A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (Jtv.) módosításáról rendelkező 1998. évi LIX. törvény (Jtv. I.) főszabályként 1999. január 1-jei hatállyal szinte a teljes törvényszöveget megváltoztatta az értelmező rendelkezésektől és fogalommeghatározásoktól kezdve az adómértékeken át az adómegállapításig, -engedélyezésig. A törvény rendelkezései a módosulásokon túlmenően számos ponton új rendelkezésekkel, fogalmakkal egészültek ki.
I. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény értelmező rendelkezései (Jtv. 7. §) részben megváltoztak, részben kiegészültek a következők szerint:
Jövedéki termék belföldi előállítása
A jövedéki termék belföldi előállításának definíciója annyiban változik, hogy az előállítás fogalma alóli kivételek egyrészt taxatív felsorolásban szerepelnek, másrészt tágabb körűek, mint korábban. Az új rendelkezés szerint nem minősül jövedéki termék belföldi előállításának
- a kétütemű motorolaj motorbenzinhez keverése;
- az ásványolajok közé tartozó adaléknak – legfeljebb 0,2 százalék arányban – az üzemanyagba történő bekeverése;
- az ásványolajtermék színezése (beleértve a jelzőanyagot is), ha a színezés eredményeként nem változik a termék nyolc számjegyű vámtarifaszáma és adómértéke;
- az ásványolajtermék finomítói ásványolajraktárban történő, felhasználási cél szerinti átminősítése, szintén azzal a feltétellel, hogy az átminősítés eredményeként nem változik a termék nyolc számjegyű vámtarifaszáma és adómértéke;
- a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott alkoholtermék és benzin gyógyszertári kieszerelése;
- a bonbongyártáshoz felhasznált alkoholos gyümölcsből az alkoholtermék gyártási melléktermékeként való visszanyerése (de csak abban az esetben, ha azt a vámhatóságnak az előállító előzetesen bejelentette);
- az üzemanyagoknak a fuvarozás során vagy az üzemanyagtöltő állomáson a lefejtéskor bekövetkező keveredése (azonban csak akkor, ha azt az előállító a vámhatóságnak haladéktalanul bejelentette);
- a vegyipari és gyógyszeripari hatóanyagok, intermedierek előállításához használt jövedéki termékek tisztítása, amennyiben azt az adómentes felhasználó (Jtv. 7. §-ának 8. pontja) végzi, és a tisztítással visszanyert jövedéki terméket valamely vegyipari vagy gyógyszeripari adómentes felhasználó adómentes célra használja fel;
- a növényi olajok oldószeres kivonással történő gyártásához zárt rendszerben felhasznált 2710 00 25 00 vámtarifaszámú ásványolaj visszanyerése, amennyiben azt a gyártási folyamatban újrafelhasználják.
Jövedéki termék importálása
Az új szabályozás szerint a jövedéki termék importálása már nem kizárólag a jövedéki termék külföldről belföldre, vámhatáron át történő behozatalát avagy egyéb módon való bejuttatását jelenti, hanem importálásnak minősül a jövedéki termék vámárunak vámadóraktárból a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (vámtörtény) rendelkezéseinek megfelelő kiraktározása is.
Exportáló
Általános fogalmakat iktat be az exportáló fogalmának értelmezésébe és egyben kitágítja a fogalomkört a Jtv. I. akkor, amikor a légi közlekedés kapcsán nevesítetten exportálónak tekinti a petróleum, valamint a repülőbenzin üzemanyagtartályba töltését végzőt, és nem tesz különbséget aközött sem, hogy az üzemanyagot milyen meghajtású légi járműbe töltik be.
Megbízható adós
Míg az előző szabályozás szerint a meghatározás az engedély alapján jövedéki terméket előállítóra vonatkozott, a Jtv. I. a meghatározást általánosságban azokra a személyekre vonatkoztatja, akik engedéllyel végeznek adóraktárban folytatható tevékenységet.
Aroma, intermedier
Az értelmező rendelkezések a fogalommeghatározások változása mellett két új ponttal is kiegészülnek. A Jtv. I. meghatározza az aroma, valamint az intermedier fogalmát. Eszerint aromának minősül a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-88/388. számú, 1988. szeptember 1-jén hatályos előírásának 1. §-a 2. pontjában meghatározott kémiai anyag, míg intermedier a nyersanyagtól a vegyipari és gyógyszeripari készítményekig terjedő gyártási folyamat egyes fázisaiban előálló gyártásközi vegyi termék.
Hatósági felügyelet A hatósági felügyelet körében a korábbi szabályozás [Jtv. 33. § (3) bekezdés második mondat] a tényleges készletfelvétel megállapításához eltérő időtartamot írt elő az adóraktár engedélyesére, illetve az adómentes felhasználóra. Míg korábban az előbbi háromhavonta, az adómentes felhasználó pedig havonta állapította meg a vámhatóság jelenlétében a tényleges készletet, addig a Jtv. I. mindkét körben egységesen háromhavi készletmegállapítási kötelezettséget ír elő a korábbi szabályozáshoz képest változatlan feltételek mellett. Hasonló tartalommal változott a Jtv. 33. §-ának (4) bekezdése is. A korábbi szabályozással ellentétben – amely szerint az adóraktárban a tárgynegyedév, az adómentes felhasználónál a tárgyhó utolsó napján kell megállapítani a ténylegesen készleten lévő jövedéki termék mennyiségét – az adóraktárban és az adómentes felhasználónál egyaránt a tárgynegyedév utolsó napján kell teljesíteni ezt a kötelezettséget. (Kiemelendő, hogy ez a változás az általánostól eltérően a törvény kihirdetésének napján, tehát 1998. november 14-én lépett hatályba azzal, hogy a benne foglalt rendelkezéseket először az 1998. december 31-i zárókészlet megállapításánál kell alkalmazni!) |
II. ADÓKÖTELEZETTSÉG, ADÓFELFÜGGESZTÉS
Adómentes jövedéki termék
Az adókötelezettségre vonatkozó rendelkezések 1999. január 1-jétől az adómentes jövedéki termék meghatározása körében változnak, a Jtv. I. a törvény hatálya alá tartozókra kedvező irányba bővíti ki a fogalomkört. Ennek megfelelően – a vámtörvény szerint vámmentesen vámkezelt üzemanyagon és árumintán túl – adómentessé válik a vámtörvény 109. §-ának (1), (3)–(5) bekezdése alapján – kötelező nemzetközi szerződések, diplomáciai, konzuli stb. kéviselők, képviseletek, viszonosság esetén a diplomáciai, konzuli képviseletek igazgatási, műszaki személyzetének tagjai részére végzett vámkezelések – vámmentesen vámkezelt jövedéki termék is.
Bővülő adófelfüggesztés
Az előzőekhez hasonló jellegű kiegészítést tartalmaz az adófelfüggesztés vonatkozásában a Jtv. I. 3. §-ának (1) bekezdése, amikor a korábbi törvényben szabályozott eseteken túl lehetővé teszi, hogy a jövedéki termék a keretengedélyben szereplő telephelyek között is adófelfüggesztéssel legyen szállítható, amennyiben a Jtv. 37. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott adómentes felhasználás történik.
E rendelkezéssel összhangban áll a termékkísérő okmány fogalmának [Jtv. 11. § (5) bekezdés] kibővítése, amely szerint okmánynak minősül az a bizonylat is, amely az előzőekben írt adómentes felhasználás esetén a keretengedélyben szereplő telephelyek közötti szállítás igazolására is szolgál. Emellett az új szabályozás lehetőséget ad arra is, hogy a felsoroltakon túlmenően jogszabály egyéb bizonylatok termékkísérő okmányként való elfogadásáról is rendelkezzék.
Fefüggesztett adómegállapítás
Változtak a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések is. Egyrészt új passzus került a Jtv. 13. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe, amely szerint az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól, ha a kitárolt jövedéki terméket végleges rendeltetéssel külföldre, tranzitterületre kiléptették – ideértve azt az esetet is, ha az üzemanyag petróleumot és repülőbenzint nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi és belföldi lajstromjelű repülőgép üzemanyagtartályába töltik nemzetközi repülés vagy hatóságilag szabályozott éves légügyi felülvizsgálat, hajtóműcserék utáni hajtóműpróbák, gyakorló repülések, valamint a kormányzati (állami) repüléseket megelőző kötelező hatósági berepülések során való felhasználás céljából – és azt a vámhatóság igazolta.
Másrészt az említett bekezdés kiegészül aszerint, hogy a fentiekben megjelölt kötelezettség alóli mentesülés bekövetkezik akkor is, ha a vámtörvény rendelkezései szerint vámáruként vámkezelik a jövedéki terméket [Jtv. 13. § (1) bekezdés d) pont].
Adómegállapítási és adófizetési kötelezettség
Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beálltára vonatkozó, a Jtv. 14. §-ának (2) bekezdése szerinti rendelkezés – összhangban az eddigiekben ismertetett változásokkal – szintén módosult anynyiban, hogy az e §-ban meghatározott feltételek bekövetkezésekor az adófelfüggesztéssel szállított terméken túlmenően a vámadóraktárból vámáruként kiraktározott jövedéki termékkel kapcsolatosan is beáll az adófizetési kötelezettség. A jogalkotó a végleges mentesüléssel járó események körét ebben a vonatkozásban a Jtv. előzőekben ismertetett 13. §-ának (1) bekezdése szerinti kiegészítéssel egyezően határozta meg akként, hogy a 13. § (1) bekezdésének c) pontján túl visszautal annak d) pontjára is.
Az adóraktár engedélyese
Lényeges változás, hogy a Jtv. 14. §-ának (8) bekezdésében meghatározott, az adóraktár engedélyesét érintő felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettségének beálltát a jogalkotó kiterjeszti egy további körre: a kötelezettség beáll arra a jövedéki termékre is, amelyre nem történt meg a betárolásnak a 13. § (1) bekezdésének a), b) pontja, illetve e § (2) bekezdése szerinti igazolása, a külön jogszabályban az adófelfüggesztéssel történő szállítás veszteségére meghatározott elszámolható veszteséget meghaladóan.
Adóköteles termékkör
A Jtv. 15. § (1) bekezdése az adófizetési kötelezettség keletkezésével kapcsolatos termékkört szélesíti ki – a korábbi termékkör meghagyása mellett – a lefoglalt és előzetesen értékesíthető jövedéki termékek fogalmának beépítésével. Eszerint, ha ezeket a termékeket nem adóraktár vásárolja meg, szintén adófizetési kötelezettség keletkezik utánuk.
A korábbihoz képest lényegesen szigorúbb rendelkezést tartalmaz a Jtv. 15. §-ának (2) bekezdése azzal, hogy lényegében kiterjeszti a kötelezettség alapját képező termékkört. Az új szabály alapján adófizetési kötelezettség keletkezik, ha
- megszerzik, birtokolják, szállítják, felhasználják vagy forgalomba hozzák az adóraktáron kívül jogellenesen előállított vagy a jogellenesen importált jövedéki terméket, kivéve azt az esetet, ha a jövedéki termékkel egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély bizonyítja, hogy az adott helyzetben a körülményekből egyértelműen következtethetett a jövedéki termék megszerzésének jogszerűségére;
- a 36. § (1) bekezdésének l) pontjában megjelölt ásványolajterméket az ott megjelölt módon kínálják, értékesítik vagy felhasználják.
Adófizetésre kötelezett személy
A fenti módosításnak megfelelően egészült ki a Jtv. 17. §-ának (3) bekezdése. Az 1999. január 1-jétől hatályos jogszabályszöveg akként rendelkezik, hogy adófizetésre kötelezett személynek minősül az is, aki az adózatlan jövedéki terméket e törvény rendelkezéseitől eltérő módon, jogellenesen megszerzi, birtokolja vagy forgalomba hozza, valamint aki a 36. § (1) bekezdésének l) pontjában megjelölt ásványolajterméket az ott megjelöltek szerint kínálja, értékesíti vagy felhasználja. Lényeges, hogy a korábbi jogszabályszöveg nem tartalmazta az ásványolajtermékekre vonatkozó kitételt az adófizetésre "továbbá" kötelezett személy fogalmának a meghatározásánál.
Adó-visszaigénylés A megfizetett adó visszaigénylésére jogosultakkal kapcsolatosan a Jtv. I. a Jtv. 31. §-a (1) bekezdésének c)-d) pontjában hozott változást, amelynek lényege, hogy szűkíti, illetve konkrétan körülírja a visszaigénylési lehetőséget akkor, amikor kimondja, hogy az adó-visszaigénylés lehetősége abban az esetben is fennáll, amikor az üzemanyag petróleumot és a repülőbenzint (a korábbi szabályozásban a repülőbenzin vonatkozásában nem volt visszaigénylési lehetőség) a vámhatóság felügyelete mellett a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi vagy belföldi lajstromjelű olyan repülőgép üzemanyagtartályába töltik, amelynek külföldre távozását a határvámhivatal regisztrálja. Kiemelendő, hogy az 1999. január 1-jétől hatályos törvény – a korábbi szabályozással ellentétben – nem különböztet sugárhajtású és gázturbina-meghajtású légi jármű között. A visszaigénylési jogosultságot a Jtv. 37. §-ának (1) bekezdése vonatkozásában bővíti a törvényalkotó. Korábban a visszaigénylésre kizárólag a 37. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott termék kapcsán volt lehetőség, a változást követően azonban valamennyi, az utalt §-ban meghatározott termék esetében fennáll e jogosultság. Az adó visszaigénylésének esedékessége körében bekövetkezett változás a Jtv. 31. §-a (1) bekezdésének c) pontjára vonatkozó módosítással áll kapcsolatban. Nem változott ugyanis az esedékesség a 31. § (1) bekezdésének c) pontja esetében, az továbbra is a termék külföldre, tranzitterületre történt igazolt kiléptetésének, illetve a repülőgép külföldre távozásának napjától számítandó. Újdonság viszont, hogy ebben az utóbbi esetben az üzemanyag petróleum mellett a repülőbenzin is bekerült a jogszabály fogalomkörébe. A fenti rendelkezések módosulásához kötődik, hogy a visszaigénylési jogosultság igazolása a már többször hivatkozott 31. § (1) bekezdésének c) pontja esetében az eddigi szabályozással azonosan, tehát a különböző termékek vonatkozásában a határvámhivatal igazolásával történik, azonban a termékkör itt is kiegészül a repülőbenzinnel [Jtv. 31. § (9) bekezdésének c) pontja]. Emellett az üzemanyag petróleumot, illetve a repülőbenzint a korábbiaktól eltérően a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi és belföldi lajstromjelű repülőgép üzemanyagtartályába kell tölteni és a betöltést a határvámhivatallal igazoltatni. A korábbi jogi szabályozás ettől eltérően csak a repülőgép fogalmat használta. |
III. ADÓRAKTÁR, ADÓMENTES FELHASZNÁLÁS
Az adóraktár működtetésére vonatkozó jogszabályi változás mindössze három ponton érintette a Jtv.-t, nevezetesen annak 22. §-a (3) bekezdését, 23. §-a (1) bekezdésének a) pontját és 24. §-ának (7) bekezdését. A változások a következőkben foglalhatók össze:
Jövedéki biztosíték
A korábbi szabályozás szerint a jövedéki biztosíték végrehajtható adó-, adóelőleg-, termékdíj-, bírság-, pótléktartozás és az adóraktár engedélyesét terhelő költség fedezetére, illetve abban az esetben, amennyiben a vámtörvény rendelkezése szerint a jövedéki biztosíték a vámbiztosítékba beszámítható, a jövedéki termék meg nem fizetett vámterhére volt igénybe vehető.
Az igénybevétel lehetőségét a jogalkotó tágította, ennek megfelelően a módosítás szerint a jövedéki biztosíték a fentieken túlmenően a zárjegyhiány miatti költség fedezésére is igénybe vehető lesz, amely a Jtv. szigorítását jelenti, és egyben a szabályok fokozottabb betartására ösztönzi a törvény hatálya alá tartozókat.
Az engedélyes halála
Az adóraktári engedély megszűnésének körében a Jtv. I. lehetőséget ad arra, hogy az adóraktár természetes személy engedélyesének halála esetén az engedély továbbra is fennmaradjon, ellentétben a korábbi rendelkezéssel, amelyben a halál automatikusan az engedély megszűnését jelentette. A jelenlegi szabályozás értelmében az adóraktári engedély nem szűnik meg, ha az adóraktár természetes személy engedélyesének halála esetén özvegye vagy örököse az esemény bekövetkezését követő 30 napon belül a vámhatóságnak bejelenti az adóraktárban végzett vállalkozói tevékenység folytatásának szándékát és egyébként megfelel a törvényben előírt feltételeknek.
Termékmérleg
Az adóraktár működtetésével kapcsolatban lényeges változás, hogy a termékmérleg havi zárását a vámhatóság a helyszínen ellenőrzi és igazolja a Jtv. 32. §-ának (4) bekezdése szerinti eljárás keretében. A korábbi szabályozás az ellenőrzés vonatkozásában nem utalt erre az eljárásra. Az említett ellenőrzés lényege, hogy a hatósági felügyeletet ellátó vámhatóság az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó adóbevallása alapjául szolgáló tények, körülmények, az adóraktáranként bemutatott termékmérleg ellenőrzése alapján jegyzőkönyvvel igazolja, hogy a bevallással érintett jövedéki termékek összetételére, vámtarifaszámára és mennyiségére vonatkozó adatok megfelelnek a valóságnak. Lényeges, hogy ebben az eljárásban a vámhatóságot szigorú eljárási határidő köti, ugyanis a bemutatott termékmérleg ellenőrzésére 5 munkanap áll a rendelkezésére. A vámhatóságnak bemutatott termékmérleg a jogkövetkeznények szempontjából adóbevallásnak minősül.
Keretengedély
Szigorodott a Jtv. 26. §-ának (6) bekezdése annyiban, hogy a keretengedély megadásához a jövedéki biztosíték előzetes felajánlása után a tárgyidőszakra egyidejűleg teljesíteni is kell azt az engedélyezett keretmennyiség havi időarányos mennyisége és a hatályos adómérték alapján számított adóösszeg erejéig, legfeljebb azonban a különös rendelkezésekben meghatározott mértékig. A tárgyidőszak kitétel ez idáig nem szerepelt a rendelkezésben, és megjegyzendő, hogy a tárgyidőszak időtartama a Jtv. 27. §-ának (2) bekezdése szerint egy év. A rendelkezés ki is egészült annyiban, hogy a jövedéki biztosítéknak a keretengedély érvényességét követő 90 napig a vámhatóság által még érvényesíthetőnek kell lennie.
Mindezeken túl a Jtv. 26. §-a további, (11) bekezdéssel is kiegészült, amely kimondja, hogy az adómentes felhasználó jövedéki biztosítékára értelemszerűen alkalmazni kell a Jtv. 22. § (12) bekezdését, tehát az előzőekben írtakra utalva, ez a szakasz a jövedéki biztosíték igénybevehetőségének körét szabályozza, amely rendelkezések az adómentes felhasználás körében is alkalmazandók.
A termékmennyiség túllépése
A Jtv. 27. § (4) bekezdésének a keretengedéllyel beszerzett termék mennyiségi korlátait meghatározó második mondata a keretengedélyben megjelölt termékmennyiség túllépése esetén a megnövelt jövedéki biztosíték (a keretengedélyben meghatározott biztosíték háromszorosa) felső határát is megállapítja, mintegy kiegészítve a korábbi rendelkezést, amikor kimondja, hogy a jövedéki biztosítékot legfeljebb a különös rendelkezésekben meghatározott mértékig kell kiegészíteni.
Jogutódlás, megszűnés
Változott a Jtv. 27. §-a (5) bekezdésének b) pontja is, egyben ez a bekezdés további – f) – ponttal egészült ki. A változás lényege a Jtv. 23. §-a (1) bekezdésének a) pontjára vonatkozó – az előzőekben már ismertetett – módosulással áll összhangban, ami azt jelenti, hogy a keretengedély az adómentes felhasználónál sem szűnik meg, ha az engedélyes özvegye vagy örököse a halál bekövetkezését követő 30 napon belül a vámhatósághoz bejelenti a vállalkozói tevékenység folytatásának szándékát. Természetesen az engedély fennmaradásának a feltétele ebben az esetben is az, hogy a jogutódok megfeleljenek a Jtv. által előírtaknak.
A keretengedély megszűnési köre a jelen pont bevezetőjében jelzettek szerint egy további esettel bővült, ennek megfelelően a keretengedély akkor is megszűnik, ha annak érvényessége lejár.
Regenerálás
A Jtv. 29. §-ának (3) bekezdése határozta meg a szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált jövedéki termékkel kapcsolatos eljárási lehetőségeket, amelyeket a Jtv. I. kibővített, tágítva az engedélyes választási lehetőségét. A termékek megsemmisítésén és az adóraktárba szállításán túlmenően a termékek tisztíthatóak és regenerálhatóak is, azzal a feltétellel azonban, hogy az adómentes felhasználó vegyipari és gyógyszeripari célokra hasznosítja a termékeket a tisztítást és a regenerálást követően. Lényeges az is, hogy a tisztítással visszanyert jövedéki termék készletrevétele az adókötelezettség keletkezése szempontjából betárolásnak minősül.
A fentieken túlmenően a Jtv. hivatkozott rendelkezése egy további, (4) bekezdéssel egészült ki, amelynek értelmében az aroma előállítása során keletkezett (visszamaradt) vizes alkoholos oldat aroma előállítására újra felhasználható. Az újrafelhasználás feltétele, hogy biztosított legyen az oldatban lévő alkoholtermék mennyiségével való elszámolás.
IV. ÁSVÁNYOLAJ
Adómérték
Az ásványolaj adójának mértéke [Jtv. 36. § (1) bekezdés] jelentősen emelkedett az egyes vámtarifaszámok alá tartozó jövedéki termékeknél. Az ásványolaj adójának mértéke 1999. január 1-jétől a következők szerint alakul:
- a 2710 00 27, 2710 00 29 és a 2710 00 32 vámtarifaszám alatti ólmozatlan benzinekre 86,90 Ft/liter,
- a 2710 00 26, 0 2710 00 34 és a 2710 00 36 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinekre 93,90 Ft/liter,
- a 2710 00 11, 2710 00 15, 2710 00 21, 2710 00 25, 2710 00 37 és a 2710 00 39 vámtarifaszám alatti egyéb benzinekre 93,90 Ft/liter – megjegyzendő, hogy e kategória alól kivételnek tekintendők a finomvegyszernek minősülő ásványolajtermékek,
- a 2710 00 41, 2710 00 45, 2710 00 51, 2710 00 55 és a 2710 00 59 vámtarifaszám alatti petróleumokra 93,90 Ft/liter azzal, hogy itt is kivételek a finomvegyszernek minősülő ásványolajtermékek,
- a 2710 00 61, 2710 00 65, 2710 0066, 2710 00 67 és a 2710 00 68 vámtarifaszám alatti gázolajokra, tüzelőolajokra, továbbá azokra a 2710 00 71, 2710 00 72, 2710 00 74, 2710 0076, 2710 00 77 vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajokra, amelyek viszkozitása 20 oC hőmérsékleten kisebb, mint 10 mm2/s, vagy a desztillációs vizsgálatnál a 250 oC hőmérsékletig átdesztillálható rész mennyisége meghaladja a 25 százalékot, vagy a 350 oC hőmérsékletig átdesztillálható rész mennyisége meghaladja a 80 százalékot, 75,00 Ft/liter,
- a 2711 11, 2711 12, 2711 13, 2711 19 vámtarifaszám alatti természetes gáz és egyéb gáztermékből arra a cseppfolyós halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti gépjárművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy e célra használnak fel, 86,70 Ft/kg,
- a 2711 21 és a 2711 29 vámtarifaszám alatti természetes gáz és egyéb gáztermékekből arra a sűrített gáz halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti gépjárművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy e célra használnak fel, 41,80 Ft/nm3,
- a 2707 10, 2707 20, 2707 30, 2707 50, 2902 20, 2902 30, 2902 41, 2902 42, 2902 43, 2902 44 vámtarifaszám alatti benzolra és homológjaira 93,90 Ft/liter – a c) és d) pontokhoz hasonlóan itt is kivétel a finomvegyszernek minősülő ásványolajtermék,
- a 2710 00 81, 2710 00 83, 2710 00 85 vámtarifaszám alatti kenőolajra 67,50 Ft/kg,
- a 3811 vámtarifaszám alatti adalékanyagokra 67,50 Ft/kg,
- a 2709 00 10 vámtarifaszám alatti földgázkondenzátumra 93,90 Ft/liter – ennél a kategóriánál kivétel az úgynevezett stabilizálatlan gazolin,
- a Jtv. 34. §-a szerinti – a Jtv. alkalmazásában ásványolajnak minősülő – termékek azonban a fenti a)-k) pontokban nem említett ásványolajra – a 2710 00 87 vámtarifaszám alá tartozó kétütemű motorolaj kivételével – a belső égésű motorokhoz motorbenzinként, a motorbenzin adalékaként vagy hígítóanyagként való kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 93,90 Ft/liter, a belső égésű motorokhoz gázolajként, a gázolaj adalékaként vagy hígítóanyagként, illetőleg a tüzelőolajként való kínálás és értékesítés vagy felhasználás esetén 75,00 Ft/liter, a közúti gépjárművek üzemanyagaként kínált, értékesített vagy felhasznált csppfolyós halmazállapotú gáz esetén 86,70 Ft/kg, gázhalmazállapot esetén 41,80 Ft/nm3.
Megnövelt adómérték
A Jtv. I. a korábbi szabályozáshoz képest kibővíti a Jtv. 36. §-ának (2) bekezdésében foglalt, úgynevezett megnövelt adómérték alá eső jövedéki termékek körét, amikor a fenti a), b) és e) pontba sorolt termékkör mellé beemeli a d) és l) pont alatt megjelölt termékkört is. E termékek esetében, amennyiben azok nem felelnek meg a hatályos magyar szabvány előírásainak, az adó mértéke az előzőekben feltüntetett mérték 20 Ft/literrel növelt összege. A növekmény vonatkozásában megjegyzendő, hogy annak mértéke a korábbi szabályozáshoz képest változatlan maradt.
Adómentes felhasználás
Lényeges változás az ásványolajtermékek tekintetében, hogy az adómentes felhasználás köre bővült a korábbi körhöz képest. Ennek megfelelően – az eddigi eseteken túlmenően – a jövőben adómentes felhasználásnak minősül
- a fenti felsorolás a) pontja szerinti gyógyszerhatóanyagok, intermedierek és egyéb vegyi termékek termelési folyamatában oldószerként való felhasználása;
- a 3811 90 vámtarifaszámú ásványolajnak vegyipari és erőművi technológiákban vízlágyítóként, kőolaj- és földgázkitermelésben segédanyagként való felhasználása, valamint
- a 2710 00 25 00 vámtarifaszámú ásványolajnak az oldószeres kivonást alkalmazó növényiolaj-gyártási technológiában extrakciós anyagként való felhasználása.
Ásványolaj-adóraktár
Szinte teljes egészében megváltozott az ásványolaj-adóraktár szabályozása. A módosulások lényege a következőkben foglalható össze:
A korábbitól eltérő az adóraktári engedélyesek, illetve engedélyes tevékenységek köre. A Jtv. 41. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjai változtak, illetve a bekezdés további pontokkal egészült ki. Eszerint – az utalt változásokkal – a jövőben ásványolaj-adóraktári engedély adható a következő tevékenységekre:
- az ásványolaj adójának mértékét tartalmazó, az előzőekben írt felsorolás a)-f) és h)-l) pontjaiban szereplő ásványolajat kőolajból atmoszferikus és vákuumdesztillációval, valamint az ehhez kapcsolódó technológiákkal előállító üzemre (kőolaj-finomító) – korábban engedély csak az a)-e), valamint a h)-k) csoportokba sorolt termékekre volt adható;
- a kőolaj-finomító engedélyesének a kőolaj-finomító területén kívül található, a kőolaj-finomítóban előállított ásványolaj tárolására, raktározására alkalmas tárolóra, ahol a betárolt ásványolajtermék kiszerelése, továbbá a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott benzin és hatályos magyar szabvány szerinti finomított petróleum előállítása is végezhető (finomítói ásványolajraktár) – a korábbi szabályokban nem volt feltétele az engedély kiadásának, hogy az ásványolajat a kőolaj-finomítóban állítsák elő, továbbá hogy a tárolóban a fenti jellemzőknek megfelelő benzint és petróleumot is elő lehessen állítani;
- a 36. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti cseppfolyós propán vagy bután, valamint ezek keverékének üzemanyagcélú előállítására, valamint e termékeknek, továbbá a 2710 00 25 vámtarifaszám alatti terméknek a 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti gázkondenzátum feldolgozásával történő előállítására (cseppfolyós gáztöltő). Itt a termékkör jelentősen bővült, a korábbi engedélyes kör nem tartalmazta ugyanis a gázkondenzátum feldolgozásával nyert előállítást.
Adóraktári engedély
Módosult az ásványolaj-adóraktárra vonatkozó engedély feltételeinek egy része is, így a Jtv. 41. §-a (5) bekezdésének c) és e) pontja, s a bekezdés kiegészült egy további – f) – ponttal.
Az új szabályozás nem változtatott a későbbiekben nevesített tárolókapacitáson a kőolaj-finomító, a finomítói ásványolajraktár, az olefingyár és a cseppfolyósgáz-töltő esetében, változtatott azonban az üzemanyag-tároló vonatkozásában, ahol a korábbi, minimálisan 50 000 m3 helyett elegendő a 20 000 m3 tárolókapacitás. Új elem, hogy a törvény a szóban forgó kört kibővítette a kőszénkokszolóval, ahol a tárolt mennyiség minimumát 1500 m3-ben határozta meg.
Emellett valamennyi tárolóhely esetében akkor adható meg az adóraktár-engedély, ha abban a talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített, az illetékes hatóság által engedélyezett és – a cseppfolyósgáz-töltő és a kőszénkokszoló kivételével – hitelesített tárolótartály áll rendelkezésre. A terméktávvezetékre a kőolaj-finomító, a finomítói ásványolajraktár, a repülőtéri adóraktár, a jövedéki engedélyes telephelye között kiépített, talajhoz rögzített föld feletti és/vagy föld alatti vonalvezetésű, ásványolajtermék szállítására alkalmas, külön szabályozott elszámolású csővezetékrendszer esetén adható meg az adóraktári engedély.
Értelemszerű a Jtv. 41. § (6) bekezdésének további – g) – ponttal történt kiegészítése, figyelemmel arra, hogy az előző bekezdés az adóraktári engedélyes területek fogalomkörébe beemelte a kőszénkokszolót is. Ennek megfelelően a jövedéki biztosíték összegét a kőszénkokszoló vonatkozásában is meg kellett jelölni, ennek összege adóraktáranként 150 millió forint. A terméktávvezeték-adóraktárra nem kell külön jövedéki biztosítékot nyújtani abban az esetben, ha az oda betároló adóraktár-engedélyese azonos a terméktávvezeték adóraktár-engedélyesével. Ebben az esetben a betároló adóraktárra nyújtott jövedéki biztosíték szolgál a terméktávvezeték jövedéki biztosítékául is. Lényeges, hogy amennyiben azonban a fentiekben említett két adóraktár engedélyese eltér, az úgynevezett egyéb terméktávvezeték-adóraktár 50 millió forint összegű jövedéki biztosítékot köteles adni.
Az eddigieken túlmenően ásványolaj-adóraktári engedély adható a korábban nem engedélyezett feldolgozási tevékenységekre, így a 36. § (1) bekezdésének h) pontjában megjelölt termékek közül a kőszéneredetű benzol és homológjainak kőszénkokszolás melléktermékeként történő előállítására (kőszénkokszoló), továbbá a kőolaj-finomító és finomítói ásványolajraktár, a jövedéki engedélyes telephely, a repülőtéri adóraktár között kiépített, a 36. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban szereplő ásványolaj szállítására szolgáló összefüggő csővezetékre (terméktávvezetékre) is.
Csővezeték
A csővezeték "helyheztartozósága" vonatkozásában a Jtv. módosított 41. §-ának (2) bekezdése az alábbi tartalommal hatályos:
A kőolaj-finomítót, illetve a finomítói ásványolajraktárt elhagyó csővezeték a kőolaj-finomítón, illetve a finomítói ásványolajraktáron belüli utolsó hiteles mérési pontig tartozik az adóraktárhoz. A korábbi rendelkezés a kőolaj-finomítót nem vonta e fogalomkörbe. Az adóraktár részének további meghatározása a következők szerint került be a Jtv.-be: a kőolaj-finomító, a finomítói ásványolajraktár, a repülőtéri adóraktár, a jövedéki engedélyes telephely területére belépő csővezeték a kőolaj-finomítón, a finomítói ásványolajraktáron, a repülőtéri adóraktáron, a jövedéki engedélyes telephelyen belüli első hiteles mérési pontig tekintendő a terméktávvezeték-adóraktár részének.
Előállítási korlátozások
Változott a kizárólag kőolaj-finomítóban vagy olefingyárban előállítható termékek köre [Jtv. 41. § (3) bekezdés]. Míg korábban a Jtv. 36. §-a (1) bekezdésének a)-e) és h), i), k) pontjában meghatározott ásványolajtermék, valamint a 2710 00 71, 2710 00 72, 2710 00 74, 2710 00 76, 2710 00 77 és 2710 00 78 vámtarifaszám alá tartozó termékek tartoztak ide, addig jelenleg e termékkört a 36. § (1) bekezdésének a)-e) h), i), k), l) pontjaiban meghatározott ásványolajtermék, valamint a fenti vámtarifaszámú termékek alkotják. A termékkör alól kivételt képez a hatályos szabályozás szerint a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott benzin, valamint a hatályos magyar szabvány szerinti finomított petróleum. Korábban a jogszabály csak a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott benzint emelte ki kivételként.
Végrehajtási szabályok A Jtv. I. egyáltalában nem módosította a Jtv. VII. fejezetét – az egyes adózási és eljárási szabályok –, csupán a végrehajtással kapcsolatos rendelkezések körében egészítette ki a Jtv. 32. §-át két bekezdéssel, a következő tartalommal: Abban az esetben, ha a vámhatóság által végrehajtási cselekményként foganatosított azonnali beszedési megbízás nem vagy aránytalanul hosszú idő alatt vezetne eredményre, a vámhatóság az adófizetésre kötelezett személy követelésének, továbbá ingó és ingatlan vagyontárgyainak végrehajtása érdekében az adóhatóság illetékes szervét keresi meg. Kiemelendő, hogy a Jtv. ebben a meghatározásban az adófizetésre kötelezett személy fogalma alatt érti a jövedéki bírság, a zárjegyhiány, az adójegy utáni halasztott fizetési kötelezettség megfizetésére kötelezett személyt is. Az előzőekben meghatározottak szerint végrehajtás alatt álló tartozást a vámhatóság megkeresésére az adóhatóság nyilvántartásba veszi, és az adók módjára behajtandó köztartozásokra vonatkozó szabályok szerint hajtja be. A változás eredményeképpen a vámhatóság az eredményes végrehajtás, illetve a végrehajtási eljárás mielőbbi lezárása érdekében igénybe veheti a társ-adóhatóság segítségét (közreműködését) a nehezen foganatosítható végrehajtási cselekményekhez. |
Cikk folytatása