Bankok a tőzsdén

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 11. számában (1999. február 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Az idén január 1-jétől a bankok a befektetési szolgáltatások teljes körét nyújthatják. Vagyis kereskedőként is megjelenhetnek a tőzsdén, a jövőben tehát nem lesz szükségük brókercégekre, ha ügyfeleik a pénzüket a börzén kívánják befektetni. Bár a brókerlobby határozottan kiállt az univerzalitás ellen, félelmeik egyelőre nem válnak valóra. A bankok még nem döntötték el, mit kezdjenek a lehetőséggel, és az év első napjaiban egyetlen pénzintézet sem kért engedélyt a felügyelettől a teljes körű befektetési szolgáltatásra.

Az elmúlt fél évben felerősödtek az univerzális bankrendszer elleni támadások, és a politikusok egy része a brókerlobby mellé állt. Bár Járai Zsigmond pénzügyminiszter sem tartozott az univerzalitás hívei közé, nyáron azt nyilatkozta, ha már törvény írja elő a bevezetést, akkor azon ne változtassanak. Voltak olyan vélemények is, hogy addig el kell halasztani az univerzalitás bevezetését, amíg nem születik meg az úgynevezett kereskedési könyv, amely szerint a piaci kockázatok értékelését naponta el kell végezni, és e szerint kell a szükséges tőkekövetelményt kiszámítani.

A kereskedési könyvre várva

Erdei Tamás, a Magyar Külkereskedelmi Bank vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint éppen az univerzalitás bevezetése körüli bizonytalanság az oka annak, hogy a bankok többsége nem alakította még ki álláspontját az új lehetőséggel kapcsolatban. Várhatóan néhányan komolyan fontolóra veszik majd brókercégük beolvasztását, mások megtartják önálló cégüket.

Az értékpapírtörvény 1997. január 1-jei hatálybalépésével a bankok korlátozott mértékben már végezhettek befektetési szolgáltatást. Eddig azonban csak zárt körben forgalomba hozott értékpapírokkal és állampapírokkal kereskedhettek. A bankok egy része meg is kérte az engedélyt a felügyelettől egyes tevékenységekre. Idén januártól azonban megszűnt minden korlátozás.

A bankárok szerint az univerzalitás bevezetése azért volt fontos, mert így nem törvény írja elő, hogy egy pénzintézet milyen befektetési szolgáltatást végezhet, hanem ez most már csak üzleti megfontolás kérdése. Több olyan pénzintézet is van, amelyik kivárt brókercége megalapításával, hogy ehelyett saját jogon végezhessen minden befektetési tevékenységet.

Eddig bank nem jelezte, hogy tőzsdetag kívánna lenni - mondta Pacsi Zoltán, a Budapesti Értéktőzsde január közepén távozott ügyvezető igazgatója. Ma még egyedül az ABN Amro Bank tagja a BÉT állampapír-szekciójának, azonban ez csak elméleti tagság, ugyanis a bank a kereskedésben még nem vett részt. Pacsi véleménye szerint amíg a kereskedési könyv szabályai nem jelennek meg, addig a bankoknak kockázatos a teljes körű befektetési szolgáltatás. A kereskedési könyvben kell ugyanis megjelentetni a befektetési tevékenységet, elkülönítve a banki könyvtől, és a befektetési kockázatokat is itt kell számba venni. A bankosoknak ugyanakkor az a véleményük, hogy az univerzalitás a kereskedési könyv nélkül sem kockázatos, ugyanis a jelenlegi tőkekövetelmény, amely a hitelintézetekre vonatkozik, szigorúbb.

Jelenleg a bankoknak legalább 8 százalékos tőkemegfelelési mutatót kell teljesíteni, míg a kereskedési könyvben a 8 százalék a plafon lesz. A szabályozás sokkal differenciáltabb lesz, a különböző kockázatokhoz más-más tőkekövetelmények tartoznak majd - mondta Ugodiné Klemencsics Márta, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. A kereskedési könyv tervezete egyébként elkészült, azonban számos ehhez kapcsolódó jogszabály megváltoztatására van szükség. Módosítani kell például a tőkemegfelelési mutató kiszámítását, a nyitott pozíciók kiszámítását szabályozó rendeletet és a jelentési kötelezettségről szóló rendeletet is. A módosításokat és a kereskedési könyvet együtt kívánják tárgyalni, így ezek várhatóan még az első negyedévben a kormány elé kerülnek, és az első fél évben megjelennek. Azonban ezt követően is szükség van átmeneti időre, így az új szabályok várhatóan csak 2000. január 1-jén lépnek hatályba, hiszen a kereskedési könyv alkalmazásához át kell alakítani a pénzintézetek informatikai rendszerét is.

A piaci kockázatok tőkekövetelmény-számítására vonatkozóan jelenleg Magyarországon nincs olyan jogszabály, amely az európai uniós direktívákra hasonlítana. A kereskedési könyvben a piaci kockázatokon (pozíció, kamatláb és devizaárfolyam) kívül megjelenik a hitelezési kockázat is, azaz hogy a lejáratkor mekkora a visszafizetés valószínűsége.

A tőkekövetelmény kiszámítása

A piaci kockázaton alapuló tőkekövetelmény-számításnál nem egy mutatót, hanem a szükséges tőke értékét lehet kiszámítani, amit a szavatoló tőkével kell összehasonlítani - mondta Seregdi László, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) szabályozási és elemzési főosztályának főosztályvezető-helyettese. A szavatoló tőkének mindig magasabbnak kell lennie. A piaci kockázatokat naponta kell piaci értéken értékelni, és a tőkekövetelményeknek naponta meg kell felelni.

Korábban a Pénzügyminisztérium és a felügyelet között vita volt arról, hogy a bankok saját modellt használhatnak-e a számításnál, hiszen számos külföldi bank leányvállalata átveszi az anyacég modelljét. Az ÁPTF úgy vélte, időre van szükség a saját modellek bevezetéséhez. Ez most teljesül is, hiszen a jogszabály csak jövőre lép életbe. A felügyelet problémája az volt, hogy a piaci árak sokszor nehezen elérhetők, és nem megbízhatók, ami nehezíti a napi értékelést. A nyugati modellek megfelelő adatbázist igényelnek, ami Magyarországon hiányzik. Ezenfelül a magyar piac annyira volatilis, hogy a modell nem tud úgy működni, ahogy elvárható lenne.

Végül is a bankok használhatják majd saját modelljeiket, szemben a standard módszerekkel, azonban utólag is ellenőrizni kell majd, hogy ezek mennyire jelezték valósan a kockázatokat. A saját modellek használata esetén a tőkekövetelményt hárommal kell megszorozni, de ha az utólagos tesztek azt mutatták, hogy a modell alulbecsülte a kockázatokat, a szorzó értékét a felügyelet felemeltetheti. A jelentési kötelezettség természetesen nem napi lesz, de felügyeleti ellenőrzéskor meg kell tudni mutatni a bank napi értékelését. A kereskedési könyvet eddig két brókercég tesztelte, és jelezte a Pénzügyminisztériumnak, hogy a kockázatokat hol becsülte alá, illetve fölé a rendszer.

A felügyelethez egyébként lapzártánkig még egy kérelem sem érkezett pénzintézettől a teljes körű befektetési szolgáltatásra.

A hitelintézeti csoportok tőkemegfelelése
Elemzési csoport Szavatoló tőke A tőkemegfelelési
mutató nevezője
A tőkemegfelelési
mutató
1997. 09. 30. 1998. 09. 30. 1997. 09. 30. 1998. 09. 30. 1997. 09. 30.
M Ft %
Nagybankok 236 537 222 855 1 904 043 2 351 905 12,4 9,5
Nagybankok Postabank nélkül 214 225 249 912 1 631 297 2 012 777 13,1 12,4
Középbankok 110 717 152 705 547 397 858 011 20,2 17,8
Kisbankok 50 512 56 808 220 530 286 097 22,9 19,9
Lakás-takarékpénztárak 4 825 4 889 1 146 3 759 421,0 130,1
Bankok 402 591 437 257 2 673 116 3 499 772 15,1 12,5
Bankok Postabank nélkül 380 279 464 314 2 400 370 3 160 644 15,8 14,7
Többségi külföldi tulajdonú bankok 256 638 464 314 1 509 347 3 160 644 17,0 14,7
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. február 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére