A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) szerint a cég átalakulását a létesítő okirat aláírásától, illetve az alapszabály elfogadásától számított 60 napon belül kell bejelenteni a jogelőd cég székhelye szerint illetékes cégbíróságnak. Ezzel egyidejűleg kérni kell a jogelőd cég törlését is. A cégbíróság 50000 Ft-tól 500000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja azt a személyt, aki késedelmesen teljesíti a bejelentési kötelezettségét.
A bejegyzési kérelem
A kérelmet a cégformának megfelelő, a cég képviselője által aláírt nyomtatványon kell előterjeszteni. A kérelemnek tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a Ctv. előírja, és amelyeket a bíróság nem hivatalból jegyez be a cégjegyzékbe. A bejegyzési kérelem nyomtatvány helyett a cég adatait tartalmazó mágneslemezen is benyújtható, azonban a mágneslemezen szereplő adatoknak a cég képviselője által aláírt, kinyomtatott példányát is mellékelni kell.
A bejegyzési kérelmet egy példányban kell benyújtani, a mellékletek pedig fajtánként legalább egy, de legfeljebb öt példányban nyújthatók be a cégbírósághoz. A mellékletek egy eredeti példánya a cégbejegyzést követően a cégiratok között marad, a cég létesítésére vonatkozó okirat, illetve az aláírási címpéldányok esetleges további példányait pedig a cégbíróság – bejegyzési záradékkal ellátva – a cégbejegyzésre vonatkozó végzéssel együtt kézbesíti a bejegyzést kérőnek.
Mellékletek
Az átalakulás új gazdasági társaságot eredményez, értelemszerűen irányadók a cégbejegyzési kérelem kötelező mellékleteire vonatkozó előírások. Tekintettel arra, hogy változásként kell bejelenteni a gazdasági társaságok egyesülését és szétválását is, ezekben az esetekben megfelelően alkalmazandók a változásbejegyzési kérelemmel kapcsolatos törvényi elvárások. Ehhez képest a valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges iratok közül adott esetben csatolni kell
- a létesítő okiratot, illetve annak változása esetén a létesítő okirat módosítását és a létesítő okirat változásokkal egybefoglalt, hatályosított szövegét;
- a hiteles cégaláírási nyilatkozatot;
- a jogszabályban meghatározott mértékű közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását;
- a jogi képviselő meghatalmazását, illetve képviseleti jogának igazolását;
- az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilatkozatot,
- a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági (ellenőrző bizottsági) tagok, a könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozatát;
- a vezető tisztségviselő képviseleti jogának egyes ügyekre vagy ügycsoportokra vonatkozó átruházásáról szóló okiratot;
- a külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának meghatalmazására, illetve a meghatalmazás elfogadására vonatkozó okiratot;
- külföldi cég részvétele esetén a külföldi cég cégkivonata és annak magyar nyelvű hiteles fordítása, illetve annak hiteles fordításban történt igazolása, hogy a céget a hazai joga szerint kereskedelmi nyilvántartásba vették;
- ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén az ingatlan – három hónapnál nem régebbi – tulajdoni lapját, melyből az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható, valamint
- a kamarai tagságra (nyilvántartásba vételre) vonatkozó igazolást.
Amennyiben a cég létrejöttéhez hatósági engedély szükséges, csatolni kell az erre vonatkozó engedélyt (hatósági határozatot). A tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedély meglétét a cégbíróság az átalakuláskor sem vizsgálja, azt az illetékes kamara ellenőrzi.
A korlátolt felelősségű társaságnál szükség van még a tagjegyzékre, illetve a hitelintézet igazolására a pénzbetétek befizetéséről. Nyilvánosan működő részvénytársaságok egyesülésekor csatolni kell az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által jóváhagyott tájékoztatót, a részvényjegyzési ívet, az alakuló közgyűlésre szóló meghívó közzétételének igazolását, az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét és a jelenléti ívet, a hitelintézet igazolását az alaptőke alapításkori hányadának befizetéséről, s az alapítók nyilatkozatát a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról. Zártkörű rt.-alapításakor mellékelni kell a hitelintézet igazolását az alaptőke alapításkori hányadának befizetéséről, valamint az alapítók nyilatkozatát arról, hogy az értékpapírokról szóló törvénybe foglalt bejelentési kötelezettségnek eleget tettek.
A gazdasági társaságok átalakulásának (egyesülésének, különválásának) bejegyzéséhez csatolni kell továbbá
- a gazdasági társaság legfőbb szervének határozatait az átalakulásról;
- az átalakuló (jogelőd) társaság vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetét;
- az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetét;
- a jogutód társaságban részt venni nem kívánó tagokkal való elszámolás tervezetét;
- az átalakulásra vonatkozó közlemények Cégközlönyben való megjelenését igazoló okiratokat (lappéldányok).
Az egyesülés bejegyzéséhez a kérelemhez kell mellékelni az egyesülési szerződés tervezetét, valamint – ha az egyesülés vállalkozások koncentrációját jelenti – a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét vagy a cég nyilatkozatát, hogy nincsen szükség az engedélyre. Szétválásnál csatolni kell a szétválási szerződés tervezetét is.
Közétételi díj, illeték
A jogutód cég bejegyzésének közzétételi díja jogi személyiség nélküli cég esetén 10000, jogi személyiségű cégnél pedig 20000 forint. A jogelőd cég adataiban bekövetkezett változás közzétételéért 5000, illetve 10000 forintot kell fizetni. A cégbejegyzési eljárás illetéke a létesítő határozatban, az alapszabályban, a társasági szerződésben, illetve az alapító okiratban megállapított vagyon (jegyzett tőke) értéke után 2%, de jogi személy esetében legalább 10000, legfeljebb 300000 forint, míg jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál legalább 5000, legfeljebb 150000 forint. A jogelőd cégre vonatkozó, a cégnyilvántartás több rovatát is érintő változások bejegyzésének illetéke 3000 forint.
A cégbíróság eljárása
Az átalakulás a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, a bejegyzés napjával válik hatályossá.Az átalakulásról a jogelőd cég székhelye szerinti cégbíróság dönt. A bejegyzési kérelem visszavonása esetén a cégbíróság megszünteti az eljárást.
A cégbíróság – a jogutódra történő utalással – törli a jogelőd céget, s egyúttal bejegyzi a cégjegyzékbe a jogutód céget. Ezt követően szükség szerint rendelkezik a jogutód cég székhelye szerint illetékes cégbírósághoz való áttételről. A cégbíróság a cég bejegyzéséről, törléséről, székhelyének vagy cégjegyzékben nyilvántartott tevékenységi körének megváltoztatásáról, valamint az eljárás megszüntetéséről, illetve a bejegyzési kérelem elutasításáról értesíti az érintett kamarát, adóhatóságot, a cég társadalombiztosítási folyószámlaszámát megállapító szervezetet, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt.
A bejegyzési kérelem cégbírósághoz érkezésekor számítógépen rögzítik a cég nevét és székhelyét, ezzel egyidejűleg a cég cégjegyzékszámot kap. A cégbíróság beszerzi és a cégnyilvántartásban rögzíti a cég adószámát, társadalombiztosítási folyószámlaszámát, valamint statisztikai számjelét.
Ezt követően a cégbíróság abból a szempontból vizsgálja meg a bejegyzési kérelmet, hogy ahhoz csatolták-e valamennyi, a Ctv. mellékletében felsorolt okiratot, és megfizették-e a törvény által meghatározott eljárási illetéket.
Elutasítás érdemi vizsgálat nélkül
Ha a bejegyzési kérelemhez nem csatolták a szükséges okiratokat vagy azok hiányosak, ha nem vagy csak részben fizették meg az illetéket, a cégbíróság a benyújtástól számított 8 napon belül hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a bejegyzés iránti kérelmet. A mulasztás miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Amennyiben a bejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követően 8 napon belül ismételten kérik a bejegyzést, az elutasításhoz fűződő, illetve a bejegyzési kérelem előterjesztésére megállapított határidő elmulasztása miatti jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak és a korábbi eljárás során benyújtott okiratokat ismételten fel lehet használni az új bejegyzési kérelemhez.
Jogi személyiség nélküli cégek
A jogi személyiség nélküli cégek átalakulási ügyeiben a cégbíróság csak azt vizsgálja, hogy a bejegyzési kérelemben azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a Ctv. előírja, megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek, valamint hogy a létesítő okirat, illetve módosításai tartalmazzák-e azokat az adatokat, amelyeket az adott cégformára vonatkozó jogszabály előír, hogy mellékelték-e a bejegyzés elbírálásához szükséges okiratokat, és megfizették-e a törvény által előírt mértékű illetéket. Ha a kérelem nem felel meg ezeknek a követelményeknek, de azt nem utasították el érdemi vizsgálat nélkül, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra hívja fel a céget a bejegyzési kérelem érkeztetésétől számított 25 napon belül.
A legfeljebb 45 napos hiánypótlási határidő nem hosszabbítható meg és a cég a fellebbezési eljárásban sem pótolhatja joghatályosan a hiánypótlási felhívásban feltüntetett hiányokat. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek sincs helye. Amenyiben a bejegyzést kérő elmulasztotta a hiánypótlási határidőt, vagy hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő a hiánypótlást, a cégbíróság végzéssel elutasítja a kérelmet.
A cégbíróság a forgalom biztonsága, a hitelezői érdekek védelme érdekében az átalakulási ügyekben is köteles legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül dönteni a bejegyzésről vagy annak elutasításáról. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától a hiányok pótlásáig eltelt idő nem vehető figyelembe. Ha a cégbíróság e határidőn belül nem tesz eleget döntési kötelezettségének, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követő 8 napon belül intézkedik a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásáról. Ennek során azonban már nincs helye hiánypótlási felhívásnak, a kérelmet a benyújtott állapot szerint kell elbírálni.
Ha a cégbíróság vezetője sem intézkedett, úgy a döntésre nyitva álló 8 napos határidő leteltét követő 9. napon a törvény erejénél fogva – a kérelem szerinti tartalommal – megtörténtnek kell tenkinteni a bejegyzést. Itt felvetődik azonban annak a kérdése, hogy a cég hogyan tudja dokumentálni, bizonyítani a bejegyzést, hiszen az "csak" a valóságban létezik, ám "papír" nincs róla. A Ctv. szerint ugyan a cégbíróság 8 napon belül végzésével értesíti a bejegyzést kérőt a bejegyzéséről, ám ebben az esetben éppen az a probléma, hogy a bíróság mulasztása folytán nincs bejegyző végzés. Kíváncsian várjuk, hogyan oldja meg a gyakorlat ezt a kérdést.
Jogi személyek
A cégbíróság a jogi személyiségű cégek átalakulási ügyeiben azt vizsgálja, azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a Ctv.-törvény előírja, illetve a létesítő okirat és annak módosításai, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratok hogy megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Ilyenkor is helye van a kérelem hiánypótlás nélküli elutasításának. Amenyiben a bejegyzési kérelem, valamint mellékletei nem alkalmasak a bejegyzésre, de a bíróság nem utasította el hiánypótlás nélkül a kérelmet, úgy az ilyen esetekben is hiánypótlási felhívás következik. A hiánypótlásra felhívó végzést 45 napon belül kell postára adni, a bejegyzésre nyitva álló határidő pedig 60 nap.
A kiválás bejegyzése
A rendes átalakulás cégbírósági bejegyzésére vonatkozó szabályok érvényesülnek a cégek szétválásánál is azzal az eltéréssel, hogy kiváláskor nem kerül sor a jogelőd cég törlésére. Ilyenkor a kiválást követően változatlan formában tovább működő jogelőd társasági szerződésének szükségszerű változásait is be kell jegyeztetni a cégjegyzékbe.
Az összeolvadás bejegyzése
Az összeolvadás bejegyzése iránti kérelmet a jogutód cég székhelye szerint illetékes cégbíróságon kell előterjeszteni az egyesülési szerződés jóváhagyásától (aláírásától) számított 60 napon belül. Egyidejűleg kérni kell a jogelőd cégek törlését is. A kérelemben fel kell tüntetni valamennyi összeolvadó cég székhelyét és cégjegyzékszámát.
Ha az összeolvadó cégek székhelye a jogutód cégtől eltérő cégbíróság illetékességi területén van, a jogutód cég székhelye szerint illetékes cégbíróság megkeresésére a jogelőd(ök) székhelye szerinti cégbíróság átteszi a cégiratokat a jogutód cég székhelye szerinti cégbírósághoz Ezt megelőzően soron kívül döntenie kell a még folyamatban lévő változásbejegyzési kérelmekről.
Az összeolvadás bejegyzésére a jogutód cég székhelye szerinti cégbíróság illetékes. Ez a cégbíróság jegyzi be a jogutód céget, és egyben törli a jogelődöket a cégjegyzékből, a jogutódra történő utalással.
A beolvadás bejegyzése
A beolvadás bejegyzése iránti kérelmet az átvevő cég székhelye szerinti cégbíróságon kell előterjeszteni, az egyesülési szerződés jóváhagyásától (aláírásától) számított 60 napon belül. Egyidejűleg kérni kell a jogelőd beolvadó cég(ek) törlését is. A kérelemben fel kell tüntetni valamennyi beolvadó cég székhelyét és cégjegyzékszámát. Ha a beolvadó cég(ek) székhelye az átvevő cégétől eltérő cégbíróság illetékességi területén van, az átvevő cég székhelye szerint illetékes cégbíróság megkeresésére a beolvadó cég(ek) székhelye szerinti cégbíróság átteszi a cégiratokat az átvevő cég székhelye szerinti cégbírósághoz. Ezt megelőzően a beolvadás elhatározása előtt benyújtott változás bejegyzési kérelmekről soron kívül rendelkeznie kell. A beolvadás elbírálására az átvevő cég székhelye szerinti cégbíróság illetékes. A cégbíróság bejegyzi az átvevő cég cégjegyzékében a beolvadással bekövetkezett változásokat, egyben törli a cégjegyzékből a beolvadó cégeket, a jogutódra történő utalással.
Jogorvoslatok
A kérelmet elutasító vagy a kérelemnek csak részben helyt adó végzés ellen a kérelmező, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés rá vonatkozó része ellen, a cég számára nyitva álló határidőn belül – fellebbezéssel élhet. A kérelemnek helyt adó bejegyző végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt azonban az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan – pert indíthat a cég ellen, a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt. A per megindításának csak a bejegyző végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napon belül van helye. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
A keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan adat jogszabálysértő voltára lehet hivatkozni, mely adatot a cégbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak hivatalból vizsgálnia kellett. Ha a bíróság helyt ad a keresetnek, a jogszabálysértés megállapítása mellett hatályában fenntarthatja a végzést, és szükség esetén kötelezi a céget a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. Ennek végrehajtását a cégbíróság az ítélet kézhezvételét követően hivatalból lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. Amennyiben azonban a bejegyző végzés alapjául szolgáló létesítő okirat vagy módosítása érvénytelen és az érvénytelenség nem küszöbölhető ki, a bíróság az érvénytelenség megállapítása mellett a határozatában megállapított időpontig hatályossá nyilvánítja a létesítő okiratot, illetve módosítását, egyben az ítéletében meghatározott időponttal hatályon kívül helyezi a bejegyző végzést. A jogerős ítéletet megküldik a cégjegyzéket vezető cégbíróságnak, amely közzététeti a Cégközlönyben a bejegyző végzés hatályon kívül helyezését tartalmazó ítélet rendelkező részét.
A jogerős bejegyzést követően a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt indítható per a cég ellen az átalakulás érvénytelenségének megállapítása iránt. Erre az ügyész, valamint az jogosult, aki valószínűsíti, hogy jogi érdeke fűződik az érvénytelenség megállapításához.
Perindításnak csak abban az esetben van helye, ha a létesítő okirat, illetve annak módosítása
- nincs közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalva,
- nem tartalmazza a cég nevét, a tagok nevét (cégét), a tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulását, a cég jegyzett tőkéjét,
- nem tartalmazza a cég tevékenységi körét, illetve az jogszabályba ütközik (jogellenes célra irányul).
Amennyiben e feltételek valamelyike fennáll, a bíróság – amennyiben lehetséges – felhívja a feleket az érvénytelenségi ok kiküszöbölésére. Ha erre nincs mód, a bíróság a határozatában megállapított időpontig hatályossá nyilvánítja az okiratot. A bíróság a jogerős ítéletének megküldésével szükség esetén felhívja a cégjegyzéket vezető cégbíróságot a cég megszűntnek nyilvánítására, illetve a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására. A cégbíróság a cég megszűntnek nyilvánítása esetén ennek időpontját a bírósági ítéletben megállapított időpontban határozza meg.
Ha a cégbíróság megtagadja az átalakulás cégbejegyzését vagy utóbb hatályon kívül helyezik a bejegyzést elrendelő jogerős végzést, az átalakulni kívánó gazdasági társaság a korábbi formájában működik tovább.
Az átalakulás cégbejegyzése utáni feladatok
A jogutód gazdasági társaság cégbejegyzésével egyidejűleg – kiválás esetében a jogelőd gazdasági társaság, illetve beolvadás esetében az átvevő társaság kivételével – a jogelőd gazdasági társaságot törölni kell a cégnyilvántartásból. Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság cégbejegyzését követő kilencven napon belül mind a jogelőd gazdasági társaságra, mind a jogutód gazdasági társaságra vonatkozóan a cégbejegyzés napjával végleges vagyonmérleget és vagyonleltárt kell készíteni. Az e vagyonmérleg és a vagyonmérleg-tervezet szerint megállapított saját tőke közötti pozitív különbözetet a jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni, negatív különbözetnél pedig – ha arra a jegyzett tőkén felüli vagyon nem nyújt fedezetet – le kell szállítani a jegyzett tőkét. A végleges vagyonmérlegre és vagyonleltárra vonatkozó részletes szabályokat a számviteli törvény tartalmazza.
Az összeállítást készítette:Farkas Lászlóné Fodor Anita Kardos Krisztián