Könyvespolc

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 10. számában (1999. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A társasági jog reformja

A gazdasági társaságok 1-2. kötet
Szerkesztette: dr. Miskolczi Bodnár Péter
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1998.
700 oldal, 3950 Ft + áfa

A gazdasági társaságok célja a termeléshez vagy szolgáltatáshoz szükséges erőforrások megszervezése, a közös vállalkozás működtetése a résztvevők érdekeinek megfelelően. A gazdasági életben azért jönnek létre társas viszonyok, mert a bennük részt vevők gazdasági érdekei ezt diktálják. A társasági jog ezek jogi szabályozására hivatott.

A múlt év közepéig a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény szabályozta átfogóan a társaságalapítást, megkönnyítve azt a belföldi és külföldi vállalkozók számára. Lehetővé tette a gazdasági folyamatok kibontakozását, keretet teremtett a gazdasági változásoknak. Ezzel vált törvényessé hazánkban a magántulajdon és a magánvállalkozás, kibontakozhattak a kisvállalkozások. A törvényben szabályozott társasági jog a gyakorlatban működőképesnek bizonyult, a magyar vállalati szférában sikeresen működnek a gazdasági társaságok.

Az időközben végbement változások miatt szükségessé vált a hazai társasági jog reformja. 1998. június 16-án hatályba lépett a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény egyes rendelkezéseivel egységes szerkezetben). A törvénnyel foglalkozó kétkötetes kiadvány a KJK "Kiskommentár" sorozatában jelent meg. A jogi kari oktatókból és ügyvédekből álló szerzők a törvény szövegének teljes közlése mellett közérthetően magyarázzák meg a benne foglalt jogi fogalmakat, kiemelve a régi és az új törvény közti eltéréseket, a más törvényekkel (pl. a Polgári Törvénykönyvvel és a csődtörvénnyel) való összefüggéseket.

Az új törvény szabályozza a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok (közkereseti és betéti társaság, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) alapítását, szervezését és működését. Meghatározza az alapítók és tagok jogait, kötelezettségeit, az egyesülés, szétválás, jogutód nélküli megszűnés stb. jogi feltételeit.

Az új törvény kiigazít és pótol egyes rendelkezéseket (például a tagkizárást), egyszerűsíti a cégeljárási szabályokat, erősíti a hitelezővédelmet, védelmet nyújt a visszaélésekkel szemben, összhangot teremt a kapcsolódó jogterületekkel és az EU jogi irányelveivel. Átfogóan módosítja a részvénytársaságokra vonatkozó jogszabályokat és a konszernjogi szabályokat. Sok más rendelkezés viszont változatlanul megmaradt az új törvényben (így az nem szüntette meg a közös vállalatot, nem adtak jogi személyiséget a közkereseti és a betéti társaságnak stb.).

Az új törvény teljes szövege, a hozzá fűzött magyarázatok, jogi értelmezések, elemzések mellett a szerzők bemutatják a bírói gyakorlatot is - figyelembe véve a megváltozott rendelkezéseket. A függelékben összehasonlító táblázatok segítik az egyes jogintézmények összehasonlítását, amihez részletes tárgymutató és irodalomjegyzék kapcsolódik.

Jogászok és a gazdasági társaságok vezetői, tagjai sokoldalú, hasznos útmutatást kapnak kötelezettségeik pontos megismeréséhez, jogaik érvényesítéséhez, a napi munka közben felmerülő problémák megoldásához.

R. I.

Tilos az önigazolás

Al Ries-Jack Trout: Alulról építkező marketing
Bagolyvár, 1998. 174 oldal, 1450 Ft

Leplezetlenül gúnyos cégéletkép zárja a két neves amerikai marketingszakember (egyszersmind közös vállalattulajdonos) harmadik, magyarul megjelent, rendhagyó tanácsadó könyvét. A Burger King, az IBM, a Paramount s más óriások menedzselésében oroszlánszerepet játszó szerzők maliciózusan írják le a szuperfokon végzett marketinges vágyálmát, miszerint a tárgyalóasztal mellől adja ki beosztottjainak az utasításokat, időnként reprezentál a jól menő konzorcium képviseletében, s közben folyamatosan fogadja a gratulációkat. Ezt a lehangolóan életszerű részletet érdemes először elolvasni azoknak, akik - a tágabb témával foglalkozó kézikönyvek, útmutatók tömegében keresgélve - valóban hasznos (azaz a gyakorlatban fontoskodás nélkül alkalmazható) segédletet akarnak a kezükbe kapni.

Akinek ilyenek az elképzelései a marketingteendőkről, nem számíthat a Ries-Trout-páros megbecsülésére, szellemi támogatására. Az ilyen beállítottságú vezetőn nem lehet segíteni, mert fejlődés- és fejlesztésképtelen. A felülről vezérelt módszer híve és követője, ami ellen a tapasztalt szerzőpáros hadakozik, sőt ágál, rengeteg esettanulmánnyal mutatva ki az emiatt fellépő negyedsikerek, félrefogások, teljes kudarcok személyi okait.

Az áttekinthető mű fölvonultatja a negatívumokat, kipellengérezi azokat, alapvetően azonban a pozitív kifejtés módszerét követi. Ha kell, oktatólag, a fontos részleteket ismételve adja elő mindazt, aminek elfogadása, tudomásulvétele nélkül napjainkban nem létezik hatékony marketing.

A szerzők célja az, hogy a termékek értékesítésével és népszerűsítésével megbízottakat ráébressze: a fejben kifőzött, íróasztal mellett kiagyalt, netán számítógéppel modellált stratégia ökörkövetkezetességű végrehajtása sehova sem vezet. Véleményük szerint minél nagyobb egy cég, munkatársainak annál inkább óvakodniuk kell a bevált irányvonalak mentén tenyésző, agyonfoldozott stratégiák erőltetésétől. Jól felfogott érdekük az életközeli megfigyelésekből származó taktikák előnyben részesítése, hogy aztán ezekből olyan ténylegesen működő stratégiát rakjanak össze, amely kiállja a próbát.

A szerzők megfontolt érvrendszerrel körülbástyázott mondanivalója nem marad az általános követelmények puszta emlegetésének szintjén. A helyes - vagyis eredményes - taktika fölismeréséhez és kiválasztásához a földön járó marketingeseknek tudniuk kell, milyen a (potenciális) vásárló gondolatvilága. Kézenfekvő példák sorozatával mutatják be, milyen zűrzavaros, ám mégis befolyásolható ábrándok zsonganak a vevőjelöltek (konkurencia bombázta) agyában, mígnem végre-valahára döntenek egy-egy áru megszerzése vagy szolgáltatás igénybevétele mellett. Művük egyik központi fogalmát, a kompetitív tudati ék mibenlétét magyarázva tisztázzák: ezalatt a vásárlókat megmozgató, fülükbe bogarat ültető, tetszetős taktikát értik, amely a koponyákba behatolva lehetővé teszi, hogy az adott marketingprogram gyümölcsözően működjék.

Pillanatnyi kétséget sem hagynak afelől, hogy a vételre késztetés mestersége a harcászathoz (nem a hadászathoz!) hasonlít. Előszeretettel hivatkoznak Clausewitz tábornokra, aki sohasem esett abba a hibába, hogy feltételezze: a háborúban győzni lehet a csaták egyenkénti megnyerése nélkül.

Az üzleti észnélmaradás kalauzával találkozik az, aki elfogulatlanul, nyitottan tanulmányozza Al Ries és Jack Trout fölvillanyozó megállapításait.

Iszlai Zoltán

Pénzügyi ismeretek

Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach I-III. kötet
TAS 11 Kft. Kiadó, Budapest, 1998.
3200 oldal, 7500 Ft + áfa

A magyar pénzügyi és tőkepiaci intézmények száma az utóbbi öt-hat évben ugrásszerűen megnőtt. A tőzsdék felvirágzása, a gazdaság látens, majd érzékelhető növekedése megerősítette a hazai befektetői bázist is, ők pedig igényelték a befektetési lehetőségeket, a korszerű szolgáltatásokat, ami gerjesztően hatott a pénzügyi szolgáltatók piacára. A gyors növekedésnek most látszanak a visszásságai, amikor kiderül: több brókercég, pénzügyi közvetítő tulajdonképpen konjunktúralovag, hiszen nem tudnak mit kezdeni az átmeneti, illetve egyes területeken tartósnak bizonyult stagnálással, hanyatlással és hozamesésekkel. Ennek végső soron a befektetők a vesztesei. Ilyenkor derül ki az is, mennyire körültekintően tájékozódott a pénzét befektető, annak kezelését másra bízó ügyfél.

A piacon jelenleg kevés szereplő van, akik eligazító, tájékoztató tevékenységgel foglalkoznak. Az átlagember, illetve a vállalkozó a felmérések tanúsága szerint nem tud különbséget tenni bank és bank között, s végképp hadilábon áll a törvényi ismeretekkel a garanciáról, a szolgáltatók kötelmeiről. A kilencedik éve megjelenő Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach ezeket az ismereteket közvetíti, igaz, nem az átlagpolgár számára, hanem azoknak, akiknek lehetősége és kötelessége az effajta tájékoztató- és felvilágosítómunka. A háromkötetes műben tematikus elrendezésben jelennek meg a kereskedelmi bankok, a szakosított hitelintézetek, a külföldi bankok és a nemzetközi pénzügyi szervezetek magyarországi képviseletei, a takarékszövetkezetek, a hitelszövetkezetek és a lízingtársaságok. Külön-külön fejezetek foglalkoznak a biztosítótársaságokkal, a pénzügyi vállalkozásokkal, a biztosítóegyesületekkel, a magán-, önkéntes, egészség- és önsegélyező pénztárakkal. Önálló részben találhatók meg a brókercégek, a Budapesti Értéktőzsde, a Budapesti Árutőzsde, a befektetésialap-kezelő társaságok és alapok, a vagyonkezelő, a tanácsadó, a befektetőtársaságok és a könyvvizsgáló cégek. Számos hasznos információ található a kötetekben e társaságok felügyeleteiről, szervezeteikről és szövetségeikről is.

A harmadik kötetben kaptak helyet a gazdasági kamarák mellett a pénzügyi szervezetek részére szolgáltatást nyújtó társaságok. Közéjük tartoznak a számítástechnikával, biztonságtechnikával, illetve oktatással foglalkozó cégek. A kötetben bemutatkoznak a pénzügyi, gazdasági szaklapok is. Fontos része az összeállításnak a településmutató, amelyikből megtudhatják az érdeklődők, hogy milyen a 3600 magyarországi település pénzügyi infrastruktúrája.

Az almanachban szereplő intézményekről, cégekről a kötetek szerkesztői egyenként is átfogó képet nyújtanak. Megjelenik a vállalkozás, intézmény pontos neve mellett a székhelye, telefonszámai, első számú vezetőjének neve, a vállalkozás tevékenysége - ha lényeges, akkor a mérlegadatai is -, illetve szöveges formában is bemutatkozik a cég, vázolja a jövőre vonatkozó stratégiáját, elképzeléseit.

Az almanach nemcsak a pénzügyi élet szereplőit mutatja be szinte naprakészen, de tartalmazza a rájuk és a befektetésekre, a pénz- és tőkepiacra vonatkozó meghatározó törvényeket, rendeleteket és szabályokat is - egységes szerkezetben, közel 300 oldalon.

A hazai pénzügyi rendszer szereplőit bemutató almanach változatlan formában angol nyelven is megjelent, segítve ezzel az eligazodásban az egyre több külföldi befektetőt, illetve vállalkozót.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére