Beszámítás és tartozásátvállalás

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 1.) vegye figyelembe!

Zűrös pénzügyeink III.

Megjelent a Cégvezetés (archív) 8. számában (1998. október 1.)

 

Pénzügyi nehézségei minden cégnek lehetnek. Micsoda megkönnyebbülés ilyenkor, ha esedékes tartozásunkat úgy tudjuk csökkenteni, hogy annak összegébe beszámítjuk a jogosulttal szemben fennálló valamely pénz-követelésünket, illetőleg azért nem kell fizetnünk, mert tartozásunkat valaki átvállalta, azaz helyettünk fog fizetni. E két jogintézménynek azonban szigorú polgári jogi és nem elhanyagolható számviteli szabályai is vannak.

 

BESZÁMÍTÁS

Bár a beszámítás nem teljesítés, mégis a szerződés teljesítéséhez kapcsolódik, mert ahhoz hasonlóan a szerződésből eredő kötelezettségek megszűnését eredményezheti.

Fogalma

A beszámítás azonos jogalanyok között fennálló kölcsönös követelések nyilatkozattal történő megszüntetése, amelynek az a célja, hogy elkerülje a felek közötti kölcsönös reális teljesítést. A kötelezett bejelenti a jogosultnak, hogy a maga kötelezettségét nem teljesíti, viszont a jogosultnak vele szemben fennálló azonos értékű tartozását nem követeli.

Címzett jognyilatkozat

A beszámítás egyoldalú jogügylet, ugyanis nem kell hozzá a jogosult hozzájárulása. Elengedhetetlen feltétele viszont, hogy a jogosult tudomást szerezzen róla, ugyanis amennyiben a kötelezett nem közli a jogosulttal a beszámítási szándékát, nyilatkozata nem hatályosul.

A beszámítási nyilatkozatot peren kívül és perben egyaránt meg lehet tenni. A polgári peres eljárásban gyakori, hogy az alperes viszontkeresetben vagy védekezésként - beszámítási kifogásként - terjeszti elő beszámítási nyilatkozatát. Amíg azonban a beszámítás a polgári jog intézménye, s feltételei és következményei tekintetében a polgári jog szabályai alkalmazandók, a viszontkeresetre és a beszámítási kifogásra a polgári eljárásjog normái vonatkoznak. Beszámítási kifogást akkor érdemes előterjeszteni a perben, ha az alperes ellenkövetelése azonos vagy kisebb összegű a felperes által követelt összegnél, mert ilyenkor a bíróság vagy elutasítja a keresetet, vagy a beszámítási kifogásban előterjesztett összeggel csökkentve marasztalja az alperest. Amennyiben viszont az alperes ellenkövetelése nagyobb a felperes által tőle követelt összegnél, már viszontkeresetet kell előterjesztenie, ugyanis a felperes marasztalására, azaz fizetésre kötelezésére csak az erre irányuló kereset előterjesztése esetén van lehetőség.

Következménye

A beszámítás következményeként megszűnik egyrészt a kötelezettel szemben fennálló követelés, másrészt a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló követelése. A megszűnés természetesen csak akkor teljes, ha a követelés és a vele szembeállított ellenkövetelés egyenlő összegű. Amennyiben tehát a kötelezett ellenkövetelése kisebb, mint az ő tartozása, akkor a különbözet erejéig fennmarad a tartozása, ha pedig nagyobb, akkor a különbözetet követelheti a jogosulttól.

Feltételei

  1. A követelésnek és az ellenkövetelésnek a kötelezett és a jogosult viszonyában kell fennállnia, azaz ugyanannak a két természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek kell követelést támasztania egymással szemben. Az általános szabály alól azonban jogszabály engedhet kivételt. A Ptk. szerint például a kötelezett az engedményessel szemben beszámíthatja azokat az ellenköveteléseit, amelyek az engedményezővel szemben az engedményezésről szóló értesítéskor fennállt jogalapon keletkeztek. A kezes pedig érvényesítheti azokat a kifogásokat - a beszámítási kifogást is -, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben.
  2. A követelésnek és az ellenkövetelésnek egyneműnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy csak az azonos fajtájú szolgáltatások - pénzszolgáltatással szemben pénzszolgáltatás, dologszolgáltatással szemben dologszolgáltatás - alkalmasak az egymással szembeni beszámításra, hiszen csak az azonos mértékkel mérhető kötelezettségeknél lehetséges az összevetés és a megszüntetés. Adott esetben egyneműnek minősülhet a pénzkövetelés és a szavatossági igény is, ugyanis a szavatossági igény nemcsak kicserélés vagy kijavítás lehet, hanem pénzkövetelésre is irányulhat. Az egyneműség nem jelenti azt, hogy a követeléseknek azonos jogalapból is kell származniuk.
  3. A követelésnek és az ellenkövetelésnek is lejártnak kell lennie, ugyanis a beszámítással nem lehet megváltoztatni a felek fennálló helyzetét, nem lehet előrehozni a tartozás határidejét.
  4. További feltétel, hogy jogszabály ne tegyen kivételt és ne akadályozza meg vagy ne korlátozza a beszámítást.

Tilalmak és korlátok

Különleges rendeltetésű követelések

Beszámítási tilalom áll fenn az olyan követelésekkel szemben, amelyeknek valamilyen különös rendeltetésük van és a beszámítás akadályozná e rendeltetés érvényesülését. Ezért nincs helye beszámításnak olyan szolgáltatással szemben, amelyet megállapodás alapján meghatározott célra kell fordítani, továbbá - a túlfizetés esetét kivéve - tartási, életjáradéki és balesetijáradék-követeléssel szemben. Ez utóbbinak az a magyarázata, hogy a jogosult ne veszítse el az életfenntartásához szükséges szolgáltatását.

Szándékos károkozás

Nincs helye beszámításnak a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló követeléssel szemben sem. Ebben az esetben a követelés keletkezési módja a különleges, ugyanis a jogosult kára a kötelezett szándékos magatartásának a következménye. Ezzel a jogalkotók azt akarták megakadályozni, hogy amennyiben valakinek követelése van valakivel szemben és azt nem tudja érvényesíteni, akkor a kötelezett vagyonában szándékosan kárt okozzon és a kártérítési követeléssel szemben beszámítási kifogással éljen. Azt azonban nem zárja ki a törvény, hogy a szándékos károkozás károsultja számítsa be valamilyen - a károkozóval szemben fennálló - tartozásába a kártérítési követelését.

Bírósági úton nem érvényesíthető követelések

A jogosult nem számíthatja be a bírósági úton nem érvényesíthető követelését. Ilyenek a játékból vagy fogadásból eredő követelések (kivéve ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le), a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelések, valamint azok a követelések, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja (tipikusan ilyen a kocsmai hitel).

Az elévült követelés sem érvényesíthető bírósági úton, azonban a törvény itt kivételt tesz és megengedi az olyan elévült követelések beszámítását, amelyeknél az elévülési idő az ellenkövetelés keletkezésekor még nem telt el.

Végrehajtás

Végrehajtás alól mentes követeléssel szemben csak olyan követelést lehet beszámítani, amely a követeléssel azonos jogalapból ered.

Többek között az alábbi juttatások mentesek a végrehajtás alól:

  • a nemzeti gondozott és a hadigondozott ellátási díja,
  • a segély, ideértve a szociális ellátásként kapott segélyt is,
  • a várandóssági pótlék,
  • a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,
  • a megváltozott munkaképességű személyt megillető keresetkiegészítés,
  • a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is,
  • a nevelőszülő részére az államilag gondozott gyermek tartásáért fizetett gondozási díj,
  • az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével,
  • a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,
  • a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,
  • a sorkatonai, illetőleg polgári szolgálatot teljesítő személy illetménye,
  • a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő tisztes és honvéd illetménye,
  • a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő személy természetbeni ellátásának pénzegyenértéke.

Az alábbi vagyontárgyak mentesek a végrehajtás alól:

  • az olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása lehetetlenné válik, így különösen a nélkülözhetetlen szerszám, műszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver, szállítóeszköz, gépjármű,
  • a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszköz, így különösen a tankönyv, tanszer, hangszer,
  • a szükséges ruházati cikk, felsőruházatból 3 felsőruha, 1 télikabát, 1 felöltő, 3 pár lábbeli,
  • a szükséges ágynemű: személyenként 1 készlet a hozzávaló 2 huzattal,
  • az adós háztartásához tartozók számának megfelelően szükséges bútor, legfeljebb 3 asztal és 3 szekrény vagy azonos célt szolgáló más bútor, személyenként 1 ágy vagy más fekvőhely és 1 szék vagy más ülőbútor,
  • a szükséges fűtő- és világítóeszköz,
  • az adós háztartásához nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, továbbá 1 hűtőgép vagy fagyasztószekrény,
  • az a kitüntetés (érdemrend, érem, jelvény, plakett), amelyet az adós kapott, ha ezt okirattal igazolta,
  • az adós betegsége és testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszer, gyógyászati és technikai segédeszköz, a mozgásában korlátozott adós gépjárműve,
  • az adós háztartásához tartozó kiskorú gyermek által használt - jellegénél fogva gyermekek részére szolgáló - tárgy,
  • az adós és a háztartásához tartozók részére 1 hónapra szükséges élelmiszer és 3 hónapra szükséges tüzelőanyag,
  • a lábon álló, illetőleg be nem takarított termés, gyümölcs,
  • az a dolog, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni.

Végrehajtás alól mentes pénzösszegek és értékpapírok:

  • a kitüntetéssel, kitüntető címmel, díjjal, jelvénnyel, oklevéllel együtt járó összeg,
  • a biztosítási összeg, a lefoglalt ingóságért járó összeg kivételével,
  • a szakszervezet sztrájkalapjába helyezett összeg,
  • a szerzőt és a jogutódját megillető szerzői jog és a szerzői díj 50 százaléka,
  • a szövetkezeti tag részjegye,
  • a saját jogon szerzett kárpótlási jegy, amíg a kárpótlásra jogosultnak a tulajdonában van.

Egyéb ingóságok:

  • a postára feladott pénz és más küldemény, továbbá a közforgalmú fuvarozónak fuvarozásra átadott dolog mindaddig, amíg azt a posta, illetőleg a fuvarozó az átvételre jogosultnak nem adta át,
  • a közraktárban elhelyezett dolog.

A végrehajtható határozattal vagy az olyan egyezséggel megállapított követelésbe, amely alapján végrehajtásnak van helye, csak ugyanilyen vagy közokiratba foglalt ellenkövetelést lehet beszámítani. A beszámításnak egyébként nem akadálya, hogy a beszámított követelés végrehajtás alatt áll. Végrehajtható határozat a bíróság által kiállított végrehajtási lap, az olyan okirat, amelyet a bíróság végrehajtási záradékkal látott el, a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetőleg átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata, a bíróság pénzbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, elkobzás alá eső érték és vagyoni előny megfizetésére kötelezésről, valamint bűnügyi költségről szóló értesítése, valamint a bűnügyi zárlatot elrendelő határozat.

Társasági tagok pénzbefizetése

A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) szerint a társaság tagjai kötelesek a pénzbetéteket befizetni és a nem pénzbeli betéteket rendelkezésre bocsátani. A tagok nem mentesíthetők a befizetés alól, és a társasággal szemben beszámításnak sincs helye.

Beszámítás a felszámolási eljárásban A felszámolási eljárás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolás kezdő időpontját követően nem került sor engedményezésre. A csődtörvénynek (1991. évi IL. tv.) ez a rendelkezése 1997. augusztus 6-tól hatályos, ezért azokban az eljárásokban, amelyek a fenti időpont előtt indultak, minden, a felszámolás kezdő időpontjában lejárt pénzköveteléssel szemben lehet beszámítással élni. A felszámolási eljárásban az egymással szemben elismert tartozások és követelések beszámítására nemcsak a felszámoló, hanem a hitelező is jogosult. A felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni azzal, hogy a hitelező - a gazdálkodó szervezet által indított perben - a gazdálkodó szervezettel szemben a felszámolás kezdő időpontjában fennálló követelését beszámítási kifogásként érvényesítheti, feltéve hogy a követelés jogosultja a felszámolás kezdő időpontjában is a hitelező volt. Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszűnik. Ha a visszavásárlási vagy a vételi jog jogosultja a felszámolás kezdő időpontja után a vagyontárgyat egyoldalú nyilatkozattal megvásárolja, az adóssal szemben nem élhet beszámítással. Az adós vagyonának értékesítését a felszámolás közzétételének időpontjától számított 120 napon belül kell megkezdeni. A tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot szerző fél a nyilvános értékesítésen nem élhet beszámítással az adóssal szemben. Beszámítás a hitelintézet és a betétesek között Az Országos Betétbiztosítási Alap - amelynek minden hitelintézet tagja - a betétesekkel szemben helytáll a szorult helyzetbe került pénzügyi intézmények "befagyott" betéteiért, azaz egymillió forint erejéig kifizeti azokat a betéteket, amelyeket csődhelyzetben lévő bankok nem tudnak kifizetni. Az OBA által biztosított betéteknél azonban a hitelintézet és a betétes között beszámításnak van helye, amennyiben a betétesnek a hitelintézettel szemben hitel- vagy más ügylettel kapcsolatos lejárt vagy a betét kifizetéséig lejáró tartozása is van. A hitelintézet köteles közölni az alappal a beszámítási igényét, és annak jogosságát hitelt érdemlő módon bizonyítani, valamint okirattal igazolni, hogy tájékoztatta a betétest (az adóst) a beszámítási igényéről. Az alap bizonyításig felfüggeszti az adott betétre történő kifizetést. Amennyiben a beszámítás jogos, az alap a hitelintézetet megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétesnek.

TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS

Tartozásátvállaláskor változás történik a kötelezett személyében, amennyiben az eredeti kötelezett és a tartozás átvállalója megállapodik ebben, a tartozásátvállaló az eredeti kötelezett helyébe lép.

A jogosult hozzájárulása

Amennyiben valaki megállapodik a kötelezettel abban, hogy átvállalja tartozását, köteles a jogosult hozzájárulását kérni, amennyiben pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíthessen.

A jogosult kétségtelenül érdekelt abban, hogy ki a kötelezett, éppen ezért a tartozásátvállalás rá csak akkor hat ki, ha hozzájárul a kötelezett és a tartozásátvállaló között létrejött szerződéshez. A tartozás átvállalóját azonban az eredeti kötelezettel létrejött megállapodás akkor is köti, ha a jogosult nem járult hozzá a tartozásátvállaláshoz. Ez azt jelenti, hogy a kötelezett felhívhatja teljesítésre a tartozás átvállalóját, és ha ez a felhívás eredménytelen, felléphet ellene szerződésszegés miatt. Tehát nem a tartozásátvállalási szerződés létrejöttéhez van szükség a jogosult hozzájárulásához, hanem a már létrejött megállapodásnak a jogosulttal szembeni hatályossá válásához, vagyis az eredeti kötelezett személyének a megváltozásához.

Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép. Megilletik mindazok a jogok, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben megillették; a korábbi kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló követelését azonban nem számíthatja be.

A tartozásátvállalással a követelést biztosító kezesség és zálogjog a kezes és a zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozata hiányában megszűnik.

Devizatartozás átvállalása

A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény szerint devizabelföldi kizárólag devizahatósági engedéllyel vállalhatja át devizabelföldinek vagy devizakülföldinek devizakülföldivel szemben külföldi pénznemben fennálló tartozását.

Számvitel

Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalás beszámolási időszakában - a véglegesen átvállalt kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés szerinti összegét. Az átvállalt kötelezettségnek a szerződés szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni az elhatárolást.

A rendkívüli bevételek között kell elszámolni a tartozásátvállalás során harmadik személy által átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét.

Rendkívüli ráfordításként kell kimutatni a tartozásátvállalás során átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét a tartozást átvállalónál.

Varga Diána
Tartozásátvállalás hitelintézetek között A betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz - az átadó és az átvevő hitelintézet közötti megállapodás alapján - az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) engedélyével átruházható. Az állományátruházás során a tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahhoz nem szükséges a betétes szerződő fél hozzájárulása. Az átruházással - az engedély kézhezvételének időpontjától - a betétállományt átvevő hitelintézet válik a szerződés alanyává. Tartozásátvállalás jelzálog-hitelintézetek között A jelzálog-hitelintézet pénzkölcsönt nyújt Magyarország területén levő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett, amelyhez jelzáloglevél kibocsátásával gyűjti forrásait. A jelzáloglevél kizárólag a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott, bemutatóra vagy névre szóló, átruházható értékpapír. A jelzálog-hitelintézet, átalakítása vagy felszámolása esetén, az ÁPTF engedélyével átruházhatja más jelzálog-hitelintézetre a jelzáloglevélből eredő kötelezettségét. Az átruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell az átruházó és az átvevő átadásra, illetve átvételre irányuló jognyilatkozatát, az átruházandó jelzáloglevelekből eredő kötelezettség még nem törlesztett névértékét és kamatát, az átruházandó jelzáloglevelekhez kapcsolódó fedezetek tételes megjelölését a fedezetül lekötött ingatlanok hitelbiztosítéki értékének feltüntetésével, az átruházás ellenértékét, időpontját, valamint annak igazolását, hogy az átvevő jelzálog-hitelintézet rendelkezik a saját jelzáloglevélkötelezettség-állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átveendő jelzáloglevélkötelezettség-állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével, illetve a jelzáloglevelekből eredő kötelezettségek teljesítéséhez szükséges fedezettel. A felügyelet megtagadja az engedélyezést, ha az veszélyezteti az átruházással érintett jelzáloglevelekből eredő kötelezettségek teljesítését. Az átruházás során a tartozásátvállalásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ehhez nem szükséges a jelzáloglevél-tulajdonos hozzájárulása. Az átruházással - az engedély kézhezvételének időpontjától - a jelzáloglevélből eredő kötelezettség az átvevő jelzálog-hitelintézetet terheli. Az állományt átvevő jelzálog-hitelintézet az átadó jelzálog-hitelintézet által meghatározott eredeti feltételeknek megfelelően új jelzálogleveleket hoz forgalomba. Az átvevő jelzálog-hitelintézet - az engedélyező határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül - egy országos napilapban és a tőzsde lapjában hirdetményt köteles közzétenni az állomány átvételéről és az átadó jelzálog-hitelintézet által forgalomba hozott jelzáloglevelek bevonásáról.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 1.) vegye figyelembe!