Hogyan reklámozhatjuk a cégünk által forgalmazott termékeket? Milyen feltételekkel indíthatunk nyereményakciókat? Vannak -e jogszabályi korlátai a fogyasztói döntések befolyásolásának, a versenytársainkkal összehangolt közös piaci fellépésnek? Kérdéseinkre a versenyjog területéről várhatjuk a választ.
A gazdasági verseny szabályozása a piacgazdaság zavartalan működését, a piaci szereplők tisztességes, korlátozásoktól mentes tevékenységének biztosítását szolgálja. A verseny tisztasága és szabadsága a vállalkozók elsőrendű érdeke. Várható európai uniós tagságunk szempontjából elengedhetetlen, hogy a működő piacgazdaság keretei között a piaci szereplők egymással szemben kiszámítható magatartást tanúsítsanak. Alapkövetelmény az is, hogy a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozások szervesen beilleszkedjenek a szabad verseny keretei közé. Elérendő cél továbbá a fogyasztói igények kielégítése és a választás szabadságának a lehető legnagyobb mértékű megteremtése, megőrzése.
Uniós versenyjogi szabályok
A versenyjog az Európai Gazdasági Közösség elsődleges célja, a közös piac megteremtésére hivatott. A közös piac egységes, nemzetek felett álló piacgazdaság, amelynek alapfeltétele a gazdasági verseny létrejötte és zavartalan működése. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy a versenyjog az Unión belül a gazdasági jog legfontosabb és legérzékenyebb területe maradt. Az EGK-t alapító 1957-es római szerződés is foglalkozik a közösségi versenyjoggal, a maastrichti szerződés értelmében azonban – szoros értelemben véve – a gazdasági versenynek saját nemzeti joganyaga nincs, a jogalkotás az Unió keretében folyik. Az unió a szabad gazdasági verseny korlátozásával kapcsolatban négy magatartásformát szabályoz.
1. A kartelltilalom
A kartellek kialakulását tiltó rendelkezések célja, hogy megakadályozzák a piac egységét veszélyeztető, a versenyt korlátozó megállapodásokat. Semmisek azok a megállapodások és döntések, amelyek – közvetlenül vagy közvetett módon – rögzítik a vételi vagy eladási árakat, egyéb üzleti feltételeket, korlátozzák vagy ellenőrzik a termelést, forgalmazást, felosztják a piacokat vagy a beszerzési forrásokat.
Kartelltilalom alá esik, ha azonos ügyletek során a vállalkozás különböző feltételeket alkalmaz a kereskedelmi partnereivel szemben, melynek eredményeként a partnerek a versenyben hátrányt szenvednek. Tilos a szerződéskötést többletszolgáltatások teljesítésétől függővé tenni, ha a többletszolgáltatások – jellegüknél fogva vagy a kereskedelmi szokások szerint – nem tartoznak a szerződés tárgyához. Minden olyan megállapodás a versenykorlátozás tilalma alá esik, amit a közösség területén kívül kötöttek meg, illetve olyan felek kötöttek, akik a közösségben gazdasági tevékenységet nem fejtenek ki ugyan, de a megállapodás teljesítése a közösség területére valamilyen módon kihat. Nem érinti a szabályozás a nemzeti piacokat, ha azoknak a közösség piacára nincsen hatása.
A kartellek mindkét fajtájának: a horizontális – a versenytársak közötti –, valamint a vertikális – a különböző gazdasági szinten működő vállalatok, pl. gyártó és kereskedő közötti – kartelleknek a létrehozása egyaránt tilos. A horizontális kartell minden megállapodása veszélyezteti a versenyt, ezért tiltása teljesen egyértelmű. A vertikális kartellek általános tilalma sok esetben gazdasági versenykorlátozásnak minősül (pl. kizárólagos szállítási megállapodásoknál). A vertikális kartellek azonban a versenyt mégsem veszélyeztetik, sőt kifejezetten előnyösek is lehetnek például az alacsonyabb fogyasztói árak elérése miatt. A vertikális kartell kapcsán a szabályozás emiatt többféle könnyítést engedélyez. Meghatározott csoportokat, gazdasági szektorokat – kutatási és fejlesztési megállapodások, kizárólagos beszerzési és értékesítési megállapodások, szabadalmak, védjegyhasználat, know-how, franchise szerződések esetén – mentesít az általános tilalom alól. Ezenfelül külön kérelemre egyedi mentesség is kapható.
A kartelltilalom alkalmazásának feltétele, hogy a vállalatok közötti megállapodások, döntések, a döntések által összehangolt magatartások a gazdasági versenyt valóban korlátozzák. A versenykorlátozásnak az ún. releváns – érintett – piacon kell fennállnia. Az érintett piac meghatározása – az Európai Közösségek Bírósága joggyakorlatának megfelelően – minden esetben a megállapodás tárgya (pl. áru), a földrajzi hely, valamint az időtényező alapján történik.
2. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés
Az adott piacon kialakult erőfölény, gazdasági uralom egyes vállalatokat monopolhelyzetbe hozhat.
A monopolhelyzettel való viszszaélés lehetőségének korlátozását a versenyszabályozás másik fő területének tekinthetjük. A Közös Piac lényegével összeegyeztethetetlen, s így tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, a tagállamok közötti kereskedelmet tisztességtelenül befolyásolni. Az erőfölénynyel való visszaélés különösen a következő magatartásokkal valósulhat meg: 1. méltánytalan beszerzési, illetve eladási árak, 2. egyéb üzleti feltételek kikényszerítése, 3. a termelés, a forgalmazás vagy a műszaki fejlesztés fogyasztók hátrányára történő korlátozása.
A tilalom nem magára a piaci uralomra irányul. Nem akadályozza a versenyellenes vállalati struktúra kialakulását, sőt kiterjesztését sem, csupán a visszaélésben megnyilvánuló magatartást tiltja. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés csak akkor valósulhat meg, ha az a piac egészére vagy lényeges részére vonatkozik, függetlenül attól, hogy a monopolhelyzet az Unió területén vagy azon kívül áll fenn. Annak eldöntésénél, hogy melyik magatartás tekinthető tilalmasnak, a gyakorlat abból indul ki, hogy a visszaélés objektív, azaz nem a vállalat szándékaitól függő kategória.
A monopolhelyzet fogalmára a közösségi jog nem tartalmaz definíciót, rögzíti azonban, hogy az mindig egy meghatározott – releváns – piac vonatkozásában állhat csak fenn. A gyakorlat szerint egy vállalat akkor van piaci uralkodó helyzetben, ha a versenytársaitól, vevőitől és szállítóitól függetlenül, azokra tekintet nélkül képes cselekedni. Magas piaci részesedése következtében a nyersanyagokhoz, a tőkéhez, a termelési-műszaki ismeretekhez kedvezőbb lehetőségek mellett jut hozzá, ennélfogva módjában áll az árakat egyedül, önállóan meghatározni, vagy a termelést és a termékek forgalmazását ellenőrizni. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az erőfölény nem feltétlenül abszolút gazdasági fölény. Megítéléséhez elegendő, hogy a kereskedelmi partnerek az erőfölényben lévő vállalkozástól általában függjenek. A versenyjogi gyakorlat szerint húszszázalékos piaci részesedés alatt monopolhelyzet nem állapítható meg. Húsz- és ötvenszázalékos releváns piaci részesedés között gyakran, de egyéb körülmények függvényében, ötvenszázalékos részesedés felett azonban vizsgálat nélkül kerül sor a monopolhelyzet megállapítására.
3. Vállalati koncentrációk, szervezeti összefonódások
Az európai uniós szabályozás nem tartalmaz rendelkezéseket a szervezeti koncentrációkkal, egyesülésekkel – fúziókkal –, valamint a gazdasági részesedések megszerzésével kapcsolatos visszaélések kezelésére. A felmerült jogesetek kapcsán megtiltották azonban az olyan piaci magatartásokat, amelyek a piaci struktúrát úgy változtatták meg, hogy ennek következtében a szabad verseny lehetősége csökkent. A probléma megoldása érdekében a Tanács megalkotta a vállalati koncentráció ellenőrzéséről szóló 4064/89. számú Irányelvét. (Egyes tagállamok az Irányelv megalkotásának szükségességét, funkcionálását mind a mai napig vitatják). Az Irányelv a koncentrációs folyamatok, a tőkemozgások szabályozását a vállalatok szervezeti összekapcsolódásának ellenőrzésén keresztül valósítja meg.
Szervezeti koncentrációhoz vezet, ha egy vállalat egy másik felett – tőkéjének többségi megszerzésével – meghatározó befolyást szerez. A részesedésszerzés azzal jár, hogy a megszerzett vállalat – formális jogi önállóságának megtartása mellett – gazdaságilag a megszerző cég ellenőrzése alá kerül. Az egyesülés során a felvásárolt vállalat formális jogi önállóságának esetleges megtartása mellett a gazdasági önállóságát elveszti, vagy egyenesen megszűnik létezni. Egyesülés az is, amikor a résztvevők eredeti formájukban megszűnnek és új vállalatként működnek tovább.
A vállalati koncentráció ellenőrzéséről rendelkező uniós irányelv jelentősége abban rejlik, hogy minden szervezeti koncentrációhoz vezető tranzakciót ellenőrzés alá von. A koncentráció adott esetben ezen túl engedélykötelessé is válhat, amennyiben hatása az EU piacán jelentkezik.
A szervezeti összefonódást az Unió köteles ellenőrizni, ha a következő két feltétel együttes fennállását állapítja meg: a koncentrációban a részt vevő vállalatoknak – az adott termék és földrajzi terület vonatkozásában megállapított – releváns piaci forgalma a világpiacon az 5 milliárd ecu-t eléri, és a koncentráció legalább két résztvevőjének forgalma közös piaci viszonylatban a 250 millió ecu-t meghaladja.
4. Versenykorlátozó állami intézkedések
A közös piac intézményrendszerével összeegyeztethetetlenek azok az állami támogatások, amelyek meghatározott vállalatok részére vagy egyes áruk termeléséhez nyújtott kedvezmények útján a versenyt torzítják, a tagállamok közti kereskedelmet befolyásolják.
Kivételt képeznek a magánszemélyeknek nyújtott szociális támogatások, feltéve ha a szociális támogatásokat nem az áru eredetéhez fűződő hátrányos megkülönböztetéssel nyújtják. Lehetőség van a természeti katasztrófák, egyéb rendkívüli események miatt keletkezett károk elhárítása érdekében segélyeket nyújtani. A gazdasági versenyt nem torzítják az elmaradott területek fejlődését célzó, jelentős gazdasági zavarok kiküszöbölésére fordítandó, vagy a kultúra, a kulturális örökség megóvásához nyújtott támogatások.
Az Unió a tagállamokkal együttműködve folyamatosan felügyeli a fennálló támogatási rendszereket. Ha tartani lehet attól, hogy valamely tagállam – jogszabály kibocsátása vagy módosítása révén – a közös piac területén torzulást okozna a versenyfeltételekben, a Bizottság a torzulás elkerülésére alkalmas intézkedések megtételére ajánlást tesz.
"Három Drágakő" akció Naponta találhatunk postaládánkban csomagküldő szolgálatoktól érkező katalógust. A katalógusokban a vásárlási kedv fokozása érdekében a szolgáltatók gyakran hirdetnek nyeremény- és ajándékakciókat. Egy ilyen akció során a cég rendszeres vásárlói részére nyereményjátékot szervezett. A címzettnek mint a nyereményjáték nyertesének felajánlotta, hogy nyereményén felül 2 csodálatos gyémántot és egy mélyvörös fényben pompázó gránátkövet utal ki a részére. A levél aláírója bejelentette, hogy "személyesen is volt alkalma megcsodálni a gyönyörű foglalatokat, melyeket kézzel csiszolt valódi gránátkő ékesít, melynek csillogását két természetes szépségű valódi gyémánt ragyogása emeli ki. A mélyvörös gránátkő ragyogó pompája szinte megtévesztésig emlékeztet a valódi lángolóan vörös rubinra. Ezek szépségét kiemelik a páratlanul ízléses foglalatok. Mindössze egy csekély összeget számítanak fel a foglalatba helyezésért. "A levél rögzíti, hogy miután a címzett a nyereményjáték egyik nyertese, hozzájuthat a drágakövekhez. Semmit nem kell tennie, csak 10 napon belül visszaküldeni a cég által kért dokumentumot, melyben egyebek mellett közölnie kell a kiválasztott foglalat típusát, a gyűrű méretét. A foglalatba helyezésért 2990 Ft-ot kértek, valamint hozzájárulást a csomagolás és a csomagküldés költségeihez, amely 595 Ft. Ugyanez a cég más formát választott az "Ékszeres" akciójában. Ahogy írták "ajándékot" küldenek régebbi megrendelőiknek, ezért az ajándék értékéhez viszonyított "csekélynek" jelzett ellenszolgáltatást kértek. A vámokmányon bizsunak megnevezett gyűrűk és láncok bekerülési ára 645 Ft. A vizsgálati szakban kirendelt igazságügyi ékszerszakértő véleménye szerint valamennyi tárgy fémből készült, értéktelen kövekkel, foglalási munka helyett ragasztással, értékük 200-300 forint körüli. A Versenytanács álláspontja szerint minden vállalkozó maga döntheti el, hogy milyen ajándékot ad megrendelőinek. Ez nem valósít meg önmagában jogsértést. Rámutatott ugyanakkor a Tanács arra, hogy a fogyasztók megtévesztésének minősül, ha különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik. Ebben az esetben a címzett csak úgy juthatott hozzá az ingyenes ajándékhoz, ha megvásárolja hozzá a foglalatba helyezés szolgáltatását is. Ezt az ajándék küldője "csekély árúnak minősítette" az ajándék értékéhez képest. Ahhoz, hogy ez a kijelentés igaz legyen, a kövek értéke a 2990 Ft-os foglalatba helyezési díjhoz viszonyítva legalább 10 000 Ft körül kellett volna legyen. Mivel azonban az "ékszer" igazolt bekerülési költsége mintegy 600 Ft, a Versenytanács szerint jogsértés történt. (5/1997. VJ) P. M. |
A gazdasági verseny a hazai szabályozásban
Idehaza a gazdasági verseny tisztaságához és szabályozottságához fűződő érdeket először a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény szolgálta. A jogszabályt a piacgazdaság kialakulásának hajnalán, a gazdasági verseny újjáéledésekor alkotta meg a parlament, amely az akkori elvárásoknak megfelelően töltötte be szerepét. 1991. december 16-án Brüsszelben a Magyar Köztársaság társulási szerződést kötött az Európai Unióval. Az 1994. évi I. törvényben történő kihirdetéssel a belső jog részévé vált nemzetközi megállapodás Magyarország részére jogharmonizációs kötelezettséget írt elő, emellett számos konkrét versenyjogi rendelkezést is tartalmazott. A társulási szerződés magyarországi kihirdetése ennek következtében elindította a belső jogszabály-alkotási folyamatot azon az úton, amely a stratégiai jogszabályok – uniós normákkal egyező tartalmú – megújításával jár. Szükségessé vált az Uniós versenyjogi szabályokat figyelembe vevő – sok esetben azokat szinte szó szerint átemelő – új törvény megalkotása. Ennek eredményeképp készült el az 1997. január 1-jétől hatályos, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény.
Az új törvény tiltja a tisztességes verseny követelményeibe ütköző és a gazdasági versenyt korlátozó piaci magatartást, megakadályozza a vállalkozásoknak a versenyre hátrányos összefonódását, biztosítja a versenyjogi szabályok megtartásán őrködő Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési feltételeit. Négy csoportba sorolja a tilalmazott magatartásformákat, ekként szól 1. a tisztességtelen verseny tilalmáról, 2. a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmáról, 3. a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmáról, 4. a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmáról. A vállalkozások összefonódásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat a törvény külön állapítja meg.
A jogszabály egyértelműen arra törekszik, hogy az EU által kijelölt irányhoz igazodjon. A közösségi és a nemzeti versenyjog ennek ellenére összeütközésbe kerülhet egymással, az egyik vagy a másik alkalmazásának kérdése az ítélkezési gyakorlatban – az Európai Unió tagállamaihoz hasonlóan – a jövőben hazánkban is problémát vethet fel.
1. A tisztességtelen verseny tilalma
A tisztességtelen verseny tilalma alá tartozik a tisztességtelen gazdasági tevékenység folytatása, amely legfőképp a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeinek sérelmét, veszélyeztetését, az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző magatartást, a versenytárs jó hírnevének, hitelképességének sérelmét jelenti.
A tilalom következtében tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni, felhasználni, jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni. Üzleti titok megsértéséről van szó akkor is, ha a titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele üzleti kapcsolatban vagy bizalmi viszonyban álló személy közreműködésével szerzik meg. Az üzleti titok fogalmának meghatározásában fejlődés mutatkozik a korábbi szabályozáshoz képest. Mindkét hazai törvény rendelkezése szerint üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik. Új vonás azonban a szabályozásban, hogy az üzleti titok alapfeltételévé teszi, hogy a jogosult az információ, adat stb. titokban tartása érdekében a szükséges intézkedéseket is megtegye.
A versenyszabályokkal ellentétes magatartásnak minősül, ha máshoz olyan tisztességtelen felhívást intéznek, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolatának felbontását vagy a kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza.
Tilos az árut vagy a szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással megjelöléssel vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat vagy a versenytárs áruját szokták felismerni.
Lényeges fogalmi és tartalmi változást hozott az új szabályozás a versenyeztetéssel kapcsolatos rendelkezések megsértése esetére is. A versenytárgyalást a pályáztatással együtt egy közös kategória, a versenyeztetés fogalma alá vonja, melynek tisztaságát, akárcsak az árverés és a tőzsdei alku tisztaságát, tilos bármilyen módon megsérteni.
2. A fogyasztói döntések befolyásolásának tilalma
A gazdasági verseny tisztaságát sérti a fogyasztók – a megrendelő, a vevő és a felhasználó – megtévesztése valótlan, félrevezető állításokkal az áru ára, egyéb lényeges tulajdonságai tekintetében. Tilos az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel ellátni, az árura vonatkozóan megtévesztő tájékoztatást adni.
A fogyasztó döntési szabadságát tisztességtelenül befolyásolja, ha a fogyasztó elől elhallgatják, hogy az adott áru a jogszabályi előírásoknak, vagy a vele szemben támasztott szokásos követelményeknek nem felel meg, továbbá hogy a dolog felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli. Nem lehet az áru értékesítésével és forgalmazásával összefüggő, a fogyasztói döntést befolyásoló körülményekről megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adni, különösen előnyös vásárlás hamis látszatát kelteni. Újdonság, hogy a jelenleg hatályos törvényben nem szerepel tiltott magatartásként az áru reklámozása, ha az kellő mennyiségben vagy választékban nem áll a fogyasztók rendelkezésére.
Tilos a fogyasztó választási szabadságát olyan üzleti módszerekkel – indokolatlanul – korlátozni, amelyek az áru, az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű öszszehasonlítását teszik lehetetlenné. Széles körben a fogyasztóra bízza azonban a szabályozás az áruról, ajánlatról terjesztett információk megítélését. Így nem magának az információnak a hamisságát, hanem csak elérhetőségének korlátozását tilalmazza.
Elkésett telefonok A Digitel-2002 Rt. koncessziós szerződés alapján jogosult a gödöllői és a váci primer körzetekben a helyi közcélú telefonhálózat létesítésére és üzemeltetésére. Üzletszabályzata meghatározza az előfizetőkkel kötendő szerződés tartalmát. E szerint a cég legfeljebb 30 napon belül köteles szolgáltatás-hozzáférési pontot létesíteni. Ha a létesítésre vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, a havi előfizetési díj egyharmadának megfelelő kötbérfizetési kötelezettséggel tartozik. Gödöllő körzetében 1996. november és 1997. április között a cég 653 előfizetői szerződést kötött. Ebben vállalta, hogy 30 napon belül távbeszélő-állomást létesít, a teljesítési határidőt az esetek többségében azonban túllépte. 1997 elején a megrendelőkkel írásban közölte, hogy a társaság "befolyási körén kívül eső" olyan okok merültek fel, amelyek minimális késedelmet, illetve zavarokat okoztak. Utalt arra, hogy a technológiát nagy részben külföldi partnerektől szerezte be, a szállítási határidők csúszása, az engedélyezési eljárások elhúzódása miatt esett késedelembe. Erre tekintettel az előfizetők kötbérigényét elutasította. A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot indított az ügyben a kötbérigények elutasítása miatt, mert álláspontja szerint ez a versenytörvény erőfölényes helyzet visszaélésével kapcsolatos rendelkezéseit sértheti. A vizsgálat során megállapította, hogy a Digitel 2002 Rt. Gödöllő körzetében a telefonhálózat létesítése, üzemeltetése terén erőfölényes helyzetben van. A piacuralmi helyzetet azonban a törvény önmagában nem tilalmazza, csupán az azzal való visszaélést. Az állandó versenytanácsi gyakorlat szerint a szerződésszegés versenyjogi felelősséget csak akkor alapozhat meg, ha a gazdasági erőfölényben lévő személy vétkes magatartást tanúsít. Nem merült fel bizonyíték arra, hogy a vállalkozó a szóban forgó szerződések megkötésekor előre tudta, hogy nem képes határidőben teljesíteni. Erre utal, hogy a megrendelők kb. 12 százalékánál határidőben kötötte be a telefont, 20 százalékánál a késedelem 1-10 nap között volt. Így nem valószínűsíthető, hogy e helyzetet tisztességtelen célzattal maga a társaság idézte elő, hiszen ez számára hátrányt jelentett. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megállapítására ennek következtében nem kerülhetett sor. A Versenytanács rámutatott azonban arra, hogy a megrendelők ettől függetlenül a késedelemmel kapcsolatos igényüket – a vonatkozó jogszabályok szerint – bíróság előtt érvényesíthetik. (48/1997. VJ) P. M. |
3. A gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalma
Gazdasági vállalkozások között nincs jogi lehetőség olyan megállapodások megkötésére, összehangolt magatartás tanúsítására, amely a tisztességes versenyt akadályozza, a verseny korlátozását, torzítását célozza. A piaci szereplők mellett a vállalkozások társadalmi szervezetei, a köztestületek, az egyesülések és más hasonló szervezetek sem hozhatnak ilyen tartalmú döntéseket.
A tilalom alá eső megállapodások tárgyát a versenytörvény maga is nevesíti. Ennek értelmében tilos a vételi vagy eladási árakat, egyéb üzleti feltételeket közvetlenül vagy közvetetten megállapodással meghatározni, a piacot egymás között felosztani, a versenytársat az értékesítésből kizárni, az értékesítési lehetőségek közötti választást korlátozni, új gazdasági szereplő piacra lépését megakadályozni, a beszerzési forrásokat felosztani, a befektetést korlátozni, a versenyegyeztetés kapcsán összejátszani. A szabad versenyt korlátozza az is, ha az azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket oly módon különböztetik meg, hogy ez egyes üzletfeleknek hátrányt okoz.
Két kivételt enged a jogi szabályozás a versenykorlátozás tilalma alól. Nem esnek a tilalom alá azok a megállapodások, amelyek csekély jelentőségűek (a megállapodást kötő felek együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg), és az egymással összefüggő vállalkozások között kötött megállapodások. A törvényi mentesség mellett egyedi mentesítésre is van lehetőség. A kormány rendeletével, a Gazdasági Versenyhivatal pedig az érintett által előterjesztett kérelem alapján hozott határozatban engedélyezheti a megállapodás megkötését, fenntartását, ha a verseny korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg, vagy hozzájárul a termelés, forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, a versenyképesség javításához, avagy például ha a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz jut.
4. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés
A piacgazdaságban bizonyos vállalkozások gazdasági erőfölénybe kerülhetnek az érintett piacon. A verseny tisztaságával a gazdasági erőfölény önmagában nem összeegyeztethetetlen, tilos azonban az ilyen vállalkozásoknak helyzetükkel visszaélniük. Fölényes gazdasági helyzetben van egy adott vállalkozás, ha olyan árut állít elő, forgalmaz, amelynek helyettesítésére az érintett piacon nincs lehetőség, illetve ha a helyettesítő árut csak a szokásosnál jóval kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni.
Gazdasági erőfölény a megrendelővel összefüggésben is megállapítható, ha az árut másnak nem, vagy csak a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet értékesíteni. A gazdálkodótevékenység tárgyától függetlenül gazdasági erőfölényben lévő vállalkozásról van szó, ha az érintett vállalkozás tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül azonban, hogy érdemben tekintettel kellene lennie versenytársai és üzletfelei magatartására.
A fentiek szerinti kivételes, de nem tilalmas helyzetben lévő vállalkozások számára tilalmas magatartásokat a jogalkotó részletezően felsorolja. Tisztességtelen piaci magatartás különösen az üzleti kapcsolatokban és általános szerződési feltételekben tisztességtelen árakat, vagy más indokolatlan előnyöket kikötni, hátrányos üzleti feltételek elfogadását kikényszeríteni. Tilalmazott a termelés, a forgalmazás fogyasztók kárára történő korlátozása, a piacra lépés indokolatlan akadályozása. Nincs jogi lehetőségük a gazdasági erőfölényben lévő piaci szereplőknek az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, fenntartásától indokolatlanul elzárkózni. Ugyancsak tiltott mások gazdasági döntéseit indokolatlan előnyszerzés céljából befolyásolni, a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, az árut áremelést megelőzően vagy áremelés érdekében a forgalomból indokolatlanul kivonni, visszatartani. A gazdasági erőfölényben lévők nem élhetnek az árukapcsolás intézményével, azaz az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásához, átvételéhez nem köthetik – a szerződéskötést nem tehetik függővé olyan kötelezettségvállalástól, amely természeténél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartozik az ügylet tárgyához. Azonos feltételek fennállása esetén az üzletfelekkel szemben azonos elbánást kell tanúsítani, azonos tartalmú szerződéses kikötéseket kell alkalmazni. Tisztességtelen magatartásnak számít a gazdasági erőfölénnyel visszaélve a versenytársakat az érintett piacról kiszorítani vagy ezek piacra lépését megakadályozandó túlzottan alacsony árakat alkalmazni.
5. A vállalatkoncentráció
Vállalkozások összefonódása, koncentrációja jön létre, ha két vagy több, előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás egy része tőle független másik vállalkozás részévé válik. Koncentrációhoz vezet az is, ha egy vagy több vállalkozás közösen irányítást szerez más vállalkozás vagy vállalkozások egésze, illetve egy része felett, továbbá ha több, egymástól független vállalkozás közösen olyan, általuk irányított vállalkozást hoz létre, amelyben az alapítók korábbi azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységeiket egyesítik, feltéve hogy ez nem minősül a gazdasági versenyt korlátozó tiltott megállapodásnak.
A vállalkozások összefonódása általában szabadon, engedély nélkül mehet végbe. Az összefonódáshoz engedélyre van azonban szükség, ha az érintett vállalkozások előző éves együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja, feltéve hogy a beolvadó vagy az irányítás alá kerülő vállalkozás, illetve az összeolvadásban részt vevő legalább két vállalkozás nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van. Engedély kell akkor is, ha a beolvadó vállalkozásnak, az összeolvadó vállalkozások valamelyikének vagy az irányítás alá kerülő vállalkozásnak az éves nettó árbevétele az ötszázmillió forintot nem haladja ugyan meg, de ezzel az árbevétellel együtt ugyanaz a vállalkozás az összefonódást megelőző két évben összesen ötszázmillió forint nettó árbevételt produkál. A tranzakció lebonyolításához a Gazdasági Versenyhivatal adhat engedélyt.
Nem minősül összefonódásnak a pénzintézet, a biztosítóintézet, a pénzügyi holding, a befektetési társaság vagy a vagyonkezelő szervezet átmeneti irányítás- vagy vagyonszerzése, ha annak célja a továbbértékesítés előkészítése, illetve a felszámoló és a végelszámoló tevékenysége során létrejövő vállalkozás-összefonódások.
A Versenyhivatal a vállalatkoncentráció engedélyezésére irányuló kérelem elbírálásakor mérlegeli az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat.
Ennek során különösen azt vizsgálja, hogy a szerződésnek milyen hatása lesz az érintett piacok szerkezetére, a piacokon fennálló vagy lehetséges versenyre, a beszerzési és az értékesítési lehetőségekre; a piacra lépés és a piacról történő kilépés költségeire, kockázataira, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeire.
Köteles az engedélyt megadni, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősíti a gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon vagy annak jelentős részén, továbbá ha az összefonódással járó előnyök meghaladják az abból származó hátrányokat. Az összefonódás hátrányos hatásainak mérséklése érdekében az engedély feltételeként egyes vállalkozásrészek vagy egyes vagyontárgyak elidegenítése vagy valamely közvetett résztvevő felett gyakorolt irányítás megszüntetése írható elő.
F. Zs.Hatásfok Versenyfelügyeleti ügyekben a Gazdasági Versenyhivatal kijelölt versenytanácsa a törvényben szereplő jogkövetkezmények – jogsértés megállapítása, megszüntetésének elrendelése, továbbfolytatásának tilalma, helyreigazító nyilatkozat közzétételének elrendelése stb. – alkalmazása mellett – akár halmozottan – is bírságot szabhat ki a jogsértőkkel szemben. A bírság összegét törvényi rendelkezés értelmében az ügy összes körülményére – különösen a sérelem súlyára, időtartamára, a jogsértéssel elért előnyökre, a felek piaci helyzetére, ismételt tanúsításra – tekintettel kell meghatározni. Kizárólag a vállalatok összefonódásának engedélyezésével kapcsolatos kérelem elmulasztása esetén van felső határa ennek, legfeljebb napi tízezer forint. A bírság az egyetlen olyan versenyfelügyeleti jogkövetkezmény, amely komoly visszatartó hatást gyakorolhatna a jogsértőre. Megállapítható azonban, hogy a kiszabott bírságok olyan alacsonyak, hogy preventív hatás kifejtésére teljesen alkalmatlanok. A versenyjogi szabályok megsértésének közvetett, ugyanakkor talán legsúlyosabb jogkövetkezménye a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódik. A közbeszerzési eljárásban ugyanis nem lehet ajánlattevő, valamint – a közbeszerzés értékének tizenöt százalékát meghaladó mértékben közreműködő – alvállalkozó, a teljesítésben részt vevő az, aki öt éven belül versenyfelügyeleti határozattal megállapított jogszabálysértést követett el. Ez a kizárási szabály sok nagy vállalkozás életét keseríti meg. Elegendő egyetlen vásárló "fogyasztói döntését" befolyásolni, s ezzel öt évre több tízmilliós, milliárdos üzletektől is eleshet. A versenyjogi szabályok tiszteletben tartására vonatkozó érdek csak azok piaci magatartását befolyásolhatja ily módon, akik a közbeszerzési szférában is mozognak. Másokkal szemben továbbra is csak a bírság marad. P. M. |