Export országon belül

 

A turizmus a világ legnagyobb iparága és minőségi munkahelyteremtője. Az ágazatot, amely a magyar GDP 4-5 százalékát adja, a viszonylag nagy vendégforgalom s az ehhez képest szerény hozam jellemzi. Ez részben az ország turisztikai adottságai miatt van így, s a bevételnövekedés az idegenforgalmi kínálat színesítésétől, a szolgáltatások minőségének javulásától remélhető.

 

A turizmus bevételei ma már a magyar GDP mintegy 4-5 százalékára rúgnak. 1997-ben 2582 millió dollár volt az ágazat bevétele, a kiadások értéke pedig 1153 millió dollárt ért el. A Gazdasági Minisztérium szakprognosztái szerint az 1997-es 1429 milliós pozitív szaldó az ezredfordulóra közel 200 millió dollárral javulhat. Mindenesetre, a lapzártáig rendelkezésre álló adatok szerint, 1998-ban a magyarországi turizmus folyamataiban nem következett be markáns változás, bár a főbb mutatók mérsékelt visszaesésről tanúskodnak. Az idegenforgalmi devizabevételek az előzetes adatok tükrében tizenegy hónap alatt 2158 millió dollárt értek el, ez 2,6 százalékkal volt kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az egyenleg novemberig 1242 millió dollárra rúgott, ami 6,6 százalékos csökkenés. Meggyes István, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója szerint a bevételek mérséklődését nem a turizmus teljesítményromlása, hanem az áruvásárlásokra fordított kiadások csökkenése okozta. Jellemzően az átutazók, a kirándulók és a bevásárlóturisták száma csökkent.

Mindazonáltal a magyar idegenforgalmat továbbra is a viszonylag nagy utasforgalom s az ehhez képest szerény gazdasági hozam jellemzi. Az Idegenforgalmi Világszervezet (WTO) adatai szerint 1997-ben Magyarország a 9. volt 19,5 millió turistával a turizmustoplistán, viszont az egy utazóra jutó bevétel – legalábbis hivatalosan – nem érte el a 200 dollárt, holott az EU tagállamainak átlaga e kategóriában az ezer dollárhoz közelített. A turistaforgalmat és az ebből származó bevételt a küldő országok általános gazdasági helyzetén kívül jelentősen befolyásolja a vendéglátóról kialakult kép, a turisztikai kínálat minősége. A Magyarországra évente érkező majd' 40 millió utazó jelentős része más országba igyekszik, vagy csak valamelyik szomszédos országból ugrik át vásárolni, fodrászhoz, fogorvoshoz.

Jellemző még a magyar idegenforgalomra – legalábbis a beutazásokra –, hogy a turistaforgalom zöme a fővárost és a Balaton környékét érinti, s meghatározó jelentősége van a nyári főszezonnak.

Globális motor A World Travel & Tourism Council (WTTC, a turizmus szektorban működő vállalkozások vezetőinek egyesülése) szerint a turizmus – mely magában foglalja a közlekedést, a szállást, az étkezést, a kikapcsolódást és a szolgáltatásokat – a világ legnagyobb iparága és minőségimunkahely-teremtője. Becslések szerint 1998-ban a turizmus 4,4 billió dollárnak megfelelő gazdasági aktivitást generált, és 231 millió munkahelyet teremtett szerte a világon, ez a teljes munkaerő 9,4 százalékának felel meg. 2010-re a turizmusból eredő teljes kereslet 10,0 billió dollárra emelkedik, a munkahelyek száma pedig eléri a 328 milliót. 1998-ban a turizmus – közvetlenül és áttételekkel – 11,6 százalékkal (3,6 billió dollárral) járult hozzá a világgazdaság GDP-jéhez, 2010-re pedig ez az arány eléri a 12,5 százalékot. A turizmus gyorsan növekvő szektor: a következő 12 évben világviszonylatban évente 4,1 százalékkal emelkedik a kereslete reálösszegben, az inflációt is figyelembe véve. A WTTC becslése szerint a fogyasztói kiadások 10,5 százalékát (2,0 billió dollárt) a turizmus adta 1998-ban. A turizmus az egyik legnagyobb exportágazat, ahol a nemzetközi látogatók közvetlenül „pumpálják" a külföldi valutát a gazdaságba. A turizmus, becslések szerint, az áruexportnál 20-30 százalékkal olcsóbban termeli ki a devizát. 1998-ban mintegy 917 milliárd dollárral növelte a világexportot, 2010-ben pedig várhatóan 2,3 billió dollárral járul hozzá a világexporthoz. A turizmus az építő- és feldolgozóipar katalizátora is. 1998-ban a köz- és a magánszféra előzetes adatok szerint 779 milliárd dollárt fordított új, turizmushoz kapcsolódó tőkebefektetésekre (az összes befektetés 11,8 százalékát), 2010-re pedig 1,8 billió dollárt (12,0 százalék) tesz ki ez az összeg.

lllés László, a Siotour Rt. idegenforgalmi osztályvezetője szerint a Balaton környéki kereskedelemi szálláshelyek forgalma 1998-ban átlagosan 3 százalékkal csökkent, a részvénytársaság azonban sikeres szezont tudhat maga mögött. Az előző évek csökkenő, illetve stagnáló forgalma után 1998-ban vendégeik száma 8 százalékkal, a vendégéjszakáké pedig 1 százalékkal nőtt. Szeptember 30-áig szálláshelyeiken 77 ezer vendég 500 ezer vendégéjszakát töltött el.

A kedvezményes áraknak és akcióknak köszönhetően a Siotournál a belföldi forgalom 1998-ban 16 százalékkal meghaladta az előző évit, az üdülőházak forgalma 18 százalékkal nőtt, ugyanakkor a kempingek forgalma 3 százalékkal csökkent.

Emelkedett a dán, a holland, a belga, a cseh, a szlovák és a lengyel turisták száma, viszont az előző évinél 7 százalékkal kevesebb német vendégük volt.

Az országos helyzetkép azt mutatja, hogy a tavalyi év első tíz hónapjában több mint 28 millió külföldi látogatott hazánkba, 10 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A csökkenés főként a horvát (35,4%), a jugoszláv (20,4%), a cseh (21,2%), a lengyel (14,5%), az orosz (69,8%), az ukrán (36,5%) és a japán (23,9%) beutazók távolmaradásának következménye. A magyar állampolgárok kiutazásai az első tíz hónap során 1,8 százalékkal emelkedtek (10,5 millió kiutazás).

A szállodák szobafoglaltsága országosan január-november hónapokban 48,8 százalékos volt, hasonló az 1997. évhez. Budapesten 58,4 százalékos, a Balatonnál 44,7 százalékos kihasználtságot mértek. A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak száma január-november hónapokban 9,7 millió volt, és ez 3,2 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. Budapesten a vendégéjszakák száma a bázisszinten alakult, a Balatonnál viszont 9,2 százalékos volt a csökkenés. Kedvezőtlen jelenség, hogy az Európai Unióból érkezők 5,1 százalékkal kevesebb vendégéjszakát töltöttek el kereskedelmi szálláshelyeken, mint egy évvel korábban. A vendégéjszakák 36 százalékát Budapesten, 26 százalékát a Balatonnál mérték. Az első tíz hónap során 2,1 millió belföldi vendég vett igénybe kereskedelmi szálláshelyet, 6 százalékkal több, mint 1997 azonos időszakában.

Dr. Karsai Árpád, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara utazási osztályának vezetőségi tagja szerint a várakozások ellenére 1998-ban is meglehetősen dinamikusan növekedett a turizmus üzletág kiutazással foglalkozó része. Az idegenforgalmi szezon termékei többségét adó úgynevezett különgépes utak s ezen belül a charterjáratok száma emelkedett. Az 1998-as főszezonban a Malév heti övennél több, más légitársaságok pedig vagy másfél tucat különgépet üzemeltettek. Korfura például heti 14, Krétára több mint tíz gép indult.

Látványos a téli charterutak növekedése is. Két-három éve még csupán Izrael, a Kanári-szigetek és egy-két egzotikus út alkotta a kínálatot, a mostani téli szezonban viszont mintegy ötven hazai túraszervező katalógusában különgépes teleléseket kínálnak a hagyományos úti célok mellett Kenyába, Dubaiba, a Karibi térségbe, Mexikóba, Hawaiira, Bali szigetére, Kínába. A charterek néhol menetrendszerű járatokká alakultak (Bangkok), más esetben (Peking) a turisztikai mozgásokat épp a járatindulás ösztönzi. A bérelt gépes utak bővülésének szinte csak a Malév-géppark kapacitása szab határt.

Az utazási irodák száma a szigorodó működésengedélyezési feltételek ellenére 2-3 év alatt 700-800-ról mintegy ezerre nőtt. Mindez a konjunktúrát jelzi – állítja dr. Karsai Árpád. Csökkent a labilis, gazdaságilag megrendült utazási irodák okozta utaskár. Viszont több utazásszervező szerint az utazási irodák vagyoni biztosítékának tervezett emelése a kisebb utazási irodák ellehetetlenüléséhez vezetne. A szigorítás célja, hogy az utazási irodák biztosítéka, hasonlóan az Európai Unió országaiban követett gyakorlathoz, tegye lehetővé az utasoknak okozott kár teljes megtérítését. Az eddig napvilágot látottak szerint a szaktárca hosszabb idő alatt kívánja bevezetni az egyelőre még csak tervezett intézkedéseket. A szakmai szervezetek azonban aggódnak, hogy a kaució emelése az utazások árának drágulásával jár, s ez az ágazatra jellemző erős árversennyel párosulva éppen az irodák bukásához s így az utaskárok növekedéséhez vezethet.

Az árversenyre jellemző, hogy némely esetben az utasok a külföldi szolgáltatásokhoz önköltségi áron jutnak hozzá, s egy-egy görög úton a turista olcsóbban él, mintha itthon maradt volna.

Garanciális feltételek

Persze a menyasszony azért korántsem olyan szép, mint ahogy mondják, legalábbis a fogyasztóvédelemhez érkezett panaszokból ítélve nem. Egy 1997-ben végzett felmérés szerint a szervezett utazáson részt vettek több mint 50 százaléka jelezte, hogy az utazási irodák ígéretei túlzóak, elégedetlenek voltak a szolgáltatásokkal.

A Fogyasztóvédelmi Felügyelőségen 1997-ben 200 utas tett bejelentést. A panaszosok 40 százaléka az utazási szolgáltatások minősége miatt emelt szót, a panaszok 60 százaléka megalapozott volt. Legtöbben a szállások színvonalát, illetve módosítását, az autóbuszok állapotát, a programok váratlan megváltoztatását és az ügyintézés hiányosságait kifogásolták. A probléma gyakran ott kezdődik, hogy az utazási szerződésben nem szerepel egyértelműen, pontosan hová, milyen színvonalú szálláshelyre fizet be az utas, az eltérő értelmezés folytán az iroda és az ügyfél mást-mást ért a szerződési pont teljesítésén. További probléma, hogy a megállapodás ugyan tartalmazza a szálláshely nevét, címét, a szobák, illetve ágyak számát, a helyszínre érkezve azonban kiderül, hogy az iroda csak másutt, többnyire alacsonyabb színvonalú szobákban tudja elszállásolni az utasokat.

Etikai kódex A Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) kétszáz rendes és harminc – utazáshoz kapcsolódó tevékenységű – rendkívüli tagot tömörít. A szövetség jelenleg az Ipari és Kereskedelmi Kamarával közösen szakmai etikai kódex kimunkálásán dolgozik. Annak elkészültéig az 1995 szeptemberében aláírt szabályzatuk szerint működnek a tagirodák. A szövetség tagjainak alapvető célja, hogy az utazási irodák és az utasok kapcsolata – a polgári jogi szerződéses viszonyon túl – megfeleljen a hibátlan és tisztességes magatartás és együttműködés követelményeinek, továbbá hogy az utazási irodák egymás közötti kapcsolata a korrekt piaci verseny szabályai szerint alakuljon. A kódex iránymutatása alapján az irodák nem rontják egymás hírnevét, nem okoznak egymásnak erkölcsi, illetve jogellenes hátrányt. Nem vesznek át egymástól munkaerőt oly módon, hogy az illető magával viszi az üzletkörét. Az utóbbi négy-öt esztendőben nem volt arra példa, hogy az etikai kódex megsértése miatt ki kellett volna zárni a szövetségből valamelyik irodát.

Sok gondot okozott a szállító autóbuszok nem megfelelő, esetenként kifejezetten rossz műszaki állapota. A gyakori meghibásodások miatt lassabban haladtak a csoportok, elmaradtak vagy megrövidültek a programok. Olyan eset is előfordult, hogy a tervezett időben nem érték el a szálláshelyet, ezért az utasoknak az országúton kellett éjszakázniuk, illetve a hazaérkezés csak a tervezettnél jóval későbbi időpontra sikerült. Többen kifogásolták, hogy az üdülések valójában kevesebb napig tartanak, mint ahány naposra hirdetik őket. Az irodák – jóllehet gazdag tapasztalataik vannak – nem veszik tekintetbe a határokon való átkelés nehézségét, és az egyéb „időrabló" körülményeket is elhallgatják az utasaik előtt. A panaszbejelentések szerint az iroda fenntartja a jogot az utazás lemondására, ha a jelentkezők száma nem éri el legalacsonyabb résztvevőszámot, a szerződésben azonban nincs konkrét utalás az út elindításához szükséges minimális létszámra. Az utazási vállalkozó ily módon bizonytalanságban tarthatja ügyfeleit.

Néhány esetben előfordult, hogy az irodák a tervezett (és szerződésben rögzített) indulási időpontot későbbre halasztották, azonban – mivel az utasok elfogadták az időpont-módosítást – nem csökkentették a díjat. Ennél rosszabbul jártak azok az ügyfelek, akik az iroda működésképtelensége miatt el sem utazhattak, illetve azok, akiknek a hazaszállításáról nem tudott gondoskodni az utazási vállalkozó. A rendelkezés értelmében a szerződés hibás teljesítése esetén az elmaradt szolgáltatást hasonló értékű másikkal kell pótolni, illetve az utast haza kell szállítani, és az arányosan csökkentett díjat haladéktalanul vissza kell fizetni számára. Ennek ellenére az utazási irodák általában vonakodva térítik vissza az utasok pénzét, és megpróbálnak kibújni a kamatfizetési kötelezettség alól. Ha a jogvitákat nem sikerül peren kívül megoldani, a bíróság illetékes azokat eldönteni, miután azonban a perek idő- és költségigényesek, a sértettek ritkán kezdeményeznek bírósági eljárást. Inkább a médiához fordulnak segítségért.

Hírünk a világban A Magyar Turizmus Rt. tavaly mintegy 3 milliárd forinttal gazdálkodott. Ebből a külképviseletek marketing-fenntartási és -beruházási költségei 40 százalékot tettek ki. A külképviselők szerint 1999-re a turistaforgalom szerény növekedése várható. A következőkben a jelentősebb turistaküldő országokban Magyarországról alkotott véleményeket ismertetjük. Németország: Kedvező megítélésünk lényegesen nem változott, azonban terjed a hír, miszerint a magyar taxisok és vendéglátósok becsapják a turistákat, sok a zsebtolvaj, gyakoriak az autólopások, a BKV-ellenőrök pedig enyhén szólva barátságtalanok. Mindemellett Magyarország továbbra is vonzó úti cél. Hazánk gyakran szerepel a médiában, a negatívumokat mértéktartóan kezelik. 1999-ben forgalomnövekedésre számíthatunk, főként az egyéni utazók körében. Skandinávia: A közelmúltban Svédországban végzett felmérés szerint a megkérdezettek 35-40 százaléka vonzónak találta Magyarországot. Hazánknál, illetve fővárosunknál magasabb pontszámot csak Olaszország és Írország, illetve London és Dublin kapott. A felmérésben szereplők 10 százaléka járt már nálunk, 15 százaléka pedig szívesen látogatna hozzánk. Az észak-európai államok gazdasági növekedése nyomán a turizmus nagymértékű fellendülése várható. Előnyösebb pozícióba kerülnénk, ha közvetlen repülőjárat lenne Budapest és Oslo, továbbá Budapest és Göteborg között. USA: Az Egyesült Államok átlagemberének hagyományosan kuriózum Európa, az öreg kontinens. A turizmus szempontjából előny, hogy Magyarország Nyugat-Európához képest még mindig olcsó helynek számít. Az amerikai turisták számára a kiszámíthatóság és a biztonság az elsődleges, ezért a magyarországi közbiztonságra vonatkozó, hozzájuk is eljutó negatív információk nem tesznek jót az idegenforgalmi üzletmenetnek. A '90-es évek eleje óta évente 10-15 százalékkal nő az Egyesült Államokból hazánkba utazók száma. Ez a tendencia várható 1999-re is. Ausztria: A bulvárlapok minden hazánkban tapasztalható negatívumot megírnak, foglalkoznak a bombamerényletekkel, a kocsilopásokkal, az éttermi túlszámlázásokkal. Ennek ellensúlyozására a külképviselet hírlevelet indított útjára, azzal a szándékkal, hogy az újdonságok és a pozitívumok is megjelenjenek az osztrák sajtóban. Mindent egybevetve Ausztriában javult hazánk megítélése. Jövőre forgalomnövekedésre számíthatunk, különös tekintettel arra, hogy 1999 a bor és a gasztronómia éve lesz. Oroszország: Az orosz gazdaság megroggyanása miatt a nagyon gazdagok, akik eddig a luxusüdülőhelyek luxusvilláit keresték, előreláthatóan a 4-5 csillagos szállodákat fogják látogatni, elsősorban azokban az országokban, ahová nem kell vízumot kérniük. Olaszország: A Rómától északra fekvő országrészek lakói egyre jobban ismerik hazánkat. Már nem sorolnak minket a keleti blokkhoz, a média is önállóan s mind többet foglalkozik Magyarországgal. 1999-ben 2-4 százalékos forgalomnövekedéssel lehet számolni. Amennyiben a két ország között megszűnne a kötelező útlevélhasználat, engedélyeznék a személyi igazolvánnyal történő határátlépést, ugrásszerűen megnőne a hazánkba látogató olasz turisták száma. Svájc: Egyre több „dental-turista" érkezik hazánkba, mivel Magyarországon a fogászati kezelés 70 százalékkal olcsóbb, mint Svájcban. Korábban főként csoportok látogattak hozzánk, ma már inkább egyéni érdeklődők keresik fel a külképviseletet, és speciális érdeklődésüknek megfelelő programajánlatot kérnek. A hagyományos magyar gyógy-idegenforgalmi kínálat nem tudja felvenni a versenyt a francia, spanyol, tunéziai tengervizes terápiás, megelőző, regeneráló, illetve fitness programokkal. A jövőben a gyógyturisztikai szolgáltatások megújítása az egyik legfontosabb feladat. Nagy-Britannia: Nagy-Britanniában ismerik és nagyra becsülik a magyar kultúrát, főleg a komolyzenei életet. Mivel Nagy-Britannia a magyar borok első számú importőre, egyre többen keresik és kedvelik a magyar borokat. A médiában gyakran szerepel Magyarország, sok hír jelenik meg rólunk, a termékeinkről, az egyes régiókról és a nevezetességekről. Amennyiben beindul a Manchester-Budapest közötti közvetlen repülőjárat, a brit vendégéjszakák 10 százalékos növekedése várható. Japán: A sapporói hó- és jégfesztivál megrendezése óta, amelynek fő attrakciója a magyar Országház megmintázása volt, a japánok egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak hazánk felé. A japán turisták Magyarországra csalogatásának legfőbb akadálya, hogy nincs a két ország között közvetlen légi járat.