Gazdagodó háztartások

Azóta, hogy Magyarországon valóban a piacgazdaság korát éljük, konyháink óriási átalakuláson mentek át. Némi túlzással talán azt is mondhatnánk, hogy a konyha az elmúlt években a lakás egyik legattraktívabb helyiségévé vált. A látogatók elől évtizedeken, sőt évszázadokon át rejtegetett helyiség mind gyakrabban vendégcsalogató centrum.

Felmérések szerint a konyha az a helyiség, amire az utóbbi időben a legtöbbet költjük, hiszen egy-egy szebb konyhabútor ára vetekszik a nappalik berendezésével, a háztartási gépek – ezek között is különösen a beépíthető változatok – ára pedig lassacskán a csillagokig ér. Aki teheti, minél szebb és tökéletesebb konyhát szeretne, ám sokakat ér csalódás, amikor számba veszik a kiadásokat és az elért eredményt. Gyakran ugyanis hiába állnak a konyhában a drágábbnál drágább gépek és eszközök, alig használjuk ki azok tudását, így idővel egyik-másik szinte csak díszként szolgál.

Recept csalódás ellen

A csalódásokat elkerülendő mindenképp érdemes figyelembe venni néhány alapvető szempontot. A konyha tervezésénél nem árt a főzés technológiai sorrendjét alapul venni, amit a gépek elhelyezésével ugyancsak érdemes követni. Tekintettel kell lenni a berendezések ajtajainak, fedeleinek nyithatóságára, arra, hogy egy-egy masina energia-, víz- vagy olajfelhasználása ne gátolja később a használhatóságot. Nem mellékes, hogy milyenek a család szokásai, hány főt kell kiszolgálnia/ellátnia a gépeknek, konyhai eszközöknek. Emellett érdemes átgondolni, valóban szükség van-e az új csodamasina extra szolgáltatásaira, ki tudja-e a család használni azokat, vagy inkább egyszerűbb, ám családi konyhába jobban illeszkedő berendezést vegyenek.

Minden 16. megkérdezett szeretné háztartása felszereltségét javítani – amibe értelemszerűen a háztartási nagygépek is beletartoznak. A piac azonban ellentmondásos képet mutat. A választékbővülés és az újabb márkák megjelenésének ellenére a háztartások márkaválasztási preferenciájában továbbra is a hazai gyártók és a hagyományos márkák állnak az első helyeken.

Az elektromos háztartási nagygépek első generációit már csaknem mindenki ismeri: jóformán valamennyi háztartásban – 96 százalékban – van hűtőgép. Ez a kutatók szerint az alapvető szükségleteken kívül azzal magyarázható, hogy volt és van hazai gyártó. A hazai főzési szokásokhoz alkalmazkodva, illetve a gázvezetékes területek növekedésével párhuzamosan az otthonok 81 százalékában van gáztűzhely. Emiatt kevés az elektromos tűzhely, arányuk mindössze tíz százalék, bár lassan növekvő tendenciát mutat. (Az elektromos/gáz kombinált tűzhelyek aránya még ennél is kisebb, mindössze kétszázalékos.)

Jórészt az 1980-as évek végi utazási könnyítéseknek köszönhetően, az úgynevezett bevásárlóturizmus hatására fagyasztószekrénnyel, illetve hűtőládával a háztartások 61 százaléka rendelkezik. Ugyanakkor fokozatosan csökken az egyszerre, egy helyütt fagyasztót és hűtőszekrényt is használók száma.

Veterán gépek

A tartós fogyasztási cikkek átlagos életkora jóval meghaladja a tíz évet. A háztartások mintegy felében még mindig hagyományos, keverőtárcsás mosógéppel mosnak, s főképp emiatt a háztartások 40 százalékában van centrifuga is. Az otthonok több mint felében azonban már automata mosógépet használnak.

A napi életvitelhez nem feltétlenül szükséges termékek viszont alapvetően a magasabb jövedelmű háztartásokban fordulnak elő. Kivétel ez alól a mikrohullámú sütő, ami a háztartások 32 százalékában van. Ezek a kisgépek egyébként szinte státusszimbólumként jelentek meg a magyar otthonokban, később azonban – nem utolsósorban az egyre alacsonyabb árak miatt – széles körben elterjedtek.

Az ellátottsági mutatók tekintetében sereghajtók a mosogató- és a ruhaszárító gépek – arányuk mindössze 1 százalék –, igaz, egészen a közelmúltig szinte ismeretlenek voltak a hazai piacon. Ennél valamivel jobb a helyzet a pára-, szagelszívó berendezések esetében, ezeket a háztartások 9 százaléka használja. Elterjedésüket elősegítheti a beépített készülékek és az amerikai típusú konyhák divatja.

Előnyben a hazai

Az említett háztartási gépek döntő többsége a hazai, illetve a magyar piacon már huzamosabb idő óta jelen levő gyártmányok közül kerülnek ki. Kiemelkedően magas a Zanussi/Lehel és a Hajdu márkák előfordulása a háztartásokban, és említésre méltó a Samsung és a Whirlpool termékek jelenléte is. A hűtőknél például 77, a fagyasztók csoportjában 64 százalékos a Zanussi/Lehel készülékek aránya. A főként Ausztriából behozott Gorenje márkájú fagyasztók az otthonok 16 százalékában működnek.

Valamivel színesebb a paletta mosógépeket illetően, ahol a Whirlpool – erőteljes reklám- és marketingkampányának köszönhetően – az elöltöltős mosógépek piacának immár egyötödét tudhatja magáénak, a szag- és páraelszívók eladásaiból pedig övé a piac egynegyede. A mikrohullámú sütők terén a márka 15 százalékot hódított meg, minden ötödik vásárló pedig Samsung terméket választ magának (ez a dél-koreai cég egykori reklámkampányának, illetve szolid árainak egyaránt köszönhető). A Moulinex 10, a Goldstar 7, a Daewoo 5, a Siemens pedig 4 százalékkal részesedik a mikrohullámú sütők magyarországi piacából.

A hagyományos német minőséget képviselő Bosch és Siemens termékek főként a szag- és páraelszívók, valamint az elöltöltős automata mosógépek piacán népszerűek. Az utóbbiak tekintetében a Bosch piaci részesedése 4, a Siemensé 7 százalék.

Egyre keresettebb márka az olcsó Elin, amely főként a kiegészítő háztartási gépek árucsoportjaiban vívott ki magának jelentős részesedést. (Két évvel ezelőtt Elin szag- és páraelszívót használt a háztartások 5, mikrohullámú sütőből pedig 8 százaléka.)

Változó vásárlói szokások

A kereskedelem koncentrálódása – ha nem is a napi fogyasztási cikkeknél tapasztalható ütemben – jellemző a háztartási gépek és a szórakoztatóelektronikai cikkek piacára is. A GfK Hungária fogyasztói felmérése szerint minden harmadik terméket szaküzletben, minden ötödiket általános áruházban, bevásárlóközpontban, illetve nagykereskedelmi egységekben vesznek meg a vásárlók. A fogyasztói elképzeléseket összegző előrejelzések szerint azonban a jövőben már minden 2.-3. beszerzésre valamely bevásárlóközpontban kerül sor.