Szeptemberi lapszámunkban foglalkoztunk a jegyzett tőke emelésének szabályaival, azonban a korlátolt felelősségű társaság és a részvény-társaság tagjai nemcsak felfelé, hanem lefelé is eltéríthetik a törzstőkét, illetőleg az alaptőkét a cégjegyzékbe bejegyzett mértéktől. Az új Gt. ezt már nemcsak lehetőségként tartalmazza, hanem bizonyos esetekben (például a saját vagyon jelentős részének elvesztésekor) kötelezővé is teszi.
A TÖRZSTŐKE LESZÁLLÍTÁSA
Tekintettel arra, hogy a hitelezők kielégítési alapjául a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéje szolgál, a jogi szabályozás különös figyelmet szentel a törzstőke védelmének. Ennek egyik legkényesebb pontja a törzstőke leszállítása, hiszen ezzel a hitelezők kielégítési alapja kerül veszélybe. Ezért a jogalkotók hitelezővédelmi intézkedéseket építettek a szabályozásba, amelyeket az alábbiakban részletesen ismertetünk.
A társaságalapítási szabályokkal összhangban a Gt. előírja, hogy a törzstőke nem szállítható le hárommillió forintnál alacsonyabb összegre. Amennyiben pedig a leszállítás a törzsbetétek hányadának visszafizetésével történik, a megmaradó törzsbetétek legkisebb összege nem lehet kevesebb százezer forintnál.
Mikor szállítható le a törzstőke?
A leszállításnak több módja van:
- Előfordul, hogy a társaság már olyan mértékű törzstőkét halmozott fel, amely a működéshez túlzott nagyságú. Ilyenkor a leszállításnak megfelelő törzsbetéthányadokat visszafizetik, az apportot pedig visszaszolgáltatják a tagoknak.
- A társaság veszteségei is csökkenthetők a törzstőke leszállításával. A veszteséget ugyanis úgy is le lehet írni, hogy annak értékével leszállítják a törzstőkét. Ilyenkor a tagoknak értelemszerűen nem fizetnek vissza semmit, csak a cégjegyzékbe bejegyzett adat változik meg.
A Gt. bizonyos esetekben kötelezővé teszi a törzstőke leszállítását:
- Amikor például a kizárt tag üzletrészét árverés útján nem sikerül értékesíteni, a társaságnak az utolsó árverést követő harminc napon belül határoznia kell arról, hogy a törzstőkén felüli vagyonából megvásárolja azt, vagy a tagok vásárolják meg törzsbetéteik arányában, vagy pedig bevonják. Az üzletrészbevonás elrendelésével a törzsbetét megszűnik, és értékével csökkenteni kell a törzstőkét.
- Amennyiben a társaság mérlegéből, könyvviteli nyilvántartásából az tűnik ki, hogy a saját tőke veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, valamint ha a társaság beszüntette a fizetéseit és vagyona nem fedezi a tartozásokat, haladéktalanul össze kell hívni a taggyűlést. Ilyenkor pótbefizetést írnak elő, vagy ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza, dönteniük kell a törzstőke más módon való biztosításáról vagy leszállításáról, ha pedig a leszállítással a törvényi minimum alá csökkenne a törzstőke, a társaság átalakulásáról vagy jogutód nélküli megszűnéséről.
Amennyiben a társaság a Gt. kötelező rendelkezéseinek eleget téve szállítja le a törzstőkét, akkor az eljárás lényegesen gyorsabb és egyszerűbb, mert nem kell betartani a hitelezővédelmi szabályokat (pl. hirdetmény kibocsátása).
Hitelezővédelmi szabályok
Mivel a hitelezők kielégítési alapját elsősorban a társaság törzstőkéje képezi, annak csökkentése csak a hitelezők bevonásával lehetséges. Ezért a törvény előírja a leszállításról rendelkező taggyűlési határozat hirdetményben való közzétételét, valamint az ismert hitelezők írásbeli értesítését.
Hirdetmény
Az ügyvezető, miután bejelentette a cégbíróságnak a törzstőke leszállítását, köteles a Cégközlönyben kétszer egymás után, harmincnapos időközzel hirdetményt közzétenni a leszállítást kimondó taggyűlési határozatról. Kizárólag az ebben a hivatalos lapban közzétett hirdetményhez fűződik a szükséges joghatály, ami azt jelenti, hogy mind a társaság, mind a hitelezők csak a Cégközlönyben való megjelenésre alapíthatnak jogot.
A hirdetményben ismertetni kell a törzstőke leszállítását kimondó határozatot, az eredeti és a leszállított törzstőke mértékét, a leszállítás módját, s egyúttal fel kell hívni a társaság hitelezőit, hogy a leszállításhoz hozzá nem járuló hitelezők a hirdetmény utolsó közzétételétől számított harminc napon belül jelentsék be követeléseiket. A felhívást garanciális okokból akkor is kötelező közzétenni, ha a társaság tudomása szerint nincsenek hitelezői. A hirdetménytől függetlenül, azzal egyező tartalmú felhívással közvetlenül is meg kell keresni a társaság ismert hitelezőit.
A hitelezői igények kielégítése
Ha a hitelezők nem ellenzik a törzstőke-leszállítást, akkor a társaság az elhatározásának megfelelően végrehajthatja azt. Amennyiben azonban akárcsak egy hitelező is ellenzi a törzstőke-leszállítást, akkor az csak akkor hajtható végre, ha kielégítik a követelést vagy arra megfelelő biztosítékot adnak. Önmagában a törzstőke-leszállítás elhatározása azonban nem teszi lejárttá a követeléseket. Ezért a kielégítési kötelezettség csak a lejárt követelésekre áll fenn. A biztosítékadási kötelezettség pedig a jövőbeni teljesítést szolgálja a még le nem járt követelésekre. A határidőn túl jelentkező hitelezők a késedelem miatt nem vesztik el a társasággal szemben meglévő követeléseiket, attól a lehetőségtől viszont elesnek, hogy megakadályozhassák a számukra kockázatot jelentő törzstőke-leszállítás végrehajtását a követelésük kielégítése vagy megfelelő biztosíték adása nélkül.
Cégbírósági bejelentés
A határidő eltelte után az ügyvezető köteles bejelenteni a cégbíróságnak, hogy a törzstőke leszállításához hozzá nem járuló hitelezők igényeit kielégítették, illetve megfelelő biztosítékot nyújtottak nekik. A kielégítés vagy a biztosítéknyújtás megtörténtét nem kell igazolni, elég az ügyvezető nyilatkozata, aki felelős a bejelentése valóságtartalmáért.
A változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell a törzstőke-leszállítással kapcsolatos hirdetmények megjelenését igazoló lappéldányokat, amiből megállapítható, hogy a hirdetmények az előírt alkalommal, időközzel és a kötelező tartalommal lettek közzétéve. (A cégbírói gyakorlat a legtöbbször meglehetősen terjedelmes Cégközlönyök becsatolása helyett elfogadhatónak tartja a megjelenést igazoló oldalak fénymásolatban való becsatolását is, amennyiben azokról a lap neve és a megjelenés dátuma egyértelműen megállapítható.)
A cégjegyzékbe csak a cégbírósági bejelentést követően lehet bejegyezni a törzstőke leszállítását, s csak a bejegyzést követően lehet visszafizetéseket teljesíteni a tagoknak.
|
HIRDETMÉNY A Hírnök Kft. ezúton teszi közzé az 1998. szeptember 20-án meghozott és a Határozatok Könyvébe 1998. szeptember 22-én bejegyzett 25/1998. számú taggyűlési határozatát törzstőkéjének leszállításáról:
25/1998. sz. határozat A társaság törzstőkéjét 6 000 000 Ft-ról 3 000 000 Ft-ra szállítja le. A törzstőke leszállításával a tagok törzsbetétjének összege az alábbiak szerint változik meg: |
||
| Tamás Gábor | 3 000 000 Ft-ról | 1 500 000 Ft-ra |
| Tamás Julianna | 1 500 000 Ft-ról | 750 000 Ft-ra |
| József Nádor | 1 500 000 Ft-ról | 750 000 Ft-ra |
|
A leszállítás indoka, hogy a törzstőke nagysága a társaság működéséhez viszonyítva túlzott mértékű.
A leszállítás úgy történik, hogy a tagok részére – a társaság törzstőkéjének terhére – eredeti törzsbetétjük összegének felét vissza kell fizetni. A taggyűlés kötelezi Tamás Gábor ügyvezetőt, hogy a törzstőke leszállítását jelentse be a cégbíróságnak, ezt követően a Cégközlönyben kétszer egymás után harmincnapos időközzel tegyen közzé hirdetményt, majd ennek megtörténtét is jelentse be a cégbíróságnak. A törzstőke terhére csak a leszállítás cégbírósági bejegyzését követően szabad teljesíteni visszafizetéseket a tagoknak. A társaság felhívja hitelezőit, hogy követeléseiket jelen hirdetmény utolsó megjelenését követő három hónapon belül jelentsék be a társaságnak. |
||
AZ ALAPTŐKE LESZÁLLÍTÁSA
Mikor szállítható le az alaptőke?
A részvénytársaság alaptőkéjének leszállítása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közgyűlés elhatározhatja a leszállítást a részvényesek akaratából (például tőkekivonás vagy veszteség rendezése céljából), de bizonyos esetekben a Gt. kötelezővé teszi az alaptőke leszállítását:
- A munkavállaló halálakor vagy munkaviszonyának megszűnésekor – kivéve a nyugdíjazást – örököse, illetve a volt munkavállaló hat hónapon belül jogosult átruházni a dolgozói részvényt a részvénytársaság más munkavállalójának. E határidő eredménytelen elteltét követően a részvénytársaság a dolgozói részvényt alaptőkéjének megfelelő csökkentésével bevonja vagy törzsrészvénnyé, illetőleg elsőbbségi vagy kamatozó részvénnyé átalakítva értékesíti.
- Amennyiben az igazgatóság tudomására jut, hogy a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett köteles nyolc napon belül összehívni a közgyűlést a szükséges intézkedések megtétele céljából, s a közgyűlésen határozni kell az alaptőke leszállításáról.
- Amennyiben a társaság saját részvényét a Gt. előírásai szerint be kell vonni, az alaptőkét ennek megfelelően csökkenteni kell.
- Amennyiben a részvényesi jogviszony megszűnik és a vagyoni hozzájárulás teljesítésére más személy nem vállalt kötelezettséget, az alaptőkét szintén le kell szállítani.
- Akkor is csökkentendő a társaság alaptőkéje, ha a felülbélyegzés, illetőleg részvénycsere folytán át nem vett részvények eredménytelen értékesítése folytán a részvényeket be kell vonni, illetőleg ha a társaság érvénytelennek nyilvánított részvényei helyett kiállított új részvények értékesítésének eredménytelensége miatt a részvényeket az alaptőke-leszállítás szabályaival be kell vonni.
Természetesen a leszállításnál is érvényesülnek az alapításkori szabályok, azaz a részvénytársaság alaptőkéje nem szállítható le 20 millió forintnál alacsonyabb öszszegre. Amennyiben a Gt. szerint kötelező az alaptőke leszállítása, de ennek végrehajtásával az a törvényi minimum alá csökkenne, a közgyűlés köteles átalakulni olyan gazdasági társasággá, amelyre vonatkozóan a törvény nem határozza meg a jegyzett tőke legkisebb összegét, vagy amelynél a részvénytársaság teljesíteni tudja a jegyzett tőke minimumát, ha pedig ez nem lehetséges, a közgyűlés köteles a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnéséről határozni.
Tekintettel arra, hogy komoly forgalombiztonsági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a közhiteles cégnyilvántartásba bejegyzett adatok, így a társaságok vagyonára vonatkozó adatok a tényleges állapotot tükrözzék, az alaptőke kötelező leszállításakor a hitelezői felhívásra és biztosíték nyújtására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, hiszen ezek a feltételek meghiúsítanák az alaptőke leszállítását.
Közgyűlési határozat
A részvényesek megfelelő tájékoztatása érdekében a közgyűlési meghívóban, hirdetményben meg kell jelölni az alaptőke-leszállítás okát és technikai lebonyolításának módját.
Az alaptőke leszállításáról szóló közgyűlési határozatban meg kell jelölni
- a végrehajtás módját;
- azt, hogy az alaptőke leszállítása tőkekivonás vagy a veszteségrendezés érdekében, illetve a részvénytársaság saját tőkéje más elemének növelése céljából történik-e;
- azt az összeget, amellyel az alaptőke csökken, és
- azt a határidőt, ameddig a részvényeket be kell nyújtani a részvénytársasághoz.
Tekintettel arra, hogy a tőkeleszállítás technikai lebonyolítását követően nem kell újabb közgyűlést tartani, a közgyűlésnek a leszállításról rendelkező határozattal egyidejűleg, s azzal összhangban módosítania kell az alapító okiratot/alapszabályt is.
Amennyiben az alaptőke leszállítása nem érinti valamennyi részvényest, illetve nem azonos módon érinti a részvényeseket, a törvény a határozat érvényességéhez garanciális okokból többletfeltételeket állít fel. Ilyenkor a határozat érvényességéhez az is szükséges, hogy ahhoz a tőkeleszállítással érintett részvénysorozat részvényesei háromnegyedes szótöbbséggel előzetesen hozzájáruljanak. A szavazás során a szükséges szavazatarány megállapításánál valamennyi, a részvénysorozathoz tartozó részvényest figyelembe kell venni. A hozzájárulás megtörténhet közgyűlésen kívül is, de ennek a szavazásnak mindenképpen meg kell előznie az alaptőke-leszállításról rendelkező közgyűlési határozat meghozatalát. Ennél a szavazásnál figyelmen kívül kell hagyni a szavazati jog korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezéseket.
A leszállítás módja
Az alaptőke leszállítása során elsőként a részvénytársaság tulajdonában álló saját részvényeket kell bevonni, ilyenkor ugyanis a részvényeseknél levő részvények érintetlenül maradnak.
Amennyiben a társaságnak nincsenek saját részvényei, vagy a saját részvények bevonása nem elegendő a leszállított alaptőkének megfelelő részvényszerkezet létrejöttéhez, a részvényeseknél levő részvények névértékének vagy számának is meg kell változnia.
Ha a társaságnak nyomdai úton előállított részvényei vannak, a leszállítást végre lehet hajtani a részvények
- kicserélésével (ilyenkor a korábban kibocsátott részvények helyett – azok megsemmisítése mellett – új, alacsonyabb névértékű részvényeket adnak ki);
- lebélyegzésével (ilyenkor a korábban kibocsátott és a közgyűlési határozatban megjelölt határidőben benyújtott részvényeken tüntetik fel a részvény új, alacsonyabb névértékét);
- számának az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott módon történő csökkentésével (például a részvényesek által birtokolt részvények darabszám szerint meghatározott hányadának benyújtásával és megsemmisítésével).
Az alaptőke leszállítása következtében – a saját részvény bevonását kivéve – a részvényeseknél levő részvények névértéke nincs összhangban a leszállított alaptőkével. Így nyomdai úton előállított részvényeknél a részvényeseknek át kell adniuk részvényeiket a részvénytársaság igazgatóságának. Amennyiben a részvényes a részvénybenyújtási kötelezettségének nem tesz a felszólításban megjelölt határidőn belül eleget, a részvénytársaság köteles a részvényeket érvénytelenné nyilvánítani, amelynek következtében a részvényes sem a részvénytársasággal szemben, sem harmadik személyekkel szemben részvényesi jogokat nem gyakorolhat.
A módosított létesítő okiratnak megfelelő működés biztosítása céljából a részvénytársaság, ha szükséges, új részvényeket bocsát ki és azokat az igazgatóság értékesíti. Az értékesítés alatt álló részvényekkel a társaságot a részvénytársasággal szemben nem illetik meg tulajdonosi jogok, ezek a részvények saját részvénynek sem tekintendők. Ha a részvények értékesítésére tett kísérlet hat hónapon át eredménytelen, az ezt követő első közgyűlésen a részvények bevonásával a részvénytársaság alaptőkéjét a közgyűlésnek – mérlegelési lehetőség nélkül – le kell szállítania.
A dematerializált részvényekkel rendelkező társaság alaptőkéjének leszállításakor az értékpapírtörvény előírásait is alkalmazni kell, tekintettel azonban arra, hogy dematerializált részvényt még nem sok részvénytársaság használ, e szabályok részletes ismertetésére nem térünk ki.
Hitelezővédelem
Amennyiben a közgyűlés saját akaratából határozza el alaptőkéjének leszállítását, módot kell adni arra is, hogy a társaság hitelezői érvényesíteni tudják érdekeiket. Ezért a tőkeleszállítás és az azzal összefüggő változások cégbírósági bejegyzésének feltétele, hogy az igazgatóság a változásbejegyzési eljárásban kellően igazolja a Gt.-ben szabályozott eljárásrend betartását. A cégbíróságnak természetesen azt is be kell jelenteni, ha az alaptőke leszállítása meghiúsul.
Közzététel és bejegyzés
Az alaptőke leszállítását elhatározó közgyűlési határozat cégbírósághoz történt benyújtását követően a közgyűlési határozatot az igazgatóságnak kétszer egymás után, legalább harmincnapos időközzel közzé kell tennie a Cégközlönyben. A hirdetményben egyúttal fel kell hívni a társaság hitelezőit, hogy az alaptőke leszállításához hozzá nem járuló hitelezők a követeléseiket a hirdetmény utolsó közzétételétől számított harminc napon belül jelentsék be. Az ismert hitelezőket külön is fel kell hívni követeléseik bejelentésére.
A részvénytársaság a felhívás alapján jelentkező hitelezőknek köteles megfelelő biztosítékot nyújtani, vagy más módon kielégíteni követeléseiket.
A cégbíróság csak akkor jegyzi be az alaptőke leszállítását, ha a részvénytársaság a Cégközlöny lappéldányaival és az igazgatóság nyilatkozatával igazolja a fentiek betartását.
A tőkeleszállítás a cégjegyzékbe történő bejegyzés napjával válik hatályossá. Ezzel van összhangban, hogy az alaptőke terhére kifizetést teljesíteni vagy a részvényre vonatkozó hátralékos befizetést elengedni csak a tőkeleszállítás cégjegyzékbe történt bejegyzése után szabad.
Puskás Attila|
Közgyűlési határozat az alaptőke leszállításáról
Kivonat a Cégügyek Szolgáltató Rt. 1998. szeptember 20-i közgyűlésének jegyzőkönyvéből "32/ 1998. sz. egyhangú Határozat:
A sorsolás úgy történik, hogy a benyújtott részvények mindegyikének sorozatszámát külön szelvényre kell felírni, majd az Igazgatóság jelen levő tagja egy lezárt dobozból – amely biztosítja a szelvények sorszámának megismerhetetlenségét a kihúzás megtörténtéig – kihúz 100 db tetszőleges szelvényt. A kihúzott szelvényeken feltüntetett sorozatszámokat a jegyzőkönyv rögzíti. Az ezeknek megfelelő részvényeket kell bevonni és megsemmisíteni. A megmaradó részvényeket az átadási listának megfelelően az Igazgatóság visszaszolgáltatja az azokat benyújtó részvényeseknek. A bevont részvények névértékét az ilyen részvények tulajdonosainak a Társaság a tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzése közzétételétől számított 15 napon belül fizeti ki.
A Közgyűlés az Alapító Okirat 4.2. pontját – azzal a feltétellel, hogy az alaptőke leszállítását szabályszerűen és eredményesen hajtották végre – az alábbiak szerint módosítja:
Hirdetményi felszólítás a részvények benyújtása céljából: Hirdetmény A Cégügyek Szolgáltató Rt. (1111 Budapest, Vezér u. 3., cégjegyzékszám: 01-10-003476) Igazgatósága felhívja a Társaság tisztelt Részvényeseit, hogy a Társaság Közgyűlésének 1998. szeptember 20-án kelt, 32/1998. számú határozatának megfelelően, valamennyi a Társaságban fennálló részvényüket szíveskedjenek benyújtani a Társaság Igazgatóságánál, sorsolással történő részvénybevonás céljából, legkésőbb 1998. november 30-ig. A határidőben be nem nyújtott részvényeket a Társaság érvényteleníti. A Cégügyek Szolgáltató Rt.Igazgatósága |