Az év eleje a számvetések készítésének az ideje a vállalkozásoknál is. A sikeresen zárt gazdasági év után, a nyereség felosztásáról szóló döntés meghozatalakor tisztában kell lenni a nyereségrészesedés adójogi vonzataival is. Cikkünk az osztalék első látásra bonyolultnak tűnő jövedelemadózási kérdéseihez nyújt eligazítást.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) vonatkozó rendelkezései értelmében az osztalékból származó jövedelem adózásának szabályai az osztalék jogosultja szerint, illetve annak függvényében alakulnak, hogy a keletkezett osztalékot a magánszemély tulajdonosok részére kifizetik-e vagy sem. Az osztalékjövedelemre jogosultak a társas vállalkozások magánszemély tagjai, tulajdonosai mellett az ügyvédi irodák tagjai, illetve az egyéni vállalkozók is lehetnek. Az osztalékból származó jövedelem adójogi szabályait a társas vállalkozások magánszemély tagjaira, tulajdonosaira nézve mutatjuk be a következőkben.
A társas vállalkozás és az osztalék
A személyijövedelemadó-törvény pontosan meghatározza, hogy adójogi szempontból mely gazdálkodási formákat tekinthetjük társas vállalkozásnak. A vonatkozó jogszabályi rendelkezés a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CLXIV. törvény tavalyi hatálybalépésével módosult. A vállalkozások fogalma ennek alapján kiegészült a gazdasági társaságok közül kiemelt, kooperatív társaságnak minősített egyesüléssel és a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) szervezettel. A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint társas vállalkozás tehát a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, az erdőbirtokossági társulat és az MRP-szervezet.
A jövedelemadó-törvény osztaléknak minősíti:
- bármely társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója, tulajdonosa) részesedését,
- a kamatozó részvény után az adózott eredményből fizetett kamatot,
- a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója, tulajdonosa) által a jegyzett tőke emelésével megszerzett vagyoni értéke azon részét, amely a jegyzett tőkén felüli saját vagyonból származik,
- a jegyzett tőke emelésével, az értékpapír névértékének emelése révén megszerzett vagyoni érték azon részét, amely a jegyzett tőkén felül, saját vagyonból származik,
- a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelmet,
- a jegyzett tőke emelésével dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában megszerzett vagyoni érték azon részét, amely a jegyzett tőkén felüli saját vagyonból származik.
Az osztalékfizetés általános szabályai
A tulajdoni részesedés osztalékadója
A társas vállalkozások tagjai (részvényesei, alapítói), tulajdonosai részére, az adózás utáni eredményből kifizetett, osztalékból származó jövedelem után az adót úgy kell megállapítani, hogy először ki kell számítani a társas vállalkozásnak az osztalékmegállapítás évét megelőző adóévre vonatkozó, mérlegben kimutatott saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből a magánszemélyre jutó, az osztalékmegállapítás időpontjában meglévő vagyoni betétjére arányosan jutó értéket. A saját tőke ily módon kiszámított, magánszemélyre jutó összegéből meg kell határozni az osztalékmegállapítás évének első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszerese szerinti részt. Az osztalék címén kifizetett összegből a fentiek szerint kiszámított, a jegybanki alapkamat kétszeresét elérő rész erejéig az adó mértéke 20 százalék, az ezt meghaladó összeg után pedig 35 százalék. (Az adómértékek 1999-re nem változtak, bár a 35 százalékos adókulcsot most kell először alkalmazni.) 1999-ben az 1998. évre vonatkozó eredményfelosztás alkalmával az 1998. évi eredményből és az azt megelőző bármely év eredménytartalékából megállapított osztalék után az adó egységesen 20 vagy 35 százalék.
A különböző adókulcs alá eső osztalékrészek kiszámításához saját tőkeként az arról az időszakról készült mérlegben kimutatott saját tőkét kell figyelembe venni, amely időszakra vonatkozóan az eredményfelosztás történt. A tag vagyoni betétje alatt azt a társas vállalkozásban lévő vagyoni részesedést kell érteni, amivel a magánszemély az osztalékmegállapítás időpontjában rendelkezett. Az osztalékra való jogosultság mértékét a vagyoni betétnek a saját tőkéhez viszonyított hányada határozza meg.
Az osztalék megállapításának éve mindig az az év, amikor az éves beszámoló elfogadása alkalmával az osztalékmegállapításról döntenek. A számviteli törvény rendelkezései szerint a tárgyévi éves beszámolót és az annak részét képező eredményfelosztást (azon belül pedig az osztalékmegállapítást) a tárgyévet követő május 31-ig kell az arra felhatalmazott testületnek – a gazdasági társaság legfőbb szervének – elfogadnia. 1998-ban például az 1997-es évre vonatkozó osztalék megállapításáról május 31-ig születhetett döntés, az 1997-es osztalék forrása az 1997. évi eredmény, az 1995. vagy az 1996. évi eredménytartalék, illetve az 1995. előtti eredménytartalék lehetett.
A megállapított osztalékot nem lehet módosítani, arra a számviteli törvény ugyanis nem ad lehetőséget. Az elkészített eredménykimutatást kizárólag önellenőrzési hiba kapcsán lehet megváltoztatni. Az osztalékösszeg utólagos módosítása pedig nem minősül önellenőrzéssel összefüggő hibának, így tehát a korábban elkészített eredménykimutatást sem lehet ennek alapján korrigálni.
Átmeneti szabályok
Az 1998-ban megállapított osztalék adózásával kapcsolatos igen fontos átmeneti rendelkezés, hogy a jelenlegi – 20 és 35 százalékos adókulccsal ellentétben – az 1997-es eredményből, valamint az 1995-ös vagy az 1996-os eredménytartalékból megállapított osztalék után az adó mértéke 20 és 27 százalék, az 1995 előtti eredménytartalékból kifizetett osztalék után pedig 10 százalék.
Főszabály szerint az osztalék adóját a kifizető az osztalék kifizetésének napján állapítja meg és vonja le az osztalékmegállapítás időpontjában érvényes adómérték szerint. Az általános rendelkezések alapján a kifizetőnek az 1997-es eredményből, valamint az 1995-ös vagy az 1996-os eredménytartalékból képzett osztalék után az osztalék kifizetésekor 20 és 27 százalék adót kell levonnia. Ez így történik idén is akkor, ha az osztalék tényleges kifizetése ebben az évben történik. A 20 és 27 százalékos adómérték alá tartozó osztalék összegének megállapításánál az 1998. január 1-jén érvényes jegybanki alapkamatot és az 1997. évi mérlegben kimutatott saját tőkét kell alapul venni.
Az átmeneti szabályok szerint nem alkalmazhatók az általános rendelkezések az 1995 előtti eredménytartalékból 1997-ben és 1998-ban kifizetett osztalék adójának megállapítása kapcsán. A törvény ugyanis csak a ténylegesen kifizetett osztalék után engedi meg a 10 százalékos adókulcs alkalmazását. Fontos ezért, hogy az 1998. május 31-ig megállapított, de még ki nem fizetett osztalék kifizetésének 1998. december 31-ig, és ezzel összefüggésben a 10 százalékos adó befizetésének legkésőbb 1999. január 12-ig meg kellett történnie, egyébként elveszett a 10 százalékos adókulcs alkalmazhatóságának lehetősége. Ugyanez a szabály vonatkozik az 1997-es eredménymegállapítás alkalmával az 1995 előtti eredménytartalékból 1997-ben megállapított, de ebben az évben ténylegesen ki nem fizetett osztalékra is, ha azt 1998. december 31-éig nem fizették ki.
Értékpapír megszerzése utáni adó
A jegyzett tőke emelése esetén az Szja-tv. szerint osztaléknak minősülő jövedelem után az adó mértéke 20 százalék. Ezt a kifizető a legközelebbi alkalommal kifizetett adóköteles jövedelemből vonja le. Ha ez az adóévben nem lehetséges, akkor azt a magánszemély – a kifizető által adott igazolás alapján – az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg köteles megfizetni. Nem kell a 20 százalék adót megfizetni, ha a gazdasági társaságokról, illetőleg a szövetkezetekről szóló törvény rendelkezései szerint a gazdasági társaság, illetőleg a szövetkezet jogutódlással történő megszűnése (átalakulása) vagy a szövetkezet részleges átalakulása keretében történt a jegyzett tőke felemelése, azzal hogy utóbb az árfolyamnyereség számítása szempontjából az ily módon szerzett vagyoni érték az árfolyamnyereség részét képezi, és mint a vállalkozásból kivont, adózatlanul befektetett jövedelem, adóköteles.
Dolgozói részvény, dolgozói üzletrész
Új rendelkezés, hogy jegyzett tőke emelésével dolgozói részvény, üzletrész formájában megszerzett, osztaléknak minősülő jövedelem után az adó (20 százalék helyett!) 35 százalék, amelyet a kifizető a legközelebbi alkalommal kifizetett adóköteles jövedelemből von le. Ha ez az adóévben nem lehetséges, akkor a fentiekkel egyezően – a magánszemély – a kifizető által adott igazolás alapján – az adóbevallásának benyújtásával egyidejűleg fizeti meg. Nem kell továbbra sem fizetni adót a privatizáció útján megszerzett kedvezményes részvény, üzletrész után.
Az osztalékelőleg szabályai
Az osztalékelőleg adója 20 százalék, amelyet a kifizetést követő első évi mérleg szerinti eredmény megállapítása során osztalékká vált jövedelem adójával szembeni adóelőlegként kell elszámolni. Az elszámolás az osztalékmegállapítás időpontjában a kifizető kötelezettsége. Fontos szabály, hogy ha a felvett osztalékelőleget vagy annak egy részét a magánszemélynek utóbb vissza kell fizetnie, akkor a visszafizetendő összeg a személyijövedelemadó-törvény fogalmai szerint hitellé változik. Az osztalékelőleg kifizetésének időpontját a kölcsönnyújtás időpontjának tekintve kell meghatározni az osztalékelőleg utáni kamatkedvezményt, amely a kifizető által kért kamat és a törvény szerinti jegybanki alapkamat különbözete. Ezután a kifizetőnek 44 százalék adót kell fizetnie. Az osztalékelőleg után a kifizetéskor levont adót a fizetendő adóba természetesen be kell számítani, és azt a kifizetőnek az adóhatósággal és a magánszeméllyel szemben is rendeznie kell.
Az új társasági törvény szerint kft.-kben az osztalék kifizetéséről az ügyvezető – ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, akkor a felügyelőbizottság által jóváhagyott – javaslatára a taggyűlés a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Nem fizethető a tagoknak osztalék, ha ennek következtében a társaság saját tőkéje a számviteli jogszabályok szerint számított módon nem érné el a társaság törzstőkéjét. A beszámoló elfogadását megelőzően osztalékelőleg fizetésére akkor van lehetőség, ha a taggyűlés által elfogadott közbenső mérleg alapján valószínűsíthető, hogy utóbb az éves osztalék kifizetésének nem lesz akadálya. A számviteli törvény hatályba léptető rendelkezései alapján ezt a szabályt az 1998. június 16-át követően alakult cégeknek kell alkalmazni. Egyéb cégeknek a 2000. évben kell e szabályt először figyelembe venniük. A tag a jóhiszeműen felvett osztalék visszafizetésére ugyanis nem kötelezhető, bár a rendelkezés nem vonatkozik az év közben kifizetett osztalékelőlegre.
A személyijövedelemadó-törvény korábban – az 1998. évi módosításokat megelőzően – nem tartalmazott rendelkezéseket arra az esetre, ha a kifizetett osztalékelőleg utóbb nem válik osztalékká és azt továbbra is követelésként – lejárat nélküli hitelként – tartják nyilván. Annak érdekében, hogy az osztalék utáni adó ne váljék ily módon elkerülhetővé, az szja-törvény kimondja, hogy az osztalékká nem váló osztalékelőleg mindaddig hitelnek tekintendő, amíg vissza nem kell fizetni vagy el nem engedik azt. (Elengedése esetén azonban adóköteles egyéb jövedelemnek számít.) Ehhez kapcsolódóan a törvény rendezi azt a kérdést is, hogy a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett nyújtott hitelek átvállalása vagy lejárat előtti visszafizetése esetén ne keletkezzen "adótöbblet" azáltal, hogy a kamatkülönbözet utáni adót a kifizetőnek évenként az év végi (illetőleg a hitel-visszafizetés vagy -átvállalás időpontjában érvényes) jegybanki alapkamathoz mérten kell megfizetnie.
A kamatkülönbözet utólagos megállapítása nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor az adót már megfizették, kiterjed ugyanakkor minden olyan fennálló hitelre, amelyre nézve bármely ok miatt nem fizette meg a kifizető a kamatkülönbözet miatti adót. Ilyenkor az adót utólag, a kölcsönnyújtás időpontjáig visszamenőlegesen is meg kell fizetni az Art. előírásai szerint.
A külföldről származó osztalék
Az eddigiektől eltérő szabályok alá esik a külföldről származó osztalék. A külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem adója egységesen 20 százalék. Amennyiben külföldön ebből az osztalékból már levontak adót, az osztalék teljes összege után számított 20 százalékos adónak csak a külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegével csökkentett részét kell megfizetni. Olyan országból származó osztalék esetében azonban, amellyel hazánknak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, 5 százalék adót akkor is meg kell fizetni, ha külföldön az osztalék után 15 százaléknál több adót vontak le. Amennyiben a jogosult a külföldről származó osztalékát magyar illetőségű kifizetőtől veszi fel, az adót a kifizetőnek kell levonnia és befizetnie. Ellenkező esetben a magánszemélynek az adófizetést az adóbevallásra vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie.
Lucz Zoltánné| Az APEH állásfoglalása Az 1995-ben megállapított (az Szja-tv. pénzforgalmi elvéből következően az 1994. évre vonatkozó eredményfelosztás során) osztalék (alapítókkal szembeni kötelezettségként nyilvántartott összeg) kifizetésekor az adót a kifizetéskor az 1995-ben hatályos adómértékkel kell megállapítani, függetlenül attól, hogy annak kifizetésére mikor kerül sor. Ha az 1994. évi eredménytartalék bevonására (és az osztalék megállapítására) 1997-ben vagy 1998-ban kerül sor, akkor 10 százalék az adó mértéke, ha az osztalékot az 1997. vagy 1998. évben ki is fizetik, viszont 20 és 27 százalék az adó mértéke, ha az osztalékot 1998-at követően fizetik ki, függetlenül attól, hogy ez az összeg "kötelezettségként" volt nyilvántartva. Az utóbbi esetben a 20 és 27 százalékos adómérték alá eső osztalékrészek megállapításánál a jegyzett tőkét, az 1996. vagy az 1997. évre vonatkozó mérlegben feltüntetett saját tőkét, illetőleg az 1997. és az 1998. január 1-jén érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni attól függően, hogy az osztalék megállapítása 1996-ra vonatkozóan 1997-ben, vagy 1997-re vonatkozóan 1998-ban történt. Amennyiben a társaság 1998-ban osztalékelőleget fizet, akkor 20 százalék adót kell levonnia, a végleges adómérték az osztalék megállapításakor, 1999-ben dől el. Az 1998-ra vonatkozó eredményfelosztás alapján megállapított osztalék adója 20 és 35 százalék, függetlenül attól, hogy az osztalék forrása mely év eredménytartaléka. Nem változtat ezen az sem, hogy az 1998-ban kifizetett osztalékelőleg forrása az 1994. évi eredménytartalék volt, ugyanis azt nem osztalékként, hanem osztalékelőlegként fizették ki, amely az Szja-tv. szerint csak akkor minősül osztaléknak, amikor megtörténik az eredményfelosztás. A 10 százalékos adómérték csak a "kifizetett osztalék után" alkalmazható (1998/125. APEH-iránymutatás). |