A szórakoztatóelektronikai ipar legfrissebb terméke a házimozi, azon belül is a digitális DVD rendszer, amely csak néhány hónapja debütált Európában. A vártnál nagyobb ütemben hódít földrészünkön azt követően, hogy az Egyesült Államokban már lassan két éve kaphatók filmek digitális hordozón is.
Vezet a tengerentúl
Itt, az öreg kontinensen három évvel ezelőtt, a berlini IFA kiállításon jelentek meg tömegesen az első házimozirendszerek Pro Logic vagy Dolby Stereo hangkódolási technológiával. Ezekben az volt a zseniális – állítja Komáromi Zsombor, a Sony Hungaria Kft. termékinformációs koordinátora –, hogy bármilyen analóg rendszerben működtek. A legújabb, Dolby Digital rendszernek viszont az a lényege, hogy digitálisan dekódolja a csatornákat. Ennek hátránya, hogy mindenképpen digitális műsorhordozót igényel, VHS-szalagra nem lehet rögzíteni, földi sugárzásban nem lehet terjeszteni. Ilyen filmeket hivatalosan idén áprilistól lehet Európában vásárolni. Ezt megelőzően komoly vita folyt szakmai körökben a hangkódolási rendszerről, illetve a jogdíjakról, miután a DVD-ről stúdió minőségű mesterszalagok készíthetők.
Az Amerikában a laservision lemezeknek köszönhetően igen elterjedt Dolby Digital rendszerrel szemben a Philips és a Sony a DVD-rendszerben képtömörítésre szabványosított MPEG2 "hangos" változatát igyekeztek elterjeszteni. A legnagyobb gyártókat tömörítő DVD-egyesület végül is úgy határozott, hogy Európában is a Dolby Digital rendszert alkalmazzák. A vita azonban elbizonytalanította a filmgyárakat is, s a készülékforgalmazókhoz hasonlóan rendkívül óvatosan indultak az öreg kontinensen. A Columbia 24, a Warner tíz DVD-filmet tervezett eredetileg ebben az évben piacra dobni Európában – tájékoztat Komáromi Zsombor. A vártnál lényegesen nagyobb volt az igény, így a Warner hatvan filmet hoz forgalomba, és a Buena Vista, illetve a 20th Century Fox is megjelenik a piacon, jóllehet korábban nem mutatott érdeklődést Európa iránt.
Csak összehasonlításként idekívánkozik, hogy az Egyesült Államokban már a nyolcvanas évek elején megjelentek a laservision lemezek, s márciusban – vagyis az európai premiernél egy évvel korábban – piacra kerültek a DVD-kópiák is. Mára hatszáz film férhető hozzá digitális hordozón. Nyilvánvaló – teszi hozzá a Sony házimozi-szakértője –, hogy ez a piac akkor fog igazán megélénkülni Európában is, ha ezek a filmek a videopremierrel azonos időben kerülnek piacra. Véleménye szerint ez a jövő év közepe táján esedékes.
Jelenleg az Egyesült Államokban a mozipremiert követő egy-két hónapban megjelenik a videováltozat, amit sokszor egy esztendővel követ a film európai mozi- és további hónapok múlva videobemutatója. A tengerentúlon megoldották a kölcsönzést is. A néző öt dollárért hazaviheti a lemezt, amely egy napig játszható le. Ezt aztán elektronikus úton – telefonvonalon – további befizetés ellenében örökre felszabadíthatják, vagy további lejátszásokat engedélyezhetnek. Európában egyelőre nincs szó kölcsönzésről, igaz, a filmek viszonylag olcsók. A Warner-produkciók öt-, a Columbia-filmek hétezer forintba kerülnek, s ezek az összegek minden bizonnyal csökkenni fognak, pedig kis példányszámról, néhány száz darabról van szó – mondja Komáromi Zsombor.
A DVD-technológia óriási előnye, hogy tíz-tizenkét felirat is elhelyezhető egy-egy lemezen, így elvben a teljes európai szériát egy nyomással lehet piacra vinni. Egy lemezre négy sztereó hangot is fel lehet vinni.
A filmkiadás és a készülékforgalmazás értelemszerűen segíti egymást. Minél nagyobb számban kerülnek forgalomba jó minőségű, adott esetben szinkronizált DVD-filmek, az annál inkább serkenti a házimozirendszerek forgalmát. S ez fordítva is igaz: ahogy' egyre szélesebb körben elérhetők a rendszerek, az jelentősen javítja a DVD-filmek piaci lehetőségeit is. Hasonló, egymást erősítő folyamat játszódott le korábban, amikor a videotékákban megjelentek a VHS-szalagon levő, Dolby Surround-hangzású filmek – akkor ugrásszerűen megemelkedett az igény a hifi-sztereó videomagnók iránt.
| Televízió- és videomagnóárak Magyarországon | |
|---|---|
| Kategória | Ár (Ft) |
| Tévék | |
| 72 cm-es 100 MHz-es alapmodell | 300 000 |
| 100 MHz-es csúcsmodell | 500 000 |
| széles képernyős | 1 000 000 |
| Videók | |
| 2 fejes alapmodell | 60 000 |
| 4 fejes alapmodell | 75 000 – 80 000 |
| hifi-sztereó alapmodell | 110 000 -120 000 |
| hifi-sztereó csúcsmodell | 150 000 |
Márkák, árak
Visszatérve a technikai kérdésekhez, egy-egy újabb típus kialakításakor általában először csak külön-külön lehet megvásárolni a hangrendszer elemeit, külön a processzort, az erősítőt. A gyártók következő lépésként ezeket integrálják, azután általában kiegészül az egész egy rádióval, végül már együttesen, toronyba, illetve tévékészülékekbe építve kerülnek forgalomba.
A hazai piac nagyságára vonatkozó adatok nehezen összesíthetők. Szórakoztatóelektronikában vezető márka a Sony, a Panasonic, a Philips és a Thomson. Az olcsóbb kategóriában jegyzik a Samsungot, az LG-t (volt Goldstar) és a Daewoo-t. A kimondottan hifi márkák is néhány forgalmazó kezében összpontosulnak, mint például az Informatéka, az Annex Kft. és az Auditórium, de ezek forgalma csak egyedi hifiberendezések területén számottevő.
Varga Mihály, a Sony hifiberendezésekkel foglalkozó marketingkoordinátora szerint a DVD-dekódert is tartalmazó rádióerősítőkből gyakorlatilag akármennyit el tudnának adni, miközben a hifitornyok más komponenseinek forgalma évek óta folyamatosan csökken. Viszont egyre nő a minihifitornyok forgalma, ami nem csoda, hiszen szolgáltatási körük széles, áruk alacsony, hangjuk pedig egyre jobb.
A tapasztalatok szerint a házimozival kacérkodók jelentős része általában részenként építi fel a saját rendszerét, mert egyben nem tudja megfizetni. Rendszerint a televízión spórolnak, s legelőbb a hangrendszert állítják össze önálló hifiberendezés formájában.
Ami a házimozirendszerek árait illeti, minimálisan egy 72 centiméter átmérőjű televízió ajánlott, amelynek alapmodellje a Sonynál kétszázezer forint. A videomagnók közül az alapmodellek ára százhúsz-, az erősítőké hatvanezer forint körül mozog, s még szükség van hangsugárzókra is, amelyekért legalább százezer forintot kell fizetni. Az alaprendszer tehát összesen félmillió forint. Megfelelő televízióval esetleg ennél olcsóbban is megúszható a beruházás. A Dolby Prologic rendszer gyakorlatilag 140-200 ezer forintért, komplett toronyban, az összes hangsugárzóval együtt kapható, és van prologicos tévé is. Ezek hangminősége természetesen nem egészen olyan, mint a házimozirendszereké.
Ha valaki nem elégszik meg az alapkiépítéssel, annak mélyebben kell a zsebébe nyúlnia. Akár kétmillió forint is lehet a házimozirendszer ára egy 100 MHz-es, 72 centiméteres, esetleg széles képernyős tévével, DVD-lejátszóval, speciális hangsugárzókkal. Ez sem csúcsminőség még, az további milliókba kerül.
Mindezt figyelembe véve elgondolkodtató, hogy Magyarországon tavaly mintegy kétszáz DVD-lejátszót értékesítettek. A házimozirendszerek forgalma ennél lényegesen nagyobb volt, jóllehet DVD-filmek legális forgalomban csak idén áprilistól kaphatók. A Sony szakemberei idén az 1997-esnél nagyobb forgalomra számítanak, és Varga Mihály szerint jó okuk van feltételezni, hogy néhány évig még rendre megkétszereződik a házimozik iránti igény.