Készletfogyasztó támogatás

 

Kényszerű piaci beavatkozást hajtott végre a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), amikor úgy döntött, hogy a sertéshús exportját szeptember elsejétől a korábbinál nagyobb összeggel támogatja. Ha ez nem történik meg, arra az esetre a szakemberek – az Európai Unió (EU) váratlan exporttámogató lépései miatt – a magyar sertéshúspiac összeomlását jósolták.

 

A ciklikusság a világ valamennyi sertéspiacának jellemző vonása – állítja Demeter János, az FVM Agrárrendtartási Hivatalának (ARH) osztályvezetője. A kereslet-kínálat alakulásában jelentős változások figyelhetők meg egy-egy éven belül, de az is elmondható, hogy nincs két egyforma év. Tavaly az európai piac kedvezően alakult a magyar exportőrök számára, mivel szinte egész Európán végigsöpört a sertéspestis. A Hollandiában észlelt járványt nem tudták lokalizálni, így a betegség áthúzódott Németországba és Franciaországba is. Keresleti piac alakult ki, magas árakkal: a süldőtől a malachúsig mindent jó pénzért lehetett eladni. A hazai húsipar élt is a lehetőséggel, s az elmúlt évben az export elérte a 110 ezer tonnát.

Ám éppen a magas árak következtében az idén az EU sertéstartói mintegy 6 százalékkal növelték a termelést, ezt tetézte az egyesült államokbeli sertésállomány 8 százalékos gyarapodása. A hatalmas állománynövekedés nyomán bővülő kínálat már megjelent a piacon, s Németországban a tavalyi 4 márkás kilónkénti hasítottsertés-ár ez év márciusában 3 márka alá csökkent.

A világpiaci változásokra a magyar húsipar érzékenyen reagált, már csak azért is, mert a belpiaci felvásárlási árak magasabbak voltak, mint az EU-átlagárak. Olcsóbb volt a sertés ott, mint itthon, Magyarországon emiatt túlkínálat jelentkezett. Az olcsó EU-sertéshús ráadásul felbukkant a keleti piacokon is, ezért a magyar exportőrök jelentős versenyhátrányba kerültek. Ehhez társult az EU május 13-ai döntése, miszerint mázsánként 20 ecu támogatást adtak a sertésexporthoz, majd augusztus elsején további 10 ecu-vel emelték meg a dotációt. Összesítve és forintra átszámítva ez kilónként 72 forintos többlettámogatás. Érthető, hogy a magyar sertéstartók nem örültek, hiszen idehaza és az exportpiacokon is versenyhátrányba kerültek.

A belföldi felvásárlási árak drasztikusan csökkentek, s bár a kínálat nem nőtt, az árkülönbségek miatt a tavalyi 12-13 ezer tonna importhússal szemben az idén már az év első felében 25-26 ezer tonna húst hoztak be a feldolgozóüzemek. Ezzel ki is merült az EU-val kötött és a GATT/WTO egyezményből adódó éves, kedvezményes keretük. Az import és az eladások csökkenése következtében pedig húskészletek halmozódtak fel. Ügyesek a húsosok, mondhatná a kívülálló, hiszen az olcsó import adta lehetőségek mellett az exporttámogatást is igénylik. Demeter János azonban úgy véli, az üzleti élet mindenkit arra kényszerít, hogy az összes kedvező piaci lehetőséget kihasználja.

Az EU májusi döntésére az FVM is reagált: többletexport-támogatást adott a húsosoknak 1,3 milliárd forintos értékben, így kilónként átlagosan 50 forint szubvenció jut a sertéshúsra. Az exporttámogatás azonban csak a hazai alapanyagból készült termékekhez jár, az importhúsból készültekre nem. Az FVM és az Agrárrendtartási Tárcaközi Bizottság az augusztusi brüszszeli döntés kompenzációjaként újabb támogatás odaítéléséről is döntött.

Privatizáció után u A rendszerváltozás után a volt állami húsipari vállalatok közül nyolc állt a csőd és a felszámolás szélén, s ez meghatározta a privatizáció és az átalakulás folyamatát is. Rövid időn belül több mint 800 húsipari vállalkozás jött létre. 1994-95 tájékán lassú koncentrálódási folyamat kezdődött meg, s ez napjainkban is tart. Az élbolyhoz tartozó 26 cég produkálja az iparág árbevételének 75 százalékát (1997-ben 160 milliárd forint volt a nettó árbevétel, amelyből 130 milliárdot az említett cégek teljesítettek), s ezek egyre inkább elszakadnak a közép-, illetve az alsó mezőnytől. u A magyar húsipari üzemek többsége még nem felel meg az igen szigorú s tovább szigorodó uniós élelmiszer-higiéniai, -biztonsági követelményeknek. Mivel a technológiaváltás magas költségeit nem tudják megfizetni, a ma működő 700 vágóhídnak a fele rövid időn belül bezár. Az EU-csatlakozás érdekében azonban a szigorú EU-konform szabályokat be kell vezetni, s csupán a vágás utáni eurominősítési kötelezettséget előíró rendelet életbeléptetésével több száz kis vágóhíd kiesik a versenyből. Ha viszont nem kerül sor ezekre a lépésekre, akkor úgy járhatunk, mint Spanyolország vagy Ausztria a csatlakozás után: 4600 spanyol és 300 osztrák vágóhidat kellett bezárni.

A támogatás három részből áll. Egyrészt jelenleg is igényelhető az élősertés-exportra meghirdetett támogatás, amely 30 forint kilogrammonként, s amelyet eredetileg a rendelet szerint augusztus 31-ig lehetett volna adni. A határidőt év végéig meghosszabbították, remélve, hogy ezzel stabilizálódnak a felvásárlási árak. Másrészt a többletexport-támogatás mértékét – a harmadik országokba, elsősorban a FÁK-országokba irányuló exportról van szó – 50 forintról 75 forintra, azaz az EU szintjére emelték. Ez az intézkedés szeptember elsejétől lépett életbe. Ahhoz, hogy ezt a támogatást a feldolgozócégek igénybe vehessék, változatlanul meg kell fizetniük a termelőknek az úgynevezett legalacsonyabb árat, méghozzá a minőségfüggő irányár mínusz 18 forintot. Az irányárat az E, U és R minőségi kategóriájú termékekre hirdették meg, az úgynevezett E kategóriában ennek értéke kilónként 304 forint, az U kategóriában 285 forint, az R kategóriában pedig 200 forint volt. Így a hazai belpiaci árak jobban közelítenek az EU alacsonyabb áraihoz. Ám hogy a termelő is kapjon valamit – s ez a harmadik intézkedés –, ebből a 18 forintos csökkentésből 12 forintot visszaigényelhet az államtól. Vagyis a minőségi támogatás címén adott 24 forintos kilónkénti támogatást 36 forintra emelték ez év végéig. A minőséghez kötött támogatás még annyival bővült, hogy az O és a P minőségű húsra is adnak 12-12 forintot.

Kolbászból kerítés

Az intézkedéscsomag mintegy 2 milliárd forintjába kerül a tárcának, amelyből csupán 500 millió a növekmény, mivel a korábbi intézkedésekre elkülönített keretekből 1,5 milliárdot nem használtak fel. A tárca bízik abban, hogy az év hátralevő időszakában nem lesz szükség további beavatkozásra. Azt remélik, hogy a készleteket mindenki megelégedésére sikerül értékesíteni, stabilizálódnak a belpiaci árak, s nem csökken az állatállomány. A felhalmozódott sertéshúskészlet 12-14 ezer tonnára tehető, s ebből mintegy 10 ezer tonnára becsülik az eladatlan szalámikészletet.

A piaci helyzet megváltozása azonban nemcsak a kormányzati segítség függvénye. Nem tudni, hogy az orosz gazdaságban milyen változások következnek be, hogyan alakul a rubel sorsa. A temérdek bizonytalanság kihat a magyar piacra is, s ráadásul az oroszok a hústermékekre 3 százalékos beviteli pótvámot vetettek ki, s megemelték az áfát is.

A belföldi húsfogyasztás növekedésével egyelőre nem lehet számolni. A '80-as évek közepén-végén 41 kilogramm volt az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás, ma 29. Ennek egyik oka a családi jövedelmi viszonyok romlása, másrészt az utóbbi években az egészséges táplálkozás jegyében negatív reklámkampány folyt a sertéshús ellen. Ma mindenki azt várja, hogy Magyarországon a következő években az állati eredetű élelmiszerek, köztük a sertéshús fogyasztása növekedni fog. Az osztályvezető egy főre 3-5 kilogrammos emelkedést jósol annak függvényében, ahogy' a jövedelmi viszonyok is javulnak. A baromfihús fogyasztása viszont várhatóan nagyobb mértékben nő, hiszen a világ fejlett országaiban is ez a tendencia figyelhető meg.

A hazai kocaállomány létszáma megközelíti a 400 ezret, ami éves szinten – fejlett technológia alkalmazása mellett – 7-7,5 millió sertés vágását teszi lehetővé. A hazai genetikai és a takarmányháttér viszont akár 10 millió sertés tartására is módot adna. Viszont az ágazat infrastruktúrája nem alkalmas 10 millió sertés tenyésztésére. Az állatállomány 40 százaléka ugyanis kistermelőknél található, ahol átlagosan 2-3 darab sertést tartanak. A kistermelői körülmények nem alkalmasak arra, hogy nagyobb mennyiségű, versenyképes terméket állítsanak elő, ám a háztáji sertéstartás nagyságrendje miatt piaczavaró tényezővé lehet.

Egyébként évente 6,5-7 millió sertést vágnak. Ebből 1,2-1,5 millió sertés nem jut el a kereskedelembe, saját fogyasztásra, háznál vágják le. Ellenőrzött körülmények között 3-3,5 millió sertést dolgoznak fel, s 1-1,5 millió sertést feketén, nem ellenőrzötten vágnak le, dolgoznak fel és juttatnak el a kereskedelembe. A szürke- vagy feketegazdaságba nemcsak a kistermelők által tartott sertés kerül, jut a közép- és a nagyüzemi állományból is.

Garantált ár u Az agrárrendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény a sertés esetében a garantált ár és az irányár meghirdetését az év kezdete előtt 90 nappal kötelezően előírja az FVM számára. Az árut 1999. január elsejétől már mindenütt csak az európai minősítési (europ) rendszer alapján vehetik át. A garantált ár meghatározásakor az árnak a költségekhez viszonyított arányát vették figyelembe, 90 és 85 százalékos súllyal. u Végül a takarmányárak és a sertéshús világpiaci árát figyelembe véve az agrártárca úgy döntött: 1999-re az E és az S minőségi húsok élősúlyára 222 forint, hasított súly esetében 270 forint lesz. Az U minőségi kategóriában a szóban forgó árak 206 és 250 forintot érnek el, míg az R minőségi kategóriában a garantált ár 188, illetve 228 forint lesz.

Húskihozatali hátrány

A nagyobb méretű gazdaságokban a sertésállomány 40-45 százalékát tartják, a többit a közepes gazdaságok nevelik. A közepes és a nagyméretű gazdaságokban európai szintű a sertéstartás, s amennyiben a genetikai háttér is jó, akkor ki is használják a kedvező adottságokat. A színhúskihozatallal azonban még nem érjük el az európai szintet: nálunk e mutató 51-53 százalék körül alakul, az EU-ban 58-60 százalék. A 6-7 százalékos lemaradás a technológia fejlesztésével behozható. A kisgazdaságok többségében gabonaalapú a takarmányozás, 4,5-5 kilogramm kukoricára van szükség egy kilogramm sertéshús előállításához. A színhúskihozatal 42-43 százalék, ami óriási lemaradás az EU szintjétől. Ha a kistermelői tartástechnológia nem változik, vagyis nem tudatosul, hogy a gabona mellé fehérjét is etetni kell az állattal, akkor ez a lemaradás nem hozható be.

Előbb-utóbb el kell jutni oda, hogy a kistermelői körből kikerülő sertések is elérjék a legalább 50 százalékos húskihozatali arányt. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a termelőknek tudniuk kell, hogy milyen fajtákat tartsanak, milyen takarmányozási technológiát alkalmazzanak. Ma már elegendő eszköz, információ áll a gazdák rendelkezésére ahhoz, hogy tájékozódjanak a legújabb, legkorszerűbb sertéshizlalási módszerekről. Támogatást csak az a gazda kaphat, aki pontos információt szolgáltat tevékenységéről: hány anyakocát tart, milyen takarmányozási eljárást alkalmaz, menynyi az éves bevétele, az adója. Az állattenyésztők egyébként több mint száz jogcímen kérhetnek állami támogatást, s ez a mai támogatási rendszer egyik legfőbb problémája. A gazdáknak nehéz eligazodni a jogszabályrengetegben. Alaposan érteni kell hozzá, s olvasni is tudni kell a sorok között ahhoz, hogy mindenki észrevegye a lehetőségeket.

Feketén vágók u A feketevágások ellen már több akciót hirdettek, de átütő sikert egyik sem hozott. Néhány megyében és Budapesten fokozott ellenőrzést hajtottak végre a hatóságok, így az ellenőrök között helyet kapott az állat-egészségügyi szervezet, az ÁNTSZ, a fogyasztóvédelem, az adóhatóság, a rendőrség képviselője. Az ellenőrzés időszakában a budapesti húsbeszállítások mértéke a legális vágóhidakról 20 százalékkal emelkedett, illetve úgy is fogalmazhatunk, hogy a feketén levágott állatok mennyisége 20 százalékkal esett vissza. u Az ellenőrzések mellett azonban ellenőrzési rendszereket is működtetni kell. A húsipar és a -kereskedelem a közeljövőben létrehozza belső ellenőrzési rendszerét. Ez év december 31-e után kötelező lesz az europ minősítés a vágások után. A Vágóállat és Hús Terméktanács saját kft.-t hoz létre, amelyben a minősítő szakembereket foglalkoztatja. Ez szintén egyfajta kontrollt jelent a szakma számára.

Az idén az FVM 117 milliárdos támogatási kerete minden bizonnyal kimerül, vagyis az ágazat szereplői éltek a támogatás adta lehetőségekkel. Ám a támogatások nem jutnak el mindenkihez, így a hatékonyabb felhasználás érdekében az FVM jövőre változtat a rendszeren. Elsősorban az odaítélés feltételeit egyszerűsítik, a támogatások egy részét normatívvá és automatikussá kívánják tenni, s tovább nő a közvetlen termelői támogatás mértéke.

A sertéságazatnak hosszú távon van jövője Magyarországon. Ám a bel- és külpiaci pozíciók megszerzése, megtartása érdekében jelentős marketingmunkára van szükség, s el kell hitetni a világgal, hogy jók a magyar termékek. A feketegazdaság elleni küzdelemben Demeter János nem a húskommandó tevékenységét tartja a legfontosabbnak. Véleménye szerint olyan szabályokat kell alkalmazni, amelyekkel a legális gazdaságba kényszeríthetők a jelenleg azon kívül levő gazdálkodók. Az idén egyébként 50 százalékkal nőtt a minősített sertések száma, mert csak az euro minősítéssel átvett állatok után jár a minőségi támogatás. A húsipari szövetséghez tartozó cégek hetente 64-65 ezer sertést vesznek át, amelyből 50 ezret, éves szinten 2,5 millió sertést minősítenek.

A húsipar tulajdonosi szerkezete a privatizáció ellenére annyira vegyes, hogy nem fenyeget 2-3 cég erőfölénye. Az egyes vállalatcsoportok természetesen próbálnak terjeszkedni, de a hazai piac nagyobb hányadán 10-12 nagy cég osztozik. Az üzemeken belül szakosodás figyelhető meg, a cégek koncentrálták és korszerűsítették a vágókapacitásukat. A hazai kapacitás egyébként 8 millió sertés vágására alkalmas. A vágóhidak ennek csak 55-60 százalékát tudják kihasználni. A nagy vágóhidak már rendelkeznek európai vagy amerikai egészségügyi minősítéssel, tehát itt a világpiacnak megfelelő termékeket állítanak elő.

Egyensúlyt teremteni!

A termelők, feldolgozók, forgalmazók az agrártárcától évek óta azt várják, hogy teremtse meg a gabona-hús vertikum egyensúlyát. Mindenki örülne persze, ha az országban 10 millió sertést dolgoznának fel, hiszen ehhez elegendő gabona terem. Ám piac nélkül fejleszteni, növelni az állományt nem lehet. Elsősorban a belföldi fogyasztást kell növelni, mert az adja a biztonságot. A jelenlegi 5 millió sertés nem sok, ám értékesítése mégis bajos. Ezt a létszámot azonban meg kell tartani, mert ez alatt minden apró változás rendkívül érzékenyen érintené a hazai piacot, s akár hiány is keletkezhetne. A 250-260 ezer termelőt azonban nem szabad arra biztatni, hogy megfelelő piaci háttér nélkül futassa fel termelését.