránti igényt (a gyermeknevelési támogatás kivételével).
(Magyar Közlöny 1998/117.; 121. szám)A békéltető testületi tagok díjazása
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény szerint a békéltető testület a területi gazdasági kamarák mellett működő független testület. A testület eljárásának elsődleges célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése.
A békéltető testület hatáskörébe az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése.
A január elsejétől hatályos 211/1998. (XII. 24.) Korm. rendelet állapítja meg a békéltető testületi tagok díjazását. Az eljáró tanács tagja főszabályként ügyenként kétezer forint díjazásban részesül. Ezer forint díjazás jár többek között akkor, ha a fogyasztó az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül visszavonja a kérelmét vagy a felek megállapodnak az eljárás megszüntetésében.
Az eljáró tanács tagja a testületet működtető kamarával kötött átalánydíjas szerződés alapján is elláthatja tevékenységét. Ilyenkor havonta minimum tizenötezer forint átalánydíj jár.
A testület elnöke és elnökhelyettese a kamarával kötött szerződés alapján látja el tevékenységét. Az elnök havonta minimum negyvenötezer forint, az elnökhelyettes pedig minimum harmincezer forint díjazásban részesül.
Az eljáró tanács tagja a fogyasztói jogvita elbírálásával közvetlenül összefüggő, indokolt és számlával igazolt költségeinek megtérítése céljából költségtérítésre jogosult, amelynek összegét a békéltető testület elnöke hagyja jóvá. A költségtérítés költségátalány formájában is igényelhető, ennek összege ügyenként ötszáz forint.
(Magyar Közlöny 1998/117. szám)Szigorodó büntetőjog
December végén elfogadta a parlament a "maffiaellenes törvénycsomag"-nak is titulált büntetőjogi módosításokat. Az 1998. évi LXXXVII. törvény a büntető anyagi jogszabályokat, azaz a Büntető Törvénykönyvet, az 1998. évi LXXXVIII. törvény pedig a büntetőeljárási szabályokat módosítja. (A témáról bővebben A hónap témája rovatunkban szólunk.)
(Magyar Közlöny 1998/118. szám)name="A gazdasági kamarák szabályozásának felülvizsgálata">A gazdasági kamarák szabályozásának felülvizsgálata
A 83/1998. (XII. 26.) OGY határozat szerint a kormány áttekinti a gazdasági kamarákra vonatkozó törvényi szabályozást. Ennek keretében megvizsgálja, hogy
- indokolt-e a kötelező kamarai tagság fenntartása, vagy célszerűbb azt önkéntes alapra helyezni,
- kiterjeszthető-e az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogköre a gazdasági kamarákra,
- milyen lehetőségek kínálkoznak a gazdasági kamarák szerepének erősítésére a gazdaság- és vállalkozásfejlesztési feladatok tekintetében,
- a működés hatékonyságának javítása érdekében célszerű-e a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Kézműveskamara és a Magyar Agrárkamara közös szervezetbe integrálása,
- van-e lehetőség a gazdajegyzőknek a megyei földművelési és vidékfejlesztési hivatalok felügyelete alá helyezésére.
Gyógyszerreklámok
Szigorodtak a gyógyszerek és gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények reklámozásának és ismertetésének szabályai, az erről szóló 24/1997. (VIII. 14.) NM rendeletet módosította a 20/1998. (XII. 27.) EüM rendelet.
Nem reklámozhatók a rendelet mellékletében felsorolt betegségek, betegségcsoportok gyógyítására, illetve megelőzésére szolgáló gyógyszerkészítmények, a közgyógyellátásra jogosultak részére térítésmentesen rendelhető gyógyszereket meghatározó rendelet mellékletében felsorolt gyógyszerkészítmények, valamint az olyan vény nélkül is beszerezhető gyógyszerek, amelyeknek árához a társadalombiztosítás támogatást nyújt, amennyiben azt vényre szerzik be.
A gyógyszer, illetve a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény reklámja csak akkor tehető közzé, ha a reklám tartalmazza az alábbi figyelmeztetést: "A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!" Szabadtéri reklámhordozón vagy sajtótermékben a reklámnak jól olvashatóan, jól látható helyen, vízszintesen elhelyezve, a háttérből kiemelve, a sajtótermék megjelenésének nyelvén, szabadtéri reklámhordozón pedig magyar nyelven kell tartalmaznia a figyelmeztetés szövegét. A szövegnek a teljes reklám területének legalább 10 százalékát le kell fednie.
Televízióban a reklám végén közzétett, a figyelmeztetés szövegét tartalmazó képernyőszöveg időtartamának legalább 7 másodpercnek kell lennie, ez idő alatt jól érthetően, magyar nyelven kell elhangzania a figyelmeztetésnek. Rádióban elhangzó reklámnak a reklám végén, jól érthetően, magyar nyelven kell tartalmaznia a figyelmeztetést, s annak időtartamának legalább 7 másodpercnek kell lennie.
(Magyar Közlöny 1998/119. szám)Népjóléti igazgatási díjak
A díjemelések év eleje táján egyik ágazatot sem kerülték el. A népjóléti ágazatba tartozó egyes államigazgatási eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő díjakról szóló 50/1996. (XII. 27.) NM rendeletet a 27/1998. (XII. 27.) EüM rendelet módosította.
A megváltozott díjakat a rendelet melléklete tartalmazza.
A jogszabály január elsejétől hatályos, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny 1998/119. szám)Gyógyszervizsgálati díjak
A 28/1998. (XII. 27.) EüM rendelet a gyógyszerkészítmények vizsgálatáért és törzskönyvezéséért, valamint a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásba vételéért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 52/1996. (XII. 27.) NM rendeletben felsorolt igazgatási díjakat emelte meg január elsejei hatállyal.
(Magyar Közlöny 1998/119. szám)Illetékek kezelése és könyvelése
Az illetékek kezelését és könyvelését szabályozó 14/1991. (V. 21.) PM rendelet néhány előírását és 2. számú mellékletét változtatta meg a 40/1998. (XII. 27.) PM rendelet. E szerint az illeték tárgyú beadványokat az érkezés napján tartalmuk alapján csoportosítva, egymástól elkülönített számcsoportok alatt, az alábbiak szerint kell iktatni:
- A közjegyző által megküldött hagyatékátadó végzést, illetőleg az ingóörökségre vonatkozó hagyatéki kimutatást az örökhagyó neve szerint, 100.001 sorszámmal kezdődően, négyjegyű évszám használatával (I. számcsoport).
- Az illetékkötelezettség megállapítása végett bejelentett
- ajándékozási ügyiratokat 200.001 (II. számcsoport),
- visszterhes vagyonátruházási ügyiratokat 300.001 (III. sorszámmal),
- egyéb illeték (díj) megállapítása (beszedése) végett bemutatott, illetve megküldött ügyiratokat pedig államigazgatási eljárási illeték esetén 400.001 (IV/1. számcsoport), bírósági eljárási illeték esetén a megyei illetékhivataloknál 440.001 (IV/2. számcsoport), a Fővárosi Illetékhivatalnál 440.001 (IV/2. számcsoport) és 480.001 (IV/3. számcsoport)
sorszámmal kezdődően, négyjegyű évszám használatával, a fizetésre kötelezett neve szerint.
- Minden egyéb beadványt, iratot, amely nem illeték megállapítása (beszedése) végett érkezett, 600.001 sorszámmal kezdődően kell iktatni úgy, hogy az érkezés éve (négy számjeggyel) kerül a sorszám végére.