Agrárjogszabályok
Exporttámogatás
Az 54/1998. (XII. 1.) FVM rendelet módosította a vágott házinyúl exporttámogatására vonatkozó 23/1998. (IV. 17.) FM rendeletet. A módosítás értelmében ez év december 31-ig a frissen vagy hűtve (vámtarifaszám: 0208101100, támogatási kódszám: 240), illetve fagyasztva (vámtarifaszám: 0208101900, támogatási kódszám: 241) kiszállított termék után – összesen 6000 tonna mennyiségig – exporttámogatás jár.
(Magyar Közlöny, 1998/107. szám, I. kötet)Takarmánykukorica-felvásárlás
Az 55/1998. (XII. 2.) FVM rendelet alapján a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium köt szerződést a felvásárlóval az idei termésű takarmánykukorica állami felvásárlásával összefüggő részletes feltételekről. A szerződéskötés feltétele, hogy a felvásárló vállalja, miszerint a szerződésben meghatározott mennyiségig megvásárolja a részére felajánlott takarmánykukoricát, és annak ellenértékét kifizeti a termelőnek. A felvásárlónak arra is kötelezettséget kell vállalnia, hogy a rendelet mellékletében meghatározott hitelintézetek egyikével legfeljebb egyéves lejáratra hitelszerződést köt a felvásárlás lebonyolításával összefüggő pénzügyi feltételek biztosítására. A felvásárlónak azt is vállalnia kell, hogy közraktárba helyezi az általa felvásárolt takarmánykukoricát, a közraktári árujegyet pedig – üres forgatmánnyal – óvadékként a minisztérium javára letétbe helyezi a hitelt folyósító hitelintézetnél, és elfogadja, hogy az áru értékesítésére csak a minisztérium hozzájárulásával kerülhet sor. A felvásárlónak köteleznie kell magát, hogy a rendeletben foglaltakon túl nem igényel egyéb támogatást a szerződésben foglaltak teljesítéséért.
A felvásárlásban azok a szervezetek is részt vehetnek, akik az 1998. évi termésű élelmezési búza garantált árú állami felvásárlásának lebonyolítási rendjéről szóló 1/1998. (VII. 16.) FVM rendelet alapján szerződést kötöttek a minisztériummal és a közreműködő közraktárak valamelyikével, de a búzafelvásárlásra rendelkezésre tartott, az állam által a közraktáron keresztül 1999. február 28-ig kibérelt kapacitásaikat nem töltötték fel a búzafelvásárlás során.
A felvásárló – teljes vagy részbeni visszafizetési kötelezettség mellett – legfeljebb a részére a szerződésben megállapított mértékig, tonnánként a felvásárolt áruról kiállított adásvételi szerződésen feltüntetett nettó vételár huszonöt százalékának megfelelő támogatást, négyszáz forint szállítási támogatást, valamint kettőszáznyolcvan forint bonyolítási támogatást vehet igénybe.
A betárolt termékmennyiség után december 1-jét követően folyamatosan lehet igényelni a támogatást az adásvételi szerződés bemutatásával a területileg illetékes állami adóhatóságtól, a 10032000-01905630 APEH Piacra jutást elősegítő támogatás folyósítási számláról.
A felvásárló a támogatáson túl, a felvásárláshoz kapcsolódó kifizetések (vételár, áfa, szállításiköltség-térítés) teljesítése érdekében, a rendelet melléklete szerinti hitelintézettől legfeljebb egyéves lejáratra felvett, a lebonyolítás tényleges időtartamára szóló felvásárlási hitel utáni kamattámogatást is igénybe vehet, amelynek mértéke a ténylegesen kifizetett kamat száz százaléka. A kamattámogatás az első negyedévre – előlegként – december 4-étől, ezt követően pedig a hitelszerződés érvényességi időtartamáig a hitelintézet által kiállított igazolás alapján negyedévente igényelhető. A hitelintézettel kötött megállapodásnak, többek között, tartalmaznia kell az alkalmazható hiteldíj mértékét, valamint a közraktári jegy kiállításáig szükséges, áthidaló hitel folyósítására vonatkozó kötelezettségvállalást.
Azok a termelők, akik eleget tettek a 25/1998. számú FVM- ARH közleményben előírt pályázati feltételeknek, és művi típusú közraktározásban vesznek részt, az általuk betárolt mennyiség után a közraktárakkal kötött külön szerződés alapján tárolási, rostálási, forgatási, gázosítási díjra jogosultak. Jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, ha a felvásárló felróható módon megszegi a rendeletben, valamint a rendelet alapján megkötött szerződésben foglaltakat, valamint ha a közraktárba helyezett takarmánykukorica feletti rendelkezési jog a felvásárlónak felróható okból meghiúsul, továbbá ha a közraktárnak felróható okból meghiúsul a takarmánykukorica feletti rendelkezési jog, illetve ha szabálytalanul állítják ki a közraktári jegyet.
(Magyar Közlöny, 1998/109. szám, I. kötet)Állami kezesség a konzervgyáraknak
A konzervipar orosz exporttal öszszefüggő finanszírozási problémáinak súlyosságát jelzi, hogy egy nappal az 57/1998. (XII. 4.) FVM rendeletben meghatározott állami kezességvállalás iránti kérelmek benyújtási határidejének lejárta előtt a kormány újabb kezességvállalásról döntött. A konzervipar finanszírozási problémáinak enyhítéséről, a konzervgyárak hitelezésének elősegítéséről szóló 1156/1998. (XII. 9.) Korm. határozat szerint a kormány hozzájárul ahhoz, hogy az érintett konzervipari társaságok – az 1998. szeptember 30-án fennállt orosz exportkészlet alapján – 7 Mrd Ft nagyságrendű hitelt vehessenek igénybe. A kormány – kezességvállalási díj nélkül – állami kezességet vállal a hitel 50 százalékára 3,5 Mrd Ft összegben. Az állami kezesség a hitel tőkeösszegére vonatkozik, részteljesítésnél pedig a ki nem fizetett tőkeösszeg 50 százalékára. A kezességbeváltás a hitelszerződés lejáratát követő 61. naptól a sortartás szabályai szerint lehetséges. A beváltott kezesség állammal szembeni tartozásnak minősül.
A hitelnyújtás lehetőségeit, feltételeit és a kezességvállalás, -érvényesítés előírásait a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter fogja szabályozni. A 8 havi lejáratú, maximálisan 7 Mrd Ft nagyságrendű hitel igénybevételének feltétele lesz a nyersanyag-beszállítói – szerződés szerinti – követelések rendezése (a felvett hitel 50 százaléka erejéig), a társaságok lejárt köztartozásainak megfizetése, valamint hogy elkülönített számlán vezessék a készletfinanszírozási hitelt.
(Magyar Közlöny, 1998/110. szám)Támogatás az árvízkárosult gazdálkodóknak
A 60/1998. (XII. 16.) FVM rendelet szerint az agrárgazdasági célok 1998. évi költségvetési támogatásáról szóló 109/1997. (XII. 30.) FM rendeletben meghatározott – Nem biztosítható elemi károk jogcímben foglalt – támogatásra azok az igénylők is jogosultak, akik mezőgazdasági növénytermesztést, szőlő- és gyümölcstermesztést folytatnak, valamint két hektárnál kisebb területen árvíz- és/vagy belvízkárt szenvedtek el. Mindegyik esetben feltétele a támogatásnak, hogy a károsultak – bár bejelentették kárigényüket a megyei földművelésügyi hivatalhoz – nem rendelkeznek az előírt érvényes biztosítással, és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben foglalt közcélú érdekeltségi hozzájárulás kötelezettségüknek sem tettek eleget.
A támogatást igénybe vehetik azok a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén károsodott – mezőgazdasági növénytermelést, szőlő- és gyümölcstermesztést folytató – termelők is, akik 1998. április 1-je után árvíz- és/vagy belvízkárt szenvedtek el.
A támogatást a 10032000-01850224 számú APEH Nem biztosítható mezőgazdasági elemi károk kezelése számláról lehet igényelni.
(Magyar Közlöny, 1998/112. szám)Hegyközségek
A 61/1998. (XII. 17.) FVM rendelet szerint a hegyközségi szervezetek részére igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a szőlő telepítésének engedélyezéséért, a szőlő kivágásának engedélyezéséért, valamint a nem hegyközségi tag termelő, illetve felvásárló részére a szőlő, illetve bor származási bizonyítványa kiadásáért.
Az első fokú eljárás díja 2500 forint, ami a hegybíró pénztárába történő készpénzbefizetéssel teljesíthető. A másodfokú eljárás díja 4000 forint, amit a hegyközségi tanács pénztárába kell készpénzben befizetni az eljárás megindításakor. A díjat, illetőleg túlfizetése esetén a díjtöbbletet hivatalból, 30 napon belül vissza kell téríteni, ha a kérelem visszavonásáról – a kérelmező szóbeli vagy írásbeli bejelentésének a hegyközséghez történő beérkezése alapján – a hegyközség az érdemi intézkedést megelőzően tudomást szerzett. A másodfokú eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni akkor is, ha a felülvizsgált határozat az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.
(Magyar Közlöny, 1998/113. szám)Szociális ellátások
A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló 192/1998. (XII. 2.) Korm. rendelet szerint január 1-jétől 12 százalékkal emelkedik az idei év végéig megállapított és a nyugdíjfolyósító szervek által folyósított átmeneti járadék és a havi 45 900 forintot el nem érő egészségkárosodási járadék. Az egészségkárosodási járadék havi összege az emeléssel együttesen sem haladhatja meg a havi 45 900 forintot.
Ugyancsak 12 százalékkal növekszik az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés, továbbá az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépett pótlék összege.
A vakok havi 6700 forintot el nem érő összegű személyi járadéka havi 6700 forintra emelkedik. A rokkantsági járadék összegét havi 1300 forinttal, a rendszeres szociális járadék összegét az 1999. december 31-ig 57. életévüket betöltő nők, illetve a 61. életévüket betöltő férfiak esetében havi 1500 forinttal, egyéb esetekben havi 1300 forinttal, a központi szociális segély öszszegét havi 1500 forinttal emelik.
Az 1998. december 31-ét követő időponttól megállapított rokkantsági járadék összege havi 12 300 forint, míg a rendszeres szociális járadéké havi 11 900 forint. Január 1-jétől a házastársi pótlék és a házastársi pótlékhoz járó kiegészítés havi együttes összege 9000 forint, a házastárs után járó jövedelempótlék havi összege 6200 forint lesz.
A több nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülő személyt az emelések ellátásonként külön-külön is megilletik.
(Magyar Közlöny, 1998/108. szám)Vámkontingensek
A 15/1998. (XII. 4.) GM-PM együttes rendelet január 1-jei hatállyal módosította a Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetéséről szóló 64/1995. (XI. 24.) IKM-PM együttes rendeletet és annak mellékleteit. Az új rendelkezéseket a január 1-jét követő vámkezeléseknél kell alkalmazni.
A 16/1998. (XII. 4.) GM-PM együttes rendelet mellékletében találhatjuk meg az 1999-ben alkalmazandó, GATT kedvezményes vámkontingenseket és a hozzájuk tartozó vámtételeket. Azokban az esetekben, amikor 4 számjegyes vámtarifaszám vagy 6 számjegyes kötelező alszám szerepel, akkor a kedvezmény valamennyi, a vámtarifaszám vagy alszám alá tartozó további alszámos bontásra is kiterjed. A 17/1998. (XII. 4.) GM-PM együttes rendelet szerint jövőre a 64/1995. (XI. 24.) IKM-PM együttes rendelettel kihirdetett, többször módosított Kereskedelmi Vámtarifa II. jelzésű hasábjában meghatározottaknál kedvezőbb vámtételeket lehet alkalmazni a Magyarországgal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országokból származó egyes árukra.
A rendelet 1/a. számú melléklete az Európai Unió tagországaiból származó egyes mezőgazdasági alaptermékekre, míg az 1/b. számú melléklete a feldolgozott mezőgazdasági termékekre alkalmazandó, jövő évi vámkontingenseket tartalmazza. A többi 9 melléklet a Cseh, a Szlovák, a Lengyel, a Szlovén, a Török, az Észt, illetve a Bolgár Köztársaságból, Romániából, valamint Izraelből származó egyes árukra alkalmazandó vámkontingensek felsorolását adja, vámtarifaszám szerinti árumegnevezéssel és százalékosan meghatározott vámtétellel. Azokban az esetekben, amikor 4 számjegyes vámtarifaszám vagy 6 számjegyes kötelező alszám szerepel, akkor valamennyi, a vámtarifaszám vagy kötelező alszám alá tartozó további alszámos bontásra is értendő a vámtételre vonatkozó kedvezmény.
(Magyar Közlöny, 1998/109. szám, I-II. kötet)Vásárok, piacok
A 197/1998. (XII. 4.) Korm. rendelet alapján csak 2000. január 1-jén lép hatályba a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendeletnek az a szabálya, amely szerint a mezőgazdasági őstermelő kizárólag saját gazdaságában előállított zöldséget, gyümölcsöt, mézet (lépes mézet), virágot, tojást árusíthat. Ugyanez vonatkozik arra az előírásra is, amelynek értelmében nem hőkezelt, savanyított termékeket, továbbá sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát és olvasztott zsírt az az őstermelő árusíthat, aki a terméket az élelmiszerekről szóló törvényben előírt létesítési és működési engedéllyel rendelkező üzemben állította elő, és rendelkezik a termék forgalomba hozatalához szükséges jóváhagyott gyártmánylappal.
(Magyar Közlöny, 1998/109. szám, I. kötet)Közúti közlekedés
Január 1-jétől hatályos a közúti közlekedés szabályairól szóló 1988. évi I. törvény módosítása. Az 1998. évi LXXIII. törvény szerint az engedélykötelesnek minősített közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységre (árufuvarozás, személyszállítás) vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni. A bírság összege jogosulatlan személyszállításnál, illetve jogosulatlan árufuvarozásnál 100 000 forinttól 500 000 forintig terjed.
Tilos a közút területén, a közút felett, illetőleg a közút tengelyétől számított ötven méteren – autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren – belül reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést elhelyezni. A tilalom nem vonatkozik azokra a – közvetlenül az út mellett elhelyezett – berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak. A közlekedési hatóság a tilalom megszegőjét a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására kötelezi. A közút kezelője a közlekedési hatóság rendelkezése alapján – a kötelezett költségére és veszélyére – elvégezheti vagy elvégeztetheti az eltávolítást. A közút kezelője a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon a közút területén elhelyezett reklámcélú tárgyat vagy berendezést eltávolíthatja. Ezeket a szankciókat azonban csak 1999. június 1-jétől kell alkalmazni.
Január 1-jétől hatályos az 51/1998. (XII. 21.) BM rendelet, amelynek mellékletei foglalják magukba a gépjárművek törzskönyvére, illetve forgalmi engedélyére vonatkozó tartalmi előírásokat. Olyan jármű, amelyet nem láttak el új típusú állandó forgalmi engedéllyel, érvényesítő címkével, és a jármű tulajdonosa nem rendelkezik törzskönyvvel, 2002. december 31-ig vehet részt a közúti forgalomban.
(Magyar Közlöny, 1998/112., 115. szám)Külföldi vállalkozók
A külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló 1998. évi LXXII. törvény február 1-jei hatálybalépésével megszűnik az az anomália, hogy csak belföldiek működhettek egyéni vállalkozóként. A törvény alapján a jövőben külföldi állampolgár önálló vállalkozóként a magyar állampolgárokra vonatkozó feltételekkel jogosult gazdasági tevékenységet kezdeni, illetőleg folytatni a külön törvényben meghatározott egyéni vállalkozás, illetőleg az általa bejegyzett egyéni cég vagy önfoglalkoztatás formájában, feltéve hogy nemzetközi szerződés kifejezetten biztosítja számára ezt a jogosultságot, valamint annak érvényesítésére vonatkozóan a nemzeti elbánást. A gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt szakmai vagy egyéb követelményeket természetesen a külföldinek is teljesítenie kell. A törvény szempontjából önfoglalkoztatásnak minősül minden olyan – a jogszabályok szerint önállóan végezhető és az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó – gazdasági tevékenység, amelynek gyakorlója maga köteles gondoskodni az egészségbiztosítási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetéről.
A külföldi állampolgár – mint önálló vállalkozó – devizabelföldinek minősül. A belföldiekre irányadó szabályok szerint kell megkötnie a külkereskedelmi szerződéseket, illetőleg – az engedélyköteles ügyletek esetén – beszereznie az engedélyeket. Fontos tudnivaló, hogy ugyanakkor az ingatlanszerzésre vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjából a külföldi állampolgár önálló vállalkozóként is külföldi természetes személynek tekintendő.
Egyéni vállalkozást hozhat létre Magyarországon a devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő cselekvőképes külföldi állampolgár is, ha – mint önálló vállalkozó – gazdasági célú letelepedésre jogosult, s rendelkezik tartózkodási engedéllyel, valamint nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából.
(Magyar Közlöny 1998/112. szám)Közraktárak
A 21/1998. (XII. 17.) GM rendelet alapján a közraktári tevékenység engedélyezése iránti eljárásért tízezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A kérelmezőnek a díjat átutalással, a Gazdasági Minisztérium 10032000-01460658 számú számlájára, 310 Kincstári Tranzakciós Kód megjelöléssel, "igazgatási szolgáltatási díj" feltüntetésével vagy készpénz-átutalási megbízással kell megfizetnie. A díj befizetéséről szóló hitelt érdemlő igazolást a közraktári tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez kell csatolni. A díjat harminc napon belül vissza kell téríteni, ha a kérelem írásbeli visszavonására vonatkozó kérelem beérkezéséről a Közraktári Felügyelet az érdemi intézkedést megelőzően tudomást szerzett. A díj forgalmi adót nem tartalmaz.
A közraktáraknak a közraktári törvényben meghatározott felügyeleti eljárási díj nyolcvan százalékát a fent megjelölt bankszámlára való átutalással, "felügyeleti eljárási díj" jogcím megjelöléssel, húsz százalékát pedig az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 10032000-01456318-00000000 számú számlájára, 310 Kincstári Tranzakciós Kód megjelöléssel kell megfizetnie. Az erről szóló hitelt érdemlő igazolást a befizetést követően 8 napon belül meg kell küldeni a felügyeletnek. A fizetési határidőig meg nem fizetett felügyeleti díj után késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek megállapításánál az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény előírásai irányadók. A közraktárak kötelesek nyilvántartásaikat úgy vezetni, hogy azokból a díjalap a számvitel zárt nyilvántartási rendszerében ellenőrizhető legyen.
(Magyar Közlöny, 1998/113. szám)Vámkontingensek
A 20/1998. (XII. 17.) GM-PM együttes rendelet a Kereskedelmi Vámtarifa 1999. évre vonatkozó szabályait tartalmazza. A 64/1995. (XI. 24.) IKM-PM együttes rendelettel kihirdetett Kereskedelmi Vámtarifa II. jelzésű hasábjában meghatározott vámtételeknél kedvezőbb vámtétellel vámkezelhető kontingenseket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A Kereskedelmi Vámtarifa II. jelzésű hasábjában meghatározott vámtételeknél kedvezőbb vámtétellel vámkezelhető vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárás keretében behozható vámárukat a 2. számú melléklet tartalmazza. A 3. számú mellékletben az egyes vámtarifaszámokhoz tartozó felfüggesztett vámtételek felsorolása, valamint a felfüggesztés mértéke található.
(Magyar Közlöny, 1998/113. szám)Nyugdíjak
A január 1-jétől hatályos 1998. évi LXXVII. törvény alapján – ha törvény másként nem rendelkezik – mind a saját jogú, mind a hozzátartozói nyugellátások közül a számára kedvezőbbet választhatja, aki egyidejűleg több saját jogú nyugellátásra vagy több hozzátartozói nyugellátásra is jogosult. Ilyenkor a kedvezőtlenebb nyugellátás folyósítása szünetel. A bányásznyugdíj, a korengedményes nyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a szolgálati nyugdíj és az előnyugdíj az öregségi nyugdíjjal esik egy tekintet alá. Ugyanazon üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés alapján azonban baleseti rokkantsági nyugdíj és baleseti járadék egyidejűleg nem jár.
Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset nem éri el a mindenkori nyugdíjminimumot, az öregségi teljes nyugdíj összege azonos a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegével.
Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a munkanélküli-járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, a gyermekgondozási segély, a nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátások (gyermeknevelési támogatás, ápolási díj) összegét, valamint a felsorolt ellátások folyósításának időtartama alatti biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet (keresetet) – a kifizetésük (folyósításuk) időpontjától függetlenül – figyelmen kívül kell hagyni. Ha azonban az igénylőre nézve kedvezőbb, akkor a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a munkanélküli-járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély folyósításának időtartama alatti biztosítási jogviszonyból származó jövedelem (kereset) és a felsorolt ellátások együttes összegét keresetként kell figyelembe venni.
A rokkantsági nyugdíj összege nem lehet kevesebb a rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset 37,5, 42,5, illetőleg 47,5 százalékánál.
A baleseti rokkantsági nyugdíj állapotváltozás miatti módosítására és a feléledésére vonatkozik az a szabály, amely szerint az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a baleseti rokkantsági nyugdíjat egészségromlás miatt módosítani kell.
Hozzátartozói nyugellátásra jogosult, akinek elhunyt házastársa, szülője, gyermeke megszerezte a mezőgazdasági szövetkezeti járadékhoz, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékhoz, illetve mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékához szükséges szolgálati időt, illetve mezőgazdasági szövetkezeti járadékosként, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékosként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékosaként halt meg. A hozzátartozói nyugellátással kapcsolatos egyéb rendelkezések az előzőekben felsorolt jogosultaknál megegyeznek az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj, az öregségi, illetve a rokkantsági nyugdíjasok hozzátartozói nyugellátásának szabályaival. Nem jogosult hozzátartozói, baleseti hozzátartozói nyugellátásra, aki – a bíróság jogerős ítélete szerint – szándékosan okozta hozzátartozója halálát. Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek csak akkor jár ideiglenes özvegyi nyugdíj, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. Az említett személynek özvegyi nyugdíj is csak abban az esetben jár, ha a jogosultsági feltételek a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkeztek és a házastársától annak haláláig tartásdíjban is részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. Ha az elvált személy a házastársától már a házasság megszűnése előtt is külön élt, a tíz évet a tényleges különélés kezdő időpontjától kell számítani.
Megözvegyülés esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak az öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjnak az ötven százaléka, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. Az özvegyi nyugdíj mértéke a saját jogú nyugellátásban nem részesülő özvegynél továbbra is ötven százaléka, a saját jogú nyugellátásban részesülőnél pedig húsz százaléka annak az öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
Változtak az árvaellátásra, valamint a szülői nyugdíjra vonatkozó szabályok is. Az utóbbira való jogosultság például nem szűnik meg, ha a jogosult saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátása a szülői nyugdíj folyósításának tartama alatt az évenkénti emelésekkel már meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
Az eljárási szabályok
Ha a nyugellátás iránti igény elbírálásához, illetőleg az ellátás megállapításához vagy az igény elutasításához olyan kérdés előzetes elbírálása szükséges, amely más szerv – ideértve a rokkantság elbírálására jogosult, jogszabályban meghatározott orvosszakértői szerveket is – hatáskörébe tartozik, a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv az eljárást felfüggesztheti. Felfüggeszthető az eljárás akkor is, ha az igényelbírálást érintő jogszabályi rendelkezések kihirdetésére az igénybejelentéstől számított harminc napon belül nem került sor, és emiatt az igény nem bírálható el, vagy az igénybejelentés napja és az előírt jogosultsági feltételek későbbi bekövetkezésének időpontja közötti időtartam meghaladja a harminc napot.
Ha az igénylő részére munkanélküli-ellátásként munkanélküli-járadékot, nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatást folyósítanak, a nyugellátást legkorábban a felsorolt ellátások folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.
Az illetékes nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását a határozat beérkezését követő tizenöt napon belül teljesíti. A nyugellátást havonta utólag kell folyósítani, legkorábban attól a naptól kezdve, amelytől azt határozattal megállapították. A nyugdíjfolyósító szerv a jogosult kérelmére a jogosult belföldön vezetett átutalási betétszámlájára (bankszámlájára) utalja az ellátást. A nyugdíjfolyósító szervek az ellátás folyósításának kezdetekor a nyugdíj-folyósítási törzsszám igazolására díjmentesen igazolást adnak ki az érintett személy részére.
Az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a közlésétől számított öt éven belül módosítja, illetőleg visszavonja a határozatot (fizetési meghagyást), amennyiben az igény elbírálása, illetőleg a követelés érvényesítése után megállapítást nyer, hogy a bíróság által el nem bírált határozat (fizetési meghagyás) jogszabályt sért, vagy hogy az igényt tévesen utasították el, illetve hogy tévesen állapították meg a nyugellátás vagy a követelés összegét, s emiatt tévesen folyósították a nyugellátást.
(Magyar Közlöny, 1998/114. szám)Vadászat
Január 4-étől hatályos a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításait tartalmazó 1998. évi LXXVIII. törvény.
Vadászati közösség
A megváltozott szabályok szerint a vadászterület határát megállapító határozat alapján az érintett földtulajdonosok vadászati közösséget alkotnak. Társult vadászati jognál ezt a közösséget kell vadászatra jogosultnak tekinteni. A tulajdonosok megválasztott és a vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett – hatósági igazolással rendelkező – képviselője a vadászati közösség ügyeiben eljárva a tulajdonosok nevében külön meghatalmazás nélkül szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Ô képviseli a vadászati közösséget a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. A képviselet megszűnésekor a tulajdonosok kötelesek hatvan napon belül új képviselőt választani.
A vadászati közösség a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről szóló működési szabályzatot készíteni köteles, amelyben – a vadászati jog haszonbérbe adásakor – meg kell határozni a haszonbérleti díj elszámolásának rendjét is. A működési szabályzat elkészítésének részletes szabályait miniszteri rendelet fogja megállapítani.
A vadászati jog kényszerhasznosítása
Amennyiben a vadászterületnek minősülő föld tulajdonosa, illetőleg a vadászatra jogosult a vadászati hatóság felszólítását követően sem tesz eleget a törvényben előírt önálló vagy társult vadászati jog gyakorlási vagy hasznosítási kötelezettségének, továbbá ha megszegi a vad és élőhelyének védelmére előírt kötelezettségeit, és ezzel közvetlenül vagy súlyosan sérti az adott vadászterület vadlétszámának, illetve veszélyezteti a nem vadászható állatfaj egyedének és más élő szervezetnek – beleértve a természetvédelmi oltalom alatt álló élő szervezeteket is – a fennmaradását, a vadászati hatóság védett természeti területtel kapcsolatosan (a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával) az érintett tulajdonos költségére határozatában megállapítja a vadászterület határát, s elrendeli, hogy a vadászterületnek minősülő földterület tulajdonosa, illetve – társult vadászati jog esetén – tulajdonosainak közössége a vadászati hatóság által megállapított határidőig kössön szerződést a vadászati jog haszonbérbe adásáról a vadászati hatóság által nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján kiválasztott haszonbérlővel. A határidő elmulasztásakor a vadászati hatóság képviselője az érintett tulajdonos, illetve – társult vadászati jog esetén – a tulajdonosok közössége törvényes képviselőjeként köti meg a haszonbérleti szerződést. (A törvényes képviselet megszűnésével egyidejűleg e vadászati hatóság köteles a föld tulajdonosa, illetve a tulajdonosok közössége felé elszámolni.)
A hatóság megállapítja továbbá a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervét, éves vadgazdálkodási tervét, s gondoskodik az időszerű vadgazdálkodási, illetőleg vadvédelmi munkálatok elvégzéséről, hatósági vadászatot rendel el, valamint korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja a vadászatra jogosult vadgazdálkodási és vadászati tevékenységének részét vagy egészét.
Ha a fenti kérdésekben a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének lejáratát megelőző hatvanadik napig az érintett tulajdonosok nem hoznak érvényes határozatot, a vadászati hatóság bármelyik tulajdonos kérelmére elrendelheti a vadászati jog kényszerhasznosítását. A vadászati hatóság a vadászati jog kényszerhasznosításáról szóló határozatát tizenöt napon belül hozza meg. A vadászati jog gyakorlására vagy hasznosítására felszólító, valamint a vadászati jog kényszerhasznosítását elrendelő hatósági határozat közszemlére tétel útján is közölhető, s fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtandó.
A hatósági vadászat során az elejtett vad, illetve annak trófeája értékesítéséről a vadászati hatóság gondoskodik, a föld tulajdonosa, illetve a jogosult csak a felmerült költségeket – ideértve a vadgazdálkodás költségeit – meghaladó részére tarthat igényt.
Kármegelőzés
A vadászatra jogosult a mezőgazdálkodáson, illetőleg az erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében – vadveszély esetén – az út létesítőjénél, illetőleg fenntartójánál, továbbá a vasút létesítőjénél, fenntartójánál, valamint üzemeltetőjénél megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetőleg közúti, vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti. Az út, illetve a vasút létesítője, fenntartója, valamint üzemeltetője – amennyiben a jogosult a létesítés vagy az elhelyezés, továbbá a fenntartás, valamint az üzemeltetés költségeit vállalja – köteles a kezdeményezésnek helyt adni.
(Magyar Közlöny, 1998/114. szám)Zöld kártya
A 26/1998. (XII. 19.) KHVM rendelet szerint 1998. december 27-i hatállyal megváltozott a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról kiállított igazolólap, népszerű nevén a zöld kártya. A régi nyomtatványok 1999. június 30-áig még kiadhatók, utána azonban minden autós az új igazolólapot fogja megkapni.
(Magyar Közlöny, 1998/114. szám)Biztonsági követelmények
A 27/1998. (XII. 19.) GM rendelet alapján 1999. március 31. napján lép hatályba a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet.
(Magyar Közlöny, 1998/114. szám)Üzemanyagárak
APEH-közlemény jelent meg az 1999. január 1-je és március 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról. Ezek a következők:
MSZ 11793 ólmozatlan motorbenzinek:
| EN 91 ólmozatlan motorbenzin | 150 Ft/l |
| ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin | 153 Ft/l |
| ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin | 162 Ft/l |
MSZ 19950 ólmozott motorbenzinek:
| AB-98 ólmozott motorbenzin | 163 Ft/l |
MSZ 1627 gázolajok:
| Gázolaj 0,2 normál gázolaj | 138 Ft/l |
| Keverék | 151 Ft/l |
Amennyiben a magánszemély a közleményben szereplő árak szerint számolja el az üzemanyagot, nem szükséges arról számlát beszereznie.
(Magyar Közlöny, 1998/114. szám)Lakástámogatás
Január 1-jével módosult a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet. Az erről szóló 202/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint a lakásépítési kedvezmény, a törlesztési támogatás, a kamattámogatás, az akadálymentesítési támogatás, az adó-visszatérítési támogatás, a helyi önkormányzati támogatás és az önkormányzatok támogatása minősül lakáscélú támogatásnak. Az építési költség, illetőleg vételár megfizetéséhez járó adó-visszatérítési támogatás a saját méltányolható lakásigényét kielégítő lakás építőjét, vagy az értékesítés céljára épített vagy építtetett ilyen új lakás vásárlóját illeti meg. Az adó-visszatérítés összege a rendeletben meghatározott bizonylatok vagy az új lakás megvásárlásáról kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó 60 százaléka, de lakásonként legfeljebb 400 000 forint. A saját beruházású magán-lakásépítésnél az adó-visszatérítés öszszegének negyede csak a használatbavételi engedély bemutatása után folyósítható. A pénzintézetet az általa folyósított és a költségvetéssel elszámolt adó-visszatérítés összege után 3 százalék költségtérítés illeti meg, amelyet a támogatással együtt számol el. Az adó-visszatérítéssel kapcsolatos szabályok csak a január 1-jét követően létrejött lakásvásárlásokra, illetve azokra a saját beruházású magánlakás-építkezésekre vonatkoznak, amelyekre első ízben január 1-jét követően adták ki az építési engedélyt.
A méltányolható lakásigény mértéke – az együtt lakó, fiatal gyermektelen házaspár esetében a legfeljebb két vállalt gyermekkel, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy vállalt gyermekkel együtt számításba vett személyek számától függően – a jövőben a következő:
- két személy esetében: egy-két lakószoba,
- három személy esetében: másfél-két és fél lakószoba,
- négy személy esetében: kettő-három lakószoba.
Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében egy szobával nő.
Félszoba az a lakószoba, amelynek alapterülete nem haladja meg a 12 négyzetmétert.
A vásárláshoz adható kedvezmény január 1-jétől csak egy olyan lakás megvásárlására szolgál, amelyet lakás építésére, építtetésére jogosult gazdálkodó szervezet vagy annak bizományosa, megbízottja a tőle új lakást vásárló vevőjétől vett meg értékesítés céljára. A lakásépítési kedvezmény szempontjából gyermek az építő (vásárló) vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke, a gyámsága alatt álló legalább egy éve vele együtt élő és általa eltartott gyermek, ha az építő (vásárló) vállalja, hogy a gyámság három éven belüli megszűnésekor visszafizeti a kedvezményt. Kedvezményre jogosított gyermek az az intézeti vagy állami nevelt gyermek is, aki a gyermek- és ifjúságvédő intézettel kötött megállapodás alapján legalább egy éve él az építtetőnél (vásárlónál) mint nevelőszülőnél. A nevelőszülőnek vállalnia kell, hogy – amenynyiben nem köt megállapodást másik gyermek gondozására – a gyermekelhelyezés három éven belüli megszűnésekor visszafizeti a kedvezményt.
Egy lakásépítéshez (-vásárláshoz) csak egy pénzintézet nyújthat támogatásokat. Az utóbb született gyermek(ek) után a lakásépítési kedvezmény, valamint a gyermek születésének időpontjáig felmerült kamatok csak a lakáscélú támogatásokat adó pénzintézet által a használatbavételt megelőzően nyújtott és folyósított kölcsön csökkentésére számolhatók el. A lakástámogatásként adható kölcsönösszeg minimális mértéke 600 000 forintról 1 200 000 forintra változik.
(Magyar Közlöny, 1998/114. szám)Energiaárak
Január 1-jétől változtak az energiaárak is. A 22/1998. (XII. 19.) GM rendelet melléklete tartalmazza a lakossági fogyasztók részére háztartási célra szolgáltatott villamos energia – általános forgalmi adó nélküli – díjait. A rendeletben közzétett árakat (díjakat) első alkalommal a rendelet hatálybalépését követő első leolvasás utáni fogyasztás elszámolásánál kell hatósági legmagasabb árként alkalmazni. Január 1. után az áramszolgáltató (vagy megbízottja) a szerződésben foglaltaktól eltérő időpontban is jogosult egyszeri, külön mérőleolvasást végezni. Amennyiben a január 1. utánra tervezett első leolvasás a fogyasztónak felróható okból kétszeri kísérlettel sem hajtható végre, vagy írásbeli fogyasztói bejelentésből sem állapítható meg a számlázás alapjául szolgáló mérőállás, a számlázásnál az árváltozás hónapjának utolsó napjával mint osztónappal lehet az árváltozást megelőző és követő leolvasási adatok különbségét áralkalmazás szempontjából időarányosan megosztani. Éves számlázás esetén a 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 1. számú mellékleteként közzétett Villamos Energia Közüzemi Szabályzata szerint kell eljárni. A fogyasztó szerződésszegése (szabálytalan vételezése) esetén a felemelt díj a jövőben 42 Ft/kWh.
A lakossági fogyasztókon kívüli egyéb fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia idei árváltozásait tartalmazza a 23/1998. (XII. 19.) GM rendelet melléklete. Az ott közzétett árakat (díjakat) – a teljesítménydíjak kivételével – első alkalommal a rendelet hatálybalépését követő első mérőleolvasás utáni fogyasztás elszámolásánál kell hatósági legmagasabb árként alkalmazni. Éves számlázás esetén a 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 1. számú mellékleteként közzétett Villamos Energia Közüzemi Szabályzata szerint kell eljárni. A teljesítménydíjak a tárgyhó első napján hatályos díjszabás szerinti díjjal fizetendők. Az áramszolgáltató (vagy megbízottja) a szerződésben foglaltaktól eltérő időpontban is jogosult egyszeri külön mérőleolvasást végezni. Egyszeri külön leolvasásnak minősül az erre alkalmas berendezéssel ellátott fogyasztásmérő által az árváltozás előre beállított időpontjában regisztrált mérőállás is, amelyet későbbi időpontban a szolgáltató és a fogyasztó képviselője együtt olvas le, és írásban rögzít. A rendeletben foglalt hatósági árak (díjak) a hatálybalépés előtt kötött szerződések részévé válnak, kivéve ha a felek az eredeti szerződés változatlan fenntartásában vagy az e rendeletben foglaltaknál alacsonyabb árak (díjak) alkalmazásában állapodnak meg.
A 24/1998. (XII. 19.) GM rendelet 1., 2., 3. és 4. számú melléklete lép a közcélú villamosművek villamosenergia-vásárlási árának megállapításáról szóló, többször módosított 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelet 1., 2., 3. és 4. számú melléklete helyébe. Az azokban meghatározott árakat (díjakat) első alkalommal az 1999. január 7-e utáni első mérőleolvasást követően vásárolt villamos energia elszámolásánál kell alkalmazni. Az új díjak a január 1. előtt kötött szerződések részévé válnak, kivéve ha a felek közös megegyezéssel a szerződésben kikötött árat fenntartják, vagy azt a rendelet szerinti legmagasabb hatósági árnál alacsonyabbra változtatják. A szolgáltató által a szállítótól vásárolt villamos energia legmagasabb hatósági (nagykereskedelmi) árai a következők:
- Teljesítménydíj: 19 380 Ft/kW/év
- Energiadíjak:
- csúcsidőszak: 7,68 Ft/kWh
- völgyidőszak: 4,74 Ft/kWh
A 25/1998. (XII. 19.) GM rendelet melléklete tartalmazza a közcélú villamosmű és hőtermelő létesítménye (fűtőműve) által értékesített gőz és melegített víz új árait, amelyek a január 1-jét megelőzően megkötött szerződéseknek is részévé válnak, kivéve ha a felek az eredeti szerződés változatlan fenntartásában, vagy az e rendeletben foglaltaknál alacsonyabb árak (díjak) alkalmazásában állapodnak meg.
A 26/1998. (XII. 19.) GM rendelet mellékletei módosították a villamos energia, valamint a közcélú villamosművek és hőtermelő létesítményeik (fűtőműveik) által értékesített melegített víz és gőz árának szabályozásáról szóló 63/1995. (XI. 24.) IKM rendelet 1., 2. mellékleteit.
(Magyar Közlöny, 1998/114. szám)Jövedéki szabályok
Január 1-jei hatállyal több, a jövedéki szabályozást érintő, pénzügyminiszteri rendelet lépett hatályba. A 36/1998. (XII. 21.) PM rendelet módosította a jövedéki törvény végrehajtási rendeletét, amelynek következtében többek között változtak az adóraktári, a jövedéki engedély iránti kérelem mellékleteire, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli mentesülés szempontjából való jövedékitermék-megsemmisítésre, valamint az adó-visszaigénylési jogosultság igazolásához szükséges okmányokra vonatkozó előírások. A rendelet mellékletei tartalmazzák az adómentes felhasználó által vezetett nyilvántartás, a lefejtési, valamint a regenerálási napló, illetve az alkoholos gyümölccsel beszerzett alkohol nyilvántartásának adattartalmával, továbbá a későbbi időpontban számlázható tételekre vonatkozó szállítólevéllel kapcsolatos előírásokat.
A 37/1998. (XII. 21.) PM rendelet az adójegy igénylésére, alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 14/1998. (IV. 30.) PM rendeletet módosította. Eszerint az adóraktári adójegy felhasználója minőség-ellenőrzés céljára az országos parancsnokság által engedélyezett mennyiségig adójeggyel is kiszállíthatja külföldre a dohánygyártmányt. Az adójegy-felhasználónak átutalási megbízással, az általános forgalmi adónak megfelelő összeget az országos parancsnokság által külön e célra megnyitott Dohánygyártmány Áfa bevételi számlára, a jövedéki adónak megfelelő összeget a Dohánygyártmány Jövedéki adó bevételi számlára kell teljesítenie az átvett vagy átveendő adójegyek utáni fizetési kötelezettségét.
Az adóraktári adójegy felhasználója a tárgyhóban bekövetkezett esetekre havonta, a tárgyhót követő hó 5-éig a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jóváhagyásával kérheti a fizetési kötelezettségének csökkentését vagy visszatérítését az országos parancsnokságtól. A kérelemben adójegyfajtánként, ezen belül kiskereskedelmi ár/darab bontásban és összesítve kell megadni az adójegyek által képviselt általános forgalmi adó és jövedéki adó értékét.
Változott a fogyasztásidohány-adójeggyel kapcsolatos csomagolási egységre, valamint a havi adójegy-elszámolásra vonatkozó szabályozás is.
A jövedéki termékek veszteségnormáinak új szabályait tartalmazza a 38/1998. (XII. 21.) PM rendelet, amely szerint az alkoholos gyümölcs bonbongyártásban való felhasználása során melléktermékként visszanyert alkoholtermékre elszámolható veszteségnorma mértékét a vám- és pénzügyőrség – felhasználás helye szerinti – megyei (fővárosi) parancsnoksága a bonbongyártó kérelmére, a technológia módjától függően, próbagyártással állapítja meg. A próbagyártást a megyei (fővárosi) parancsnokság képviselője jelenlétében kell elvégezni.
Az adófelfüggesztéssel történő szállításnál figyelembe vehető veszteségnorma a kiszállított nem palackozott alkoholtermék menynyiségének 0,4 százaléka. A lefejtésnél figyelembe vehető veszteségnorma a lefejtett alkoholtermék mennyiségének 0,4 százaléka.
A veszteségnorma szempontjából a naptári negyedévet kell elszámolási időszaknak tekinteni.
A zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól szóló 36/1997. (XI. 26.) PM rendelet módosításáról szól a 39/1998. (XII. 21.) PM rendelet, amely szerint az adóraktárizárjegy-felhasználó esetén is a naptári negyedév az elszámolási időszak. A vámhivatal a naptári negyedév utolsó napján elszámoltatja az adóraktárizárjegy-felhasználót a zárjegyekkel, erről jegyzőkönyvet vesz fel. Ha az importőr zárjegyfelhasználó nem teljesíti határidőben az elszámolási kötelezettségét, úgy az országos parancsnokság mulasztási bírságot vet ki. Ha az elszámolási határnaptól számított 10 munkanapon belül sem számol el az importőr zárjegyfelhasználó a zárjegyekkel, a részére kiadott zárjegymennyiség zárjegyhiánynak minősül.
A rendelet melléklete tartalmazza az alkoholtermék zárjegyére vonatkozó változásokat. Eszerint a zárjegy fekvő téglalap alakú, színe kékeszöld összhatású, kék és zöld biztonsági (guilloche) nyomattal, benne ugyanilyen színek használatával Merkúr-embléma. A zárjegyen a "Szeszes ital zárjegy" és az "Adózott termék" felirat sötétkék, a sorszám, valamint az űrtartalom-megjelölés fekete színű. A zárjegyen szabad szemmel nem látható, UV-fényre reagáló Merkúr-embléma és hullámvonalakat tartalmazó biztonsági alnyomat is található. A zárjegy jobb oldali szélén 5 mm szélességben kizárólag erre a célra gyártott, egyedi arculattal és védelmi elemekkel ellátott hologramcsík van elhelyezve.
(Magyar Közlöny, 1998/115. szám)| A jegybanki alapkamat változásai | ||
| Mértéke % | Hivatkozás | |
| 1995. II. 1.-1996. I. 31. | 28 | 1/1995. (MK. 7.) MNB közlemény |
| 1996. II. 1.-1996. IV. 30. | 27 | 1/1996. (MK. 7.) MNB közlemény |
| 1996. V. 1.-1996. VII. 15. | 26 | 2/1996. (MK. 35.) MNB közlemény |
| 1996. VII. 16.-1996. VIII. 31. | 25,5 | 3/1996. (MK. 59.) MNB közlemény |
| 1996. IX. 1.-1996. IX. 30. | 24,5 | 4/1996. (MK. 75.) MNB közlemény |
| 1996. X. 1.-1997. I. 15. | 23 | 5/1996. (MK. 75.) MNB közlemény |
| 1997. I. 16.-1997. II. 28. | 22,5 | 1/1997. (MK. 4.) MNB közlemény |
| 1997. III. 1.-1997. VI. 30. | 21,5 | 2/1997. (MK. 19.) MNB közlemény |
| 1997. VII. 1.-1997. IX. 14. | 21 | 3/1997. (MK. 57.) MNB közlemény |
| 1997. IX. 15.-1998. I. 31. | 20,5 | 4/1997. (MK. 80.) MNB közlemény |
| 1998. II. 1.-1998. IV. 7. | 20 | 1/1998. (MK. 5.) MNB közlemény |
| 1998. IV. 8.-1998. V. 31. | 19,5 | 2/1998. (MK. 30.) MNB közlemény |
| 1998. VI. 1.-1998. VII. 31. | 19 | 3/1998. (MK. 45.) MNB közlemény |
| 1998. VIII. 1.-1998. XII.14. | 18 | 4/1998. (MK. 69.) MNB közlemény |
| 1998. XII. 15-től | 17 | 5/1998. (MK. 112.) MNB közlemény |
| 1996-tól nincs hatályban a 86/1990. (IX. 14.) Korm. rendelet, amelynek értelmében a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pontja], a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személyek és ilyen tevékenységre jogosult magánszemélyek egymás közötti viszonyában a késedelmi kamat mértéke – ha a felek magasabb mértékben nem állapodtak meg – a jegybanki alapkamat kétszeres szorzata volt. Emiatt 1996. január 1-jétől, ha a felek a késedelmi kamat mértékében nem állapodnak meg, a késedelmi kamat kamatmentes pénztartozás esetében 20%, kamatos pénztartozás esetében az ügyleti kamat +8%, de legalább 20%. | ||