Számviteli tudnivalók

Gazdasági társaságok átalakulása során vagyonmérleget kell készíteni az átalakuló (jogelőd) gazdasági társaság és az átalakulással létrejövő (jogutód) gazdasági társaság vagyonának (saját tőkéjének) megállapításához. A vagyonmérleget vagyonleltárral kell alátámasztani. A vagyonleltár tételesen tartalmazza a jogelőd, illetve a jogutód gazdasági társaság eszközeit és forrásait.

A vagyonmérleget és vagyonleltárt az átalakulás során két alkalommal kell elkészíteni: először az átalakulásról szóló döntés megalapozásához, a cégbírósági eljárás alátámasztására – a társaság legfőbb szerve által meghatározott fordulónapra (vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet) –, majd az átalakulás (a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzése) napjával (végleges vagyonmérleg és végleges vagyonleltár).

A vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget), a vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (számviteli törvény) szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni.

A vagyonmérleg formája

A vagyonmérleget háromoszlopos formában kell elkészíteni oly módon, hogy

• az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlege tartalmazza a könyv szerinti értéket, az átértékelési különbözetet, illetve a kettő együtteseként a vagyonértékelés szerinti értéket (Ezt beolvadásnál a beolvadó, illetve az átvevő gazdasági társaságnak, összeolvadásnál pedig az egyesülő gazdasági társaságoknak külön-külön kell elkészíteniük.),
• az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlege tartalmazza a jogelőd gazdasági társaság vagyonértékelés szerinti vagyonát (eszközeit, kötelezettségeit, a kettő különbözeteként a saját tőkét), a jogutód társaság vagyonmérlege szerinti eltéréseket ("különbözetek"), illetve a kettő együtteseként a jogutód gazdasági társaság vagyonát (eszközeit, kötelezettségeit, a kettő különbözeteként a saját tőkét).

Az átalakulással létrejövő társaság vagyonmérlege beolvadásnál beolvadó és átvevő gazdasági társaság megbontásban és együttesen, összeolvadásnál pedig az egyesülő gazdasági társaságok szerinti megbontásban és együttesen tartalmazza a jogelőd gazdasági társaságok vagyonértékelés szerinti vagyonát.

Az átalakuló társaság vagyonmérlegét az átalakulással létrejövő gazdasági társaságok vagyonmérlegének elkészítéséhez meg kell bontani a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott módon:

• különválásnál a különválással létrejövő gazdasági társaságok vagyonmérlegére,
• kiválásnál a kiválással létrejövő, valamint a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaság vagyonmérlegére. Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlegében szereplő könyv szerinti értéket az átalakuló gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni azzal, hogy nincs helye értékhelyesbítésnek, értékelési tartaléknak.

Fontos szabály, hogy nemcsak a vagyonmérleg-tervezetet, hanem a végleges vagyonmérleget is ellenőriztetni kell a könyvvizsgálóval az azt alátámasztó vagyonleltárral együtt. Az átalakulás számviteli bizonylata a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg.

Átértékelés

Az átalakuló gazdasági társaság átértékelheti a mérlegében (könyveiben) értékkel kimutatott eszközeit és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is), és felveheti a vagyonmérlegbe a könyveiben értékkel nem szereplő, de tulajdonát képező eszközöket, a gazdasági társaságot terhelő kötelezettségeket. Nem lehet átértékelni az eszközöket és a kötelezettségeket beolvadáskor az átvevő gazdasági társaságnál, míg kiváláskor a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaságnál.

Az átértékelés során az eszközöket piaci értékükön, a kötelezettségeket az elfogadott, illetve a várható összegben kell szerepeltetni a vagyonmérlegben. Ha a vagyonértéket az üzleti értékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével határozták meg, és az így meghatározott társasági vagyonérték és a kötelezettségek együttes öszszege több, mint az egyes eszközök piaci értékének együttes öszszege, a különbözetet üzleti vagy cégértékként kell kimutatni a vagyonmérlegben.

Amennyiben az előbbiek szerinti társasági vagyonérték és a kötelezettségek együttes összege kevesebb mint az egyes eszközök piaci értékének együttes összeg – a vagyonmérleg készítésekor – csökkenteni kell a különbözettel, az egyes eszközök értékét.

Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete

Az átalakuló gazdasági társaságnak – a társaság legfőbb szerve által meghatározott fordulónapra (amely nem lehet későbbi időpont, mint az átalakulásról való második döntés időpontja) – vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni. A vagyonmérleg-tervezetet (azonos fordulónappal) vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani. Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete a fordulónapra vonatkozóan tartalmazza az átalakuló gazdasági társaság eszközeinek és kötelezettségeinek, ezek különbözeteként a saját tőkének az értékét könyv szerinti, illetve az átértékelési különbözettel korrigált értéken.

A vagyonmérleg-tervezetben külön oszlopban kell kimutatni az átértékelési különbözeteket (az üzleti vagy cégértéket is), és így a harmadik oszlop az eszközök, a kötelezettségek és a saját tőke vagyonértékelés szerinti értékét mutatja.

A saját tőke helyesbítése

Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a saját tőkét oly módon kell helyesbíteni az eszközönként és a kötelezettségenként külön-külön kimutatott átértékelési különbözetek összevont értékével, hogy

• ha az összevont átértékelési különbözet negatív (vagyis összességében leértékelték a vagyont, úgy a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni), a különbözettel,
• ha pedig az összevont átértékelési különbözet pozitív (vagyis öszszességében felértékelték a vagyont), a tőketartalékot kell megnövelni a különbözet összegével.

Amennyiben az átalakuló gazdasági társaság nem él az átértékelés lehetőségével, úgy a vagyonmérleg-tervezetben saját tőke harmadik oszlopban levő értéke megegyezik a saját tőke első oszlopban szereplő, könyv szerinti értékével. Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének harmadik oszlopában a "saját tőke" tételében csak jegyzett tőke, tőketartalék és eredménytartalék (negatív előjelű is lehet) szerepelhet, ezért ennek érdekében előzőleg el kell végezni a szükséges átvezetéseket is. Az átalakuló gazdasági társaság a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára vonatkozóan nem zárja le az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásait, azokat folyamatosan kell vezetni.

Értékelési szabályok Az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) rendkívüli ráfordításként kell elszámolni az átalakult gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét, és rendkívüli bevételként kell figyelembe venni (az átalakulással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés beszerzési értékeként) a megszűnt részesedésre jutó – a megszűnt gazdasági társaság vagyonmérlege szerinti – saját tőke összegét. Beolvadásnál – a társasági szerződésnek megfelelően – a beolvadás során az átvett eszközök és az átvállalt kötelezettségek (a megszűnt gazdasági társaság vagyonmérlege szerinti) értékének különbözetével kell módosítani az átvevő gazdasági társaság saját tőkéjét. A saját tőke módosítása során a saját tőkével szemben kell kivezetni a jegyzett tőke meghatározásánál figyelembe nem vehető részesedések értékét is. A beolvadásból kimaradó tagnál rendkívüli ráfordításként kell elszámolni a beolvadt gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét, és rendkívüli bevételként kell figyelembe venni az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaságban szerzett részesedés beszerzési értékeként, a megszűnt részesedésre jutó – a megszűnt gazdasági társaság vagyonmérlege szerinti – saját tőke összegét. A gazdasági társaság beolvadásakor az átvevőnél a könyvekben, az eszközök, illetve a kötelezettségek között kell állományba venni az átvett eszközök és átvállalt kötelezettségek – a megszűnt gazdasági társaság vagyonmérlege szerinti – értékét.

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete

"Jogelőd"- oszlop

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének a jogelőd gazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopában szereplő adatok megegyeznek az átalakuló gazdasági társaság(ok) vagyonmérleg-tervezete harmadik oszlopának adataival.

"Különbözetek"-oszlop

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopa eszközönként tartalmazza az átalakulással egyidejűleg belépő új tagok (részvényesek) pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulását, és ezzel azonos értékben a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék) társasági szerződés szerinti növekedését. Ugyancsak ebben az oszlopban kell eszközönként szerepeltetni az átalakulás feltételeként meghatározott, a meglévő tagokat (részvényeseket) terhelő, pótlólagosan teljesítendő pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulást, és ezzel azonos értékben a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék) társasági szerződés szerinti növekedését. A "különbözetek" oszlopba kerül az átalakulással létrejövő gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagok (részvényesek) részére kiadásra kerülő eszközöknek és kötelezettségeknek a vagyonmérleg-tervezet szerinti értéke, és – ezek különbözetével azonos értékben – a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék) társasági szerződés szerinti csökkenése.

A kiválással létrejövő gazdasági társaságnak – ha élt az átértékelés lehetőségével – a vagyonmérleg-tervezete "különbözetek" oszlopában elkülönítetten kell kimutatnia az átértékelési különbözetet is.

Egyesülés esetén ugyancsak ebben az oszlopban szerepel – az eszközök, illetve a saját tőke csökkenéseként – a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során figyelembe nem vehető részesedéseknek (részvények, törzsbetétek) a jogelőd gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete szerinti értéke. (A névértéknek megfelelő összege a jegyzett tőke csökkenéseként, a névérték és a vagyonmérleg-tervezet szerinti eszközérték különbözete az eredménytartalék változásaként szerepel.). A "különbözetek" oszlopban kell feltüntetni a törvényben külön nem nevesített egyéb tételeket is.

Egyesülésnél – a követelések és a kötelezettségek csökkentésével – az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopában kell kiszűrni az egyesülő (jogelőd) gazdasági társaságok vagyonmérleg-tervezeteiben szereplő, egymással szemben fennálló követelések-kötelezettségek tételeit, valamint (az eredménytartalék változásaként) itt kell módosítani a saját tőkét e követelések és kötelezettségek értékeinek különbözetével.

"Jogutód"-oszlop

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének "jogutód" gazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopában csak pozitív összegű jegyzett tőke, tőketartalék, illetve eredménytartalék szerepelhet a saját tőke tételében. Ha a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) a szerződő felek eltérnek a saját tőke egyes elemeinek értékétől, vagy törvény írja elő az eltérést, akkor a saját tőke – társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) szerinti megosztásának megfelelő – átrendezéséhez egy további külön oszlopot ("rendezés" oszlop) is be kell iktatni a vagyonmérleg-tervezetbe.

A vagyonmérleg-tervezetben a saját tőkének jegyzett tőkére, tőketartalékra és eredménytartalékra való megosztása során a jegyzett tőke összege nem haladhatja meg az immateriális javak között kimutatott alapítás-átszervezés aktivált értékével, a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal, a nem realizált árfolyamveszteség és a céltartalék különbözetének összegével csökkentett saját tőke összegét.

Korlátolt felelősségű társasággá, közhasznú társasággá vagy részvénytársasággá való átalakulás esetén az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében (a "jogutód" gazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopban) jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni azoknak a vagyontárgyaknak – a saját tőke és a vagyonmérleg-tervezet szerinti mérlegfőösszeg arányában számított – értékét, amelyek a jegyzett tőkében nem vehetők figyelembe, mert nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át.

Az átalakulás fedezete

A saját tőkén belül az eredménytartalék tételben elkülönítetten fedezetet kell teremteni az átalakulás napjáig várhatóan bekövetkező vagyonvesztésre, valamint az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező adófizetési kötelezettségekre (például a vagyonfelértékelés, az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérési különbözet miatti adóra), ha ezekre más módon nem képeztek fedezetet.

Az eredménytartalék összege csak a növelő-csökkentő tételek összevont pozitív értékével haladhatja meg az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében egyébként szereplő eredménytartalék összegét.

Vagyonleltár-tervezet

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetét azzal azonos fordulónappal elkészített, tételes adatokat tartalmazó vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani. A vagyonleltár-tervezetben – korlátolt felelősségű társasággá, közhasznú társasággá vagy részvénytársasággá való átalakulásnál – el kell különíteni azokat az eszközöket, amelyek a saját tőkének a mérlegfőösszeghez viszonyított arányos értéke alapján a "jogutód" gazdasági társaság jegyzett tőkéjét fogják képezni.

A végleges vagyonmérleg

Az átalakulás (a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzése) napjával, a cégbejegyzést követő 90 napon belül végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell készíteni és a cégbíróságnál letétbe helyezni mind az átalakuló gazdasági társaságra, mind az átalakulással létrejövő gazdasági társaságra vonatkozóan. A végleges vagyonmérleg és vagyonleltár elkészítésére a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetekre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

A megszűnő cég

Az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával – mint mérlegfordulónappal – elkészíteni a számviteli törvény szerinti beszámolóját, s lezárni analitikus és főkönyvi nyilvántartásait. Az az átalakuló gazdasági társaság, amely az átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan formában továbbműködő gazdasági társaság), a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el a végleges vagyonmérlegét, természetesen nem zárja le az analitikus és főkönyvi nyilvántartásait, hanem azokat folyamatosan vezeti, s a folyamatos könyvelés keretében rendezi az átvett-átadott eszközöket-kötelezettségeket, ezek különbözeteként pedig a saját tőkét.

Ha a cégbíróság elutasítja az átalakulás cégbejegyzését, vagy a bejegyzési kérelem visszavonása miatt megszünteti a cégbejegyzési eljárást, az átalakulni kívánó gazdasági társaság a korábbi formájában működik tovább, végleges vagyonmérleget nem kell készítenie, s könyvviteli nyilvántartásában nem szerepelhetnek a meghiúsult átalakulással kapcsolatos tételek.

A létrejövő cég

Amennyiben az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében kimutatott saját tőke eltér a vagyonmérleg-tervezetében kimutatott saját tőke értékétől, a különbözettel – előjelének megfelelően – módosítani kell a tőketartalékot. Ha emiatt a tőketartalék negatívvá válna, a tőketartalék pozitív összegéig csökkenteni kell a tőketartalékot, azt meghaladóan pedig az eredménytartalékot.

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében az átalakulás napján fennálló állapotnak megfelelően jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként, illetve kötelezettségként kell kimutatni a jogutód részére rendelkezésre bocsátandó pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásnak az átalakulás (a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzése) napjáig még nem teljesített részét, illetve az addig ki nem adott vagyonhányadot. Ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összege nem éri el a vagyonmérleg-tervezete szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke értékét, a jegyzett tőkét megfelelően le kell szállítani.

Korlátolt felelősségű társasággá, közhasznú társasággá vagy részvénytársasággá való átalakulásnál le kell szállítani a jegyzett tőkét akkor is, ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonleltárában szereplő, elkülönített, a jegyzett tőke részét képező eszközök értéke nem éri el a vagyonmérleg-tervezete szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke értékét.

Átalakulás egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttéréssel

Amennyiben az átalakulással egyidejűleg az átalakuló gazdasági társaság az egyszeresről a kettős könyvvitelre köteles áttérni, az egyszeres könyvvitelt vezető átalakuló gazdasági társaságnak az egyszerűsített mérleg (az azt alátámasztó nyilvántartások) alapján el kell készítenie az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló mérlegét úgy, hogy áttérési különbözetként az eredménytartalékba kell helyeznie az egyszerűsített mérlegben kimutatott tartalék összegét. A mérlegben rendezni kell a vevőkkel szemben a költségvetéssel még el nem számolt (be nem vallott) fizetendő általános forgalmi adót, a szállítókkal szemben pedig az előzetesen felszámított általános forgalmi adót.

A mérleg eszköz- és forrásadatai jelentik az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttéréssel átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlegének könyv szerinti értékeit. Az egyszeres könyvvitelt vezető átalakuló gazdasági társaságból kiváló és kiválás után a törvény alapján kötelezően kettős könyvvitelt vezető, átalakulással létrejövő gazdasági társaság – az egyszerűsített mérlegének megfelelő – vagyonmérlegének adatait köteles az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének megfelelően átrendezni, és az eredménytartalékba helyezni az áttérési különbözetet. Az így elkészített mérleg eszköz- és forrásadatai jelentik a kiválás után kettős könyvvitelt vezető, átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének könyv szerinti értékeit.

 

 

 

A vagyonmérleg egyes tételeire vonatkozó előírások Az immateriális javak értékének meghatározásakor le kell vonni a törvény szerint elszámolt értékcsökkenés összegét a vagyoni értékű jogok értékénél az önmagukban is forgalomképes jogok, mint a bérleti jog, a szolgalmi jog, a konceszszió megszerzéséért fizetett ellenértékből (értékhelyesbítés nélkül), az üzleti vagy cégértéknél a beszerzési árból, a szellemi termékek értékénél a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, egyéb szellemi alkotások a jogvédelemben nem részesülő, de titkosság révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás beszerzési és előállítási költségeiből (értékhelyesbítés nélkül), a kísérleti fejlesztés aktivált értékénél – ha a kísérleti fejlesztés eredménye a jövőben hasznosítható – a kutatási-kísérleti fejlesztés előállítási költségeiből, az alapítás-átszervezés aktivált értékénél a vállalkozási tevékenység indításával, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos beszerzési és előállítási költségekből Az immateriális javak értékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek könyv szerinti értékét meghaladó összeg mutatható ki a saját tőke részét jelentő értékelési tartalékkal azonos összegben. A tárgyi eszközök mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor le kell vonni a törvény szerint elszámolt értékcsökkenés összegét az ingatlanok értékénél a rendeltetésszerűen használatba vett földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, önálló épületrész, egyéb építmény megszerzéséért fizetett ellenértékből, illetve azok létesítésének előállítási költségeiből, a műszaki berendezések, gépek, járművek értékénél a rendeltetésszerűen használatba vett, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló erőgépek, erőművi berendezések, műszerek, szerszámok, szállítóeszközök, hírközlő berendezések, számítástechnikai eszközök, járművek beszerzési és előállítási költségeiből, az egyéb berendezések és felszerelések értékénél a rendeltetésszerűen használatba vett, az előbbiekhez nem tartozó gépek, járművek, berendezések, irodai, igazgatási felszerelések, üzemi és üzleti felszerelések, berendezési tárgyak beszerzési és előállítási költségeiből. A tárgyi eszközök értéke nem tartalmazhatja az értékhelyesbítés összegét. Az értékhelyesbítésként csak a tárgyi eszközök könyv szerinti értékét meghaladó összeg mutatható ki a saját tőke részét jelentő értékelési tartalékkal azonos összegben. A tárgyi eszközök beszerzési értékében arányosítás esetén is figyelembe kell venni a le nem vonható, előzetesen felszámított általános forgalmi adót. Amennyiben a levonható és a le nem vonható, előzetesen felszámított általános forgalmi adó összegét utólag módosítani kell, és a módosítás a vállalkozás számviteli politikájában meghatározott jelentős összegű, akkor a módosítással egyidejűleg (nem visszamenőlegesen) az egyéb követelésekkel, illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben kell helyesbíteni a beszerzési értéket. Az üzembe nem helyezett, rendeltetésszerűen használatba nem vett tárgyi eszközök beszerzési és előállítási költségeit a beruházások között kell kimutatni. A beruházásokra adott előlegként a beruházási szállítónak, importbeszerzéseknél az importálást végző vállalkozónak ilyen címen átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegeket kell kimutatni. A befektetett pénzügyi eszközök mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor: a részesedések értékénél a vásárolt és jegyzett részvények, üzletrészek, törzsbetétek, vagyoni betétek vételi értékét, a gazdasági társaságban lévő befektetéseknél a társasági szerződésben meghatározott alapításkori értékét, az értékpapírok értékénél azok vételi értékét, a kamatozó értékpapíroknál a vételi értékben lévő kamattal csökkentett vételi értékét, az adott kölcsönök, illetve hosszú lejáratú bankbetétek értékénél az egy éven túl lejáró pénzkövetelés összegét kell figyelembe venni, csökkentve azt a törvény szerinti értékvesztés összegével. A befektetett pénzügyi eszközök értéke nem tartalmazhatja az értékhelyesbítés összegét. Értékhelyesbítéseként csak a befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékét meghaladó összeg mutatható ki, a saját tőke részét jelentő értékelési tartalékkal azonos összegben. A készletek csoportosítása a következő: vásárolt készletek (anyagok, áruk, betétdíjas göngyölegek, alvállalkozói teljesítmények, készletekre adott előlegek); saját termelésű készletek (befejezetlen termelés, félkész és késztermékek, állatok). A vásárolt készleteket a mérlegben általában beszerzési áron, a saját termelésű készleteket pedig előállítási költségen kell kimutatni, csökkentve azt a törvény szerinti értékvesztés összegével. A készletekre adott előlegként az anyag-, áruszállítónak, importbeszerzéseknél az importálást végző vállalkozónak ilyen címen átutalt, fizetett – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegeket kell kimutatni. Az áruszállításból, szolgáltatás teljesítéséből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó követelést a vevő által elismert számlázott összegben kell kimutatni mindaddig, amíg a követelést nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, illetve amíg le nem írták veszteségként. A vevőtől a követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés öszszegében kell kimutatni. Egyéb követelésként – a fizetendő összegben – kell kimutatni a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített állami támogatást, a kölcsönadott – rövid lejáratú – pénzeszközt, továbbá a részesedési viszonyban álló vállalkozókkal szembeni – áruszállításból, szolgáltatásteljesítésből, váltóelfogadásból és egyébből származó – követeléseket. Az egyéb követelések között akkor kell kimutatni a peresített követeléseket, ha azok pénzügyi rendezése a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént. Egyéb követelésként kell kimutatni az adott kölcsönökből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes részletet is. A készpénz és csekkek értékeként a mérleg fordulónapján a vállalkozó pénztáraiban lévő készpénzt (ideértve a külföldi fizetési eszközöket is), valamint a vevőkkel szembeni követelés fejében kapott csekkek értékét kell számításba venni, a külföldi fizetési eszközöknél a törvényben előírtak szerinti értéken. A bankbetétek forintban, illetve devizában kimutatott értékeként a mérleg fordulónapján a pénzintézeteknél elhelyezett betétek, bankkivonattal egyező értékét kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azokat belföldi vagy külföldi pénzintézetekben helyezték el. Külön sorban – a saját tőke elemei között – negatív előjellel kell szerepeltetni a mérlegben a jegyzett, de még be nem fizetett tőke értékét, ideértve a kedvezményes áron kibocsátott dolgozói részvények, a dolgozói üzletrészek értékének a dolgozókat terhelő, általuk még nem rendezett hányadának megfelelő értéket is. A saját tőke elemei között névértéken, külön tájékoztató adatként kell kimutatni a visszavásárolt tulajdonosi részesedést (saját részvény, saját üzletrész). Ahol más törvény jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyoni fedezetet ír elő, ott azon – eltérő rendelkezés hiányában – a jegyzett tőkével, az immateriális javak között kimutatott – az alapítás-átszervezési aktivált értékkel, a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal, valamint a nem realizált árfolyamveszteség és a céltartalék különbözetének összegével csökkentett – saját tőke összegét kell érteni. Az eredménytartalék, illetve a tőketartalék lekötött összegeként kell – többek között – figyelembe venni a gazdasági társaságnál a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a visszavásárolt saját üzletrészek, saját részvények névértékét, illetve visszavásárlási értékét, ha ez utóbbi a több, az átalakulással létrejött gazdasági társaságnál a vagyon felértékelése, illetve az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt még fizetendő társasági adónak megfelelő összeget. Ha az adózott eredménytartalékból valamilyen célra lekötöttek összeget, és az ebből következően nem felosztható, akkor ezt a kiegészítő mellékletben kell bemutatni. Pénzügyi lízingnél a lízingbeadónál a követelések közé kell felvenni a lízingszerződés tárgyát képező, a lízingbevevő részére beszerzett és a lízingbevevő könyveibe beruházásként elszámolandó eszközöknek a lízingbe adó által a lízingbevevő felé számlázott, a fizetendő általános forgalmi adót nem tartalmazó összegét, illetve az eladó által a lízingbe vevő felé számlázott, a lízingbe adó által pénzügyileg rendezett, előzetesen felszámított – levonható – általános forgalmi adót nem tartalmazó összegét. Az így felvett követelések összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott összegével csökkentetten kell beállítani a mérlegbe. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelések összege nem foglalja magában az e követelés után felszámított kamat összegét. Pénzügyi lízingnél a lízingbevevőnél a kötelezettségek közé kell felvenni a lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszközöknek a lízingbeadó (helyette az eladó) által számlázott, az előzetesen felszámított – levonható – általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékét. Az így felvett kötelezettségek összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott összegével csökkentetten kell szerepeltetni a mérlegben. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek összege nem foglalja magában a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan fizetendő kamat összegét. Az alapítókkal szembeni kötelezettségek között kell kimutatni azokat az alapítóktól kapott összegeket, amelyek visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ. A vevőtől kapott előlegeket a befolyt összegben, a rövid lejáratú hiteleket, kölcsönöket a folyósított, illetve a törlesztésekkel csökkentett összegben kell kimutatni. Az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítésből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó kötelezettséget az elismert, számlázott összegben kell kimutatni mindaddig, amíg a kötelezettséget pénzeszközökkel, váltóval ki nem egyenlítették, illetve rendkívüli bevételként le nem írták. A váltótartozásokat a fizetendő összegben kell szerepeltetni. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a munkavállalókkal, a társadalombiztosítással, a fizetendő adókkal kapcsolatos elszámolásokat, továbbá a jogerős határozattal előírt, valamint az első fokon megítélt kötelezettségeket is. Az egyéb rövid, illetve hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a részesedési viszonyban álló vállalkozókkal szembeni – kapott előlegből, áruszállításból, szolgáltatásteljesítésből, váltóelfogadásból, kapott hitelből, kölcsönből és egyébből származó rövid lejáratú, illetve hosszú lejáratú – kötelezettségeket. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe az egyéb rövid lejáratú követelések, illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között köteles kimutatni a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szembeni követeléseit, illetve kötelezettségeit, ideértve azokat a tételeket is, amikor a fióktelep vevői, megrendelői az ellenértéket – a devizajogszabályok előírásainak megtartásával – közvetlenül a külföldi székhelyű vállalkozásnak vagy annak más fióktelepének fizetik meg, illetve a fióktelep olyan kötelezettségét, amelyet a külföldi székhelyű vállalkozás vagy annak más fióktelepe közvetlenül egyenlít ki. A devizajogszabályok előírásai figyelembevételével pénzügyileg nem rendezendő követeléseket és kötelezettségeket év végén egymással szemben össze kell vezetni, és a forintban mutatkozó különbözetet egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kell elszámolni