Az átalakulás főszabályként a gazdasági társaság megszűnésének sajátos esete. Ilyenkor ugyanis a cég nem tűnik el nyomtalanul, hanem jogutódja lép a helyébe a különböző jogviszonyokban. Az átalakulás azonban több, mint egyszerű jogutódlás, hiszen az addig létező társaság megszűnésével új cég jön létre (a jogutód). Ez a kettősség jellemzi a jogi szabályozást is, hiszen az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) szerint az átalakulása során a cégalapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A jogutód gazdasági társaságot illetik meg a jogelőd gazdasági társaság jogai és terhelik a kötelezettségei, ideértve a munkavállalókkal kötött kollektív szerződésben foglalt kötelezettségeket is. Ha a gazdasági társaságnak hatósági engedély iránti kérelme van folyamatban, köteles az engedélyt kiadó hatóságnak haladéktalanul bejelenteni az átalakulás elhatározását. A hatósági engedély jogosultja a jogutód gazdasági társaság, kivéve ha nem felel meg az engedély feltételeinek. A jogfolytonosságból fakad, hogy az átalakuláskor nem keletkezik külön adó- és illetékfizetési kötelezettség. Az átalakulás nem teszi lejárttá az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló követeléseket.
Az átalakulás nem jelent feltétlenül formaváltást, hiszen átalakulásnak minősül a gazdasági társaságok egyesülése (összeolvadás, beolvadás) és szétválása (különválás, kiválás) is. A cég közhasznú társasággá is átalakulhat. Nem átalakulás ezzel szemben, amikor a beltag, illetve kültag nélkül maradt tagok elhatározzák a betéti társaságnak közkereseti társaságként való tovább folytatását.
Csak tiszta lappal
A Gt. ügyel arra, hogy az átalakulás ne legyen a hitelezők előli menekülés technikája. Egyetlen társaság sem alakulhat át, ha felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. Szintén általános követelmény, hogy a cég csak abban az esetben határozhatja el átalakulását, ha a tagok (részvényesek) teljes egészében teljesítették a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meghatározott vagyoni hozzájárulásukat.
Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság nem működhet előtársaságként. Erre tekintettel a jogutód legkorábban a cégbejegyzést követő napon kezdheti meg a működését. Addig a jogelőd cég társasági formájában folytatja tevékenységét. A gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során azonban kifejezetten jelezni kell az átalakulás folyamatban létét. Ezáltal mindenki, aki a céggel kapcsolatba kerül, tudomást szerez a küszöbön álló jogutódlásról.
Az átalakulás nemcsak a cég hitelezőire nem lehet hátrányos, de nem teheti terhesebbé a társaság tagjainak helyzetét sem. Ezért az átalakulás során azonos tartalommal kell átvenni a létrejövő gazdasági társaság társasági szerződésébe (alapító okiratába) az egyes tagoknak (részvényeseknek) biztosított külön jogokat vagy előnyöket, kivéve ha az érintett tag (részvényes) írásban kifejezetten lemond erről.
Kötelező átalakulás
Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerint készített beszámolójának adatai alapján egymást követő két évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai (részvényesei) a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül nem biztosítják a szükséges saját tőkét, a cég köteles elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását. Ilyenkor olyan társasági formát kell választani, amelynél a törvény nem határozza meg a jegyzett tőke legkisebb összegét, vagy amelynél az olyan mértékű, aminek a gazdasági társaság eleget tud tenni az átalakulással.
Döntési mechanizmus
Első döntés
A társaság legfőbb szervének két alkalommal kell határoznia az átalakulásról. Első ízben a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság előterjesztése alapján azt állapítja meg, hogy a gazdasági társaság tagjai (részvényesei) egyetértenek-e az átalakulás szándékával, illetve előzetesen felméri, hogy közülük ki kíván a jogutód gazdasági társaság tagjává válni, továbbá dönt arról, hogy a cég milyen formájú gazdasági társasággá alakuljon.
Tervezetek
Amennyiben a gazdasági társaság legfőbb szerve egyetért az átalakulással, a vezető tisztségviselők – a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott fordulónapra – elkészítik az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetét, az átalakulással létrejövő gazdasági társaság (nyitó) vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetét, a társasági szerződés (alapító okirat) tervezetét, illetve a jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás módjáról szóló tervezetet. A jogutód gazdasági társaság társasági szerződésének megkötésére (alapító okiratának elfogadására) természetesen csak azok jogosultak, akik a jogutód gazdasági társaság tagjai lesznek. Közkereseti társaság betéti társasággá vagy betéti társaság közkereseti társasággá való átalakulása során az átalakulással létrejövő társaság társaságiszerződés-tervezetének elkészítése helyett elegendő az átalakuló gazdasági társaság társasági szerződésének módosítása.
Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete az átalakulással egyidejűleg belépő új tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulásával, az átalakulás feltételeként meghatározott, a meglévő tagokat (részvényeseket) terhelő pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulással, illetve az átalakulással létrejövő gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagra (részvényesre) jutó vagyonhányaddal eltérhet az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetétől.
A vagyonmérleg-tervezeteket a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó módszerekkel és azzal azonos bontásban kell elkészíteni. Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az átalakulásról való második döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg. Lehetőség van arra is, hogy az átalakuló gazdasági társaság átértékelje a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit. A vagyonmérleg-tervezetek és a vagyonleltár-tervezetek elkészítésére és az átértékelésre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az átalakulással létrejövő gazdasági társaság tervezett saját tőkéjének és jegyzett tőkéjének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket a számviteli törvény tartalmazza.
A gazdasági társaság korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá való átalakulásánál a jogutód gazdasági társaság vagy közhasznú társaság törzstőkéjének (alaptőkéjének) meghatározása során a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás arányára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. A jogutód gazdasági társaság vagyonleltár-tervezetében azonban meg kell jelölni azokat a vagyontárgyakat, amelyek a saját tőkének a mérlegfőösszeghez viszonyított arányos értéke alapján a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjét fogják képezni.
Kötelező könyvvizsgálat
A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval és – ha a gazdasági társaságnál ilyen működik, a felügyelőbizottsággal is – ellenőriztetni kell. Figyelni kell azonban arra, hogy a gazdasági társaság könyvvizsgálója nem végezheti el ezt a munkát: az ellenőrzésre másik könyvvizsgálónak kell eseti megbízást adni. A cégnek azonban jól meg kell gondolnia, kivel végezteti el az auditálást, mert a jogutód cégbejegyzésétől számított három éven belül nem jelölhető ki az átalakulással létrejövő gazdasági társaság könyvvizsgálójává, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte. E tilalom hivatott biztosítani, hogy valóban független könyvvizsgáló járjon el az átalakulás során, akinek érdekei nem kötődnek a vizsgált céghez. Főleg a társaság hitelezőinek védelmét szolgálja az a szabály is, amely szerint a cég vagyonának értékét, a saját tőke összegét nem lehet meghatározni a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabban. A könyvvizsgálattal természetesen az átalakulás során is csak a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja és a kamarai nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgáló bízható meg.
A könyvvizsgáló jogosult a vállalkozótól és alkalmazottaitól az ellenőrzés során adatokat és felvilágosításokat kérni.
Ha a könyvvizsgáló az ellenőrzés során törvénysértést vagy szabálytalanságot nem állapít meg, és egyetért a vagyonmérleg-, valamint a vagyonleltár-tervezetekben foglaltakkal, azokat az éves beszámolóra vonatkozó szabályok szerinti hitelesítő záradékkal látja el, amelyben tanúsítja, hogy a tervezeteket a számviteli törvényben és az általános számviteli elvekben foglaltak szerint állították össze, s hogy a tervezetek megbízható, valós képet adnak a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Amennyiben a könyvvizsgáló azt állapítja meg, hogy a tervezetek egészében vagy részben nem felelnek meg a törvény előírásainak és a valóságnak, akkor a hitelesítő záradék helyett elutasító, korlátozott, függő záradékot ad, a hitelesítő záradék korlátozása vagy megtagadása okainak részletes feltüntetésével.
Második döntés
Miután elkészültek a kötelezően előírt tervezetek, a társaság legfőbb szerve határoz azok elfogadásáról. A vagyonmérleg-tervezetek fordulónapjától a döntésig nem telhet el hosszabb idő, mint három hónap. Amennyiben azonban a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegét fogadták el a gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezeteként, úgy a mérleg fordulónapjától számított hat hónap áll a legfőbb szerv rendelkezésére a döntéshez. Csak a nagyobb cégeket érinti, hogy az átalakulás elhatározásáról tájékoztatni kell a gazdasági társaságnál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerveket.
Ha részvénytársaság alakul át más gazdasági társasággá, az átalakulásról hozott második döntés alkalmával határozni kell a bemutatóra szóló részvények névre szóló részvényekké való átalakításáról is. A részvények az átalakulással létrejövő gazdasági társaság cégbejegyzésével érvénytelenné válnak. Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásáról a cégbejegyzést elrendelő végzés kézhezvételét követő harminc napon belül a jogutód gazdasági társaság vezető tisztségviselői kötelesek gondoskodni. Nyomdai úton előállított részvényeknél felszólítják a részvényeseket, hogy a megjelölt határidőn belül nyújtsák be a részvényeiket a társaságnak. A felszólítás ellenére be nem nyújtott részvényeket a részvénytársaság érvénytelennek nyilvánítja, és ezt a Cégközlönyben közzéteszi. Az érvénytelenné nyilvánítással a részvényes részvényesi jogai megszűnnek. (Nyilvánosan működő részvénytársaságnál a hirdetményi lapban teszik közzé a részvényeseknek szóló felhívást, zártkörűen működő részvénytársaságnál elegendő a részvényesek írásbeli felszólítása.)
Elszámolás
A vagyonmérleg-tervezetek adatai és a vezető tisztségviselők előterjesztése alapján tételesen meg kell határozni az átalakulással létrejövő gazdasági társaság tagjait a tervezett jegyzett tőkéből megillető hányadot, és az azokat megillető vagyonhányadot, akik nem kívánnak részt venni a jogutód gazdasági társaságban. Dönteni kell arról is, hogy a cég milyen módon adja ki az utóbbiak vagyonrészét. Az elszámolás a vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőke és a korábbi jegyzett tőke, illetve a saját tőke és a mérlegfőösszeg arányának figyelembevételével történik. A jogutód gazdasági társaságban tagként részt venni nem kívánó személyeket megillető vagyonhányadot az átalakulással létrejövő gazdasági társaság cégbejegyzését követő harminc napon belül kell kiadni. A Gt. azonban lehetőséget ad arra, hogy a cég ennél hosszabb határidőben állapodjon meg az érintettekkel.
Amennyiben az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőkéje – a jogutód gazdasági társaságban tagként részt venni nem kívánó személyeket megillető összeg elkülönítése után – nem éri el a jegyzett tőke kötelező legkisebb összegét, az átalakulást meghiúsultnak kell tekinteni. Ilyenkor is sor kerülhet azonban az átalakulásra, ha a jogutód gazdasági társaság tagjai – az átalakulás érdekében a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig – maguk bocsátják a gazdasági társaság rendelkezésére a különbözetet.
Közzététel
A gazdasági társaság az átalakulásról hozott második döntését követő nyolc napon belül köteles a Cégközlönyben – két egymást követő lapszámban – közzététetni az átalakulás elhatározását.
Költségtérítés
A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 9/1998. (V. 23.) IM rendelet szerint a közzététel költségtérítése megjelenési alkalmanként 12000 forint, amit az Igazságügyi Minisztérium 10032000-01483305-00000000 számlájára kell megfizetni.
A közlemény szövegét közvetlenül az Igazságügyi Minisztériumhoz kell megküldeni postán vagy faxon (268-3732), a közzétételi költségtérítés (többszöri közzétételi kötelezettség esetén valamennyi megjelenési alkalom költségtérítése) befizetésének igazolásával (a csekkel vagy annak fénymásolatával) együtt.
Ha a cég a közlemény szövege nyomdai előkészítésének megkezdése után vagy a Cégközlönyben történt megjelenést követően kéri a közzétételre megküldött közlemény módosítását (kijavítását, kiegészítését), ezért költségtérítést kell fizetnie, amelynek összege megegyezik az eredetileg fizetett költségtérítéssel. A módosító közleményt csak egyszer, a korábbi megjelenésre történő utalással teszik közzé.
A közzétételiköltség-térítést az Igazságügyi Minisztériumhoz benyújtott kérelemre vissza kell téríteni, ha a cég közleménye nem jelent meg az Igazságügyi Minisztériumba érkezését követő 30 napon belül, illetve ha a cég a közlemény közzététele nyomdai előkészítésének megkezdése előtt visszavonta a közleményét. A kérelemhez mellékelni kell a visszatérítési igényt megalapozó okiratokat.
Átalakulási közlemény
Az átalakulásról szóló közleménynek tartalmaznia kell:
- az átalakuló gazdasági társaság nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát;
- a létrejövő gazdasági társaság formáját, nevét és székhelyét;
- a társasági szerződés megkötésének (alapító okirat elfogadásának) napját;
- az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének és a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének legfontosabb adatait, így különösen a saját tőke, illetve a jegyzett tőke összegét, ez utóbbin belül a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás arányát;
- a létrejövő gazdasági társaság tevékenységét;
- a létrejövő gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek nevét és lakóhelyét.
A szétválásról szóló átalakulási közleményben ezenkívül meg kell jelölni a szétválás módját, illetve a szétváló gazdasági társaságot megillető jogok és kötelezettségek megosztására vonatkozó megállapodás legfontosabb rendelkezéseit, különösen a megosztás arányát. Az egyesülésről szóló átalakulási közleményben meg kell határozni az egyesülés módját is.
Ha a gazdasági társaság betéti társasággá alakul át, az átalakulásról szóló közleményben szerepeltetni kell a kültagok vagyoni betétjének összegét is. Az részvénytársasággá történő átalakulásról szóló közleményben meg kell jelölni a részvények típusát, fajtáját (osztályát) és névértékét, továbbá a felügyelőbizottság tagjainak nevét és lakóhelyét is. Itt említjük meg, hogy részvénytársaság – a részvénytársaságok egyesülését kivéve – csak zártkörűen alapítható átalakulással.
Az átalakulási közleményben fel kell hívni a társaság hitelezőit, hogy akiknek az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló, le nem járt követelései az átalakulásról hozott döntés első közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig a döntés második közzétételét követő harmincnapos jogvesztő határidőn belül biztosítékot követelhetnek az átalakuló gazdasági társaságtól. Amenyiben azonban a tag felelőssége a társaság fennállása alatt korlátozott volt az átalakuló gazdasági társaság kötelezettségeiért, úgy a biztosítékadási kötelezettség csak akkor áll fenn, ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság jegyzett tőkéjének összege kevesebb, mint a jogelőd gazdasági társaságé volt az átalakulás elhatározásakor.
A törvényi előírásoknak megfelelő közleményeket a Cégközlönynek az Igazságügyi Minisztériumba történt érkezést követő 30 napon belül meg kell jelentetnie. Ha a közlemény tartalma nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek, az Igazságügyi Minisztérium a közzététel előtt figyelmezteti erre a céget. Amenynyiben a közlemény szövegében a figyelmeztetés ellenére sem történik módosítás, a Cégközlönyben az Igazságügyi Minisztérium feltünteti, hogy a közleményt figyelmeztetés ellenére jelentették meg. A közlemény megjelenéséről a Cégközlöny a közlemény szövegének utolsó megjelenését követő 8 napon belül a közlemény(ek) levonatának megküldésével értesíti a céget.
|
Részvénytársaságok egyesülése Az egyesülés az egyetlen mód, amikor nyilvánosan működő részvénytársaság jöhet létre átalakulással. Ennek azonban az a feltétele, az átvevő vagy az összeolvadó gazdasági társaságok nyilvánosan működő részvénytársaságok legyenek.
Az rt.-k egyesülési szerződésében – az általános tartalmi elemeken túl – meg kell határozni
|
| Könyvvizsgálói jelentés A vagyonmérleg-tervezeteket elkészítő könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell, hogy a részvénytársaság milyen módszerekkel határozta meg az egyesülő részvénytársaságok részvényeinek cserearányát, hogy ezek a módszerek külön-külön milyen értéket eredményeztek, és hogy álláspontja szerint a cserearány megfelelő-e. Ha az értékelésnek különös nehézségei voltak, ezeket is ismertetni kell. A könyvvizsgálónak vagy más, az egyesülő részvénytársaságoktól független szakértőnek a részvénytársaságok megbízása alapján készített jelentésében nyilatkoznia kell az egyesülési szerződés tervezetében és a vezető tisztségviselők írásbeli beszámolójában foglaltak megalapozottságáról is. A jelentésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó állásfoglalást, hogy a tervezett egyesülés veszélyezteti-e a részvénytársaságokkal szembeni hitelezői követeléseknek a kielégítését. Az egyesüléssel érintett részvénytársaságok harminc nappal az egyesülési szerződés elfogadásáról döntő közgyűlés napja előtt kötelesek benyújtani az egyesülő részvénytársaságok cégjegyzékét vezető cégbírósághoz az egyesülési szerződés tervezetét, az egyesülő részvénytársaságok vezető tisztségviselői által készített írásbeli beszámolót, valamint a könyvvizsgálónak, illetve a független szakértőnek az egyesülési szerződés tervezetére és az írásbeli beszámolóra vonatkozó álláspontját tartalmazó jelentést. A kötvénytulajdonosok jogai Az egyesüléssel létrejövő részvénytársaságnak olyan jogosultságokat kell biztosítania az átváltoztatható kötvények tulajdonosai számára, amelyek legalább egyenértékűek azokkal a jogosultságokkal, amelyekkel a jogelőd gazdasági társaságban rendelkeztek, kivéve ha a kötvénytulajdonosok mindegyike hozzájárul saját jogosultsága megváltoztatásához. A tulajdonos az egyesülő társaságok által kibocsátott átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény visszavásárlását is igényelheti a jogutód részvénytársaságtól. Nem érvényesülnek ezek a szabályok akkor, ha a kötvény kibocsátásakor előre meghatározták a tulajdonosok helyzetét az esetleges egyesülés esetére. Részvényesek Az egyesülésről döntő második közgyűlést megelőző harminc nappal az egyesüléssel érintett gazdasági társaságok minden részvényesének jogában áll, hogy megismerje a közgyűlési döntéshez készített iratokon kívül az egyesülő társaságok utolsó háromévi, a számviteli törvény szerinti beszámolóinak tartalmát is. Ha több részvényfajta, illetve részvényosztály létezik, az egyesülést kimondó határozat meghozatala során be kell tartani azt a szabályt is, amely szerint a közgyűlés olyan döntése, amely hátrányosan változtat meg valamely részvénysorozathoz kapcsolódó jogot, csak akkor hozható meg, ha ahhoz az érintett részvénysorozat részvényeseinek legalább háromnegyedes többsége – az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott módon – előzetesen hozzájárult. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. A nyilvánosan működő részvénytársaság működési formájának megváltoztatására irányuló határozat szintén csak akkor hozható meg, ha ahhoz a szavazatok egyenként legfeljebb egy százalékát képviselő részvényesek legalább háromnegyedes többsége – az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott módon – előzetesen hozzájárult. Hitelezők Az egyesüléssel érintett részvénytársaságok hitelezői biztosítékot igényelhetnek, ha igazolják, hogy az egyesülés veszélyezteti követeléseik kielégítésének alapját, feltéve hogy az egyesüléssel érintett részvénytársaságok korábban nem nyújtottak számukra biztosítékot. |
Egyesülés
A gazdasági társaságok egyesülése történhet beolvadással vagy összeolvadással. Az egyesüléssel érintett gazdasági társaságok vezető tisztségviselői az átalakulás elhatározását követően kötelesek megadni minden, az átalakulással összefüggő felvilágosítást a társaságok ügyeiről az egyesüléssel érintett gazdasági társaságok tagjainak. Az egyesüléssel érintett gazdasági társaságok döntése alapján ugyanaz a független könyvvizsgáló megbízható a vagyonmérleg-tervezetek ellenőrzésével.
Ha az egyesülő gazdasági társaságok közül egyes jogok (pl. részvénykibocsátás joga) nem mindegyik gazdasági társaságot illetik meg, e jogok gyakorlása tekintetében jogelődnek csak az a gazdasági társaság tekinthető, amelyik maga is rendelkezett azzal.
Az egyesülés során az átalakulásra vonatkozó közös szabályokat és az átalakulással létrejövő társasági formára vonatkozó szabályokat a Gt.-ben rögzített speciális rendelkezéseknek megfelelő eltérésekkel kell alkalmazni. Az egyesülés során be kell tartani a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvénynek a vállalkozások összefonódásának ellenőrzésére vonatkozó szabályait is.
Beolvadás
Beolvadásnál a beolvadó gazdasági társaság megszűnik, és annak vagyona az átvevő gazdasági társaságra mint jogutódra száll át, amelynek társasági formája változatlan marad. A beolvadó gazdasági társaságnak az átvevő gazdasági társaságban lévő részesedésének névértékét a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során nem lehet figyelembe venni.
Az átvevő korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság törzstőkéjét (alaptőkéjét) nem szabad megemelni a beolvadó társaság tulajdonában lévő saját törzsbetétek értékével, az ilyen részvények névértékével. Ugyancsak tilos megemelni az átvevő korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság törzstőkéjét, illetve alaptőkéjét a beolvadó gazdasági társaság olyan törzsbetéteinek értékével, illetve részvényeinek névértékével, amelyek az átvevő gazdasági társaság tulajdonában vannak. Mindebből következik, hogy az említett részesedés, illetve a törzsbetétek, valamint a részvények értékét már nem lehet szerepeltetni a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében.
Összeolvadás
Összeolvadásnál az egyesülő gazdasági társaságok megszűnnek, és vagyonuk az átalakulással létrejövő új gazdasági társaságra mint jogutódra száll át. Az összeolvadás során csak az azonos társasági formájú gazdasági társaságok választhatnak a jogutód gazdasági társaságnak más társasági formát. Egyébként a jogutód társaság csak a jogelődök valamelyikének társasági formájában jöhet létre.
A gazdasági társaságok saját törzsbetéteinek értékét, részvényeinek névértékét, továbbá kölcsönös részesedésük értékét a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során nem lehet figyelembe venni az összeolvadásnál sem. A részesedés, a törzsbetétek, illetve a részvények értéke nem lehet szerepeltethető a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében.
Egyesülési szerződés
Az egyesülő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői – ha a társaság legfőbb szerve mindegyik gazdasági társaság esetében az egyesülés mellett foglalt állást – elkészítik az egyesülési szerződés tervezetét, amelyben meg kell határozni
- az egyesülő gazdasági társaságok nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, a létrejövő gazdasági társaság formáját, nevét és székhelyét;
- az egyesülés módját, a jogutód gazdasági társaság társasági szerződése megkötésének (alapító okirata, alapszabálya elfogadásának) napját;
- beolvadásnál az átvevő gazdasági társaság társasági szerződésében (alapító okiratában) szükséges módosításokat;
- összeolvadásnál az új gazdasági társaság társasági szerződésének (alapító okiratának) tervezetét.
Szétválás
A gazdasági társaságok szétválása kétféle módon, különválással vagy kiválással történhet. A szétválásra vonatkozó speciális szabályok mellett természetesen megfelelően alkalmazni kell az átalakulás általános rendelkezéseit is.
Különválás
Különválásnál a különváló gazdasági társaság megszűnik, és vagyona az átalakulással létrejövő gazdasági társaságokra mint jogutódokra száll át.
Kiválás
Kiválásnál az a gazdasági társaság, amelyből a kiválás történik, a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) módosítását követően változatlan társasági formában működik tovább, a kivált tagok (részvényesek) részvételével és a társasági vagyon egy részének felhasználásával pedig új gazdasági társaság jön létre. A gazdasági társaság legfőbb szerve ilyenkor azt is felméri, hogy a gazdasági társaság tagjai (részvényesei) melyik jogutód gazdasági társaság tagjává kívánnak válni.
Szétválási szerződés
A gazdasági társaság vezető tisztségviselői elkészítik a szétválási szerződés tervezetét, amelyben meg kell határozni
- a szétváló gazdasági társaság formáját, nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát és a létrejövő gazdasági társaságok nevét és székhelyét;
- a szétválás módját és a szétválással létrejövő gazdasági társaságok társasági szerződése megkötésének (alapító okirata elfogadásának) napját;
- a vagyonmegosztási javaslatot, vagyis a társasági vagyon felosztását a szétváló társaság tagjai (részvényesei) között és annak elveit, valamint ehhez kapcsolódóan a szétváló gazdasági társaságot megillető jogok és kötelezettségek megosztására irányuló javaslatot;
- kiválásnál a fennmaradó gazdasági társaság társasági szerződésében (alapító okiratában) szükséges módosításokat, valamint a kiválással létrejövő gazdasági társaság társasági szerződésének (alapító okiratának) tervezetét;
- különválásnál pedig a létrejövő új gazdasági társaságok társasági szerződéseinek (alapító okiratainak) tervezetét.
Jogutódlás
A szétváló gazdasági társaság jogutódai – köztük az a gazdasági társaság is, amelyből a kiválás történt – a vagyonmegosztás arányában felelnek a gazdasági társaságnak a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért. Ha valamely vagyontárgyról a szétválási szerződésben nem rendelkeztek, a vagyontárgy vagy annak ellenértéke valamennyi jogutód társaságot a vagyonmegosztás arányában illeti meg. Ha a kötelezettség csak a megállapodást követően válik ismertté, a jogutód gazdasági társaságok felelőssége egyetemleges. Egyetemleges a jogutód gazdasági társaságok felelőssége akkor is, ha a szétválási szerződésben rendelkeztek ugyan a kötelezettségről, de azt a szétválási szerződés alapján erre kötelezett társaság nem teljesítette.
| Az átalakulás és a Versenyhivatal A tisztességtelen piaci magatartásról szóló 1996. évi LVII. törvény szerint a Versenyhivatal ellenőrzi a vállalkozások összefonódásait. Ellenőrzés alá eső koncentrációnak minősül az is, ha két vagy több, előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad. Az ilyen egyesüléshez engedélyt kell kérni a Gazdasági Versenyhivataltól, amennyiben az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele meghaladja a tízmilliárd forintot, feltéve hogy a beolvadó, illetve az összeolvadásban részt vevő legalább két vállalkozás nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van. Az engedélykérési kötelezettség akkor is fennáll, ha a beolvadó vállalkozásnak, az összeolvadó vállalkozások valamelyikének az éves nettó árbevétele nem haladja meg az ötszázmillió forintot, de ezzel az árbevétellel együtt ugyanaz a vállalkozás az összefonódást megelőző két évben összesen ötszázmillió forint nettó árbevételt meghaladó összefonódást valósít meg. A pénzintézetek összefonódásánál a nettó árbevétel helyett a pénzintézet mérlegfőösszege tíz százalékát, a biztosítóintézeteknél a nettó árbevétel helyett a lekötött bruttó biztosítási díjak értékét kell figyelembe venni. A nettó árbevétel számítása során nem kell számításba venni az átalakulással érintett vállalkozásoknak vagy azok részeinek egymás közötti forgalmát. Külföldön honos vállalkozások nettó árbevételének számítása során a Magyar Köztársaság területén eladott árukból az előző üzleti évben elért nettó árbevétel számít. Az összefonódáshoz összeolvadásban vagy beolvadásban közvetlenül részt vevő cégek mindegyike köteles engedélyt kérni. Az engedély iránti kérelmet az átalakulásról hozott döntéstől számított nyolc napon belül kell benyújtani. Az engedély hiányában az átalakulás nem jöhet létre. Az engedély iránti kérelem elbírálásakor a Versenyhivatal mérlegeli az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat. Ennek során vizsgálja az érintett piacok szerkezetét; az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyt, a beszerzési és az értékesítési lehetőségeket; a piacra lépés és a piacról történő kilépés költségeit, kockázatait, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeit; az összefonódás várható hatását az érintett piacokon folyó versenyre; az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel- és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait; az összefonódásnak a szállítókra, a közbeeső és a végső fogyasztókra gyakorolt hatását. A Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza meg a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon vagy annak jelentős részén, illetve ha az összefonódással járó előnyök meghaladják az abból származó hátrányokat. Az összefonódás hátrányos hatásainak mérséklése érdekében az engedély feltételeként a Gazdasági Versenyhivatal határozatában megfelelő határidő megállapításával előírhatja egyes vállalkozásrészek vagy egyes vagyontárgyak elidegenítését vagy a valamely közvetett résztvevő felett gyakorolt irányítás megszüntetését. Ha a versenyfelügyeleti eljárás során megállapítást nyer, hogy az engedély nélkül létrehozott – egyébként engedélyköteles – összefonódás nem lett volna engedélyezhető, a Gazdasági Versenyhivatal határozatában megfelelő határidő megállapításával előírja az egyesült vállalkozások vagy vagyon-, illetve üzletrészek különválasztását, elidegenítését, vagy más feltételt szabhat a hatékony verseny helyreállítása érdekében. A Gazdasági Versenyhivatal visszavonja az engedélyt, ha azt a bíróság nem vizsgálta felül, és a döntés szempontjából fontos tény félrevezető közlésén alapult, vagy ha az érintett vállalkozások nem teljesítették a határozatban foglalt valamely feltételt. |