A dolgozó kárfelelőssége

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 9. számában (1998. november 1.)

A munkavállaló a Munka Törvénykönyvében szabályozott munkajogi felelősséggel tartozik azokért a károkért, amelyeket a munkaviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott a munkáltatójának. E szabályokat kell alkalmazni a dolgozó által okozott károkért való felelősség alapján kifizetett kárösszeggel kapcsolatos munkáltatói megtérítési igényekre is. A munkavállalói kárfelelősség egyik legszembetűnőbb sajátossága, hogy nemcsak a kár bekövetkeztének, mértékének, valamint a dolgozó magatartása és a kár közötti okozati összefüggés bizonyítása terheli a munkáltatót mint károsultat, hanem a dolgozó vétkességének a bizonyítása is.

Korlátozott felelősség

A munkavállaló teljes körű kártérítési kötelezettsége csak a szándékosan okozott károkért áll fenn. Gondatlanul okozott kár esetén a kártérítési kötelezettség főszabályként csak a károkozó egyhavi átlagkeresetének feléig terjedhet. Az ezenfelüli kár a munkáltató terhén marad. Ez különösen akkor jár súlyos hátránnyal a munkáltatóra, ha a dolgozó harmadik személynek okozott kárt, amiért a munkáltató a polgári jog szabályai szerint teljes kártérítési felelősséggel tartozik, de a dolgozóval szembeni megtérítési igénye csupán az általa kifizetett kárösszeg töredékéig terjedhet.

Az egyhavi átlagkereset feléig terjedő kárfelelősség a munkaszerződésben legfeljebb a dolgozó másfél havi, a kollektív szerződésben hathavi átlagkeresetéig emelhető az ott szabályozott esetekben. Ilyen lehet a vétkesség foka, a károkozás jellege, gyakorisága vagy a munkavállaló beosztása. Kiköthető például a munkaszerződésben, hogy a művezető másfél havi átlagkeresetével felel az általa okozott károkért. Annak sincs akadálya, hogy a kollektív szerződés ennél szélesebb mértékű kárfelelősséggel szankcionálja a harmadszori károkozást.

Kivétel a gondatlan károkozáshoz kapcsolódó korlátozott kárfelelősség alól az az eset, amikor a pénzintézet pénztári számfejtője és ellenőre a számfejtés körében vagy az ezzel összefüggő ellenőrzés elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okoz kárt. Ilyenkor ugyanis a gondatlan károkozó is a teljes kár megtérítésére köteles.

Amennyiben a dolgozó jogellenes munkaviszony-megszüntetéssel okoz kárt a munkáltatónak, az ezért való felelősség a munkavállaló másfél havi átlagkeresetéig terjedhet. Kollektív szerződés azonban háromhavi átlagkeresetig is felemelheti a kártérítés mértékét.

A munkavállaló nem köteles megtéríteni a kárnak azt a részét, amely a munkáltató közrehatásának a következménye.

Felelősség vétkesség nélkül

Az általános polgári jogi kárfelelősségnél szigorúbb, a károkozó vétkességére tekintet nélkül fennálló, teljes körű felelősség terheli az alkalmazottat a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel, feltéve hogy jegyzék vagy elismervény alapján vette át a dolgot. Ez utóbbiak hiányában is teljes körű, objektív kárfelelősség terheli a pénztárost, a pénzkezelőt vagy az értékkezelőt az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

Az objektív kárfelelősség alóli mentesülésre csak akkor van lehetőség, ha a munkavállaló bizonyítja, hogy elháríthatatlan külső ok idézte elő a hiányt. A dolgozó mentesülését eredményezi annak bizonyítása is, hogy a munkáltató nem biztosította a biztonságos őrzés feltételeit. A bizonyítás sikertelensége az alkalmazott terhére esik.

Nem terheli teljes körű objektív kárfelelősség a dolgozót a megőrzésre átadott dolog megrongálódásáért. Az ilyen károkért csak vétkessége esetén és csak az általános szabályok szerinti korlátozott módon köteles helytállni. Megjegyzendő azonban, hogy a vétlenség bizonyítása ebben az esetben nem a munkáltatót, hanem a munkavállalót terheli.

Leltárhiány

A megőrzésre átvett dolgokért való felelősség sajátos esete a leltárhiány. Ennek nevezzük a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett hiányt, amely meghaladja a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét. A kollektív szerződésben lehetőség van arra, hogy a Munka Törvénykönyvében írtaktól eltérően szabályozzák a leltárhiányért való felelősséget mind a felelősség feltételeit, mind annak terjedelmét tekintve. Ilyenkor meg kell határozni a felelősség megállapításával kapcsolatos eljárási rendet is.

Együttes károkozás

A polgári joggal szemben a munkajogban csak szándékos károkozás esetén terheli egyetemleges kártérítési kötelezettség azokat, akik együttesen okozták a kárt. Gondatlan károkozásnál mindegyikük csak vétkességének arányában felel a munkáltatóval szemben. A megőrzésre átvett dolgokban bekövetkezett hiány esetén az együttes felelősség munkabérük arányában terheli a helytállásra köteles dolgozókat.

A kárösszeg

Az Mt. szabályozza a kár összegének kiszámításánál irányadó szempontokat. E szerint figyelembe kell venni a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást, üzemviteli költséget, valamint a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét. Amennyiben a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve ha nincs meg, a kár összege szempontjából a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árnak van jelentősége. Természetesen tekintettel kell lenni az amortizációra is.

Igényérvényesítés

A munkáltató – hasonlóan a polgári jogi kárigényekhez – bíróság előtt érvényesítheti a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét. A kollektív szerződés azonban a kártérítés kiszabására irányadó eljárási renddel együtt meghatározhatja azt az összeghatárt, ameddig a munkáltató közvetlenül kötelezheti kártérítésre a munkavállalót.

A munkavállalókkal szembeni kárigények – csakúgy, mint az egyéb, munkaviszonnyal kapcsolatos igények – három év alatt évülnek el. Kivétel ez alól a bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség, amely öt év, vagy ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

A kárigény elévülése az esedékessé válástól, azaz a kár bekövetkeztétől kezdődik. A polgári jogtól eltérően a bíróság hivatalból köteles figyelembe venni a munkajogi elévülést. Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.

Megszakad az elévülés az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítással, a bíróság előtti igényérvényesítéssel, megegyezéssel történő igénymódosítással, az egyezségkötéssel. Megszakad az elévülés akkor is, ha a károkozó elismeri a károsult kárigényét. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, a későbbiekben csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg az elévülést.

Vezető állású munkavállalók

A vezető állású munkavállalókra több szempontból sajátos, az általánostól eltérő rendelkezések vonatkoznak. Ezek közé tartozik a vezetők kárfelelőssége is, hiszen esetükben nem a Munka Törvénykönyvében szabályozott munkajogi, hanem a Ptk. szerinti polgári jogi kárfelelősség érvényesül a vezetői tevékenységgel összefüggésben a munkáltatónak okozott károkkal kapcsolatban. Az e körön kívül eső károkért a vezető állású munkavállalók is munkajogi felelősséggel tartoznak ugyan, de a gondatlanul okozott kár megtérítése esetén helytállási kötelezettségük az egyéves átlagkeresetükig terjedhet. Ugyanígy, egyéves átlagkeresetükkel felelnek a vezetők a munkaviszony jogellenes megszüntetésével okozott munkáltatói károkért.

Sajátos a helyzete a vezető helyettesének és annak is, akit a tulajdonos vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet vezető állású munkavállalónak minősít. E személyi kör ugyanis a polgári jog szabályai szerint felel a rájuk vonatkozó személyi és gazdasági összeférhetetlenségi szabályok megsértése miatt bekövetkezett károkért.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselői minden esetben a polgári jog szerinti kártérítési felelősséggel tartoznak azokért a károkért, amelyeket a tisztségből fakadó kötelezettségek megszegésével okoztak a társaságnak, függetlenül attól, hogy munkaviszonyban állnak-e a társaságnál vagy sem.

Az összeállítást készítette:

Baktai Erika, Dér Ilona, Farkas Lászlóné

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. november 1.) vegye figyelembe!