Még a nyár elején megjelent a Windows 98, a Microsoft jellemzően végfelhasználói, illetve otthoni alkalmazásra szánt operációs rendszere. Alapvető tulajdonsága, hogy az Internet, illetve a web használatát minden lehető módon elősegíti. A Microsoft például a teljes állománykezelést – úgymond – "webesítette": pontosan úgy navigálhatunk a gépünk saját merevlemeze(i) és a helyi hálózaton elérhető tárolók tartalmában, mintha az Internet Explorer böngészőprogramban lennénk. Ha a felhasználónak állandó Internet-kapcsolata van, például ISDN-en, kábeltévé-hálózaton vagy intraneten (Internet-technológiájú, vállalati helyi hálózaton), akkor az információ valóban közvetlenül a keze ügyébe kerül. A hálózaton át elérhető dokumentumokat is kitehetjük az asztallapra (Desktopra), ahol azok egy kattintással megnyithatók. Miután a "hálózat" a világháló is egyben, tehát a dokumentum fizikailag lehet akár az óceán túlsó oldalán. Praktikusan például a New York-i tőzsdei adatok (http://www.nasdaq.com) kerülhetnek egy kattintásnyi közelségbe. Továbbá néhány olyan szolgáltatással gazdagodott az állománykezelés, amelyek hasznosak és kényelmesek:
- egy kattintással térhetünk vissza az előzőleg nézegetett alkönyvtárba, bárhol is volt (a Back, illetve Vissza gombbal);
- könnyen és gyorsan visszatalálhatunk a korábban meglátogatott alkönyvtárakba a History- (Történet-) lista segítségével;
- gyakran használt alkönyvtárainkat (neveiket) a Kedvencek (Favorites) listába helyezhetjük, ahol gyorsabban elérhetjük, mintha minden egyes alkalommal fel kéne keresnünk azokat.
Általánosságban a Windows 98 a Win95 alaposan feljavított frissítése. Minden olyan változtatást tartalmaz, amelyet a Win95-ön megjelenése óta végrehajtottak. Ezen túlmenően javítottak a memóriakezelésen, aminek következtében a Win98 észrevehetően megbízhatóbb és stabilabb, mint elődje. Számos művelet – alkalmazások, állományok megnyitása, lezárása, merevlemez-kezelés stb. – gyorsabban hajtódik végre, emiatt a Win98 alatt az alkalmazások válaszkészsége valamelyest jobb, mint Win95 alatt. Ugyanannyi erőforrást igényel a Win98, mint a Win95: 486/66-os gépen, 16 megabájt memóriában már lehet használni – ha egyszerre csak egy progamot használunk. Merevlemezhelyből már többet igényel, legalább 150, legfeljebb 300 megabájtra van szüksége. Ha több alkalmazást kell vagy szeretnénk egyidejűleg futtatni, akkor vegyünk több (sok) memóriát, amennyiben pénztárcánk megengedi, meg se álljunk 128 megabájt alatt. Az elkövetkező években úgyis a memória lesz az, amit egyik gépből a másikba pakolhatunk, mert a processzorok úgy fognak fejlődni, hogy minden generációhoz új alaplap kell majd. (Lásd a hardverszakaszt.)
Tovább javult a 98-as változatban a 32 bites Windows hardverfelismerő képessége. (Kis túlzással: ha valamit – grafikus- vagy hangkártyát, modemet, lapolvasót stb. – a Win98 nem ismer fel magától, azzal még lesznek problémák, hiába telepítjük hozzá kézzel a saját meghajtóprogramjait...) Szállít a Microsoft a Win98-cal DVD (digital versatile disk) meghajtóprogramot, kihasználja a rendszer az univerzális soros buszt (USB-t), ha van a gépben, és a DirectX 5-ös változatú játékprogram-támogatást építették bele.
A Microsoft- és egyéb eredetű alkalmazások hibáit a Win98 természetesen nem képes kiküszöbölni, ezért továbbra sem lehet kihasználni az energiatakarékossági szolgáltatásokat: a Win98-at is naponta legalább kétszer újra kell indítani. (Magyarázat: számos alkalmazás és/vagy azok egyes részei nem szabadítják fel teljes mértékben az általuk lefoglalt memóriát, amikor lezáródnak, kilépnek belőlük. Emiatt a használat során a hasznosítható memória "elfogy". Az egyik energiatakarékos üzemmód az lenne, hogy a gépet nem kapcsolják ki, csak "elaltatják", Stand By módba helyezik, amiből pont ott "ébredhetne föl", ahol a munkát előzőleg abbahagyták. De a memória a Win98-ban is előbb-utóbb elfogy, és akkor már nem lehet újabb alkalmazást megnyitni. Csak a rendszer újraindítása "tesz rendet" a memóriában.)
A webböngészős kezelésmód általánossá tételének vannak előnyei és hátrányai, előbbieket már említettük. De a böngésző annyira beépült a rendszerbe, hogy ha abban változtatunk valamilyen, a megjelenítést befolyásoló beállítást, az az egész Windows 98-ban érvényesülni fog, adott esetben teljesen megváltoztatja a munkaterület kinézetét.
Drága program
Végül le kell szögeznünk, hogy a Windows 98 drágább, mint amit megszoktunk. Ha valaki újonnan, előzmények nélkül kívánná megszerezni, ára mintegy 44 000 forint lenne, de általában, szerencsére nem ez a helyzet. Bármilyen Microsoft operációs rendszerről lehet Windows 98-ra frissíteni, például egy, a számítógéppel kapott MS-DOS-ról is – ez viszont már csak 20 000 forintba kerül, ami azért még mindig több, mint amennyit a magánember gondolkodás nélkül kifizet.
A "frissítsek – ne frissítsek" kérdésre az alábbi válaszokat javasoljuk:
- Windows 3.1x-ről 1998-tól kezdve szinte kötelező Windows 98-ra váltani – ha már az illető (személy vagy szervezet) elszánta magát a 32 bitesedésre, és az ezzel járó elkerülhetetlen hardverbővítésre (valamint igényt tart azokra a széles körű multimédia-lehetőségekre, amelyek a Windows NT-ből hiányoznak);
- aki "belőtte" a rendszerét Win95-re, és nincsenek nagyon komoly panaszai, az még várhat egy évet – az NT-re való frissítéssel;
- ha újonnan vásárolt PC-nkhez Windows 98-at adnak, ne tiltakozzunk.
Ezek észérvek. A Windows 98 valamivel szebb, ráadásul még több egyéniesítési lehetőséget nyújt, mint a Win95 (például az ablakok címsora lehet színátmenetes, a dossziék háttérmintája lehet különböző stb). 1999-ben már szinte kényelmetlen lesz beismerni, hogy még mindig Win95-öt használunk. Ilyesmik motiválhatták azt a több mint egymillió vásárlót, akik a megjelenés utáni két hónapban már szert tettek a Windows 98-ra. Voltaképpen hátránya nincs az áttérésnek, inkább meggyőző előnyt kell keresni hozzá.