Bankkártyák kínálata

Magyarországon a bankkártyaüzletág az elmúlt években óriási ütemben fejlődött. A felfutás nem csak a mennyiségi adatokban mutatkozik meg. Mára ugyanis az ügyfelek a különböző plasztiklapok széles kínálatából válogathatnak. Az előző év talán legnagyobb kártyaújdonsága a hazai kibocsátású American Express volt. A világszerte kiemelt presztízsértékű kártyával a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) 1998 novemberében lépett piacra. Információink szerint egyébként az AmEx kibocsátásáról az American Express Services Europe Limiteddel az OTP Bank (és más pénzintézet is) tárgyalásokba kezdett. Annak okát, hogy az üzlet végül miért mégis a K&H-val köttetett meg, pontosan nem sikerült kiderítenünk. Gyanítható azonban, hogy az említett bankok túl kockázatosnak, egyúttal pedig kevés ügyfelet vonzónak találták a hazai AmEx-kibocsátást. A konkurensek szerint a K&H számára ez az exkluzív plasztiklap egészen biztosan csak ráfizetést hozhat.

Valóban meglehetősen kockázatosnak tűnik, hogy a pénzintézet mindössze 60 ezer forint igazolt nettó jövedelmet vár el attól, aki ilyen kártyát szeretne váltani. Cserében viszont – az AmExnél megszokott módon – az ügyfelek kezébe valódi hitelkártyát ad. A plasztiklap birtokosai a hónap során korlátlan összegben költhetnek, az egyenleget pedig kamat felszámítása nélkül elegendő elszámoláskor befizetniük. A plasztiklap igényléséhez nem kell a banknál számlát nyitni, betétet vagy akár óvadékot elhelyezni.

Mindezért pedig a kártyáért felszámított évi 15 ezer forintos díj csekélynek tűnik, főként akkor, ha figyelembe vesszük a pénzintézet további (díjmentes letiltás, ennek pillanatától pedig a jogosulatlan használatból eredő kárt a bank egyértelműen vállalja) szolgáltatásait is. A plasztiklaphoz (a kiemelt ügyfélkör esetében más banknál is bevezetett gyakorlat szerint) ingyenes utazási, poggyász- és betegségbiztosítás is kapcsolódik.

A kártya talán egyetlen szépséghibája, hogy használatánál bizonyos zökkenők adódhatnak. Elsősorban nem arra gondolunk, hogy ezzel a készpénzfelvétel viszonylag drága (a bank saját ATM-jein 4 százalék plusz 500, idegen gépeknél – külföldön is – pedig 4 százalék plusz ezer forint), hanem arra, hogy az AmEx-elfogadóhelyek száma Magyarországon még csekély. Jelenleg mintegy 4800 kereskedőnél lehet ilyen kártyával fizetni. Összehasonlításul: Eurocard vagy VISA kártyát több mint 17 ezer helyen fogadnak el. A K&H egyébként ígérete szerint az idén több ezer új elfogadóhellyel (és ebben nemcsak elegáns szállodák és éttermek szerepelnek, hanem például üzletláncok is) juthat megállapodásra.

Az előző évben egyébként más, szintén exkluzív kártya, a Diners Club is megjelent a magyar piacon. A Citibank több éve fennálló ígéretét váltotta valóra akkor, amikor 1998 júniusának elején bevezette a piacra ezt a plasztiklapot. A Diners sokban hasonlít az AmExhez. A kamatmentes költési időszak azonban ennél hosszabb (40 nap), a hazai elfogadóhelyek száma pedig még kisebb (alig haladja meg a 2100-at). Nyitóösszeget vagy óvadékot a Diners igénylőitől a Citibank sem kér, a kártya éves díja viszont majdnem 20 ezer forint, a pénzfelvét pedig tranzakciónként 4 százalék, de minimum 2150 forint.

Különleges szolgáltatások

A különleges kártyák birtokosainak számáról, a plasztiklapok használati forgalmáról és az esetleg már most jelentkező problémákról (fizetési késedelem vagy egyáltalán nem fizetés) a pénzintézetek nem szívesen beszélnek. Az adatok többségét egyszerűen üzleti titoknak minősítik, talán éppen azért, amiért jó lenne ezeknek az információknak a publikálása. Az adatokból ugyanis a versenytársak is okulhatnának.

Az előző évben már érzékelhető volt, hogy a bankok szerint hazánkban is kialakult az a tehetős kör, amely számát és a rendelkezésére álló elkölthető összeget tekintve megfelelő arra, hogy megalapozza a különleges szolgáltatások kínálatát. Mára alig akad olyan bank, ahol a kártyakínálatból hiányoznának a különleges plasztiklapok. Átfogó információ viszont nincs arról, hogy a pénzintézetek elgondolása mennyire helytálló.

Az aranykártyák mellé egyébként a bankok többnyire kínálnak hitelt, de ma már szinte kötelezően utas-, betegség-, baleset- és esetleg még jogvédelmi biztosításokat, olcsóbb gépkocsibérleti megoldásokat is. Akadnak olyan kártyák, amelyek birtokosaiknak lehetővé teszik azt is, hogy bizonyos szállodaláncokat (de akár síparadicsomokat is), repülőgépjáratokat kedvezményesen vegyenek igénybe szerte a világon. Az ezekhez a plasztiklapokhoz kapcsolódó szolgáltatások köre bankonként jelentősen eltérhet, az egymással a különleges ügyfelek kegyeiért folytatott harc során pedig alaposan bővülhet is.

Megkülönböztetett ügyfelek

Az aranykártyákat azonban az azt kínáló bankok többségénél nem igényelheti bárki. Ezeket a plasztiklapokat a kiemelt ügyfeleknek tartogatják. Ezt azonban kondíciós listájában kizárólag a CIB Bank, az egyedi elbírálást pedig csak a Raiffeisen Bank említi meg nyíltan. Utóbbi pénzintézetnél viszont egyszerűbb kártyáknál is érvényes ugyanez a kitétel.

Az ajánlatokban ezeket a kivételes plasztiklapokat (amelyeknek a számtalan szolgáltatási csábításon kívül nyilvánvalóan presztízsértékük is van) a pénzintézetek más-más módon különböztetik meg egyszerűbb társaiktól. A CIB Banknál a standard és az aranykártya között az éves díj tekintetében mindössze kétezer forint a különbség (a díj így 3, illetve 5 ezer forint). A Raiffeisen Bank VISA Goldja viszont az ezt kiérdemlő ügyfeleknek évente már tízszer annyiba kerül, mint a VISA Classic.

A BNP-Dresdner aranykártyájánál éppúgy 100 ezer forintos nyitóösszeget kér, mint a Cirrus/Maestro plasztiklapnál. A nemesfém színét viselő lapocskánál viszont a letiltás, illetve a pótlás több mint ötször annyiba kerül, mint az egyszerű plasztiklapnál. A Kereskedelmi és Hitelbank az egyébként szokásos 100 ezer forintos nyitóösszeget az aranykártyánál 1,5 millió forintra emelte. A Magyar Külkereskedelmi Banknál (MKB) viszont jellemző változást figyelhetünk meg. A pénzintézet, amely régebben az új ügyfelektől még az egyszerű VISA electronnál is 600 ezer forintos nyitóösszeg elhelyezését várta, ma beéri 150 ezer forinttal. A dombornyomásos plasztiklapokat igénylőknek is elegendő 300 ezer forintot a banknál elhelyezni. Magánszemélyeknek azonban az MKB egyáltalán nem hirdet meg aranykártyát.

Adókedvezmény kártyaszámlára

A presztízskínálat mellett mind nagyobb teret nyernek a tömegigényeket kielégítő kártyák, de viszonylag nagy számban találhatók már befektetési kártyák is. Ezt a műfajt hazánkban a Budapest Bank az adókedvezmény lehetőségére alapozva teremtette meg. Az adótörvényt azóta megváltoztatták, a befektetésikártya-konstrukció azonban maradt. Sőt, ma már több pénzintézet is kínál hasonló megoldást.

Az Erste Bank például egyelőre csak egyszerűbb kártyákat ajánl ügyfelei számára. Az Erste Bank ügyfélkártyája csak belföldön használható készpénzfelvételre. A bank kínálatában most emellett csak a VISA electron található meg. A plasztiklapokkal egyébként a bank saját automatáinál és fiókjaiban is díjmentesen vehetnek fel pénzt az ügyfelek. Másutt két alkalommal tehetik ugyanezt meg. Hogy a pénzintézet ügyfelei számát jelentősen növelni szeretné, mutatja az is, hogy az éves kártyahasználati díjat (egyéb díjaival és jutalékáival egyezően) igen alacsonyan – 200 forintban – szabja meg.

Az idei év elején egyébként a tervek szerint az Erste Bank a magasabb igények kielégítésére szolgáló VISÁ-val és a vállalkozásoknak kínált VISÁ-val is piacra lép. A későbbiekben VISA Goldot is szeretének kibocsátani. Ezzel egyidejűleg már folynak az előkészületei az Europay plasztiklapok bevezetésének is. Utóbbi már az első fél év során megvalósulhat.

Kincstári kártyák

A teljes kártyakínálatot felmutató OTP Bank sem volt az elmúlt évben tétlen. A pénzintézet egészen új, európai viszonylatban is különlegességnek számító plasztiklapot vezetett be, a vámkártyát. Ez a plasztiklap a vámteher és vámbiztosíték megfizetésén kívül másra nem használható fel. Az ehhez szükséges fedezetnek pedig – a kártyabirtokos cég választása szerint – a banknál pénzforgalmi vagy elkülönített számlán rendelkezésre kell állnia. A legnagyobb magyarországi bank ügyel ugyanis arra, hogy minél kisebb kockázatot kelljen vállalnia. Éppen ezért a vámkártyát csak elektronikus leolvasónál lehet használni, ahol az autorizáció (a számlafedezet ellenőrzése) azonnal megtörténik.

Az előző év végén még mindössze 50 ügyfél használta a vámkártyát, a pénzügyőrség által kezelt számlákra átutalt összeg pedig 50 millió forint volt. Az OTP Bank ezt az üzletágát azzal is fejleszteni szeretné, hogy szolgáltatását a vám- és pénzügyőrség internetes oldalain is népszerűsíti.

A plasztiklapok terén az OTP Bank az előző évben bebizonyította: jelentős piacrészesedését még növelni is képes. Szakértők számára is meglepetés, hogy a legnagyobb magyarországi bank – a mind több versenytárs ellenére – kártyabirtokos lakossági ügyfeleinek száma már túllépte a 2 milliót. Ráadásul a pénzintézetnél a plasztiklapokkal végrehajtott tranzakciók száma és összege is erőteljes növekedést mutat. Jelentős üzleti eredményként értékelhető egyébként az OTP Bank számára az is, hogy ez a pénzintézet bocsáthatott ki a Magyar Államkincstárnak, valamint intézményeinek kártyát.

Vásárlásban lemaradva

A bankkártya használatának további terjedéséhez jelentősen hozzájárulhat a postahivatalokban kialakított elfogadói rendszer. Tavaly tavasztól összesen 3800 automatikus kártyaleolvasó berendezés (POS) segítségével vehető igénybe a Postamat elnevezésű szolgáltatás. A POS-ok telepítésével az ország minden postával (de esetleg bankfiókkal és ATM-el nem) rendelkező településén használhatók a plasztiklapok. A Magyar Posta nem korlátozza a készpénzfelvételt, díjat pedig nem kér. Az ügyfélnek tehát a pénzfelvétel csak annyiba kerül, amennyit ezért a bankja számít fel. A postahivatalokban elfogadnak minden EC/MC, VISA, Electron vagy Maestro logós plasztiklapot, az OTP Bank és a BNP-Dresdner Bank összes kártyáját, valamint az Erste ügyfélkártyáját.

A Magyar Posta ebben az évben további kártyás szolgáltatások (készpénzátutalás, befizetés, értékpapír-vásárlás) bevezetését tervezi. Az ügyfelek rövidesen talán a postai árucikkekért is fizethetnek plasztikpénzzel.

A kártyás vásárlások terén van még mit pótolnunk. Magyarországon ugyanis az ügyfelek még mindig elsősorban készpénzfelvételre és nem vásárlásra használják kártyájukat. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a készpénzfelvételek és a kereskedői vásárlások egymáshoz viszonyított aránya az elmúlt évben alig változott. A műveletek számát tekintve 87 százalék (az előző évben 88), értékét tekintve pedig 91 százalék (tavalyelőtt 89) a készpénzfelvétel aránya a kártyahasználaton belül.