Felelősség a megbízottért

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 9. számában (1998. november 1.)

A foglalkoztatás nemcsak munkaviszonyban, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban is történhet. A megbízott megbízási díj ellenében köteles a megbízó ügyeiben, érdekében, annak utasításai szerint eljárni. A megbízott ezzel kapcsolatos figyelmeztetése ellenére fenntartott, célszerűtlen vagy szakszerűtlen megbízói utasításból eredő károk a megbízót terhelik. Ezen túlmenően, amennyiben a megbízott valakinek kárt okoz a megbízás teljesítése során, úgy az általános polgári jogi szabályok szerint a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felel a károsulttal szemben. Mentesül azonban a helytállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a megbízott kiválasztásában, utasításokkal ellátásában és felügyeletében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, vagyis hogy nem terheli mulasztás ezekben a kérdésekben. (Nem érvényesül ez a kimentési lehetőség a veszélyes üzem működésével kapcsolatos károk esetében.)

Helytállás munkáltató módjára

Tartós megbízásnál, illetve ha mind a megbízó, mind a megbízott gazdálkodó szervezet (ne felejtsük el, hogy az egyéni vállalkozó is annak minősül!), a károsult által megindított kártérítési perben a bíróság a megbízóval szemben is alkalmazhatja a munkavállalók által okozott károkért való munkáltatói felelősségre vonatkozó szabályokat. Ennek az az oka, hogy a tartós megbízás sok esetben közelebb áll a munkaviszonyhoz, mint az egyszerű megbízáshoz, legalábbis abban az értelemben, hogy a megbízó és a megbízott közti viszony sokkal szorosabb, kapcsolatuk rendszeresebb, mint az egy alkalomra szóló megbízásnál. A munkáltatói helytállásra vonatkozó szabályok ilyen esetben nem automatikusan, nem kötelező erővel alkalmazandók, a bíróságnak csupán lehetősége van arra, hogy az általános szabályok helyett ezeket a rendelkezéseket válassza a jogvita eldöntése során. Itt természetesen nagy jelentősége van a bíróság mérlegelésének, hogy az eset összes – az ügy szempontjából lényeges – körülményének a figyelembevételével melyik megoldást tartja a legméltányosabbnak, a legigazságosabbnak. A kártérítési felelősség megállapítása során annak eldöntéséhez, hogy az alkalmazottért vagy a megbízottért való felelősség szabályait alkalmazza-e a bíróság, különösen azt kell vizsgálni, hogy megvolt-e a munkaviszonyra jellemző alárendeltség, függőség, személyi lekötöttség, a rendszeres és folyamatos tevékenység, fizettek-e munkabért.

Felelősség a közreműködőkért?

A megbízó hozzájárulásával, illetve ennek hiányában is, ha a megbízás jellegéből más nem következik (például ha nem a megbízott személyéhez kötődő megbízásról van szó), a megbízott más személy közreműködését is igénybe veheti a megbízás teljesítése érdekében. A közreműködőért a megbízott mind a megbízottal, mind a harmadik személyekkel szemben úgy felel, mintha maga járt volna el az ügyben. Nem terheli felelősség a megbízottat, ha a közreműködő igénybevételére azért volt szükség, hogy károsodástól óvják meg a megbízót. A megbízott "felelőtlenségéhez" azonban még az is kell, hogy bizonyítsa: a közreműködő kiválasztásában, utasításokkal ellátásában, ellenőrzésében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

A közreműködő jogosulatlan igénybevételekor a megbízott minden olyan kárért felel, amely a közreműködő tevékenysége nélkül nem következett volna be. Ilyenkor sem felel azonban a megbízott a közreműködő által okozott kárért, ha a közreműködőt a megbízó jelölte ki, és a megbízottat nem terheli mulasztás a megbízott ellenőrzése, utasítása terén.

Helytállás a meghatalmazottért

A képviselettel kapcsolatos a megbízó helytállási kötelezettségének sajátos formája. A megbízáson alapuló képviseleti jog létesítését nevezzük meghatalmazásnak. A képviselő arra kap meghatalmazást, hogy a megbízó (meghatalmazó) nevében szerződést kössön vagy különböző jognyilatkozatokat tegyen. A képviselő cselekménye által a meghatalmazó válik jogosítottá vagy kötelezetté. A megbízónak tehát helyt kell állnia mindazért a kötelezettségért, amelyet a képviselője vállalt a nevében. A megbízóra vonatkozó szabályok szerint köteles helytállni természetesen a képviselő által ekörben másnak okozott károkért is.

A meghatalmazás a visszavonásig érvényes. A jóhiszemű harmadik személlyel szemben azonban a visszavonás csak akkor hatályos, ha azt vele közölték. Ennek hiányában sem a képviselő, sem a képviselt nem hivatkozhat a meghatalmazás megszűnésére.

Álképviselet

Bizonyos értelemben a képviseleti jogosultság megszűnéséhez kapcsolódik az álképviselet fogalma is. Álképviselő az, aki túllépi képviseleti jogkörét, vagy anélkül jár el képviselőként, hogy erre joga lenne. Az álképviselőért való helytállás a képviselt döntésétől függ. Amennyiben ugyanis a képviselt utólag jóváhagyja az álképviselő által kötött ügyletet, az álképviselő által tett jognyilatkozatot, az érvényes és hatályos lesz. Ilyen jóváhagyás hiányában a jóhiszemű álképviselőnek meg kell térítenie a vele szerződő fél szerződéskötésből eredő kárát. A bíróság azonban mentesítheti e kötelezettség alól, ha az álképviselő korábban valódi képviselő volt, s önhibáján kívül nem tudott a képviseleti jog időközbeni megszűnéséről. A rosszhiszemű álképviselő ezzel szemben teljes kárfelelősséggel tartozik az ügyködése miatt bekövetkezett károkért, felelőssége alól nem mentesülhet. Amennyiben a képviselt nem hagyja jóvá az álképviselő tevékenységét, azért semmiféle felelősség nem terheli, nem tartozik helytállni a nevében vállalt kötelezettségekért, a nevében végzett tevékenységgel okozott kárért.

Megtérítés

A munkáltatóhoz hasonlóan a megbízó is megtérítési igényt érvényesíthet a megbízottal szemben, ha előzőleg helytállni volt kénytelen a megbízott által másnak okozott kárért. E megtérítési igényre a polgári jog általános – már ismertetett – felelősségi szabályai az irányadók még akkor is, ha a megbízót a munkaviszonyban állók által okozott károkért való munkaadói felelősség szabályai szerint kötelezték a károsult kárának megfizetésére. A megbízó regresszigényével szemben a megbízott gyakorlatilag nem tud védekezni, hiszen amennyiben úgy járt volna el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, úgy nem keletkezett volna a megbízottnak sem helytállási kötelezettsége, hiszen hiányzott volna a kárfelelősség egyik eleme, a vétkesség, így a károsult igényérvényesítése sem vezetett volna eredményre.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. november 1.) vegye figyelembe!