Vámügynökségek

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 8. számában (1998. október 1.)

Nem lehet pontosan tudni, hogy Magyarországon hány társas és egyéni vállalkozás végez vámügynökségi tevékenységet. A hat esztendeje alakult Vámügynökségek és Vámközreműködők Magyarországi Szövetségének (VVMSZ) száz körüli tagja van, közöttük éppúgy vannak magánzók, mint speditőr részvénytársaságok, fuvarozóvállalkozások, futárszolgálatok, közvámraktárat üzemeltető cégek – közli Fekete Antal, az alapvetően érdekvédelmi szerveződés elnökségi tagja, a szakmai és etikai bizottság elnöke. Becslése szerint százas nagyságrendben lehetnek a vámügynökséggel (is) foglalkozó társaságok, vállalkozók.

Hogy ki milyen feltételekkel végezheti a szóban forgó tevékenységet, a vámtörvény szabályozza. Létezik viszont egy kiskapu: vámközreműködőként gyakorlatilag nincs semmilyen speciális jogszabályi korlát. Gyakorlatilag ebben a minőségben bárki működhet. Az is igaz – teszi hozzá Fekete Antal -, hogy a piac előbb-utóbb kiszűri a nem idevaló vállalkozókat.

A vámügynökségek megbízóinak zöme kis- és közepes vállalkozás. A nagy cégek, iparvállalatok jellemzően saját vámcsoporttal rendelkeznek. Nem ritka az sem, hogy egy-egy ilyen egység külön társasággá alakul, de továbbra is csak az anyacég megbízásait teljesíti. Az ügynökségeket a megrendelői és a hatósági oldalon is közvetítőnek tekintik. Ez a hatályos jogszabályokból is következik, hiszen az a szerepük, hogy a vámhatóság ne százezer ügyféllel, hanem jóval kevesebb, hozzáérő ügynökkel kerüljön kapcsolatba. Ily módon sokkal gyorsabb és hatékonyabb az ellenőrzés. A szövetségnek alapszabályban is megfogalmazott kötelezettsége, hogy segítse a vámigazgatás munkáját. Közreműködnek a jogszabályalkotásban, ötleteket adnak.

A vámtörvény hatálybalépésével alaposan megváltozott a vámügynökségek jogszabályi környezete is. Mindenki azt várta, hogy hosszú távon stabil lesz ez a jogszabály, azonban a vámtörvény számos előírása már elavult. Hátravan még a vámügynökségek uniós csatlakozási előkészítése. Jó néhány olyan vámeljárás ismert az EU-ban, amelyet indokolt volna már az ország csatlakozása előtt átvenni, mert előnyös lenne a hazai gazdaság számára, illetve felkészülést jelentene a tagság elnyerését követő időszakra.

Ami talán a legtöbb gondot okozza a vámügynököknek, az egyes vámhivatalok, sőt vámtisztek eltérő jogszabály-értelmezése. Ez Fekete Antal szerint akár a vámtörvény kritikájának is tekinthető. Vannak olyan kereskedelmi ügyletek, amelyek csak közvámraktári betárolással oldhatók meg. Akad olyan vámhivatal, amelyik megköveteli, hogy az áru legalább 24 órát legyen a raktárban, máshol viszont nem törődnek az idővel. Megint másutt a szállítóeszközzel együtt is lehetséges a betárolás, de van, ahol ragaszkodnak a lerakodáshoz. Az egységes jogértelmezés érdekében a szövetség annyit tehet, hogy rendszeresen jelzi az eltéréseket a vámhatóságnak.

Az ügynökök között egyébként elég sok a volt vámos. A VVMSZ és a másik szakmai szervezet, a Magyar Vámügyi Szövetség közös etikai kódexe azonban kimondja, hogy a vámhatóságtól fegyelmivel eltávolított pénzügyőr vámügynökként, de vámügynökség alkalmazottjaként sem dolgozhat.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 1.) vegye figyelembe!