Házhoz jön a munkahely

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 8. számában (1998. október 1.)

 

A harmadik évezred küszöbén az Internet, a műholdas adatátvitel, az informatika világában -a számítógép előtt ülve – a világ bármely részével felvehetjük a kapcsolatot anélkül, hogy kilépnénk a lakásunk ajtaján. A 80-as évektől kezdve a távmunka a legdinamiku-sabban fejlődő munkavégzési forma, a Gartner Csoport becslése szerint az ezredfordulón 30 millió amerikai, és összesen 55 millió távmunkás lesz a világon, s a számítógépen végezhető szellemi munka mintegy 80 százaléka ilyen formában fog bonyolódni. Vajon Magyarországon felismerték a távmunkában rejlő lehetőségeket? Cikkünk a távmunka előnyeit, hátrányait, magyarországi helyzetét foglalja össze.

 

Otthonos munkahely

A távmunka olyan szellemi tevékenység, amelyet a munkavállaló otthon – vagy egy közelébe kihelyezett munkahelyen, például teleházban – számítógépen végez, és információs hálózaton, telekommunikáció révén veszi fel a kapcsolatot a munkáltatóval és a munkatársakkal.

A távmunkába olyan új munkavállalói rétegek, illetve térségek kapcsolhatók be, amelyeknek eddig esélyük sem volt a felzárkózásra, munkavállalásra, illetve olyan térségekben, kistelepülésekben teremthetnek új munkalehetőségeket, amelyek a városoktól, a hagyományos munkahelyektől való távolságuk miatt reménytelenül leszakadóban voltak a munkaerőpiacon.

A technikai forradalom világában sok városi ember menekül a stressztől, az egészségtelen városi környezetből, a zsúfoltságból egy nyugodtabb, hagyományosabb életformába, anélkül hogy a munkáját, tudását fel kellene adnia. A távmunka tehát nemcsak a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak, a gyesen lévő kismamáknak, a családi okokból otthon maradóknak, az egyetemistáknak, főiskolásoknak jelent megoldást, hanem minden olyan munkavállalói rétegnek, amelynek megvan hozzá a képzettsége és a technikai felszereltsége.

A munkavállaló előnyei

A munkavállaló számára a munkaidő rugalmasságában, az önálló munkavégzésben, a munkahelyre való utazásiköltség- és időmegtakarításában rejlik a távmunka előnye. Így egyszerre több munkáltatónak is dolgozhat, szabadon osztja be a munkaidejét, nem kell alkalmazkodnia a munkatársaihoz, feljebbvalóihoz. A család sem sínyli meg, ha az anya kicsi gyermek mellett vállal munkát vagy más családi elfoglaltság miatt nem oldható meg a munkahelyre utazás. Amennyiben a munkavállaló valamilyen okból lakhelyváltoztatásra kényszerül, nem kell egyúttal munkahelyet is változtatnia.

A munkáltató előnyei

A munkáltató számára is sok lehetőséget rejt a távmunka: elsősorban az olcsósága vonzó. Egy "távmunkahely"-nek nemcsak a kialakítása, hanem a működtetése is gazdaságosabb. A Munkaadói Szövetség elemzése szerint egy átlagos irodai munkahely kialakítása kb. 1,5 millió forintba kerül, míg egy távmunkahely technikai, kommunikációs felszereltséggel már létrehozható 4-500 ezer forintból. A hagyományos munkahelyen fizetni kell a rezsit, a bérleti díjat, gondoskodni kell a takarításról, az egyéb fenntartási költségekről is, ezek mind megtakaríthatók távmunkás alkalmazásával. Nem kell állni a munkavállaló bejárási, étkezési költségeit, a kapcsolattartás pedig legalább anynyira megoldott a mai informatikai világban, mintha a munkavállaló a másik szobában dolgozna. A felmérések szerint a távmunkások teljesítménye átlagosan 30 százalékkal jobb, mint a munkahelyen dolgozóké. A munkavállaló stresszmentes, nem veszi el az idejét a munkába járás, így több ideje jut a munkára, hatékonysága, teljesítménye mérhetően nagyobb.

Hátrányok

A távmunka hátrányai között elsőként azt kell megemlíteni, hogy a képzetlen munkaerő alkalmatlan ilyen munkavégzésre, így azok a rétegek maradnak ki belőle, amelyek más munkavégzési formában is a legnehezebben tudnak elhelyezkedni.

A munkavállaló szempontjából a legnagyobb hátrány a munkahelyi közösségek hiányából fakad, bár ez rendszeres kapcsolattartással, esetenkénti bejárással kompenzálható. Sokan úgy érzik, hogy beszűkülnek, az otthoni munka monotonná válik, szakmailag nem jutnak előre. A jogi szabályozatlanság hiánya miatt a munkavállaló munkajogi helyzete bizonytalan, a "távmunkajogban" sok a megválaszolatlan kérdés. A munkajog egyelőre még nem tartott lépést az új munkavégzési formák kialakulásával, a Munka Törvénykönyve nem szabályoz egy sor olyan kérdést, amely a távmunkával kapcsolatban merül fel (erről a későbbiekben még szólunk).

A munkaadók az ellenőrzés nehézségei, a munkahelyi titoktartás betarthatatlansága miatt tartanak a távmunka bevezetésétől. Az informatika, a telekommunikáció más, új ellenőrzési módszerek bevezetését vonja maga után, az új vezetési stratégiától azonban sok munkáltató még idegenkedik.

Teleház-telefalu

Az internetes kávéházak mellett – amelyek inkább a szórakozás, tanulás színterei – a kistelepüléseken megjelentek az úgynevezett teleházak (legelőször Svédországban), amelyek a falu lakóit is hozzásegítik az információs társadalomba való beilleszkedéshez.

A teleházak (telecentrumok) olyan magas technikai színvonalú számítógépes rendszerekkel, szoftverekkel – Internettel – felszerelt közösségi házak, amelyek nyitva állnak a kistelepülések lakossága előtt, és amelyeket rendszerint társadalmi szervezetek, szponzorok, önkormányzatok finanszíroznak, s pályázatok útján szerzett támogatásokból tartanak fenn. A teleházak az oktatás, információhoz jutás mellett arra is alkalmasak, hogy távmunkában onnan továbbítsák az információt, így azoknak sem elérhetetlen a távmunka, akiknek a saját számítógép vásárlása nehézségekbe ütközik.

A teleházak közösségformáló szerepe sem elhanyagolható: a XX. század végén a falu életében azt a szerepet töltik be, mint a múlt században vagy e század elején a fonók, ahol az asszonyok dolgoztak, ismerkedtek, beszélgettek, tanultak egymástól. A munkahelyi közösség hiánya a teleházakkal kompenzálható, így még szélesebb rétegeknek teszi vonzóbbá ezt a munkavégzési formát. Magyarországon 28 teleház működik, Európában Angliában van a legtöbb: 2-300 körül.

A teleházak a perifériára szorult kistelepüléseken nyújtanak megoldást, erősítik a falusi közösség összetartozását, megakadályozzák a fiatalok elvándorlását, s a fejlődés eddig nem látott távlatait nyitják meg.

Távmunkaformák

Természetesen nem minden munka végezhető távmunkában. Tágan értelmezve elmondhatjuk, hogy minden számítógéppel végzendő munka megoldható távmunkával, de különösen az adatátvitel, adatrögzítés, digitalizálás, adatfeldolgozás során aknázhatók ki az előnyei. Az ügyviteli, fordítói, számviteli, könyvelési, sajtófigyelési feladatokhoz sem szükséges a munkavállaló személyes jelenléte a munkahelyen. A távoktatásban az oktatók a hallgatókkal a számítógép segítségével tartják a kapcsolatot, a kutatás, a fejlesztés, a szoftverfejlesztés tipikusan számítógéphez kötött munkakörök. Elterjedőben van az elektronikus kereskedelem, az elektronikus PR-tevékenység, az elektronikus ügyfélszolgálat is.

A távmunkát az olyan nagyobb cégek, vállalatok alkalmazzák szívesebben, ahol differenciáltabbak a munkafolyamatok, illetve az olyan cégek, ahol bizonyos tevékenységeket idényszerűen, alkalmanként kell elvégezni. A fejlettebb országokban a távmunka először a banki-biztosítási szférában jelent meg, és ma már általánossá vált, hogy az információ megszerzésével és átalakításával kapcsolatos feladatokat kihelyezett cégek végzik, amelyekkel az "anyaközpont" telekommunikációs kapcsolatban van.

Előnyei az államigazgatásban, a közszférában is kihasználhatók, elsősorban olyan helyeken, ahol óriási mennyiségű adatot kell feldolgozni, csoportosítani, rögzíteni, illetve ahol csak most térnek át az elektronikus adatfeldolgozásra (például a földhivatalok).

A távmunka más munkavégzési formával is kombinálható, így egyes cégek akkor élnek az otthon dolgozás lehetőségével, ha azt a munka jellege éppen megkívánja, egyébként pedig a munkahelyen dolgoznak a munkavállalók (például tervezők, mérnökök).

Külföldi gyakorlat A távmunka az USA-ban, Európában pedig Svédországban a legelterjedtebb, ezekben az országokban, illetve Japánban és Ausztráliában már a kormányzat is felismerte az előnyeit, a gazdaságra gyakorolt hatásait, a munkanélküliség visszaszorításában játszott szerepét, ezért ezekben az államokban ma már államilag támogatott munkavégzési forma. A távmunka története valamikor az 1980-as évek elején kezdődött Svédországban, amikor egy közgazdász házaspár belefáradt a mindennapos ingázásba, és a társaival létrehozott egy úgynevezett "teleházat", amely koordinálta a távmunkafeladatokat. A programba belekapcsolódtak nagyobb multinacionális vállalatok is – például a Svéd Bank, az Ericsson, az Ikea –, így a program hamarosan óriási népszerűségnek örvendett, ma már mintegy 130 tevékenységi területen, több mint félmillió svéd választja a munkavégzésnek ezt a formáját. Az USA-ban és Kanadában jelentősen gyarapodik a távmunkások száma (a felmérések szerint az Egyesült Államokban 11 millióan, Kanadában 1 millióan dolgoznak távmunka keretében), Európa déli felén azonban egyáltalán nem terjedt el ez a munkavégzési forma. A távfoglalkoztatás az Európai Unióban összesen 5-6 százalékot tesz ki, ebben azonban benne van Skandinávia is, ahol az arány 30-35 százalék. Nemzetközi tapasztalatok szerint az egyes munkafajták jelentős százaléka elvégezhető távmunkában, így például az adat- és szövegfeldolgozás 50 százaléka, a programozás 40 százaléka, a szerkesztés, fordítás, könyvelés 30 százaléka, a titkársági szolgáltatások 20 százaléka, valamint a kutatási és tanácsadási tevékenység 15 százaléka. (Forrás: Távmunka Kht.)

Költségek

A költségtényező a munkavállalónál és a munkaadónál egyaránt jelentkezik. A munkavállalónak megfelelő számítógépes rendszerrel, informatikai háttérrel (megfelelő teljesítményű számítógép a munkavégzéshez szükséges szoftverekkel, a munkáltatóval való kapcsolattartás elképzelhető Internet-csatlakozással e-mailen, faxmodemmel, bérelt ISDN-vonallal, kábeltévé- vagy egyéb csomagkapcsolt hálózatokkal, rádióhullámú – AM-micro – összeköttetéssel) kell rendelkeznie, a munkaadónál az új kommunikációs csatornák kialakítása költségnövelő tényező. A munkavállalónak nem kell feltétlenül megfelelő technikai háttérrel rendelkeznie, megállapodás kérdése, hogy melyik fél építi ki a rendszert (a munkaadónak még így is gazdaságosabb kiépítenie egy irodát).

A költségmegtakarításról már beszéltünk, egy iroda fenntartása hosszabb távon költségesebb, mint egyszeri alkalommal kiépíteni egy új számítógépes hálózatot. A munkaadónak költségcsökkentő tényezőnek számít az is, hogy nem kell utazási-, étkezésiköltség-térítést fizetnie, kevesebb az eszközfelhasználás. Költségnövelő tényező azonban a telekommunikációs költség, hiszen a kapcsolatfelvétel így telefonvonalon, e-mailen, Interneten keresztül történik, de a távközlési díjak hosszú távon csökkenni fognak, illetve erre a célra kedvezményeket lehet igénybe venni (Magyarországon például a Matáv Rt.-től, az Antenna Hungária Rt.-től).

Költségtényezők

I. A munkaadó megtakarításai:

  1. az iroda kialakításának megtakarítása (1,5 millió Ft helyett egy távmunkahely 400-500 ezer Ft-ból kialakítható),
  2. közüzemi díjak,
  3. rezsiköltségek,
  4. bérleti díjak,
  5. a munkavállaló utazási-, étkezésiköltség-hozzájárulásának megtakarítása,
  6. kevesebb eszközfelhasználás,
  7. a hatékonyabb munkavégzésből eredő megtakarítások (elérheti a 30 százalékot).

II. A munkavállaló megtakarításai:

  1. utazási költség,
  2. azok a megtakarítások, amelyek abból adódnak, hogy a munkaidejét maga osztja be.

A távmunka előnyei:

  1. a munkanélküliség csökkentése: új rétegek, új (leszakadó) régiók bekapcsolása,
  2. elvégezhető: otthon, teleházban, mobil munkavégzéssel,
  3. a munkaerőpiac korszerűsítése,
  4. a környezetszennyezés csökkenése azáltal, hogy a csúcsidőben kevesebben mennek munkahelyre, illetve onnan haza,
  5. ösztönzi az át-, illetve továbbképzést,
  6. jelentősen hozzájárul a számítógép elterjedéséhez, ezáltal a modernizációhoz,
  7. képzettebb munkavállalói réteg kialakulása.

A munkaadó oldalán jelentkező előnyök:

  1. olcsón kialakítható, illetve működtethető (alacsonyabb költségtényezők, fenntartási költségek, mentesül az utazási, étkezési költségek alól), egy 1993-as felmérés szerint a távmunka bevezetése a cégeknek 5-20 százalékos költségmegtakarítást eredményezett,
  2. sok formája van, egyes munkavégzési formákra kifejezetten előnyös (például adatfeldolgozás, adatátvitel, könyvelés, lektorálás, fordítás, grafikai munkák, sajtófigyelés, távoktatás, elemzés, programozás),
  3. a felmérések szerint a munka hatékonysága nagyobb, mint a hagyományos munkavégzésnél, a távmunkavállalók teljesítménye akár 30 százalékkal is nőhet,
  4. kombinálhatóság,
  5. a fajlagos ráfordítások gyorsan megtérülnek,
  6. rugalmas létszámgazdálkodás.

A munkavállaló oldalán jelentkező előnyök:

  1. a munkaidő rugalmassága,
  2. önálló munkavégzés,
  3. az utazás kiiktatása, amellyel pénz, idő, idegeskedés takarítható meg,
  4. a családhoz könnyen alakítható az időbeosztás,
  5. egyszerre több munkáltatónak is dolgozhat,
  6. kifejezetten előnyös a gyermekükkel otthon maradóknak, a megváltozott munkaképességűeknek, a nyugdíjasoknak, a kistelepülésen élőknek, az egyetem, főiskola mellett dolgozóknak,
  7. stresszmentes "munkahely".

A távmunka hátrányai:

  1. nem minden számítógépes munka végezhető távmunka keretében,
  2. képzetlen munkaerő nem alkalmazható (legalább alapfokú számítógépes ismeretek megléte szükséges),
  3. a hagyományos ellenőrzési formák nem alkalmazhatók,
  4. nincs megoldva a titokvédelem, ezért erős bizalmi viszonyt feltételez,
  5. a munkahelyi közösség hiánya,
  6. nincs kontroll, túlságosan nagy az önállóság,
  7. nincs előrelépés, karrierlehetőség,
  8. költségnövelő tényező a számítógépes rendszer kialakítása,
  9. a szakszervezetek idegenkednek tőle a szabályozatlan munkaviszony miatt.

Távmunka-lehetőségek hazánkban

Magyarországon a kormányzat nemrég ismerte fel a távmunkában rejlő lehetőségeket, ma még ugyan gyerekcipőben jár ez a munkavégzési forma, azonban óriási jövője van. A távmunka elterjedéséhez hazánkban minden feltétel adott, illetőleg kialakítható. A technikai feltételek közül a távközlés, a digitális telefonközpontok elterjedtek, hazánkban fejlett az informatikai, távközlési infrastruktúra, a számítástechnikai felszereltség a piaci szférában, az állami és a közszférában, illetve a háztartásokban viszont még hagy kívánnivalót maga után. A magyar háztartások mintegy 6 százaléka rendelkezik számítógéppel, míg az USA-ban ez az arány 50 százalék, egyre elterjedtebb az országban a telefalu-teleház program is. A személyi feltételeknél hangsúlyozni kell, hogy az oktatás területén elindult az a program (SuliNet), amely azt tűzte ki célul, hogy minden középiskolást, illetve általános iskolai tanulót megismertet az Internettel, illetve a számítógépes tudnivalókkal, így a jövő nemzedéke általános műveltségének már része lesz a számítógépes ismeret is.

Modernizációs és Integrációs Projekt Iroda

A kormányváltással megszűnt Munkaügyi Minisztérium indította útjára a távmunkaprogram hazai bevezetésének előkészítését, ennek keretében 1996 őszén 9 intézmény szándéknyilatkozatot írt alá a modernizációs program megvalósításának érdekében. A projekt új know-how-t kívánt létrehozni a munkaadói és a felhasználói kör kijelölésével, és egy újabb lépést tett előre az Európai Unió fejlődési folyamatához való csatlakozáshoz. Emellett új munkahelyek megvalósítását tűzte ki célul, amely elsősorban a fiatal pályakezdők, a megváltozott munkaképességű munkavállalók, a gyermeküket otthon nevelő anyák foglalkoztatásának a problémáját oldaná meg. Ezek a támogatások azonban inkább színesítették a távmunka-lehetőségeket, mintsem hogy tömeges távmunkahelyeket létesítettek volna.

FUTURIS Magyar Modernizációs Rt.

Az 1997 decemberében alakult társaság alapítója a vezető informatikai és banki vállalkozások szövetsége (tulajdonosai: a Matáv 10 százalékban, az Antenna Hungária Rt., a Magyar Fejlesztési Bank Rt., a KH Kvantum Invest Bank Rt. 30-30-30 százalékban). A társaság nyereségorientált modernizációs fejlesztéseket hajt végre, amelyben együttműködik az állam és a versenyszféra.

Távmunka Koordinációs Közhasznú Társaság

A piaci alapon működő, de non-profit szervezet több hónapos előkészítő munka után 1998. január közepén kezdte meg működését. Alapítói a Munkaügyi Minisztérium és az információs társadalom modernizációs programján dolgozó Futuris Rt. A társaság alapvető feladata, hogy Magyarországon is bevezesse az Európai Unió államaiban, az USA-ban, Ausztráliában már széles körben elterjedt távmunkát. A Távmunka Kht. elsődleges célja, hogy összehozza a munkaadókat a munkavállalókkal, tehát egyfajta regisztrációs központként működik. Az elektronikus munkabörze révén a felkínált munkalehetőségekhez illesztik az alkalmas munkavállalókat. Ezenkívül folyamatosan készít tanulmányokat a távmunka fogadásáról és lehetőségeiről a kormány megbízása alapján.

A Távmunka Kht. jelenleg mintegy tízezer távmunkára kész munkavállalót rögzített adatbázisában, a munkaadók száma azonban minimális. A munkaügyi miniszter által 1998 tavaszán kiírt pályázaton eddig 35 munkaadó szerepelt eredményesen, a pályázaton nyert "addiktív" jellegű támogatással csupán 250 távmunkást tudnak foglalkoztatni.

Teleházak Magyarországon

Magyarországon főként társadalmi szervezetek, magánszemélyek, kisebb részben az önkormányzatok, minisztériumok hozták létre a teleházakat. Jelenleg a Magyar Teleház Szövetség 57 tagot számlál, ebből 28 teleház már működik, további 10-15 van készülőben, és további 120 település döntött úgy, hogy a közeljövőben teleházat létesít.

A kormányzat is felismerte a teleházak létesítésének szükségességét, és azt is, hogy egy országos hálózat kialakítása kormányzati támogatás nélkül megvalósíthatatlan. Az országos Teleház Program fő tartalmi elemei: 5 éven belül 500-800 teleház létesítése az ország egész területén, kormányzati segítség az első 2 évben, támogatások elnyerése pályázatok útján, garanciális szabályok lefektetése... stb. A program felelős végrehajtója és a telehálózat kiszolgálószervezete a Teleház Közhasznú Társaság, amelynek további feladata a teleházak önfenntartó képességének elősegítése az országos feltételek megfelelő alakításával.

Bedolgozó vagy távmunkavállaló?

Mi a különbség a bedolgozói, illetve a távmunka-vállalói jogviszony között? A távmunkavállaló szellemi, számítógépen végezhető munkát végez a saját otthonában, a bedolgozó pedig döntően fizikai munkát végez saját munkaeszközével, a munkáltató által biztosított anyaggal, önállóan, a munkáltató közvetlen irányítása nélkül. A távmunkás tehát tulajdonképpen szellemi bedolgozó, így a távmunkaviszony sok rokon vonást mutat a bedolgozói jogviszonnyal.

A bedolgozói jogviszonyt a bedolgozók foglalkoztatásáról szóló 24/1994. (II. 25.) Kormányrendelet szabályozza. A rendelet kiegészíti a Munka Törvénykönyvét, s a bedolgozói jogviszony sajátosságait figyelembe véve szabályozza a bedolgozó és a munkáltató közti munkajogi jogviszonyt. A bedolgozó és a munkáltató között megállapodás jön létre, amelyben meg kell határozni a munkavégzés helyét, a költségtérítés módját, illetve mértékét. Eltérő megállapodás hiányában a bedolgozói jogviszony határozatlan időtartamra jön létre. A munka kiadásával egyidejűleg meg kell határozni és írásban rögzíteni kell a munka elvégzéséért járó díjazást, valamint a teljesítménykövetelményt és a teljesítménydíjazás egyéb tényezőit. A bedolgozó részére térítést kell megállapítani az általa viselt, a munkavégzés során ténylegesen felmerült rezsiköltségekre, ha ez nem állapítható meg, rezsiátalányt kell fizetni. A rendelet továbbá szabályozza a felelősséget, a szabadságot – a bedolgozót négy naptári hét illeti meg –, a felmondást és a felmondási tilalmakat.

A távfoglalkoztatásban a díjazás szintén lehet teljesítményfüggő – ez az általánosabb –, illetve a munka jellegétől függően akár időbérben is meghatározhatják. A megállapodás kiterjedhet a költségek viselésére is, de ebben az esetben lényegesen kevesebb rezsiköltséggel kell számolni, viszont sokkal nagyobbak a távközlési díjak, az irodai felszerelések költségei. Megállapodás kérdése, hogy melyik fél viseli ezeket a kiadásokat.

A bedolgozás és a távmunka közös vonása, hogy nagy szerepe van a megváltozott munkaképességű munkavállalók, a gyermeküket otthon nevelő szülők, vagy valamilyen okból immobil munkavállalók, illetve a hátrányos helyzetű régiókban élők foglalkoztatásában. A különbség a szellemi és a fizikai munkavégzés eltérő jellegéből fakad.

A Távmunka Kht. alaprendszerének használatáért áfa nélkül fizetendő díjak:
Díjkategóriák A számlázási időszakban forgalmazott adatmennyiség Havi alapdíj Ft/hó
I. Induló 0-20,00 megabájt 5 000 Ft
II. Közép 20,01-50,00 8 000 Ft
III. Professzionális 50,01-100,00 10 000 Ft
IV. Professzionális+ 100,01 felett megabájtonként 50 Ft forgalmi díj
Az első 3 díjkategóriában a Távmunka Kht nem számít fel forgalmi díjat. Az egyes díjkategóriákhoz rendre 10-20-50 megabájt nagyságú postaláda tartozik. A "professzionális+" díjkategória bónuszcsomag. A Távmunka Kht. által további díjfizetés ellenében nyújtott szolgáltatások ellenértékét a részletes szolgáltatási szerződés taglalja. (Forrás: Távmunka Kht.)

Munkajogi anomáliák

A távmunka jogi szabályozása sok kérdést vet fel: a jövő feladata az információs jog megalkotása, az "Internet-jog" szabályozása – ennek hiányában nagy szerepe van a bírói jogalkotásnak –, a jövőben kell megalkotni a polgári célú kriptográfiát, a számítógépes jogot. Nem megoldott az elektronikus ügyintézés jogi háttere sem, sok a kiskapu a szoftverfelhasználás terén is. A távközlési törvényt újra felül kell vizsgálni, szabad piacot kell teremteni a távközlés területén (a Matáv Rt. koncessziójának a kizárólagossága 2002-ben jár le).

A jogi szabályozás tehát nem tart lépést az informatikai forradalommal, a távmunka ráadásul ezenkívül egy sor munkajogi kérdést is felvet. Jogszabály hiányában a távfoglalkoztatásra a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban Mt.) az irányadó. Az Mt. azonban nem szabályoz egy sor speciális problémát, amely kizárólag a távmunkával kapcsolatban merül fel.

Nem szabályozott, és az adott munka jellege határozza meg, hogy a munkaadó vállalkozói, illetve megbízási szerződést köt a távmunkára jelentkezővel, vagy munkaszerződéssel alkalmazza. A vállalkozási jogviszony mellett szól többek között az, hogy a vállalkozó a munkát saját költségén végzi, a munkavégzés során a megrendelő utasítását köteles betartani, de ez nem terjedhet ki a munka megszervezésére, illetve a teljesítést nem teheti terhesebbé. A vállalkozónak érdeke, hogy a munkát gyorsan, gazdaságosan befejezze, a vállalkozói jogviszonyban a munkavégzés eredménycentrikus, független a megrendelőtől, s ez a függetlenség az időbeosztásra is kiterjed. A vállalkozó az eredmény eléréséhez szükséges munkát maga szervezi meg, nem a munkavégzés mikéntje, hanem az eredmény a döntő.

A megbízási jogviszonyban a munkavégzés az ügy ellátásához igazodik, az idejét a megbízott maga osztja be, jellemző a megbízott függetlensége az ügy ellátásában.

Amennyiben viszont a munkáltató munkaviszonyt létesít a távmunkavállalóval, akkor munkaszerződés alapján foglalkoztathatja. Az Mt. nem ad támpontot a távmunka vonatkozásában arra, hogy hogyan alakul a szabadság, a munka díjazása, a munkaidő-beosztás, a munkáltató, illetve munkavállaló felelőssége. A távmunkánál a munkajog eddig merev szabályozását új tartalommal kell megtölteni, és el kell rugaszkodni az Mt. bizonyos rendelkezéseitől: például a munkavégzés rendszerességétől, a munkavégzés állandó jellegétől, a munkáltató utasítási jogától, a munkavállaló és a munkáltató közötti szoros, mindennapi személyes kapcsolattól, a munkafegyelemhez való ragaszkodástól.

A munkaszerződés ajánlott tartalma:

  • a munkaszerződés határozatlan időtartamra szóljon,
  • lényeges a munka díjazása, amely például adatrögzítés, adatfeldolgozás esetében is lehet teljesítménybér, mivel az időbérben való megállapodás szinte ellenőrizhetetlen,
  • kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás a munkáltatóval,
  • felmondás esetei,
  • felelősség kérdése,
  • további munkaviszony létesítése,
  • beszámolási kötelezettség, munkáltatói ellenőrzés,
  • titoktartási kötelezettség,
  • összeférhetetlenség,
  • alkalmazási feltételek,
  • technikai háttér megléte, milyen számítógéppel rendelkezzen a munkavállaló,
  • részletes munkaköri leírás, az önálló munkavégzés feltételei,
  • költségviselés (melyik fél állja a munkavégzéshez szükséges technikai háttér kiépítését, fenntartását, rezsiköltségeket),
  • a szabadság kiadásának részletes szabályozása felesleges, mivel ebben az esetben a munkavállaló a munkára fordított idejét maga osztja be, így elegendő annyit lefektetni, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság) igénybevételét maga állapítja meg. Ez csak akkor nem alkalmazható, ha a munka jellege mindennapos, esetleg rendszeres kapcsolattartást igényel,
  • a munkavégzés helyének rögzítése: otthon vagy teleházban.

A jövő törvényhozásának a feladata, hogy – a bedolgozók foglalkoztatásáról szóló kormányrendelethez hasonlóan – legalább rendeleti szinten szabályozza a távfoglalkoztatást. A jelenlegi Mt. kiegészítése a távmunka speciális jellege miatt nem ajánlott, bár a törvényi szabályozás nagyobb garanciákat jelentene.

Kádár Petra
Távmunkaprogram A Távmunka Kht. regisztrálja a munkára jelentkezőket, és összehozza a munkaadókkal. A távmunkának nem előfeltétele, hogy a leendő munkavállaló rendelkezzen számítógéppel. A tényleges igényeket a munkaadó fogja megszabni az elvégzendő feladatok függvényében. A Távmunka Kht. technikai minimumként az alábbi "csomagokat" javasolja:
1. Távmunka regisztrációs csomag: a távmunkaközponthoz történő csatlakozást biztosító, telepítő és működtető szoftverek, valamint a Smart-kártya, ami a távmunkavégzés biztonságát garantálja és az ügyfél azonosítását szolgálja.
2. Távmunka alapcsomag: A Smart-kártya-olvasó hardvereszköz, valamint a Lotus Notes 4.51 kliensprogram.
3. Távmunka komplex csomag: A Távmunka alapcsomagban szereplő eszközökön kívül tartalmazza a következő hardver- és szoftvereszközöket: Intel alaplap, MMX 200 MHz Pentium CPU, min. 16 MB SD RAM, 3,2 GB HDD, 24 CD-ROM, modem, minitorony vagy desktopház, 1,44 MB floppy, SVGA monitor, 14" LR, NI, Digitális kontroll, egér, Windows 95 billentyűzet vagy 105 gombos magyar BTG tasztatura, OEM Win 95 magyar operációs rendszer. A távmunkavégzés megkezdéséhez és a folyamatos munkához a "Távmunka alapcsomagra" van szükség. A két távmunkacsomag beszerezhető a Távmunka Kht.-től, a Távmunka komplex csomag további hardver- és szoftvereszközei pedig az ismert számítástechnikai cégektől, illetőleg igénybe lehet venni a kht. közreműködését is. A kht. részletvásárlási vagy lízingelési konstrukciók bevezetését kezdeményezi az illetékes bankoknál és hitelintézeteknél mindazok számára, akik a távmunkarendszerben regisztrálják magukat, és vállalják a folyamatos távmunkavégzést.
A Távmunka Kht. ügyfélszolgálatának szolgáltatásai Regisztráció, folyamatos szakmai kapcsolattartás a regisztrált partnerekkel, koordináció, a rendszer tagjainak azonosítása, nyilvános kulcsú hitelesítő, digitális aláíró és rejtjelező modul alkalmazása, szabályozott és védett kapcsolattartás a munkavállalókkal és a munkaadókkal, munkabörze működtetése, csoportmunka lehetőségének biztosítása, csoportos vitafórum működtetése, potenciális munkaadók felkutatása, technikai háttér (szolgáltatóközpont) működtetése, az érdeklődők (munkaadó, munkavállaló) ellátása információval, reklamációk, beadványok, észrevételek, javaslatok, panaszok ügyintézése, hibabejelentések kezelése, Help-desk, azaz elektronikus segítségnyújtás. Az ügyfélszolgálat további díjfizetés ellenében az alábbi többletszolgáltatásokat nyújtja: projektkövetés, a munkaadó által létrehozott alkalmazások, tértivevényes és védett elektronikus levelezés, biztosított levél küldése és központi archiválása Smart-kártyás védelemmel és elektronikus nyugtaadással, a munkaadók által elkészített munkaajánlatok hirdetése zárt körben és/vagy mindenki számára hozzáférhető módon, csoportos kommunikációt elősegítő vitafórum, jogi tanácsadás (szerződésminták, szerződéshitelesítési szolgáltatás kapcsolt letéti archiválással, egyéb elektronikus dokumentum hitelesítése), hirdetési felület, archiválás, Internet-megjelenés biztosítása, postaláda-szolgáltatás. A Távmunka Kht. által kifejlesztett központi szerver segítségével és a programot végző szoftverekkel valósul meg az országos szintű koordináció. Ez a szerver biztosítja valamennyi felhasználó részére a biztonságos és gyors adatforgalmat, az adatok továbbítását és a címzettjéhez való eljuttatást. A távmunkavégzés gyakorlatilag internetes platformon zajlik. A távmunkaközpont viszont nem Internet-szolgáltató központ, hanem tartalomszolgáltató web-szerver.
Regisztrált végpont A Távmunka Kht. regisztrálja rendszerében a munkaadót és a munkavállalót, mindkét oldal rendelkezik Smart-kártyával és Smart-kártya-olvasóval. Ezek az eszközök a távmunkaközpont által azonosítják a feleket, biztosítják a szükséges elektronikus titkosítást, valamint azt, hogy az elvégzett munkát az Interneten "zárt és felbonthatatlan borítékban" lehessen úgy elküldeni a megrendelőnek, hogy ahhoz illetéktelen ne férjen hozzá.
Költségek A kommunikációs ráfordítások 80 százalékát a gyors adatátvitelre képes, korszerű kommunikációs vonalak és az Internet használata adja majd, az adatforgalmazás mennyiségétől és időtartamától függően. A távmunkarendszerhez történő kapcsolódás egyszeri kiadást jelent, viszont havonta felmerülő kiadással lehet majd kalkulálni a távmunkaközpont folyamatos használatáért. A Távmunka Kht. alapdíjainak meghatározásának alapelve, hogy a növekvő mennyiségű, megabájtokban mért adatforgalom fajlagosan csökkenő mértékű, havonta fizetendő alapdíjjal párosuljon, egyszerűen ellenőrizhető és nyomon követhető legyen. A havonta fizetendő díjak fizetési kötelezettségeiről is a munkaadó és a munkavállaló közötti megállapodás lesz az irányadó.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 1.) vegye figyelembe!