Gépjárműadó

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 10. számában (1999. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényt (Gjt.) az 1998. évi LXIII. törvény (Gjt. I.) módosította. A módosító rendelkezések egységesen 1999. január 1-jétől hatályosak. A változások elemzése előtt megjegyezzük, hogy nincs változás a külföldön nyilvántartott gépjárművek adójára vonatkozó rendelkezésekben (Gjt. 10- 17. §-ai).

Az adó mértéke

Növekedett az adó mértéke [Gjt. 7 §-ának (1) bekezdése]. Ennek megfelelően az évi adótétel a gépjármű - a forgalmi engedélyben feltüntetett saját tömege (önsúlya) alapulvételével - minden megkezdett 100 kilogrammja után legalább 600, de legfeljebb 1000 forint. Az ideiglenes forgalmi engedéllyel forgalomban tartott gépjármű után - fajtájára tekintet nélkül minden megkezdett hónapra havi 2000 Ft adót kell fizetni.

Ismeretes, hogy a belföldi gépjárművek adójának mértékét - természetesen a Gjt. keretei között - a települési önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosban pedig a fővárosi közgyűlés állapítja meg, az adóévet megelőző év december 15. napjáig kihirdetendő rendelet formájában [Gjt. 1/A § (1) bekezdés]. A korábbi szabályozás szerint abban az esetben, ha a törvényben meghatározott időpontig nem történt meg az önkormányzati rendelet kihirdetése, akkor az adott önkormányzat illetékességi területén a Gjt. szerinti alsó adótételeket kellett alkalmazni [Gjt. 1/A § (2) bekezdése]. Ezt a rendelkezést a Gjt. I. akként változtatta meg, hogy a rendelet határidőben történő kihirdetésének elmaradása esetén az önkormányzat illetékességi területén az előző adóévben hatályos adótételeket kell alkalmazni. Kivétel az az eset, amikor a törvényváltozás miatt a törvényben meghatározott hatályos adótételek meghaladják az önkormányzat illetékességi területén az előző adóévben hatályos önkormányzati adótételeket, mert ebben az esetben a törvényben meghatározott alsó adótételeket kell alkalmazni.

Az adó alanya

Mostantól az adó alanya az, aki az év első napján tulajdonosként szerepel a gépjármű forgalmi engedélyének személyi lapjában. Amenynyiben a forgalmi engedély az év első napján az üzembentartót tartalmazza, az adó alanya az üzembentartó. Mindez lényegében nem változtatott az adó alanyának korábbi meghatározásán. A módosulás csupán a forgalmi engedély szerkezetének átalakításával áll összefüggésben, és talán az is elmondható, hogy egyszerűsödött az adó alanyának definíciója.

Az adó alanyára vonatkozó főszabály alóli eddigi kivételek változatlanok maradtak, azonban kiegészültek egy új, (4) bekezdéssel, amely szerint, ha a tulajdonos a törvény 5. §-ának a), b) vagy f) pontja alapján adómentes gépjárművét (idetartozik a költségvetési szerv, az egyház, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalat és annak - a fogvatartottak foglalkoztatását végző - jogutódja, valamint a fogvatartottak foglalkoztatása céljára alapított közhasznú társaság tulajdonában lévő gépjármű, valamint a társadalmi szervezet, az alapítvány tulajdonában lévő gépjármű, ha a tárgyévet megelőző évben a tulajdonosnak nem keletkezett jövedelemadó- (nyereség-) fizetési kötelezettsége, továbbá bejelentésre a mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló egy darab személyszállító gépjármű] év közben elidegeníti vagy a tulajdonjoga más okból (haláleset stb.) megszűnik, az új tulajdonos a tulajdonszerzést követő hónap első napjától minősül adóalanynak.

Az adókötelezettség keletkezése

Az adókötelezettség keletkezése kapcsán nem változott a Gjt. 3. §-a (1) bekezdésének első mondata, a második mondat azonban a korábbi szabályozással ellentétes oldalról közelíti meg az évközi kötelezettségvállalás kérdését, amikor akként rendelkezik, hogy amenynyiben az adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetni.

A (3) bekezdés módosítása nem változtat érdemben az adókötelezettség kezdeti időpontján, az adókötelezettség változatlanul az ideiglenes forgalmi engedély kiadásának napján kezdődik. A változás csupán a bekezdés bevezető szövegét érinti annyiban, hogy a korábbi, "az ideiglenes forgalmi engedéllyel forgalomba helyezett gépjármű" megjelölés helyett az új szabályozás "az ideiglenes forgalmi engedéllyel ellátott gépjármű esetén" bevezetéssel határozza meg az adókötelezettség keletkezését.

Az adókötelezettség változása, megszűnése, szünetelése

Címében és tartalmában is megváltozott a Gjt. 4. §-a. Az (1) bekezdés szerint a változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni az adóalany körülményeiben, illetve a gépjárműben vagy használatának módjában beállott olyan változást, amely az adókötelezettségre is kihatással van.

Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta.

Kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a gépjárművek forgalmazásával foglalkozó, hatóságilag nyilvántartott vállalkozó birtokában van és nem vesz részt a közúti forgalomban. Az adófizetési kötelezettség szünetelésének kezdő időpontja az előfeltételek beálltát követő hónap első napja, megszűnésének időpontja pedig annak a hónapnak az utolsó napja. A szünetelés addig tart, amíg bármelyik előfeltétel meg nem szűnik. A vállalkozó igazolása, illetve ha az adóalany maga a vállalkozó, akkor annak írásbeli nyilatkozata alapján nem kell megfizetni a szünetelés időszakára időarányosan eső adót.

Szünetel az adófizetési kötelezettség akkor is, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján megszűnik az adóalany adókötelezettsége a gépjármű után.

Adómentesség

A jogalkotó két körben szűkítette az adómentesség eseteit [Gjt. 5. §-ának f) és h) pontja]. A korábbi rendelkezés szerint bejelentésre mentes volt az adó alól a mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló (egy darab) gépjármű. E megfogalmazásból egyértelmű, hogy ez bármilyen gépjármű - esetlegesen például kisteherautó is lehetett -, ezért a jelenlegi szabályozás szerint az adómentesség kizárólag abban az esetben áll fenn, ha a gépjármű úgynevezett személyszállító gépjármű.

A másik mentességi kör a kizárólag kommunális célra használható gépjármű volt a korábbi szabályozásban. Jelenleg azonban a kommunális célú gépjármű üzemben tartása csak akkor élvez adómentességet, ha a járművet ténylegesen kommunális célra használják.

Adókedvezmények

A Gjt. 8. §-ának módosult (1) és (2) bekezdése szerint az egyébként járó adó 50 százalékát kell megfizetni a kizárólag elektromos meghajtású, a tiszta gázüzemű (kizárólag autógázzal üzemeltethető) személyszállító gépjármű után. A műbizonylat szerint szabályozott, katalizátorral ellátott benzinüzemű, illetve az ENSZ-EGB 83.02/C. előírásnak megfelelő, 3500 kg össztömeget meg nem haladó dízelüzemű gépjármű után az egyébként járó adó 50 százalékát, míg a nem szabályozott katalizátorral ellátott benzinüzemű, illetve az ENSZ-EGB 83.01/C. előírásnak megfelelő, 3500 kg össztömeget meg nem haladó dízelüzemű gépjármű után az egyébként járó adó 75 százalékát kell megfizetni.

[Lényeges, hogy a fentiekben jelzett dízelüzemű gépjármű utáni adókedvezmény igénybevételére csak akkor van lehetőség, ha az ilyen gépjármű minősítését a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet által kiadott műbizonylat igazolja!]

Az olyan tehergépjármű, autóbusz után, amelynek a légszennyezése megfelel az ENSZ-EGB 49.02/A. előírásnak, az egyébként járó adó 75 százalékát - nyerges vontató estében 20 százalékát -, míg az olyan tehergépjármű, autóbusz után, amelynek a légszenynyezése az ENSZ-EGB 49.02/B. előírásának, zajkibocsátása pdig az ENSZ-EGB 51.02 előírásnak felel meg, az egyébként járó adó 50 százalékát - nyergesvontató esetében 10 százalékát - kell megfizetni.

[Az adókedvezmény igénybevételének feltétele ebben az esetben is az, hogy a gépjármű minősítését a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet által kiadott műbizonylat igazolja.]

Az adó megállapítása és kezelése

Az adó megállapítása és kezelése körében változott a Gjt. 9. §-a (1) bekezdésének második mondata. Eszerint abban az esetben, ha a forgalmi engedélyben megváltozik a lakóhely, székhely, illetőleg a telephely, a változást követő év első napjától az új lakóhely, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult az adóztatási feladatok ellátására. Megjegyzendő, hogy érdemben a korábbi jogszabály is azonos rendelkezést tartalmazott. Lényegében itt is fogalompontosítás történt a lakóhely, székhely, telephely beemelése vonatkozásában és az adatváltozás helyének - forgalmi engedély - egységes meghatározása tekintetében.

Értelmező rendelkezések

Két új fogalommeghatározás került a gépjárműadóval kapcsolatos értelmező rendelkezések közé (Gjt. 18. §-ának 15. és 18. pontja).

A 15. pontban található meghatározást (a kommunális célra használható gépjármű fogalma) érintő változás összhangban áll a Gjt. 5. §-ának h) pontját érintő - az előzőekben már említett - módosulással. A törvényalkotó itt is a "kizárólag kommunális célra használt" fogalmat vezeti be, és kimondja, hogy ilyen gépjárműnek az a gépjármű minősül, amely - műszaki felépítésénél fogva - csak a mentőszolgálatban, a tűzoltószolgálatban, halottszállításra, úttisztításra (közterületek tisztán tartása, locsolása, valamint közutak, repülőterek hó- és síkosságmentesítése, só- és homokszórása), a lakosság vízellátására, hulladékszállításra, a villamos- és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, szennyvízhálózatok hibabemérésére, -elhárítására használható. A korábbi szabályozáshoz képest ez a felsorolás taxatív jellegű, ami azt jelenti, hogy az ekörben felsorolt célra használt járműveken túl egyéb célokra hasznosított járművek nem minősülhetnek kommunális jellegűnek.

A 18. pont a gépjárműforgalomból való kivonás fogalmát határozza meg. Forgalomból való kivonásnak minősül, ha a rendőrhatóság érvényteleníti a forgalmi engedélyt, eltávolítja a címkét, illetve a nyilvántartásban rögzíti a kivonás tényét. Ez a fogalommeghatározás a korábbinál lényegesen pontosabb megfogalmazásokat használ, elkerülve ezzel a fogalmak összemosódását.

Gulyás Andrea

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére