Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Rt. (OFFI) feladatkörét, hatáskörét, jogosultságait a mindenkori kormány határozza meg. Az iratkészítés és -felhasználás rendjét az Igazságügyi Minisztérium szabályozza, határoz az OFFI jogosítványairól párhuzamba állítva azokat a közjegyzők és a külképviseletek jogosultságaival. A tevékenységhez szükséges végzettséget tanúsító iratokat, a működés rendjét a Művelődési Minisztérium írja elő.
A mintegy 170 ország által aláírt Hágai Egyezmény kimondja a hivatalos iratok diplomáciai felülhitelesítésének mellőzését, amennyiben az adott tagállam garanciát vállal az okmányok hitelességéért. Az egyezmény Magyarországon kvázi kizárólagosan az OFFI-t jelöli meg a hitelesítés ellátására a fordítások terén.
Szappanos Géza, az OFFI vezérigazgatója szerint az iroda közhitelesítési jogosultsága az uniós követelményeknek is megfelel, hiszen az EU eleve olyan fordítóirodákkal kíván kapcsolatot teremteni, amelyek tevékenységére az adott állam minden tekintetben garanciát vállal. Ennek szellemében Magyarországon az összes efféle munkát az OFFI hivatott, illetve köteles elvégezni vagy legalábbis szakmailag felügyelni. Az OFFI főtevékenysége 1969-es alapítása óta változatlan: magyar és Magyarországon jogszerűen tartózkodó állampolgárok kérésére az úgynevezett alapiratokról (anyakönyvi okmányok, iskolai végzettséget igazoló bizonyítványok, jogosítvány stb.) kötelesek hiteles fordítást készíteni. Egyéb olyan iratok esetében, amelyekhez az ügyfélnek vélhetően jogi érdeke fűződik, szintén nem mérlegelhetnek, kötelesek elkészíteni a fordítást.
Az iroda másik fontos tevékenysége a periratok, bírósági ítéletek, büntetőeljárások iratainak, továbbá a gazdasági társaságok alapító okiratainak, szerződéseinek hiteles fordítása. Az okmányokat nemzetközileg elfogadott szabályok szerint kell elkészíteniük, például minden, az eredeti iraton üresen hagyott nagyobb betűhelyet ki kell ütniük annak érdekében, hogy utólag semmi se kerülhessen a szövegbe. Naprakészen ismerik az egyes országok okmányainak tartalmi és formai jellemzőit. Erre szükségük is van, mert – főként a Keletről érkező ügyfelek – növekvő számban nyújtanak be feltűnően vagy ügyesebben hamisított okiratokat. Az irodának ilyen esetben feljelentési kötelezettsége van. Az általuk aggályosnak nevezett okmányok fordítását sem tagadhatják meg, és nem az ő feladatuk annak eldöntése, hogy az irat eredeti-e, de kötelesek elősegíteni az esetleges hamisítványok gazdáinak leleplezését.
A megrendelések felvevőit fizikailag is elkülönítették a fordítóktól, lektoroktól, korrektoroktól. Az ügyfél a felvevőpultnál hiába próbálkozik a rábeszéléssel, mert még ha elvben sikerrel is járna, a fordítás nem a felvevőn múlik. Az ügyfelek nem találkozhatnak a fordítókkal, a felvevők viszont nem tudják, ki lesz a fordító, a fordító nem tudja, ki fogja lektorálni, korrigálni. Az összejátszás lehetősége tehát szinte teljesen kizárt. A fordításokat egyébként mindenkinek szignálnia kell, ha átmegy a kezén, így bármikor viszszakereshető egy esetleges csalás.
Szappanos Géza azt is elmondta, külföldi terrorcselekmények kapcsán gyakran megfordult náluk az Interpol, mert a különböző bűnözőcsoportok, személyek okmányai között a hivatalos OFFI-fordításokhoz kísértetiesen hasonlító iratokat találtak. Kivétel nélkül minden esetben bebizonyosodott, hogy a fordítás nem ott készült, és az Interpol utol is érte a tetteseket. Nem titok, mit tartalmaz a hitelesítési záradék, megjelenik a Magyar Közlönyben, az idegen nyelvű záradékot is kihirdetik, az iratelkészítés módja, az aláírásminta az ügyfél számára ki van függesztve az irodában. Ha mindehhez némi ügyességgel címeres bélyegzőt sikerül hamisítani, egészen OFFI-szerű iratot nyerhetnek. A hitelesnek tűnő hamis fordításokhoz időnként nagyon komoly anyagi vagy egyéb érdeke fűződik a felhasználóknak. Minthogy az elmúlt tizennyolc évben az OFFI egyetlen munkatársát sem sikerült hamisításra bírni, a valótlan tartalom OFFI-szerű formába bújtatásával próbálkoznak. A megtévesztés lehetőségét a jövőben – többek közt – speciális papír használatával igyekszik kizárni az iroda.
Az iroda számára az igazán nagy üzlet az, ha külföldről kérnek hiteles fordítást. Az OFFI oldalankénti 700 forintos alapárával szemben Nyugaton minimum 5 márkát fizetnek soronként. Alig egy éve egy perben álló olasz és francia cég több száz oldalt kitevő iratait fordították. Ügyüket a New York-i bíróság tárgyalta. Mivel munkájuk mindenki megelégedésére szolgált, azóta a New York-i bíróság előszeretettel küld ügyfeleket hozzájuk.
Az OFFI-ban évi egymillió oldalt fordítanak, lektorálnak. A napi körülbelül négyezer oldalnyi fordítási munkát nyugati szakemberek által is kiválónak minősített számítógépes hálózatuk segíti, amely minden belső és külső munkatársuk számára hozzáférhető. Az iratok, a részfordítások is automatikusan a hálózatra kerülnek, archiválják őket. A dokumentumok 1988-ig visszakereshetők. E nélkül a számítógépes hálózat nélkül '90-ben meghalt volna az OFFI – fogalmaz a vezérigazgató –, hiszen a politikai változások után fej nélkül maradt. Legkiválóbb fordítóik parlamenti és egyéb politikai pályákra léptek. Ha a számítógépes hálózaton nem hagytak volna nyomokat, kidolgozott tartalmi és formai megoldásokat, dokumentumokat maguk után, új fordítógenerációjuknak nem lett volna min nevelkednie.