Ágazati helyzetkép

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 9. számában (1998. november 1.)

A magyar szőlő-, illetve bortermésnek hagyományosan mintegy harmada talál külföldön vevőre, 3 millió hektoliternyit itthon értékesítenek. Ez a piaci helyzet minden bizonnyal az uniós csatlakozás után is megtartható – állítja Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára -, ehhez azonban megfelelő fajtákra és területekre, hozzávetőlegesen 100 ezer hektárnyi termő és a hozzá kapcsolódó nem termő ültetvényekre van szükség.

Szüreti gondok A csapadékos, hűvös időjárás nem kedvezett a szüretnek. A cukorképződés megállt, s így sok helyütt a fajtát jellemző cukorfok alatt kellett a szőlőt leszedni. A 310 hegyközséget tömörítő Hegyközségek Nemzeti Tanácsától (HNT) kapott információ szerint a korai és középérésű fajták egy részét még sikerült az esők előtt betakarítani. Ezek termésére nem lehet különösebb panasz. A későbbi érésűekkel azonban már több volt a baj. Az esőtől a vékonyabb héjú bogyók megrepedtek, s ezeket megtámadta a szürkerothadás. A szüret időpontjának kiválasztásán is sok múlott, mert a már beteg fürtök néhány nap alatt tömegük tizedét is elveszítették. Jellemző, hogy a 16 cukorfok alatti asztali bort adó szőlőt igen nehéz értékesíteni, fajtától és minőségtől függően a felvásárlók 20-30 forintot adtak kilójáért. Tokaj-Hegyalján sem kezdődött jól az idei szüret. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban október közepén elmondták, hogy a Furmint és a Hárslevelű 15 cukorfokos, más korábbi érésű fajták – például a Zéta, a Tarcal – 17-18 fokosak. Eddig a gazdáknak a várható termés egyharmadára és csak a 18 cukorfok feletti szőlőtermésre van felvásárlási szerződése, 40 forintos kilogrammonkénti induló áron. Az aszúbogyók tervezett felvásárlási ára 500-600 forint kilogrammonként. A vörösbort adó fajták kilogrammonkénti felvásárlási ára általában 50 forintnál kezdődik. Fehérborból jelentős készletek vannak a pincékben, viszont a vörösborból hiány keletkezett a borfogyasztási szokások változása miatt. Ezért például Villány környékén a különleges minőségű Cabernet fajtáért 150-180 forintos kilogrammonkénti árat is fizetnek a vevők. Igazán gondban azok a szőlősgazdák vannak, akiknek nincs feldolgozójuk és pincéjük. A bérfeldolgozás ugyanis fehérszőlőnél 4-6 forint kilogrammonként, a kékszőlőnél pedig 8-10 forint.

Jelenleg még sok az elhagyott, elöregedett szőlő, és a kilencvenes évek első felében alig volt telepítés. Az utóbbi két évben javultak a telepítési támogatás kondíciói, s ennek köszönhetően várhatóan 1000 hektárt meghaladó területen újulnak meg az ültetvények, de évente 3-5 ezer hektár szőlő telepítése volna indokolt.

Az EU-ban készülő új borpiaci szabályozás a telepítések korlátozásáról is szól, amelyben különbséget tesznek a termelés bővülését, illetve a felújítást szolgáló beruházások között. A pontos szabályok egyelőre még nem ismertek, hiszen a tagállamokban is most kezdődnek majd csak a szakmai viták, mindenesetre a magyar szőlő- és borágazatnak az lenne az érdeke, hogy a tagság elnyeréséig minél nagyobb területen történjen meg a rekonstrukció.

A feketegazdaság a belföldi piacon jelentős feszültségeket okoz, hatalmas fehérborkészletek felhalmozódását eredményezte. Átmenetileg megoldást hozhat az állami lepárlási támogatás, de hosszú távon nem lehet erre számítani, a már emlegetett uniós borpiaci szabályok ugyan megtartják ezt a lehetőséget, de jelentősen szigorítják a feltételeket.

Borexportadatok (1997)
Ország Mennyiség
(hektoliter)
Érték
(ezer dollár)
Egység
(dollár/liter)
Európai Unió 437 711 49 764 1,14
CEFTA összesen 14 219 1 539 1,08
Volt SZU összesen 320 395 28 974 0,90
Egyéb európai 489 454 18 870 0,40
Amerika 30 928 4 440 1,12
Ázsia 28 253 3785 1,34
Afrika 1 100 93 0,84
Óceánia 776 171 2,20
Mindösszesen 1 302 836 107 636 0,83

Kékszőlőnek áll a zászló

A készletek minősége és értéke természetesen borvidékenként eltérő. A villányi vörösbor értékesítése például nem okoz gondot, ám a szomszédos Siklós fehér szőlőiből nyert nedű elhelyezése már komoly fejtöréssel járhat. A vörös fajták közül a zweigeltet nehezebb eladni, mint az oportót, a cabernetet, vagy a merlot-t. De a vörösborokkal általában nincs baj. Ez a hegyközségek telepítési terveiben is visszaköszön. A korábbi 20-ról 40 százalékra emelkedett a kékszőlők aránya a telepítési tervekben. De tudomásul kell venni – véli a nemzeti tanács főtitkára -, hogy vörös fajtákban klimatikus adottságaink miatt soha nem leszünk nagyhatalom, a kékszőlők területe vég nélkül nem növelhető.

A Magyarországon jelenleg termő fajták egyébként is felülvizsgálatra szorulnak, több hegyközség már foglalkozik ezzel, és nem egy helyen már szűkítették a telepíthető fajták körét. Még ma is száznál több a fajták száma. A főtitkár magánvéleménye szerint mindenképp szükséges a további csökkentés.

A fajták alapvetően három csoportba sorolhatók. Egyrészt vannak az úgynevezett piacos vagy világfajták, ezeknek az arányát javítani kell. De bármennyire jól eladható például a chardonnay, a sauvignon blanc, a cabernet, a pino blanc, a merlot, kár lenne az új telepítésekbe csak ezeket bevonni. Ebben a körben ugyanis a legnagyobb a piacon hódítani óhajtó új bortermelők, Ausztrália, Dél-Afrika, Kalifornia konkurenciája.

A második csoportba azok a fajták tartoznak, amelyek a közép-európai térségben ismertebbek. Ilyen az olaszrizling, a királyleányka és a kékfrankos is, amelyeknek ennélfogva van hagyományos piaca.

A harmadik kör pedig a tradicionális, kisebb területre adaptált szőlőfajtáké, amilyen például a szürkebarát Badacsonyban, az oportó Villányban, a kadarka Szekszárdon, Hajóson. Ezek Urbán András szerint hatékony marketinggel a világpiacon is eladhatók. Angliában például a cserszegi fűszeres az év bora lett, pedig a nevét ki sem tudják mondani. A szakértők szerint az említett három csoport megfelelő arányát kell megtalálni.

A Flaisz-ügy Az idei év minden bizonnyal legnagyobb borhamisítási esete a Flaisz-ügy volt. Mint emlékezetes, a Bács-Kiskun megyei vámosok február 17-én tartottak jövedéki ellenőrzést a Husszúhegy-Vin Kft. telephelyén, a tulajdonos Flaisz Ferenc jelenlétében. A szemle alkalmával 29 tartályban 1,6 millió liternyi szeszes folyadékot találtak. Ezt követően a szomszédos, a Vitis Vinum Kft. tulajdonában levő pincét is átvizsgálták a pénzügyőrök. Ott 10, egyenként 104 ezer literes tartályban összesen 900 ezer liter erjedésben levő szeszes folyadékot fedeztek fel. Mindkét nedűből mintát vettek. Miközben a Flaisz-pincében vett minták laboratóriumi elemzése folyt, a társaság 600 ezer liternyi terméket kiszállított Oroszországba. A fennmaradó, csaknem 1 millió liternyi anyagot a vámőrség lefoglalta, és adócsalás alapos gyanúja miatt folytat eljárást, illetve feljelentést tett a rendőrségen rossz minőségű áru forgalomba hozatala miatt. H. R.

Javaslat marketingre

A marketingre a borászati cégeknek csak kis része tud elég pénzt fordítani. Ezért a nemzeti tanács szükségesnek tartja az 1994-96 között már egyszer kipróbált ágazati marketing feltámasztását. Azt javasolják, hogy a nettó exportárbevétel 1,5 százalékát, mintegy 160-200 millió forintot továbbra is erre kellene költeni. Célszerűnek látszik értékesítési szövetkezetek létrehozása, ez ügyben azonban egyelőre még meglehetősen nagy az ellenállás. Pedig az uniós piaci szabályok is preferálják majd az ilyen társulásokat. S ha a piacon akarunk maradni, akkor erre van szükség nálunk is, hiszen nagyobb mennyiségű bort a szupermarketekben lehet értékesíteni. Ehhez pedig egész évben azonos minőségben kell szállítani, amit néhány hektárról nem lehet teljesíteni. Az ínyencségeket kedvelők asztalán persze helye van a 10 hektáros birtokon termett, drága, egyedi bornak is, de ez csak csekély része lehet az össztermésnek és fogyasztásnak.

A 36. hétig lefoglalt szeszes anyagok
Megnevezés Mértékegység Lefoglalt Elkobzott
mennyiség érték (forint) mennyiség érték (forint)
Alkohol hektoliter fok 42 632,34 91 761 492 1 039 913,60 71 710 003
Sör hektoliter 2 238,48 2 788 927 198,79 2 743 313
Pezsgő liter 2 621,67 1 139 502 368,05 230 877
Köztes alkoholtermék liter 35 359,83 4 576 970 11 763,25 859 324
Cukorcefre liter 3 478 560,00 154 726 400 53 109,00 6 815 208
Forrás: VPOP Jövedéki Főosztály

Kevés a külföldi befektető

A szőlő- és borágazatban a külföldi tőke aránya alig haladja meg a 15 százalékot, jóllehet megjelenésekor – például Tokajban – komoly viharokat váltott ki. A külföldi tulajdonosok által végzett telepítések, egyéb beruházások azonban itt maradnak, nem lehet őket elvinni, így ezekkel az ágazat mindenképpen jól járt. Más kérdés, hogy Hegyalján a külföldieknek eladott cégek nem vesznek részt a térségi felvásárlásban, legfeljebb aszúszemet vásárolnak a gazdáktól, s alapvetően saját alapanyagra építenek. A meglehetősen felemás viszonyok ellenére továbbra is van külföldi érdeklődés a magyar borászat iránt, legújabban kínai és svájci befektetők terveiről hallani, bár konkrét üzlet még nem született.

A helyzet talán e tekintetben is javulni fog, ha a borhamisítást sikerül megfékezni. Az időközben megszüntetett gazdaságvédelmi koordinációs bizottság nem sokkal a választások előtt foglalkozott a témával, de érdemi intézkedésekre már nem volt ideje. Most a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elé terjesztik, hogy a bor speciális termékként kerüljön a jövedékiadó-törvény hatálya alá. Bár a dohányhoz és olajtermékekhez hasonló szabályok, az adóraktár, az állandó pénzügyőri felügyelet a sok tízezer kistermelőnél nem látszik megoldhatónak, viszont a nemzeti tanács a szigorúbb pénzügyőri készletellenőrzést, adóbeszedést mindenképp kívánatosnak tartja. Ezzel együtt viszont – az Európai Unió bortermelő tagországaihoz hasonlóan – a tanács szerint a bor fogyasztási adóját nullára vagy maximum 1-2 százalékra kellene csökkenteni, és 16-18 százalékra kell mérsékelni az áfát is.

Feketén, fehéren

A jövedékiadó-törvény jótékony hatása minden területen érezhető – állítja Bencze József dandártábornok, a Vám- és Pénzügyőrség rendészeti főigazgatója. A legnagyobb várakozás a titkosszolgálati eszközök alkalmazását előzte meg, úgy tűnik, nem alaptalanul. A borhamisítások elleni fellépés jegyében állt fel 1997 júniusában a borkommandó Bács-Kiskun megyében. A rendőrök és a vámosok majd' ezer ellenőrzést hajtottak végre, 400 ezer liter cukorcefrét, 7300 liter különféle szeszes italt, egyúttal 1300 doboz cigarettát, 105 ezer liter kőolajszármazékot, 15 darab, szesz előállítására alkalmas készüléket foglaltak le. A rendvédelmi szervek közötti, efféle együttműködést igyekeztek más megyékre is kiterjeszteni, értelemszerűen elsősorban azokra, ahol van szőlő- és bortermelés, így például Hevesre.

A gazdaságvédelmi koordinációs bizottság több jogszabály-módosítást is szükségesnek látott, mindenekelőtt a borászat ellenőrzésére jogosult hatóságok körének átgondolását. Ez idő szerint ugyanis a pénzügyőrökre csak a cukorcefre tartozik, s mihelyt kiforrott borral találják szemben magukat, már a rendőrség vagy az Országos Borminősítő Intézet illetékes, s nagyon szigorúan véve az előírásokat, a pancsolók elleni fellépés az OBI feladata volna. Az intézet azonban – szűkös létszámával aligha komoly fenyegetés a borhamisítókra.

A szakértők egybehangzó véleménye szerint indokolt volna a bort bevonni a jövedéki termékek körébe, nulla vagy valamilyen jelképes adókulccsal. Ez esetben nem a költségvetés bevételi szempontjai dominálnak, hanem hogy a magyar bor híre ne szenvedjen csorbát.

A szeszes italokkal kapcsolatos visszaélések egyébként évente mintegy 100 millió forint kárt okoznak a költségvetésnek. Az egykor igen népszerű, tiltott pálinkafőzéssel szemben azonban a borhamisítás mellett a hidegen pancsolás divatja hódít. A módszer viszonylag egyszerű: tiszta szeszt vásárolnak adómentesen, papíron ablakmosó folyadék előállításához, majd desztillált vízzel, cukorral és némi aromával szeszes italt kotyvasztanak belőle. A korábbi jövedéki törvény ugyan meghatározta, hogy a vám- és pénzügyőrség milyen esetekben adhat ki engedélyt az adómentes beszerzésre – csak így érdemes pancsolni -, de az engedély mennyiségi korlátot nem tartalmazott. A január 1-jétől életbe lépett jövedékiadó-törvény szerint viszont az engedélykérelemben előre meg kell jelölni a vásárolni kívánt tiszta szesz menynyiségét, a leendő termék mennyiségét, szesztartalmát, a technológiai veszteséget. A tiltott pálinkafőzés sem szűnt meg persze teljesen, de inkább csak hobbiból, saját célra bütykölnek a nyári konyhában kuktából és némi rézcsőből lepárlóberendezést.

Saját föld kellene! Eger városa alatt és a környéken legalább 200 kilométernyi – részben feltáratlan – pincerendszer van. Ebből 15 kilométer az Egervin Borgazdasági Rt.-é, bár ennek csupán harmadát használja. Ebben azonban egyedülálló muzeális borkészletet halmoztak fel 1964 óta. Ha valamelyik borversenyen részt vesznek ilyen borral, érem nélkül nem térnek haza – tudtuk meg Suszter Endrétől, a cég vezérigazgatójától. Az Egervin Rt. néhány év alatt a hazai palackosbor-piac vezető szereplőjévé vált. Pedig a Timesco befektetési csoport 1993-ban felszámolási eljárás után vette meg a céget. Azóta újjászervezték a termelést, a feldolgozást, az értékesítést. Erre 500 millió forintot költöttek. Verpeléten a fehérborokat készítik, az Eger melletti Árnyékszalán pedig a vöröseket. Belföldön évente 12 millió palackot értékesítenek, a felerészben hordós, felerészben palackos export értéke pedig eléri az egymilliárd forintot. Főleg német és skandináv vevők keresik a hordós bort, palackban pedig majd' mindegyik EU-tagországba szállítanak. Az Egri Bikavér még Franciaországban és Olaszországban is eladható, és minden kontinensre szállítanak. A cég reduktív és hagyományos erjesztést egyaránt alkalmaz, attól függőn, hogy milyen típusú borokat akar előállítani. A termékeket három csoportba sorolják: első a nagy tételben forgalmazott – áruházakban is kapható – minőségi borok kategóriája, második csoportba a gasztronómiának szánt italok tartoznak, harmadikba pedig a muzeális értékű borok. Ez utóbbiaknál nem ritka a palackonkénti 10 ezer forintos ár sem. A cég tavaly hárommilliárd forintos forgalmat ért el, de bevétele évről évre tartósan 20-30 százalékkal nő. A vezérigazgató szerint a belföldi forgalom már alig növelhető, ezért a jövőben elsősorban az exportra koncentrálnak. Ezen belül leginkább a palackonként 8-10 márkába kerülő bor piacának fejlődésére lehet számítani. Az EU-csatlakozástól nem fél a társaság, mivel azt valószínűsítik, hogy Magyarországon az importborok aránya a tagság elnyerése után sem ér el 10 százaléknál magasabb arányt. Ahogy' a francia, az olasz ember is szívesebben fogyasztja a saját borát, úgy várhatóan mi is így leszünk vele – vélekedik a vezérigazgató. Mindennapi problémát okoz azonban, hogy a hatályos földtörvény értelmében a társaságnak nem lehet saját tulajdonú szőlője. Évente, szüret idején a környékbeli szőlősgazdáktól kell felvásárolnia az alapanyagot, pedig jobb lenne már a telepítéssel elkezdeni a minőségi bortermelést. A gazdák nem tudják, hogy a világpiac két-három év múlva milyen borokat részesít előnyben, ezért az integrált termelésnek sincs sok értelme, mivel a gazdálkodók ültetvényösszetételét a legnehezebb megváltoztatni – állítja Suszter Endre. J. Gy.
 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. november 1.) vegye figyelembe!