A cégbírósági bejegyzések tanúsága szerint több mint 10 ezer olyan cég van Magyarországon, amely tevékenységi körébe felvette az autókölcsönzést. Ennél természetesen lényegesen kevesebben vannak, akik fő tevékenységként ezzel foglalkoznak – mondta Nagy László, a Magyarországi Autókölcsönzők Szövetségének (MASZ) elnöke. A becslések szerint 150-180 társaság él alapvetően gépjárműkölcsönzésből. A szövetség által végzett felmérésből kitűnik, hogy a fővároson kívül 18 megyében a megyeszékhelyeken, valamint 48 vidéki városban vannak autókölcsönző irodák.
A MASZ-t négy évvel ezelőtt elsősorban az autólopásokkal szembeni és a biztosítási ügyekben történő egységes fellépés érdekében hozták létre. Ma a húsz legerősebb kölcsönző tartozik a rendes tagok sorába, s hat pártoló tagjuk is van. Ez utóbbiak gépjármű-kereskedők, hitelkártya-társaságok, biztosítók, vagyis olyan cégek, amelyek valamilyen formában kapcsolódnak az autókölcsönzőkhöz. A piacvezető társaságok kivétel nélkül tagjai a szövetségnek.
Mivel az egyetlen nemzetközi repülőtér Budapesten van, az autókölcsönzés is alapvetően a fővárosba koncentrálódik. A vidéki társaságoknak jellemzően néhány, a helyi igényeknek megfelelő kategóriájú autójuk van, amelyek átlagéletkora magasabb a nemzetközi láncokhoz tartozó kölcsönzőknél futó kocsikénál. Az autókölcsönzés vezető társaságai esetenként 800 darabos flottájukban átlagosan 4-8 havonta cserélik a kocsikat, de egy luxus Mercedest nyilván később kell cserélni, mint egy Daewoo Ticót.
Ez idő szerint összesen két és fél ezer kocsi fut a szövetség tagjainál, amelyek között a kiskocsik alaptípusaitól a luxusigényeket kielégítő limuzinokig mindenféle jármű megtalálható. A derékhadat a kis- és középkategóriájú Opelek, a Fordok, a Suzukik, a Daewook alkotják, s ezek mellett bérelhetők 7-9 személyes kisbuszok, illetve furgonok és teherautók is.
Fenn és lenn
A kölcsönzők forgalma hullámzó, a trendek azonban jól kiszámíthatók. A kölcsönzési mélypont hagyományosan január, a csúcsidőszak pedig a Forma 1. Magyar Nagydíj ideje augusztusban. A Budapesti Tavaszi Fesztiváltól kezdődően folyamatosan élénkül az üzletmenet, s aztán augusztustól ugyancsak folyamatos a kereslet csökkenése.
Éves átlagban az ügyfelek 50-50 százalékban magyarok, illetve külföldiek. A kisebb, elsősorban vidéki kölcsönzőknél természetesen a helyi megrendelők adják a forgalom nagyobb részét, míg a nemzetközi láncokhoz tartozó társaságoknál a külföldi kocsibérlők vannak többségben, különösen az idegenforgalmi szezonban. A magyar bérlők alapvetően olyan magánszemélyek vagy társaságok, akik és amelyek el tudják számolni a kölcsönzési díjat. Nagy László szerint aki évente 130-140 napnál kevesebbet használja a kocsiját, annak megéri inkább bérelni, aki viszont nap nap után autózik, annak gazdaságosabb saját kocsit hajtani. Ennek ellentmondani látszik, hogy elsősorban a multinacionális cégek előszeretettel bérelnek autót akár másfél-két évre is. Számukra ez azért vonzó, mert ilyen esetben jelentős kedvezményt kapnak, és mindig tiszta, menetkész kocsit tudhatnak magukénak, amelyet ráadásul rendszerint évente cserél a kölcsönző.
A magyar bérlők esetében az ár az elsődleges szempont, és csak ezt követi a felszereltség. A turistaként Magyarországra érkező külföldiek általában kis autókat keresnek, az üzletemberek viszont nagy és jól felszerelt autókat rendelnek, az ő esetükben a biztonság és a kényelem az elsődleges választási szempont, az ár jóformán nem számít.
A hazai autókölcsönzés helyzetével egyébként (fennállása óta először) júniusban foglalkozott az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) is. A MASZ által készített jelentés alapján szóba került, hogy a gépjárműkölcsönzők annak ellenére nem igényelhetik vissza a gépkocsik áfáját, hogy számukra ez ugyanolyan termelőeszköz, mint mondjuk az esztergályosnak az eszterga. Az OIB vállalta, hogy a kormány elé viszi az ügyet, és kezdeményezi, hogy a Pénzügyminisztérium támogassa a kölcsönzők kérését. Ezáltal a kölcsönzési díjak is mérséklődhetnének, hiszen a kocsik a kölcsönzők számára 25 százalékkal olcsóbbak lennének. További gond, hogy az érvényes devizaszabályok miatt magyar állampolgár nem léphet be az országba külföldi rendszámú gépkocsival. A MASZ elnöke azt mondja: a vám- és pénzügyőrség kész változtatni a jelenlegi gyakorlaton, ehhez azonban a vámtörvény módosítására volna szükség.
A visszaélésekkel szemben természetesen nem védettek az autókölcsönzők sem. A nagy cégek talán e tekintetben is jobb helyzetben vannak a kisebbeknél, hiszen nagyobb rutinnal, komolyabb apparátussal rendelkeznek. A hamis személyi igazolvánnyal, útlevéllel, jogosítvánnyal érkezők kiszűréséhez azonban mindenképpen szükség volna rá, hogy az autókölcsönző irodák valami módon össze tudjanak kapcsolódni a rendőrséggel, s a központi nyilvántartásból bizonyos alapvető információkat lekérhessenek. Az OIB ezt a kezdeményezésüket is támogatja.