Felemás esztendő

A bankok legkorábban februárban hozzák nyilvánosságra az 1998-as év gazdálkodásának előzetes számait. A pénzintézetek egy része várhatóan a tervezettnél kisebb adózás előtti eredményről számol majd be. Felemásra sikeredett az 1998-as esztendő a bankok számára – mondta Pulai Miklós, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Míg a bankok mérlegfőösszege továbbra is az inflációt meghaladó mértékben emelkedett, addig a jövedelmezőség már nem mutat ilyen jó képet.

Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) adatai szerint a hitelintézeti szektor mérlegfőösszege 1998-ban az első kilenc hónap alatt csaknem 12,5 százalékkal nőtt, az egy évvel korábbi számhoz képest pedig 23,6 százalékos a növekedés. A bankok közül a középbankok forgalma gyarapodott a legjobban, mérlegfőösszegüket egy év alatt csaknem 40 százalékkal növelték. A kisbankok forgalma 30 százalékkal emelkedett, míg a nagybankoké csak 18,5 százalékkal. A lakás-takarékpénztárak bevételeinek 300 százalékos emelkedése azért kimagasló, mert ezek a pénzintézetek csak 1997 második felében kezdték meg tevékenységüket. A hitelintézeti szektor mérlegfőösszege szeptember végén 6378 milliárd forint volt, ami a bruttó hazai termékhez viszonyítva (GDP) 70 százalék.

Ez az arány a fejlett piacgazdaságokban 150-200 százalékot tesz ki – mondta Pulai Miklós. Ez azt mutatja, hogy a pénzügyi, ezen belül a banki szolgáltatás még igen le van maradva a nyugati színvonalhoz képest. Véleménye szerint a pénzintézeti szektor mérlegfőösszege a jövőben erőteljesebben növekszik, mint a GDP.

Az erőviszonyok átrendezése

Tavaly folytatódott a piaci erőviszonyok átrendeződése, a közép- és kisbankok piaci részesedése a nagybankok rovására növekedett. Az ÁPTF adatai szerint 1998 első fél évének végére 1997. év végéhez képest a nagybankok piaci részesedése 5,1 százalékponttal 68,3 százalékra csökkent. A középbankok részesedése ez idő alatt 4 százalékponttal, a kisbankoké 0,8 százalékponttal növekedett.

A növekedés a bankok portfóliójának javulásával járt. Szeptember végén a bankok minősített portfóliójának 92,6 százaléka volt problémamentes (a Postabank nélkül), míg egy évvel korábban ez az arány 89,9 százalékos volt. A rossz és kétes hitelek 1997. szeptember végén a kihelyezések 3,1 százalékát tették ki, míg egy évvel később ez az arány 1,9 százalékra csökkent.

A verseny tovább erősödött a bankszektorban. Kezdetben a pénzintézetek az exkluzív ügyfelekért versengtek, két éve a forrásokért indult el a harc, most pedig mindenki egyre nagyobb ügyfélkört szeretne magáénak tudni. A bankok egyébként jelentősen növelték a vállalati szektor hitelezését, június 30-ig, fél év alatt 11,3 százalékkal nőtt ez a hitelállomány.

A nagybankok és a nagyobb középméretűek többsége az univerzális bankmodell szerint több üzletágban kíván nagy és növekvő ügyfélkörre szert tenni. A verseny a kihelyezésekben a minőségi ügyfelek megszerzéséért és a jó ügyfelek megtartásáért egy időben folyik, a forrásgyűjtésben pedig a lakossági üzletág megnyitására vagy kiterjesztésére irányul.

A közép- és kisbankok általában egy-egy speciális tevékenységre szakosodtak, azt a szolgáltatást kívánják nyújtani magas színvonalon. Ilyen egyedi termék például a lakossági fogyasztási hitelezés, a gépkocsi vásárlásához adott kölcsön, illetve a régió kisvállalkozásainak finanszírozása.

A bankok új termékekkel és szolgáltatásokkal kívánják elhódítani az ügyfeleket egymástól. Az innovációs versenyben az újítók nem élvezhetik sokáig a piaci előnyt, mert a konkurencia gyorsan átveszi a mások által kifejlesztett terméket vagy szolgáltatást. A bankok tehát eltérő néven lényegében hasonló termékeket kínálnak ügyfeleiknek. Az innováció a technika költséges fejlesztésével jár együtt, ez tehát rövid távon rontja a pénzintézetek jövedelmezőségét.

Mérlegen kívüli tételek

A mérlegen kívüli tételek ma már Magyarországon is a normál banki működés szerves részei. A mérlegen kívüli tételek olyan potenciális, illetve jövőbeli kötelezettségvállalások, amelyek – mint nevük is mutatja – nem jelennek meg a hitelintézetek mérlegében. Ezen tételek értéke tavaly szeptember végére meghaladta a 3400 milliárd forintot.

A növekedés egy év alatt 44,6 százalékos volt a bankok egészét tekintve. Kiemelkedett a középbankok aktivitása, ahol a növekedés csaknem 84 százalékos volt. A határidős kötelezettségek aránya nőtt a mérlegen kívüli tételeken belül a függő és egyéb jövőbeni kötelezettségek rovására. (A függő kötelezettségek közé tartozik többek között a garanciavállalás, a kezességvállalás, a hitellevelek, az akkreditívek és opciós ügyletek.) A féléves adatok szerint a határidős ügyletek 90 százaléka devizában kötött, úgynevezett forward és futures ügylet (mindkettő határidős szerződés), és körülbelül 8 százaléka kamatlábra vonatkozó forward, futures és swap (likviditást javító) megállapodás volt. Az értékpapírokkal kapcsolatos határidős kötelezettségvállalások aránya mintegy 2 százalékra tehető – áll az ÁPTF legfrissebb jelentésében.

A bankok mérlegen kívüli aktivitása több okra vezethető vissza. Egyre nagyobb az ügyfelek ez iránti igénye, mert maguk a vállalati tartalékolási, rövid távú befektetési (például az úgynevezett treasury) tevékenység viszonylagos fejletlensége miatt nem képesek elvégezni. Ugyanakkor nőtt a bankokban a külföldi szakmai befektetők szerepe, akik a saját fejlett banküzemi és kockázatkezelési technikáikat hozzák magukkal.

Romló eredményesség

Egy évvel korábban, 1997-ben a bankok összesen 77,7 milliárd forint adózás előtti eredményt tudtak felmutatni. A féléves, adózás előtti eredmény a bankrendszer egészében, 1998-ban még csaknem 4 százalékkal magasabb volt, mint 1997 azonos időszakában (ami reálértéken csökkenés), azonban az év végére ez a csekély növekedés is minden bizonnyal elfogyott.

A bankrendszer adózás előtti eredménye tavaly félévkor 50,6 milliárd forint volt, azonban a háromnegyed évi eredményeket már rontja az orosz válság miatt szükségessé vált céltartalékképzés. Az utolsó negyedévben több bank is magára vállalta a válság következtében tőkét vesztett brókercégének veszteségét.

Az ÁPTF adatai azt mutatják, hogy a bankrendszer jövedelmezősége az előző év azonos időszakához képest a féléves és a háromnegyed éves adatok szerint is csökkent. Az eszközjövedelmezőség (ROA) az 1997. szeptember 30-ai 1,3 százalékról 0,8 százalékra zsugorodott. Ha a Postabankot megbízhatatlan adatai és torzító hatása miatt kihagyjuk, a ROA 1,4 százalékról 0,9 százalékra csökkent.

A tőkejövedelmezőség (ROE) még 1997. szeptember végén 15 százalék (a Postabank nélkül 18,8 százalék) volt, és 1998 harmadik negyedévének végére 8,4 százalékra (illetve 10,1 százalékra) mérséklődött.

A kamatmarzs tavaly tovább zsugorodott. Míg a bankszektor szintjén 1997-ben az összes kihelyezett eszköz és forrás kamata közti különbség 3,5 százalékpont volt, addig tavaly ez már 3 százalék körülire mérséklődött. A bankok tőkemegfelelési mutatója szeptember végén 12,5 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 15,1 százalékkal. A Postabank nélkül az 1998-as szeptemberi szám 14,7 százalék.

Vegyes a kép

Az egyes bankokat illetően a tavalyi év különbözőképpen alakult. Volt bank, amelyet – saját állítása szerint – nem érintettek a nemzetközi és hazai pénzpiaci események, és voltak pénzintézetek, amelyeknek a nemzetközi pénzügyi válság nagy nehézségeket okozott. Az is előfordult, hogy a már korábban tőkéjét vesztett bankról ez csak 1998-ban derült ki egyértelműen.

A legnagyobb, 68,5 millió dolláros orosz kinnlevőséggel rendelkező Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (OTP Bank) nem látott okot arra, hogy tervezett nyereségét csökkentse. A bank vezetése 1998-ban tarthatónak látta a 23 milliárd forintos adózás előtti eredményt. Az orosz kinnlevőségből egyébként 51,5 millió dollárnyi vállalati, 17 millió pedig banki kihelyezés. A bank ezen kinnlevőségeire képzett céltartaléka legfeljebb 3 milliárd forint. A pénzintézet egyébként folytatta a korábban meghirdetett létszámleépítést, amit a számítástechnikai fejlesztések tettek lehetővé.

Az ugyancsak nagy, 65,3 millió dolláros orosz kihelyezéssel rendelkező Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) esetében ezeknek a hiteleknek 55 százaléka a Mehib által garantált. A pénzintézet már az első fél évben 75 százalékos céltartalékot (4,9 milliárd forintot) képzett az orosz kihelyezésekre, és további 403 millió forintot helyezett tartalékba az egyes középlejáratú kölcsönökkel szemben. Az MKB 1997-es 10,7 milliárd forintos adózás előtti eredményének várhatóan csak a felét éri el 1998-ban.

Az Általános Értékforgalmi Bank ezzel szemben még nyerhet is az orosz krízisen. A bank újfajta konstrukcióval állt elő a magyar importőrök és az orosz exportőrök közötti elszámolás biztonságossá tételére. Az ÁÉB szeptember végén már hétmilliárd forintos üzleti eredménnyel büszkélkedhetett, nettó eredménye pedig 5,7 milliárd forint volt, pedig a bank nyeresége 1997-ben az egész évben csak 2,1 milliárd forint volt.

A CIB Bank viszont éppen az orosz válság miatt nem tudja teljesíteni 11 milliárd forintos adózott nyereségtervét. A pénzintézet az orosz piacra exportáló Ikarusnak nyújtott hitelt, ami 2-2,5 milliárd forinttal növeli céltartalék-képzési kötelezettségét.

Áttételes veszteségek

A Magyarországra is begyűrűző pénzpiaci válságban több brókercég vesztette el saját, némelyik ügyfelei pénzét is. Az ilyen brókercégeknél számlát vezetők közül azok az ügyfelek jártak jól, akik bankokhoz kötődő brókercégek közül választottak. Az anyabankok ugyanis magukra vállalták a veszteségeket. Azok a pénzintézetek, amelyek leánycégük segítségére siettek, a tervezettnél jóval kevesebb konszolidált eredményt tudnak csak elérni. Így az Inter-Európa Bankot 875 millió forint értékben érinti az IE-New York Bróker 1 milliárdos feltőkésítése. A HypoVereinsbank Hungarianak 780 millió forintjába került brókercége feltőkésítése.

A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (K&H Bank) valószínűleg nullszaldó körül zárta a tavalyi évet. A híresztelések szerint a pénzintézet brókercége 2 milliárd forintnál nagyobb összeget bukott, s emiatt egymilliárdos tőkeinjekcióra szorult. Ezt a tulajdonosa, az ugyancsak K&H-leány Kvantum Investment Banktól kapta meg. Ez utóbbi pénzintézetet a K&H Bank felszámolásra ítélte azzal, hogy a felszabaduló forrásokból kell megerősíteni a brókercéget. A pénzintézetnél egyébként le kellett mondania vezérigazgatói posztjáról Erős Jánosnak, aki a felügyelőbizottság elnöki székébe ült át.

A 98-as év kiemelkedő eseménye volt a Postabank vezetőinek lecserélése. Princz Gábor elnök-vezérigazgató távozása után a könyvvizsgálók eltérő összegű veszteségeket mutattak ki. Az év végén megtartott közgyűlésen a pénzintézet 42,125 milliárd forintos alaptőkéjét 21 millió forintra szállították le, majd a két állami tulajdonos, a Pénzügyminisztérium és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. zártkörű tőkeemelés során 152 milliárd forintos hozzájárulással megnövelte a bank tőkéjét. A tőkeemeléssel lehetővé válik, hogy a bank fedezze az alaptőke-leszállítás után is fennmaradó 116 milliárd forintos veszteséget, és 35,811 milliárd forintos saját tőkéje maradjon.

Az év során tőkevesztést szenvedett el a Realbank is, amely a félévet 5,4 milliárd forintos veszteséggel zárta. A bank szeptemberi rendkívüli közgyűlésén az alaptőkét egy százalékra szállították le, majd az Országos Betétbiztosítási Alap 3,1 milliárd forintos tőkeinjekciót adott a pénzintézetnek. Egy újabb átvilágítás során azonban kiderült, hogy további tőkeemelésre lenne szükség a bank életben tartásához. Ezt az új tulajdonos sem vállalta, a bank működési tevékenységét az ÁPTF január közepén visszavonta.

A tavalyi év során két jelentős bankfúzió volt. A CIB-nél két, közel egyforma méretű pénzintézet összeolvadása során 340 milliárd forintos mérlegfőösszegű nagybank jött létre. Itt a két pénzintézet tulajdonosi köre azonos volt. A másik esetben az ABN Amro Bank a Magyar Hitel Bank megvásárlása után az MHB-hoz csatolta a magyarországi leányvállalatát.

A Citibank tavaly megvásárolta az Európai Kereskedelmi Bankot. A Mezőbank pedig tulajdonosváltás után szeptembertől Erste Bank Hungary néven működik tovább. A fúzióknál kell említést tennünk két kisbank összeolvadásáról. Bár maga az egyesülés az idén zajlik le, a fúziót tavaly ősszel határozta el a Pénzintézeti Központ Bank és a Polgári Bank, amely az előbbi tulajdonában van.

Bankcsoportok 1998-ban* Nagybankok (9): ABN Amro (Magyar) Bank Rt., Bank Austria-Creditanstalt Hungary Rt., Budapest Hitel és Fejlesztési Bank Rt., Kereskedelmi és Hitelbank Rt., Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., Postabank és Takarékpénztár Rt., Raiffeisen Unicbank Rt. Középbankok (12): Általános Értékforgalmi Bank Rt., BNP-Dresdner Bank (Hungaria) Rt., Citibank Budapest Rt., Commerzbank Budapest Rt., Erste Bank Hungary Rt., Európai Kereskedelmi Bank Rt., HypoVereinsbank Hungaria Rt., ING Bank (Magyarország) Rt., Inter-Európa Bank Rt., Magyar Fejlesztési Bank Rt., Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt., Westdeutsche Landesbank (Hunkgaria) Rt. Kisbankok (19): Crédit Lyonnais Bank Magyarország Rt., Daewoo Bank (Magyarország) Rt., Deutsche Bank Rt., Földhitel és Jelzálogbank, Hanwha Bank Magyarország Rt., Konzumbank Fogyasztási Szövetkezeti Bank Rt., Kvantum Investment Bank Rt., Magyar Cetelem Bank, Magyar Export-Import Bank (Exim Bank) Rt., Magyarországi Volksbank Rt., Merkantil Bank Rt., Nemzetközi Kereskedelmi Bank (IC) Rt., Opel Bank Hungary Rt., Pénzintézeti Központ Bank Rt., Polgári Bank Rt., Porsche Bank Hungaria Rt., Rákóczi Regionális Fejlesztési Bank Rt., Rabobank Hungária Kereskedelmi Bank Rt., (Realbank Rt.) Lakás-takarékpénztárak (4): Fundamenta Magyar-Német Lakás-takarékpénztár, Lakáskassza Első Általános Lakás-takarékpénztár, OTP Lakás-takarékpénztár, Otthon Lakás-takarékpénztár. Jelzálog-hitelintézet: Földhitel és Jelzálogbank Rt.

* Az összevonások miatt az 1997 első három negyedévi adatok között a nagybankok csoportjában vettük figyelembe az ABN AMRO Bank (Magyarország) Rt.-t, a CIB Hungária Bank Rt.-t, a kisbankok csoportjában a Corvinbank Rt.-t, és – a teljesség kedvéért – az azóta befektetési társasággá átalakult Nomura Rt.-t.